Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés programja hitem szerint alkalmas arra, hogy egy lélekben és lélekszámban bővülő Magyarország alapja legyen.

Bevallom, a program olvasása közben tinédzserkorom egyik slágerének refrénje jutott eszembe, abból is egy sor - ma már elhangzott itt -: ha mindenki nyer, senki sem veszít. A nemzeti együttműködés programjának is ez az alapja. A program célja, hogy az állam polgárai ne egymás kárára boldoguljanak, az egyik ember sikere legyen előrelépés a többieknek is. Az állam sikere pedig úgy valósuljon meg, hogy közben minden polgára gyarapszik.

Az egyik hetilapnak nyilatkozva egy volt parlamenti képviselőtársunk pártja választási kudarcát a Házon belüli SI-faktor nagyságával indokolta. SI-faktor alatt pedig a sárga irigységet értette. Ha valahol nem a tiszta verseny és az együttműködés a vezénylő elv, akkor ott borítékolható a kudarc.

A nemzeti együttműködés programjával szemben felhozott első kritikák azt vetették a Fidesz és a KDNP szemére, hogy a kormányprogram nagy átfedésben van a választási programmal. Mint ez elhangzott, ez nem véletlen. Kifordult közállapotainknak jó példája, hogy már az is zavart kelt, ha egy párt ugyanazt mondja ma reggel, mint amit tegnap éjjel meg este hirdetett.

Mielőtt azonban bárki a nemzeti együttműködés programját a kezébe vehette volna, a leendő kormánypártok soha nem látott mennyiségben nyújtották be javaslataikat az első két hétben. Nyolc éve szunnyadó energiák törhettek a felszínre. Az előterjesztések egyike-másika már megemlítésre került, de fussunk végig csak a címeiken.

Létrehoztak ezek a nagyon sokféle előterjesztések egy merőben új kormányzati struktúrát.

Visszaállították a közigazgatás legfelső két szintjét, és elválasztották a politikai döntéshozatalt a közigazgatástól.

Megfelezték a politikusok számát a parlamentben, az önkormányzatokban és a politikai, állami vezetők körében is.

Az önkormányzati törvény módosítása kiigazításokat hajtott végre a helyhatóságokon.

Visszaállítottuk a közigazgatási hivatalokat, ezzel megszűnt az az alkotmányellenes állapot, amit az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének hiánya okozott.

Javaslataink elválasztják a központi kormányzat alkalmazottainak státusát a közszféra többi dolgozóitól.

Kilencvenéves elhallgatás után megnyitják a trianoni trauma kibeszélésének lehetőségét úgy, hogy közben se az önfeladás, se a sovinizmus tévútjára ne lépnének.

A magyar nemzet egységét megjelenítve megnyitják a kettős állampolgárság lehetőségét a szülőföldjükről el nem mozduló, de az anyaországtól elszakított magyarok számára.

Isten neve újra törvényben szerepel, de ezt nem tolakodva vagy másra erőltetve teszi a javaslat.

Igazságosabban rendezi a közfeladatot ellátó intézményt átvevő fenntartó egyházak, valamint az önkormányzatok viszonyát is javaslatunk.

Az állam végre elismeri a felelősségét 2006. október 23. és augusztus 20. kapcsán.

A népszámlálás során önkéntes alapon mindenki megvallhatja a világnézetét ismét, mivel a vallásosság fontos része az emberi életnek.

A büntető törvénykönyv szigorúbban bünteti a tanárok bántalmazását, a három csapás törvény pedig fel kíván lépni a többszörös erőszakos bűnelkövetőkkel szemben.

Ezentúl a büntető törvénykönyv egyenlően kezeli az elnyomó rendszerek emberiség elleni cselekedeteinek tagadását.

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásról szintén törvénymódosítás született.

Iskolába járáshoz kötjük a családi pótlék kifizetését.

Új, méltányosabb parkolási rendszert vezetünk be.

Ezeknek a javaslatoknak egy része nemcsak nyolcéves, de olykor húszéves adóssága a törvényhozásnak. Megtárgyalásukkal és elfogadásukkal nem lehet sokat késni és várakozni, mert még rengeteg feladat áll előttünk. Az előző ciklusban elszokott a parlament a fokozott munkatempótól, de ez is lehet az egyik oka annak, hogyan előztek le minket a szomszédos országok.

