Készült: 2024.04.26.11:05:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

251. ülésnap (2017.10.30.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:57


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban visszanyúlt a kezdetekhez, amikor 2001-et emlegette, de ha a tényeket is figyelembe venné, akkor tudhatná, hogy 2001-ben külön családtámogatási, lakásvásárlási rendszer volt Magyarországon, 30 millió forintig államilag támogatott forinthitelt tudtak igénybe venni a lakásvásárlók. Majd jött a balliberális kormányzat, amelynek a prominensei még gyorsan éltek ezzel a lehetőséggel, aztán bezárták ezt a kaput a széles tömegek előtt, és elkezdték ajánlani a bankok a devizahiteleket, mond­hatni, hogy erőn felül, hiszen például gépjárművásárlásnál a személyi igazolvány is elegendő volt a vásárláshoz. Ezzel egy kicsit az emberek felelősségérzetét is csökkentették.

S akkor előállt az a helyzet, amikor több százezer család 2010-re oda jutott, hogy nem tudta törleszteni a részleteket, hogy az árfolyamok elszabadulása miatt krízishelyzet állt elő, s 2008 és 2010 között az előző kormány semmilyen érdemi lépést nem tett ezeknek az adósoknak a megsegítésére.

Képviselő úr jól felmondta a leckét. Az árfolyamgát bevezetése valóban rengeteget segített az adósoknak, s a végtörlesztés lehetőségének a megnyitása, amit egyébként egyéb bankhitellel is ki lehetett váltani, szintén nagy lehetőséget nyújtott. Akkor mintegy 130 ezer család menekült meg a devizahitel nyomasztó súlya alól. S emellett kúriai döntések, a luxemburgi bíróság döntése, az Alkotmánybíróság döntése alapján kialakult az a jogi keretrendszer, amely mentén nem az államra zúdult rá egy kártérítési igény, amit a nemzetközi fórumokon elbuktunk volna, hanem a jog létező keretei között, az uniós jognak, a hazai jognak, az Alaptörvénynek eleget téve tudtunk olyan szabályokat hozni, amelyek ezt a kérdést a korábbi súlyához képest mára gyakorlatilag kezelhetővé tették.

(13.40)

Valóban, a legelesettebbeknek, azoknak, akiknek a tartozása meghaladta az ingatlan értékét, csak olyan lehetőségek állnak rendelkezésükre, mint például a Nemzeti Eszközkezelő, amely 36 ezer adósnak, családnak segített, hogy amikor kilakoltatnák őket egy olyan ingatlanból, ahol nem tudják kifizetni a vételárat, az állam megvásárolta, és kedvezményes bérleti díjért ott lakhatnak.

Azoknak pedig, akik képesek gyakorlatilag megfelelő kereset mellett törleszteni tartozásaikat, különböző más jogszabályokkal segítettünk, többek között a fairbank-törvénnyel, ahol a kamatkülönbözeteket, amelyeket egyoldalúan emeltek a bankok, ráterheltük a bankokra, ezeket vissza kellett fizetniük, el kellett számolniuk; az árfolyamátváltásból eredő tisztességtelen hasznot vissza kellett juttatni az adósoknak.

Megjegyzem egyébként, hogy az önök frakciója sem szavazott meg minden adóssegítő törvényt. Megvannak a névsorok, kigyűjtések, itt vannak a dossziémban; ha kell, akkor nagyon szívesen rendelkezésére bocsátom a képviselő úrnak itt a felszólalás végén, vagy tanulmányozhatja az akkori iratokat. Önök nem támogatták az adósok mentését, nem támogatták ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalát.

Megjegyzem, a forintosítás volt az áttörés, ami talán végképp megoldotta ezt a kérdéskört a jog keretei között. Megjegyzem, az akkori árfolyam is alacsonyabb volt, mint a jelenlegi árfolyam, tehát az adósok jelenleg is kedvezőbb helyzetben vannak, mint ha ez nem történt volna meg. Emellett természetesen a jegybank is hatalmas erőfeszítéseket tett. Tudjuk, hogy a kamatok a 2010-es szinthez képes messze-messze lejjebb vannak, és kisebb terheket jelentenek az adósoknak.

Összességében elmondható, hogy mintegy 1000 milliárd forinttal csökkent az a teher, ami az adósokat terhelte, 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek. Gyakorlatilag azok számára, akik ma is nehéz helyzetben vannak, most is itt van a tisztelt Ház előtt egy javaslat, ahol Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László képviselő urak javasolják, hogy a kilakoltatási moratórium a korábbi december 1-től március 1-ig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig terjedjen. Ez biztosítja mind a gazdasági élet működését, mind pedig a legnehezebb helyzetben lévők megsegítését. Remélem, képviselő úr is és frakciója is meg fogja ezt szavazni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai