Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar EU-tagság szempontjából mindenképpen előnyös az anyagi szaldó, hiszen 2004 óta minden évben pozitív volt ez. Magyarország több pénzt kapott az Uniótól, mint amennyit befizetett. Emellett az uniós tagállamokkal folytatott kereskedelem szaldója is pozitív, a csatlakozás óta a többletek folyamatosan nőttek, és ez a többlet meghaladja az összes többi országgal szembeni hiányunkat. Tehát ennek következtében a magyar kereskedelmi mérleg lehet pozitív.

Számszerűen pedig - és a legimpozánsabb adatot fogom mondani, ez a tavalyi, a 2011-es - Magyarország a befizetéseinél 4,37 milliárd euróval, azaz körülbelül 1300 milliárd forinttal kapott többet az Uniótól, 1300 milliárd forinttal, és 2013-ig a cél még ennél is több uniós pénzt elhozni évente.

Jó, a számokat persze tudni kell árnyalni és korrigálni, mert például eközben a nyugat-európai bankok gyakorlatilag nem hiteleznek, sok pénzt kivisznek Magyarországról, vagy éppen a kereskedelmi láncok olcsó, silány árukkal ontják el a piacot, de persze szívósan védekezünk, erre alkottunk jogszabályokat.

(9.20)

A piacnyitásnak is megvan ugyanakkor a pozitív hozadéka, erről tegnap volt itt szó a Házban. Hol lenne az Audi és a Mercedes nélkül a magyar gazdaság, a magyar beszállítók vagy a multicégek nélkül, akik messze elkerülték volna Magyarországot, hogyha nem találtak volna itt biztonságos gazdasági környezetre, és nyilván, dolgozni vágyó, munkahelyeket kereső magyar emberekre?

Tisztelt Képviselőtársaim! A szaldó tehát egyértelműen pozitív, és persze értem én, hogy ez pont azoknak nem tetszik, akik a politikájukat az Unió-ellenességre építik, mert kizárólag ellenségeket, ellenségképeket keresnek, de az Unió Magyarország számára érték. Érték, de nem egyedüli mérték, és ez nagyon fontos, nem egyedüli mérték, mert nekünk megvannak a magunk nemzeti szempontjai. Erről szóltak az utóbbi két év vitái az Unióval, mert más mércét alkalmaztak velünk szemben, mint magukkal vagy egyik-másik más tagállammal szemben. De az Európai Unió vezetése láthatóan kezdi úgy venni a kanyarokat, ahogy mi kerülgettük eddig a globális gazdaság különböző akadályait és a buktatókat az elmúlt két évben. Erről volt szó az imént Czomba Sándor államtitkár úr fölszólalásában is, mert a magyar gazdaság a foglalkoztatás növelésére és a munkahelyek teremtésére tette a hangsúlyt.

Európában eddig ellentétes módszerrel kezelték a válságot, egyszerűen szólva, addig takarékoskodtak, amíg aztán nem tudtak miből vásárolni. Görögországban ez vasárnap végleg kiverte a biztosítékot. A választások után olyan politikai bizonytalanság jöhet, amiben úgy tűnhetnek el a görögök meg az egész euró, mint annak idején Nagy Sándor birodalma, és Franciaországban a franciák is az európai költségvetési fegyelem ellen szavaztak, így aztán az Unió majd valamit változtatni kényszerül. Az irány pedig aligha lehet más, aligha lehet más, mint az, amit a magyar kormány következetesen, két éve tart, hogy megszorítások nélkül tartsuk a költségvetési fegyelmet, és a hitel szűkében is próbáljuk valamilyen eszközzel fűteni a magyar gazdaságot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Robert Schuman francia külügyminiszter talán nem ilyen Európát akart, amikor 1950. március 9-én előterjesztette híres nyilatkozatát, de hogyha az európai kereszténydemokrácia értékei lesznek mérvadóak, akkor van jövőnk ebben az Unióban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)