A patkó bal oldalán ülők az elmúlt napokban többször panaszkodtak, hogy több konkrétumot vártak volna a kormányprogramtól. Ez ma itt is elhangzott. Ugyanők emeltek viszont szót az ellen is, hogy túl sok konkrét törvénymódosításról kell döntenie a Háznak. Valószínűleg nem csak nekem tűnik úgy, mintha a kritizálók önellentmondásba keveredtek volna.

Szintén mindig érdeklődéssel hallgatom, amikor az a párt kíván szakmaiságot egy másik párttól, amelyik olyan szakmai érvekkel kívánt egy önkormányzati választáson kampányolni, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak.

Ezt a kormányprogramot az teszi hitelessé, hogy a benne foglalt feladatokat már elfogadása előtt elkezdte végrehajtani a parlamenti többség. Aki számára a kormányprogram áttanulmányozása után sem volt világos, hogy mi várható a következő négy évben, az segítséget kaphat, ha megfigyeli az eddigi önálló indítványok irányát.

Tisztelt Ház! A nemzeti együttműködés programja a társadalmat belülről építő program. Nem fölülről és nem kívülről akar javítani a helyzeten. Ezzel a legnehezebb utat választja, de az elmúlt évek kudarcai bebizonyították, hogy ez az egyetlen eredményes út. A munkahelyteremtést nem kívülről várja, hanem a belső piacot élénkíti, és a hazai vállalkozásokat ösztönzi a foglalkoztatás bővítésére. A kultúrát például nem felülről akarja irányítani, hanem a mecenatúrát ösztönzi, és a vásárlóképes közönséget erősíti. A következő kormány államképe nem paternalista, hanem a cselekvő emberek együttműködésére épít.

A nemzeti együttműködés programja nem gőggel tekint a következő évek feladataira. Tanult a korábbi évek főleg liberális politikusainak hibáiból, akik magukat tartották a modernség, a sikeresség és az európaiság egyetlen és kizárólagos letéteményesének.

A kormány számára a parlamenti többség nem cél, hanem eszköz a társadalom szolgálatára. A kormányprogram felismeri és vallja, hogy Magyarországot a magyar emberek tudják ismét felemelni. Az előző nyolc év politikájának pedig éppen az volt az egyik fő hibája, hogy a kormány akadályokat gördített az emberek elé. A beruházók elvesztek az engedélyek dzsungelében, a vállalkozóknak többletteherrel járt a részmunkaidős foglalkoztatás. Az adományozókat pedig adóval sújtották. És még hosszan folytatható lenne a sor.

A kormányprogram sikerében mindannyian érdekeltek vagyunk. Mindannyian magyarok és mindannyian politikusok. Csak a következő kormány sikere mentheti meg húszéves demokráciánkat attól, hogy az állampolgárok ne csalódjanak végleg a jogállamban. Ha a következő kormány megvédi a maga becsületét, akkor marad becsülete a politikai osztálynak is. Abba pedig jobb bele sem gondolni, hogy ellenkező esetben milyen erők törhetnek a felszínre hazánkban.

(14.50)

A nemzeti együttműködés rendszere viszont olyan belső összetartó erőket segít a felszínre törni, amelyekkel az átmeneti korszak táplálta megosztottságunkat és kishitűségünket magunk mögött hagyhatjuk, a magyar embereknek pedig szilárd erőt és önbecsülést adhatunk.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magyar egy tehetetlen, szomorú alaphangulatú nép, és hogy a történelmi helyzet mindig a vesztes oldalára állított minket. Bár minden történelmi példa sántít óhatatlanul, azért mégis láthatunk jó pár sikeres történelmi időszakot, amikor új társadalmi és új politikai rendszer alapját rakták le sikeresen. Ezek a politikusok azért lehettek sikeresek, mert a magyar nemzet általában fogékony a jóra, tenni akar, változni és változtatni.

