Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elsődlegesen ‑ ahogy államtitkár úr is említette ‑ a békéltető testületekre vonatkozó jogszabályi előírások módosítását célozza meg, az európai uniós irányelvekkel történő összhang megteremtése érdekében. Az általános indokolásból kiderül, hogy a békéltető testületek szerepe a fogyasztók és a vállalkozások közötti jogviták békés úton történő rendezése kapcsán egyre nagyobb jelentőségűvé vált. A békéltető testületek ügyszáma az elmúlt időszakban közel 20 százalékkal növekedett, mígnem 2011-ben létrejött a Pénzügyi Békéltető Testület, amelyhez a fogyasztói ügyek jelentős része is átkerült.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a békéltetőtestületi eljárásokon való részvétel a jövőben a vállalkozások számára is kötelező legyen, mégpedig egyezségkötésre feljogosított személy képviseletében. A fenti intézkedés szükségességét többek között az is alátámasztja, hogy a vállalkozások tömegei még csak a válasziratot sem küldték meg a békéltető testületek részére. Pozitív irányba történő elmozdulás pedig a feketelista létrehozását követően, illetve a hatóság erre irányuló jogkörének bővítését követően sem volt tapasztalható, ahogy államtitkár úr is említette.

Az irányelv értelmében a vállalkozásokat a lehető legnagyobb mértékben motiválni kell a fogyasztói jogviták békés úton történő rendezésére. Mindamellett, hogy a tárgyalásokon való megjelenés is kötelezővé válik, előírásra kerül a válaszirat megküldésének kötelezettsége is, amelyben a vállalkozás köteles tájékoztatni a békéltető testületet a fogyasztói jogvitával kapcsolatos álláspontjáról.

(13.00)

Az együttműködési kötelezettség megsértésének kockázatairól, jogkövetkezményeiről a békéltető testület írásban tájékoztatja a vállalkozást. Az előírások megszegése esetén a kkv-k számára kiszabható minimális bírság összege 15 ezer forint.

Mindezek mellett a jogszabályban rögzítésre kerül ‑ az EU-rendelet gyakorlatban történő alkalmazása miatt ‑, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testület látja el kizárólagos illetékességgel a határon átnyúló adásvételi és szolgáltatási szerződéssel összefüggő online fogyasztói jogviták elbírálását.

A törvényjavaslat a békéltető testületekkel szemben is számos többletkövetelményt rögzít, így például meghatározott adattartalommal rendelkező internetes honlapot kell üzemeltetni, illetve a békéltetőtestületi tagoknak kötelező a képzése és továbbképzése.

Nézzük, ennek a jogszabálynak az elfogadása esetén kik milyen előnyhöz jutatnak. A fogyasztók jelentős ‑ ahogy említettem ‑ energiamegtakarítást és jelentős pénzmegtakarítást remélhetnek ettől, hiszen a békéltetőtestületi eljárás peren kívüli és a fogyasztók számára ingyenes lehetőség, hogy a jogvita a fogyasztó és a vállalkozás között megoldódjon, és így a fogyasztó az őt ért anyagi hátrányát a vállalkozással rendezze, a jogvitát rövid határidőn belül, három-négy hónap alatt megoldja.

A békéltetőtestületi eljárás tehát ingyenesen igénybe vehető és az egész ország területén hozzáférhető alternatív, úgynevezett peren kívüli vitarendezési fórum. Ezzel szemben a bírósági jogérvényesítés hosszadalmas, akár többéves is lehet ez a procedúra, költséges eljárási illetéket, jogi képviseleti díjat kell megfizetni, szakértői költségeket kell rendezni, tehát mindenképpen előnyt élveznek a fogyasztók a békéltető testületek működésével kapcsolatos jogszabályok megváltoztatásánál.

Itt különösen majd oda kell figyelni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, szeretném is felhívni a figyelmüket arra, hogy csak akkor fog valamit érni ez a jogszabály, hogyha erről egyébként komolyan tájékoztatni fogják a fogyasztókat és természetesen a vállalkozásokat is.

A vállalkozásoknak is jó ez a békéltetőtestületi eljárás, hiszen a fogyasztók részére pénzben kifejezhető megtakarítás mellett várható a fogyasztói bizalom növekedése, a vállalkozások jó hírnevének elterjedése, amelyek elősegítik a piac megfelelő működését.

Az állami intézményrendszerre is jótékony hatással bír, hiszen a békéltetőtestületi eljárásoknak hatalmas szerepük van a fogyasztóvédelmi igényérvényesítésben, meglétük enyhíti az igazságszolgáltatásra nehezedő terhet, valamint a vállalkozás és a fogyasztó oldaláról nézve gyakorlatias és költséghatékony vitarendezési lehetőséget biztosítanak. A fogyasztók egyre nagyobb bizalommal fordulnak a hazai békéltető testületekhez, amit alátámasztanak az évről évre növekvő ügyszámadatok is. Tehát a fogyasztók részéről eddig is rendben volt a békéltető testület felé fordulás, például 2006-ban 3542 ügyet tárgyaltak, míg 2014-ben 10 210 ügyet zártak le, ugye, az államtitkár úr által említett kétezer-hatszázegynéhány meg nem valósult ügy mellett.

Az állam minden évben a költségvetési törvényben meghatározott összeggel támogatja a békéltető testületek működését, a 2015. évi költségvetés 360 millió forintot tartalmaz erre az időszakra. Ez az összeg a békéltető testületek között ügyszámarányosan oszlik meg. Az állam felelősséggel tartozik a költségvetési támogatás eredményes felhasználása iránt, ezért lényeges, hogy minél több ügy érdemi megoldást nyerjen. A módosítás ezt a célt is erősíteni, szolgálni fogja.

A fentiek alapján kérem képviselőtársaimat, kérem a frakciókat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)