Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban a bérfejlesztés kapcsán számos nagyon fontos bejelentést hallhattunk. Azt érzékeltem, hogy párthozzáállástól függetlenül mindenki egyetért azzal, hogy a béreket Magyarországon emelni kell. A módjával és a mértékével kapcsolatban hangzottak el az elmúlt időszakban viták. A legfontosabb üzenet talán az, hogy fontos azt, hogy mi mit gondolunk erről a parlamentben, de a legfontosabb üzenet az, hogy azok, akik ennek a résztvevői, az adott folyamat elszenvedői vagy nyertesei, a munkavállalók és a munkaadók mit gondolnak. Én azt gondolom, hogy ezt a „csatát” a legjobb helyen vívta meg a kormány, és sikerült egy nagyon fontos megállapodást nyélbe ütni.

Érdemes talán egy gondolat erejéig visszamenni oda, hogy honnan indultunk 2010 környékén. Nemrégen volt egy parlamenti vitanap a munkaerőhiányról, és én azt gondolom, hogy önmagában az a kérdés, hogy nem a magas munkanélküliségről és ennek a problémáinak a kezeléséről szólt ez a vitanap, hanem arról, hogy kevés az ember vagy nincs megfelelő szakképzett ember egy-egy területen. Ez is fontos kérdés, súlyos kérdés, de annál, amit 2010-ben tapasztaltunk, az óriási munkanélküliség és sok egyéb más probléma mellett ez egy fokkal hálásabb feladat, amit nekünk kezelnünk kell.

Csak két számadat erejéig hadd menjek vissza! Azért citálom ide a görögöket, mert ők voltak azok, akikkel a munkanélküliség és a foglalkoztatás szempontjából nagyjából egy szinten voltunk. 12 százalék körül volt a munkanélküliségi ráta 2010-ben Görögországban is és Magyarországon is, a görögöknél most 22 százalék, Magyarországon pedig 4,9 százalék. Tehát a görögöknél majdnem megduplázódott, Magyarországon pedig nagyjából feleződött a munkanélküliek tábora. De még fontosabb talán a fiatalok foglalkoztatási rátája. A görögöknél ez nagyságrendileg 30 százalékról fölment majdnem 50 százalékra, Magyarországon pedig majdnem 30 százalékról lejött 13 százalékra. Azt gondolom, hogy ezek fontos és megbecsülendő értékek, adatok.

Persze, az adatok mögött több tízezer ember van, aki ahelyett, hogy munka nélkül vagy segélyből élne, lehetőséget kapott arra, hogy munkából éljen. A foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban csak annyit szeretnék jelezni, hogy 460 ezres a növekmény a 2010-es időszakhoz képest a versenyszférában, ami, azt gondolom, hogy egy nagyon fontos és jelentős számadat.

A bérek emelése is fontos és szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a munkaerőhiányt a következő időszakban érdemben kezelni tudjuk. Itt demográfiai, szakképzési és egyéb problémák is felmerülnek. De a bérekkel kapcsolatban is fontos rögzítenünk néhány számadatot. 2010 és 2012 között nettó szinten, reálszinten a bérek valóban kismértékben növekedtek, de azért, mert egy válságból való kivezető időszakban nullaszázalékos GDP mellett kellett minél több embernek segély helyett munkát biztosítani. Az adórendszer átállításának a hatásai gyakorlatilag 2013-ra helyeződtek, és azt látjuk, hogy 2013 után reálértéken mintegy 24 százalékkal emelkedtek, és ezzel a felzárkóztatásunk a térség országaihoz megkezdődött.

A minimálbér nettójával ‑ mert talán ez a legfontosabb üzenet a munkavállalók számára ‑ kap­cso­lat­ban azt tudom mondani, hogy 2018-ra, tehát a következő két évben a minimálbér nettó értéke 18 ezer forinttal növekszik, a szakmunkás-minimálbér nettó értéke pedig 34 ezer forinttal. Most talán még nagyon fel sem lehet fogni, hogy ez valóban mit jelent. Mindig vitatkozunk arról, hogy a létminimumot elérte‑e már, illetve mikor érte el. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a rendszerváltás óta egyszer sem érte el a magyar nettó minimálbér a létminimumot. Most lesz az esély rá 2018-ban, hogy ezt az egyébként fontosnak tekinthető értéket elérje, vagy adott esetben akár meg is haladja.

Minden átfogó intézkedésnek vannak egyértelmű eredményei és kockázatai is. Ezért nagyon fontos az, hogy a szociális partnerekkel, a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, akik nyilván mérlegeltek pró és kontra előnyt, hátrányt és mindent, megszületett a megállapodás. Tartósan, több évre előremenőleg a magyar gazdaság egyik legfontosabb eleme a kiszámíthatóság kell legyen, és azt gondolom, hogy ezzel a kiszámíthatósággal a következő években képesek leszünk a magyar gazdaságot is fejlődési pályán tartani, valamint a foglalkoztatást is tovább bővíteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)