Felszólalás adatai

Az MSZP-frakció véleménye szerint egy ilyen nagy jelentőségű, fontos szakmai kérdésben, mint az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosítása és ilyen mélységű módosítása, egy ilyen szakmai kérdésben benyújtott törvényjavaslat benyújtását megelőzően mindenképpen szükséges egyfajta szakmai egyeztetés. Most az érintettektől azt hallottuk, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg az érintett szakmai szervezetekkel a benyújtást, sem hatástanulmányról, sem hatásvizsgálatról nem tudunk, nem tudnak. Az érintett szervezetek, vízi társulatok is csak a parlamentnek történő benyújtást követően értesültek arról, hogy egy mindennapjaikat jelentősen befolyásoló törvényjavaslat került a parlament elé. Ez egy ilyen jelentőségű kérdésben az MSZP frakciója számára idegen és elfogadhatatlan.

A másik sarkalatos pont maga a víziközmű-társulatok működése, ugyanis a kormány az elmúlt években már megkezdte a vízi társulatok kiürítését, munkájuk megnehezítését, ellehetetlenítését. Két évvel ezelőtt a fenntartáshoz szükséges forrásokat vonták el, most pedig a vagyonkezelői és kezelői jogot veszik el, csoportosítják át, és adják a Belügyminisztérium fenntartása alá tartozó vízügyi igazgatóságoknak. Ismert, hogy a vízi társulatok kezelésében lévő állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő vízi létesítmények hossza 37 638 kilométer; ahogy kezdtem, ez egy ismert tény, hogy 37 638 kilométer vízi létesítményről van szó. Ennek fenntartása forrást, no nem vízforrást, hanem pénzforrást igényel, és szakmai hozzáértést igényel.

(16.20)

Most ezzel az előterjesztéssel a kormány mintegy 28 ezer kilométernyi vízi létesítmény kezelői, üzemeltetési jogát veszi el a társulatoktól, és adja az amúgy is túlterhelt, finanszírozási problémákkal küzdő és szakmailag eléggé leépített vízügyi igazgatóságoknak. A kérdés csak az, hogy hogyan biztosítják ezek után a rendszer működéséhez szükséges szakmai hátteret és finanszírozást. Erről nem szólt államtitkár úr, és erről a javaslatban sem olvashatunk, mert nem terjed ki rá. Csak nem arról van szó, hogy azért kerül a vízügyi vonalas létesítményrendszer a Belügyminisztérium fennhatósága alá, hogy a közmunkaprogram terepévé váljon ez a terület is?

Kérdés az is, ha sem finanszírozással nem bírnak ezt követően a vízi társulatok, sem vagyonkezelői és kezelői joguk nincs, nem lesz, akkor hogyan oldják meg az ez esetben csökkentett feladataikat is a társulatok által üzemeltetett vízgazdálkodási műveken, a területi vízrendezési, vízkár-elhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat. Hogy tudnak ennek ezt követően eleget tenni?

A harmadik nagy terület, ami az egésznek talán a legérdekesebb, legpikánsabb része, hogy a mezőgazdaságért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium mintha ezek után nem lenne gazdája az öntözővízrendszerek működtetésének. Azt eddig is tapasztaltuk, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kiürítése folytatódik, egy érdekes célja ugyanis ennek a törvényjavaslatnak az, ahogy a belvíz elleni védekezés megerősítését és az öntözővíz-továbbítás eredményességének fokozását intézi vagy kívánja intézni az előterjesztés. Eszerint a helyi önkormányzati tulajdonban vagy magántulajdonban lévő vízfolyások, csatornák fenntartását és üzemeltetését is a tulajdonos felajánlása esetén a vízügyi igazgatóság ellenérték nélkül átvállalhatja. Ezáltal a vízügyi igazgatóság kezelésébe kerülő nem állami tulajdonú vízfolyások, vízi létesítmények fenntartásának és üzemeltetésének a költségeit is az állam viseli, mert hát ide kerül az előterjesztés hatályánál fogva. A kérdés az, hogy miből lesz - hiszen biztosan sokan élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy átadják - erre forrás, hiszen egy tehertől így megszabadulhatnak az eddigi magán-, illetve önkormányzati kezelők a rendelkezésre álló három hónap alatt. Hogy fog ez működni, államtitkár úr?

Kérdés továbbá az is, hogy ezek szerint akkor most már az öntözési program is a Belügyminisztériumhoz fog-e tartozni és nem a Vidékfejlesztési vagy más, rövidített nevén mezőgazdasági, agrárminisztériumhoz. Ha így halad, akkor mi szükség lesz a vizes területen a Vidékfejlesztési Minisztériumra? Az öntözés egy érdekes része az előterjesztésnek.

A negyedik kérdéskör, amiről szólni szeretnék, hogy az említett két intézkedés jelentős mértékben megnöveli a vízügyi igazgatóságok szakmai feladatait és költségvetési terheit, kötelezettségeit is. A vízügyi igazgatóságok a jelenlegi nem kevés feladatuk mellett mostantól majd egyszerre felelnek a mintegy 28 ezer kilométernyi vízi létesítmény kezeléséért és üzemeltetéséért, valamint a nem állami tulajdonú vízfolyások és vízi létesítmények fenntartásáért és üzemeltetéséért is. A javaslat arról nem szól, hogy az igazgatóságok ezt hogyan, miből oldják meg. Hogyan biztosítják az állagmegóvást, a fejlesztést és a szakmai hátteret mindehhez a jelentősen megnövekedett feladathoz.

Mivel a jelenlegi formájában a törvényjavaslat több szakmai problémára sem ad választ, és az előterjesztést nem előzte meg szakmai konzultáció, egyeztetés, nem ismert a finanszírozási háttér, ezért az MSZP-frakció részéről az elfogadását a jelenlegi formájában, de igazából még a tárgyalását sem tudjuk támogatni. A probléma felvetése aktuális, de több kérdést hagy nyitva ez az előterjesztés, mint amennyit megold, úgyhogy a jelen formájában mi ezt javíthatatlannak tartjuk, ezért nem is támogatjuk. Köszönöm, elnök úr.