Tisza Kálmán az 1849-es magyar szabadságharc elvesztését és az 1867-es, a magyarokra nézve több szempontból a várakozásokon aluli eredményt hozó kiegyezést követően, a magyar népakarattal egyetértésben felszámolta a feudális maradványokat, racionalizálta a közigazgatást, a hitelszabályozással és az iparpártoló politikájával talpra állította a magyar gazdaságot. A pozitívumok sorolhatók: megszilárdította a közbiztonságot, megreformálta a jogi és a közoktatási rendszert, mindezeket a magyar nemzet elfogadta és támogatta. Minden idők legkiegyensúlyozottabb bel- és külpolitikai helyzetét töltötte be a magyar állam.

De ott van Bethlen István is, aki egy súlyos történelmi helyzetben konszolidálta minden téren Magyarországot. Pedig a helyzet akkor még kilátástalanabbnak tűnhetett, mint korábban vagy akár napjainkban. A háborút elvesztettük, a trianoni békediktátum szétszabdalta az országot. Bethlen törekvéseire azonban a magyarok igent mondtak, mert hittek újból abban, hogy Magyarország talpra állhat. Ezáltal Bethlen István megreformálta a közigazgatást, a magyar jogrendszert, a közbiztonságot pedig megszilárdította.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Klebelsberg Kunó átgondolt, európai szellemű oktatáspolitikájának következtében szinte megszűnt az analfabétizmus, a falusi iskolák sora nyílt meg, a kiváló tehetségűek külföldön tanulhattak, kulturális intézmények sora alakult, a magyar innovációk pedig újra virágkorukat élték. Bethlen miniszterelnökségének végére mind gazdaságilag, mind kulturálisan talpra álltunk, és mindezt a Nyugat is elismerte és értékelte, pedig minden szempontból vesztes pozícióból indultunk, a magyar nemzet azonban kitartott.

Tisztelt Ház! Ma a helyzet nem rózsás. Másfél millió magyarnak nincs barátja, a felnőttek 60 százaléka egyetlen közösséghez sem tartozik, derül ki egy nem régi felmérésből. A magyarok életminőségének javításához nemcsak gazdasági fellendülésre van szükség, de a társadalmat is át kell hatnia a változásnak. Egy kormány ennek érdekében csak közvetetten tehet, ugyanakkor jól látható, hogy a kormányprogram eltökélt ebben a tekintetben is, támogatja a családokat, a tömegsportot, a kultúrát, az egyházat és a civil szervezeteket.

A nemzeti együttműködés programja az elmúlt évek sehova nem vezető világnézeti semlegességével szemben értékeket mutat fel, a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend az öt nevesítetten legfontosabb érték, de megjelenik a nemzet, a tisztesség és számos más érték is.

Saját értékeink kimondása nem jelenti más értékek lebecsülését, épp ellenkezőleg, csak az tudja más értékeit, világnézetét becsülni, aki maga is rendelkezik ilyennel. Az egyház és az állam egymás partnerei. Mindketten az ember javát kívánják szolgálni, igaz, más-más perspektívából. Éppen ezért az államnak az eddigi korlátozó szemlélet helyett együttműködést kell kínálni az egyházaknak. A kormány programja kinyújtott kéz az egyházak felé is.

A nemzeti együttműködés programja véget vet a kordondemokráciának. Újra biztosítja az emberek szabadságjogait, és újra közös élménnyé teszi nemzeti ünnepeinket. Valódi jólét valódi szabadság nélkül ugyanis nem képzelhető el.

Tisztelt Ház! A következő kormány felelőssége nagyobb, mint az elmúlt húsz évben bármelyik kormány felelőssége. Soha semmikor sem kapott egy politikai erő ilyen mértékű támogatást céljai megvalósításához. Ezt a bizalmat csak akkor tudja megszolgálni, ha alázattal lát neki a hatalom gyakorlásának. A kormányprogram megfogalmazásakor számtalan rossz válasz születhetett volna. Hibás lett volna a program, ha nem kínál világos jövőképet és nem sugároz elszántságot. Hiba lett volna, ha holnaptól mindenkinek munkát és jólétet ígérne. Hiba lett volna, ha minden problémára a megoldást az államtól kínálna, és nem kérne mindenkitől fokozott együttműködést. Hiba lett volna, ha az egyes ágazati kérdéseket külön-külön és nem összhatásukban tekintené. Könnyen csúszhatott volna félre, ha nem elég mértéktartó.

