Felszólalás adatai

Ugyanakkor nemcsak más európai uniós tagállamokhoz hasonlíthatjuk az adatokat, hanem az előző évekhez is. (Gúr Nándor: Beszélj az előző két évről!) Megnézhetjük, hogy az elmúlt négy kormányzati ciklusban ki hogyan emelte a minimálbért. Ne feledjük el: 1998-ban 19 500 forint volt. Ez az összeg emelkedett 2002-re, az első Orbán-kormány végére 50 ezer forintra. Az első Orbán-kormány idején tehát 156 százalékkal emelkedett a minimálbér összege. A szocialista kormányok nyolc év alatt 50 ezer forintról 73 500-ra emelték a minimálbért, ez 25 és 17,6 százalékos minimálbér-emelés. Soha nem volt, úgy látszik, ebben a négy ciklusban olyan kevés emelkedés, mint a Gyurcsány-Bajnai-időszakban, akkor volt a legkisebb a minimálbér emelkedése. (Göndör István közbeszól.) Az elmúlt három esztendőben pedig további 33 százalékos emelkedés követte az eddigi minimálbér-emeléseket.

Ha tehát azt nézzük, hogy a legszegényebbeket, a legkevesebbet keresőket melyik kormány hogyan támogatja, azt láthatjuk, hogy egy átlag szocialista évben 4,96 százalékos a minimálbér emelése, kevesebb mint 5 százalék. Egy átlag polgári kormány ideje alatt, a Fidesz-KDNP-kormány alatt nem 4,96, nem 14,96, hanem 20,18 százalék! Négyszer akkora a jobboldali kormányok alatt a minimálbér emelkedése, mint bármilyen baloldali kormány alatt. Aki igazán igyekszik a legszegényebb emberek hangját meghallani, az a minimálbért emeli. Aki a nagy cégek hangját hallja meg, az pedig a minimálbért igyekszik alacsony szinten tartani és a lehető legkisebb mértékben emelni. És jól láthatók itt a teljesítménykülönbségek, képviselőtársaim. Azért a négyszeres szorzó 5 százalék alatt és egy 20 százalék fölötti arány a minimálbér átlagos éves emeléséből elég beszédes azzal kapcsolatban, hogy melyik kormány az, aki igazán a szegények érdekét igyekszik képviselni, a szegényekét is és a középosztályét is, kinek itthon fontos az emberek véleménye, és kinek külföldön a nemzetközi cégeké.

Ugyanakkor nézhetjük a végtörlesztést is. Önök is tudják: a végtörlesztés esetében 170 ezer család menekült meg a devizahitel-csapdából, ez 24 százaléka az adósoknak. Míg az árfolyamgát most már meghosszabbított rendszerében 141 ezer család menekült meg, ez 31 százaléka annak a körnek, akik igénybe vehetik; tehát 24 plusz 31 százalék. Több családon tudott már ez a kormány segíteni, mint amennyin nem, több család tudta már igénybe venni a devizahitelezéssel kapcsolatban a mostani kormányzat valamelyik segítségét, mint amennyi nem. Tehát szerencsére már többeken tudtunk segíteni, mint akik még hátravannak a devizahitelesek közül.

Amit képviselő úr a felszólalása második felében említett, a különböző végrehajtási, bírósági végrehajtási eljárások: ezzel kapcsolatban a 14/1994-es IM-rendelet módosítására készül a kormányzat, mert mi is látjuk pontosan egyrészről a szabályok be nem tartásával kapcsolatos problémákat, másrészről a túlságos költségezési, díjemelési problémákat, amelyek azokat sújtják, akik már így is rengeteg adóssággal rendelkeznek. Az adósságukra még az utolsó fordulóban, ha tetszik, rárakódik egy olyasfajta összeg, amit mindenképpen ki kell fizetni, hiszen a végrehajtás költségei a kielégítési sorrend elején szerepelnek.

(13.30)

Éppen ezért igyekszünk differenciáltabb végrehajtói díjszabást létrehozni, az elektronikus kapcsolattartásra ösztönözni és ennek a költségcsökkentő tényezőire ösztönözni az adósokat, illetve a jogalkalmazási problémák egy részét orvosolni, hiszen itt a kamarán belül is elég éles ellentétek vannak, amelyek olykor-olykor ennek a szakmának az amúgy sem túl jó hírnevét ronthatják, de nyilvánvalóan ez a fajta élethelyzet mindenki számára negatív, tehát sosem lesz egy kedvelt helyzet vagy kedvelt foglalkozás.

Munkadíjcsökkentést fogunk bevezetni, főleg azoknál a végrehajtóknál, akik zálogjog értékesítésére irányuló eljárást visznek véghez. A munkadíj bázisát már az eljárás kezdetén kívánjuk rögzíteni, hogy ez ne tudjon felcsúszni időközben, költségátalány-csökkentést fogunk bevezetni szintén a zálogjog érvényesítésével kapcsolatban, a jutalékfelszámítást kizárjuk a NET által végzett követelésrendezésben, és ezenkívül még számtalan egyéb szabályban, például a költségelőlegezésben kívánunk egyértelmű szabályokat tenni vagy a rendtartásban, a díjszámítás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) átláthatóságában, a sorrendben és más kérdésekben is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)