Felszólalás adatai

SZŰCS ERIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétperceshez illene, de nem tudom megállni, hogy egy adattal ne helyesbítsem Selmeczi Gabriellát. Magyarországon jelenleg 4 millió járulékfizető van, és 10 millióan élvezik az egészségügyi ellátást. De tulajdonképpen nem ez a téma, hanem a szülőföldcsomag. Illetve az a téma, hogy a magyar politika 85 éve küszködik Trianonnal, és többféle megoldást próbált már a változó történelmi körülmények között, terület-visszafoglalást, vagy a mély elfojtást, attól függően, hogy éppen az adott körülmények között mi tűnt járhatónak és célszerűnek.

Ma azonban hazánk és a környező országok demokratizálódása lehetővé teszi, hogy világosan megfogalmazzuk a viszonyunkat a mai magyar határokon kívül élő magyarokhoz, és igenis lehetőségünk van arra, hogy kapcsolataink újraépítéséhez többféle megoldást vegyünk számításba, és felelősen döntsünk erről. Az egyik lehetőség, amiről ma leginkább szó volt, a Magyar Köztársaság keretei közötti újraegyesítés, a magyar állampolgárság, akár részleges tartalmú, gyorsított és automatikus megadása.

(21.50)

Túl azon, hogy a megoldás alkotmányosan is, erkölcsileg is megkérdőjelezhető, felelős politikus által nem támogatható, mert nem vázol vállalható, európai jövőképet az összmagyarság számára. Olyan törekvéseket kíván legalizálni és ösztönözni ez a kezdeményezés, mint például a magyarországi magyarság népességfogyásának pótlása határon túli magyarokkal. Emlékezzünk csak nemrégiben Kövér László vezérszónoklatára! Hasonló törekvés a magyar állam politikai befolyásának növelése állampolgárai számának gyarapításával, amit szintén fideszes politikus fogalmazott meg. Sajnos ezek alapján óhatatlanul az a benyomás támad, hogy ezen kezdeményezésekben az orvosolandó probléma alapvetően az elvesztett nagyság. A javasolt megoldás is a múltból való: nemzet és állam összemosása az állampolgárság középpontba helyezésével, holott a nemzetpolgár és az állampolgár nem ugyanaz. Az állampolgárság egy jogállapot, törvények hatálya alá tartozás, a nemzetpolgárság pedig összetartozás a hagyományok, a közös nyelv és a kultúra alapján. Esterházy Péterrel szólva: a nemzet az ihlet, az ország közös vállalkozás.

Felénk van egy mondás: aki folyton a múltba tekint, az farral áll a jövőnek. Legyen tehát bátorságunk a jövő felé fordulni, és új ideákat is keresni, hogy feloldjuk nehéz történelmi örökségünket! A nemzetpolgárság intézménye és a szülőföldcsomag egy jövőbe tekintő lehetőség, amely vállalása a szétszakított nemzet újraegyesítésének, ugyanakkor vállalása egy új nemzetpolitikának, egy új magyar jövőképnek is. Számomra rendkívül meglepő, hogy mennyire idegenkedik az ellenzék még a gondolatától is annak, hogy elszakadjanak a készen kapott és sokat szajkózott sémáktól, és megpróbálják a problémát másként megközelíteni.

Mindenekelőtt számunkra a magyarság mint európai nemzet erősítése a cél, hiszen a jövő Európája kevésbé az erős államok, sokkal inkább az erős identitású, felkészült, aktív és együttműködő nemzetek Európája lesz. Kiemelkedően fontosak a nemzet saját intézményei, az iskolák, a kórházak, a színházak, az önkormányzatok határon belül és határon túl. Nagyon meglep, hogy akkor, amikor a szülőföldcsomagot elolvasták, ebben csak a költségvetést, az állami támogatást látták, és nem azt, hogy egy új szemlélettel, egy új gondolkodással közelítünk a nemzet újraegyesítéséhez, hiszen a szülőföldprogram nemcsak magánszemélyeket, hanem kulturális, oktatási, tömegtájékoztatási intézményeket, önkormányzatokat is támogat. A nemzet intézményeinek összekapcsolódó és összetartó hálózatát kívánjuk létrehozni, amit a személyeknek szóló állampolgárság soha nem teremthet meg. Intézmény nélkül viszont nincs identitás és nincs nemzet. Tehát igazából, ha nemzeti értékről beszélünk, akkor az intézmények felé kell venni az irányt, ahogy ezt Kóródi Mária képviselőtársam is mondta. És ez nem elterelő hadművelet, hanem a nemzeti identitás lényegét érintő, új megközelítés.

A törvényjavaslat második fontos eleme, hogy felvállalja a gazdasági és szociális felzárkózás támogatását, ami az új nemzetpolitika alapvetése határon belül és határon kívül egyaránt. De ahogyan idehaza is csak lépésről lépésre történhet meg a felzárkózás, a határon túli magyarok számára sem kínálhat felelős politikus nagy ugrást, csak az anyagi lehetőségek függvényében bővülő gazdasági és szociális támogatást. Az esélyegyenlőség nemzeti intézményrendszerének kialakítása felé teszünk lépést, ami átlépi az államhatárokat. Nem is lehet másként, mert ha ezeket a lépéseket a magyar államhoz kötjük, akkor nem az összmagyarságot, hanem a kismagyarságot szolgáljuk. A Szülőföld Alap lehetőség a nemzeti szolidaritás önkéntes kifejezésére, az állam pedig követni fogja polgárainak akaratát, a költségvetés megkétszerezi az adományokat. Ez reális és közös felelősségvállalás a határon kívül élő magyarokért.

A harmadik jellegzetessége ennek a szülőföld-törvényjavaslatnak, hogy a békés újraegyesítés a kapcsolatok építésén, a közös terven, közös programok megvalósításán, az egyenrangúság modelljén alapul. A Szülőföld Alapot irányító tanács hét hazai és hét, határon túlról jelölt tagja szimbolikusan is kifejezi ezt. Épp ideje szakítani azzal, hogy azt sugalljuk, akkor lesz valaki igazi magyar, ha olyan, mint mi, anyaországi magyarok, ha úgy gondolkodik, viselkedik és cselekszik, ahogyan tőlünk látja. Családi kötődésem, személyes barátságok bizonyítják számomra: van mit tanulni határon túli testvéreinktől, és nem igazán szabad hagyni, hogy itthon és határon túl azt érezzék, akkor lesznek igazán magyarok, ha betagozódnak a magyarországi magyar közösségbe. Számomra megrendítő volt Markó Béla vallomása, aki pontosan ezt az életérzést fejezte ki, hogy a határon túli magyarok úgy gondolják, hogy akkor lesznek a magyarság hierarchiáján egy lépéssel előbb vagy a topon, ha magyar állampolgárokká válnak. Én elutasítom azt a gondolkodást, hogy magyar közösségek között bármiféle hierarchia legyen, és a magyarországi magyar magyarabb legyen bármelyik, határon túl élő magyar közösség tagjánál.

Azt gondolom, azzal is szakítanunk kell, hogy úgy lássuk a határon belüli és határon túli magyarokat, mint egy egyirányú utcát, ahol az erőforrások a határon belülről a határon túlra irányulnak, és ha onnan visszajön valami, az nem más, mint az ottani magyar közösségek valódi vesztesége. Érték és erőforrás sokféle van. Az ilyen egyirányú és egységesítő folyamatok sok-sok nemzeti érték és erő elvesztését vonnák maguk után, mindenekelőtt olyan értékekét, amelyek 85 év alatt kisebbségi létben kristályosodtak ki. Nekünk, többségi magyaroknak nagy szükségünk van ezekre a nemzeti tapasztalatokra, erre a nemzeti örökségre, tudásra, hogy álljuk a sarat a népek Európájában.

A nemzetpolgárság és a szülőföldcsomag egy új magyar nemzetfelfogás alapvetései. Az államtól a valódi nemzeti közösség felé fordulva a határon belüli és túli magyaroknak nemcsak az egyenrangúságát, hanem kölcsönös egymásrautaltságunkat is vallja. Együttgondolkodásra és közös munkálkodásra sarkall. A magyar közösségek szülőföldön való együttes, de önálló boldogulását célozza, a határon túli és határon belüli magyarok igaz szövetségét és szolidaritását a magyar nemzet európai sikeréért.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)