A kormányprogram deklarált célja a nemzeti egység megteremtése. Az egymással szembefordulás helyett az együttműködést erősíti. Az egyéni és közösségi érdek összhangját kívánja megteremteni, segíti a vállalkozókat vagy a családalapítókat, hogy járuljanak hozzá a nemzet előrejutásához. Ez egy közösséget formáló kormánypolitika: először egymás megismerését tűzi ki célul, így ismerhetjük meg közös értékeinket, amiből az együttműködés fakad. Az állam célja pedig nem más, mint a cselekvésre ösztönzés.

A nemzeti ügyek kormánya nem kiigazításra készül, hanem új alapok lerakására minden téren. Az eddigi hatalom teljesen megroppant. A választók demokratikus választásokon adtak felhatalmazást az új kormánynak a minden eddiginél mélyebb változásra.

A kormányprogram ki meri mondani azt az évek óta elhomályosított alaptételt, hogy az államnak a közérdeket kell szolgálnia. A közérdek minden magyar ember közös érdeke; nem egyének érdeke, és nem a legerősebb érdeke. A döntéseket nem a versengés és főleg nem a tisztességtelen befolyásolás kell hogy irányítsa, hanem az egész nemzet érdeke. Nem a sok magánérdek egyensúlya, hanem a közérdek lesz a döntések alapja.

Magyarország az őszödi beszédnél koppant egyet a morális mélyponton. Ez a koppanás még ma is visszhangzik sokak fülében. A morális mélypontot gazdasági mélyrepülés követte, amelyet a világválság tovább erősített.

A kormányprogramnak is ezért a leghangsúlyosabb része a gazdaságpolitika. Az erős nemzeti gazdaság megteremtése a legsürgetőbb feladat, hiszen minden további lépésnek ez az alapja. Nincs például az a kulturális támogatási rendszer, ami eredményesebben tudja támogatni a kultúrát, mint a színházba járók vagy a tehetős vállalkozók, ha az emberek a belépőjegyükkel, a vállalkozók pedig mecénásként támogatják a kultúrát.

A kormányprogram munkahelyteremtő része két célréteget nevez meg. Az alacsony iskolázottságúaknak az építőiparban, a mezőgazdaságban és a turizmusban kínál munkahelyet, az elvándorláson gondolkodó fiataloknak pedig a kutatás-fejlesztésben és a globális szolgáltatóközpontok kiépítésében.

Az államnak nem bonyolítania, hanem intéznie kell a vállalkozások ügyeit. Egy információt csak egyszer kérhet be a kérelmezőktől. Az előírások számának csökkentése és stabilitásuk garantálása pedig könnyebb eligazodást jelenthet a vállalkozóknak. Úgy gondolom, többen is élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy visszajeleznek az adminisztrációs terhek üzleti életre gyakorolt hatásáról.

Többeknek is ismerős lehet a körbetartozások visszaszorításával kapcsolatos vállalás, a közmunkaprogramok beindítása, illetve a közbeszerzések területén a magyar vállalkozásokat sújtó hátrányos körülmények visszaszorítása. Ugyanígy fontos része a programnak, hogy a hazai piacon a hazai mezőgazdasági termékeket kívánja segíteni és az élelmiszer-utánzatokat visszaszorítani. Úgy érzem, akár minden oldalról is támogatást kaphat az országos energiahatékonysági program és a munkaintenzív zöldgazdaság fejlesztése.

A KDNP 1993-ban hozta létre a Hazai Termék, Hazai Munkahely Alapítványt, hogy védjeggyel segítse a jó minőségű magyar termékeket. A nemzeti együttműködés programjában megjelenő "kiváló termék" embléma, valamint a "kiváló termék - kiváló vállalkozás" védjegy ugyanezt a célt követi, de erősebb állami háttérrel.

Ahogy az állampolgársági törvény módosítása is a jövőben a nemzet részének tekinti a határon túli magyarokat, úgy a gazdasági program is a Kárpát-medencei gazdasági térségben gondolkozik.

Az elmúlt években sokat hallottunk arról, hogy a kormány meg akarja felezni az egyetemek számát. A kormányprogram sokkal emberközelibb szemléletet vall, a felvételizőket kívánja tájékoztatni a diplomájuk értékéről, és így adminisztratív beavatkozás helyett a jelentkezések dönthetnek az egyes szakok sorsáról.

Az elmúlt években a társadalmi szerkezet a tulajdonon és a tudáson alapuló középosztály legalább kétharmados túlsúlya nem valósult meg, pedig csak ez esetén veszi át a nyugat-európai működés jellemzőit. Ez stabilizálja a gazdaságot és a politikát, megteremti és fenntartja a szociális és jóléti államot, egyben ez garantálja a jogállami normák betartását.

Tisztelt Ház! A kormányprogramban megfogalmazott elszámoltatás alapja a törvény előtti egyenlőség. Minden eljárás a jogszabályok szerint és nyilvánosan mehet végbe, de indokolt, hogy a közhatalommal és a közmegbízatásukkal visszaélők szigorú büntetést kapjanak.

A program garantálni hivatott a hétköznapok rendjét, és nem tolerálja a bűnözés semmilyen formáját az elkövetők személyére tekintettel.

(15.00)

Az államnak vissza kell szereznie az erőszak monopóliumát, mert az több irányból is csorbát szenvedett az elmúlt években. Az államnak kell mindenki biztonságát szavatolni, nem fizetett biztonsági őröknek, és nem egyéb, kétségbeesett pótcselekvéseknek.

A büntetőeljárás középpontjában nem az elkövető vagy az államhatalom kell hogy legyen, hanem a sértett. Az áldozatközpontú büntetőjog feltétele, hogy a bírósági eljárások gyorsításához szükséges körülményeket megteremtse a parlament. Az előző polgári kormány hozta létre az ítélőtáblákat is, amelyek tehermentesítették a Legfelsőbb Bíróságot, hogy az többet tudjon foglalkozni a joggyakorlat egységesítésével és így a jogbiztonság erősítésével.

Az egészségügy területén is fontos lépéseket tartalmaz a kormányprogram. A szolidaritás kereszténydemokrata elve érvényesül az egységes nemzeti kockázatközösség fenntartásában, de a vidéki kispatikák megőrzésében is. A lakóhely szerinti esélyegyenlőséget garantálja annak biztosítása, hogy az ország minden részébe kiérjen a mentőautó 15 perc alatt.

Az állam kisegítése céljából a köztestületek megerősítése mellett foglal állást a kamarák súlyának növelésével, amely a másik kereszténydemokrata alapelv, a szubszidiaritás megjelenése.

Az elmúlt évek egy legriasztóbb folyamata a fiatal orvosok kivándorlása. Ezt magam is tapasztaltam környezetemben. Előzékenyebb megoldást ígér a mostani kormányprogram a pályakezdők itthon tartására, hiszen nem szankciókkal, hanem a fiatal orvosok háziorvosi praxishoz juttatásának támogatásával, illetve az adminisztratív terhek csökkentésével kívánja megállítani az agyelszívást.

A KDNP a családok pártja. Egy kormány programjával kapcsolatos legfőbb elvárásunk, hogy erősítse a családokat és a nagyobb közösségeket, mint a nemzet vagy az egyház. A család közjó. A hatalom feladata a közjó szolgálata, ezért a családok védelmét kell erősítenünk. Egy család nem száz napra vagy négy évre tervez, hanem emberöltőkre, ezért fontos az állandó szabályozási környezet.

A családpolitika komplex szabályozási terület. Ha eredményesek akarunk lenni a mai Magyarország egyik legégetőbb problémájával, a negatív demográfiai folyamatokkal kapcsolatban, akkor átfogó intézkedéseket kell hozni. Ezeket a területeket fel is sorolja a kormányprogram: a gyermekek napközbeni ellátásának rendezése, a lakhatás segítése, közterületek családbarát kialakítása, közlekedési kedvezmények megadása, civil és állami támogató szolgálatok segítése, családbarát munkahelyek kialakítása. Ez utóbbival kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy maga a Parlament épülete sem alkalmas arra, hogy akár egy turista, akár egy itt dolgozó a gyermekével két percre félre tudjon vonulni. (Ertsey Katalin és Mile Lajos tapsol.)

A kormányprogram a szociális támogatásokat nem az államhoz, hanem a rászorulókhoz közel kívánja nyújtani. A munka- és foglalkoztatás-központú ellátást valósítaná meg a jelenlegi segélyközpontúság helyett. Meg kell szüntetni a nélkülözést, a nélkülöző ember ugyanis nem tud igazságos lenni, mert a megélhetéséért küzd, és ha kell, másokat eltiporva keresi saját maga biztonságát.

A nemzeti együttműködés programja az idősek számára kiszámíthatóságot kínál. A nyugdíjazás nem passzivitást, nem a haszontalanság érzetét kell hogy jelentse. Bátran hivatkozik a program a generációk együttélésére is.

A szociális szolgáltatásoknak a közjót kell szolgálniuk, és mindenfajta döntés mögött a társadalmi hatékonyság és ezzel az életminőség javításának igénye kell hogy megjelenjen. A csődbe jutott családokat összehangolt és hatékony eszközökkel kell megvédeni, hogy utána saját erejükből tudjanak újra aktívan részt venni a társadalom életében.

A kormányprogram visszaállítja az adakozás adómentességét, mert a társadalmi szolidaritást erősítendő ezt nem megsarcolni, hanem támogatni kell.

A kormányprogram az ifjúságpolitikát értékes területként kezeli, nem pusztán a táborozási támogatások elosztó kasszájaként tekint rá. Csak két adatot engedjenek meg nekem a legutóbbi évek ifjúsági statisztikái alapján. A pályakezdők körében a munkanélküliség messze nagyobb, mint a társadalmi átlag, 27 százalék. A fiataloknak pedig alig több mint 50 százaléka tartja a demokráciát fontos és minden más társadalmi berendezkedésnél jobb formának. Ebből is látszik, hogy ha hiányoznak a társadalomból bizonyos közmegegyezéssel elfogadott értékek, akkor a hiánytünetek hordozóivá a gyerekek és a fiatalok válnak.

A mindennapos testnevelés bevezetése és a sport támogatása nemcsak az egészséget őrzi meg, de közösség- és jellemformáló is.

Tisztelt Ház! Az elmúlt nyolc évben több alkalommal az állam nem viselkedett erkölcsösen, és ez nem múlik el következmények nélkül, mert az állampolgárokat is fogékonnyá teszi a normakerülésre. A nemzeti ügyek kormánya által kínált válasz a törvények uralmára, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.

A nemzeti együttműködés programja alkalmas arra, hogy visszaállítsa az állam lerombolt tekintélyét, ennek érdekében megteremtse és törvényesen átláthatóvá tegye működését, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állami szervek működésének feltételeit biztosítsa. Hamis volt az elmúlt évek öngondoskodásra vonatkozó politikai felfogása, mert az öngondoskodás elsőbbségét hirdette akkor, amikor az állam saját hibái és tehetetlensége miatt már az alapvető közszolgáltatásokat sem tudta állampolgárai számára biztosítani. Az erős állam átlátható és egyúttal felelős is.

Újra kell építeni az államot, és ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre jutásának, valamint annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. Csak így teremthető meg az erős és hatékony állam, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét.

Bátor kereszténydemokrata elődeink két diktatúra elnyomása alatt is hirdették, hogy a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet. Ezért minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban.

Az elmúlt években Magyarország polgárai azért csalódtak a demokráciában, mert az ország vezetői nem a köz javára és nem a köz megelégedésére használták hatalmukat. Ezért illant el a jogállamiságba vetett hit, és töltötték be a helyét sokszor kusza tévképzetek. A magyar nemzet a történelmi nehéz pillanatokban mindig tudott együtt mozdulni és együtt tenni a politikai hatalommal, pedig számtalanszor feladhatta volna. A magyar nemzetben természetes életösztön, kreativitás és józan ész van. A magyar ember nem akar veszíteni, hanem mindig keresi a kedvező utat.

A Kereszténydemokrata Néppárt most A nemzeti együttműködés programját ajánlja az Országgyűlés képviselőinek, egy lélekben és lélekszámban gyarapodó Magyarország felé vezető úton.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)