A felszólalás szövege:
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdatársadalom, a gazdák üdvözlik az új törvénytervezetet. Üdvözlik, mert egy megoldást jelent az alkalmi munkavállalás területén, megoldást jelent, mert a széles járművek és az alkalmi munkavállalás témája naponta előjött a gazdák felszólalásaiban, jelzéseiben. Megoldást jelent, és ezért köszönjük a törvényalkotóknak. Több területen úgy érezzük, hogy változtatásra van szükség, többek között itt is.
Itt Kerényi képviselőtársam felvetette, mibe is került ez az ellenőrzés. Engedjék meg, hadd mondjak el egy példát erre! Két évvel ezelőtt a Balaton-felvidékről felhívott egy gazdálkodó, és mérgesen, kétségbeesetten mesélte el, hogy két napig nem tudott szüretelni, mert szakadt az első, és másnap megjelentek a munkavédelmi felügyelőség dolgozói helikopteren (Babák Mihály: Helikopteren!), a következő nap pedig abbamaradt a munka, mert a mentőhelikopter megjelent a szőlőterület felett. Tehát nem történt munkavégzés.
De hadd mondjak még egy másik példát is, hogy mibe került ez a gazdáknak: az a kis családi gazdálkodó, aki még negyed-, ötödmagával szedte a borsót, a zöldborsót, és megjelent a munkavédelmi felügyelőség, és a fiúgyermek anyósa ott szedte a borsót, ezért 1,6 millió forintra megbüntették a gazdálkodót. Mire volt jó ez az egész rendszer? Gőgös volt államtitkár úrral nagyon sokat, nagyon sokszor vitatkoztunk erről. (Gőgös Zoltán: Ez így van.)
Köszönöm szépen.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ficsor Ádám képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Az eltelt 8 esztendőben valóban az állattartó telepeket a szocialista kormány mindig fontosnak tartotta, elmozdulás az eltelt 8 esztendőben nem történt.
A Magosz álláspontját, azt hiszem, mindannyian ismerjük: az állattartó telepek földhöz juttatását sohasem támogattuk, nem is támogatjuk. Ennek egy eklatáns példája, kiemelkedő példája - Ángyán államtitkár úr is tud róla, Font Sándor is tud róla - Újhartyán-Újlengyel esete, ahol nem is olyan régen, egy héttel ezelőtt az újhartyáni-újlengyeli lakosok mély tiltakozást fejeztek ki egy nagy sertéstelep létesítése ellen.
Még egy dolgot engedjenek meg, hogy reagáljak az állattartó telepekre. Valamikor megvoltak az állattartó telepek földjei. Privatizálták az állattartó telepeket, a földet külön privatizálták, és így kerültek azok a földek más tulajdonba, más kezelésébe, és így nem lettek az állattartó telepeknek földjei.
Köszönöm szépen.
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság október 5-ei ülésén a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot a T/1243. számon megtárgyalta, és azt 17 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
A mezőgazdasági bizottság többségi véleménye szerint a bioüzemanyagok használata a mezőgazdaság számára előnyöket jelent. Az értékesítési lehetőségek bővülésével hozzájárul a termelés gazdaságosságához, az eredményes és kiszámítható gazdálkodáshoz. A bioüzemanyag alapanyag-termelése nem von el területet az élelmiszer-termeléstől, így nem is gyakorolhat az élelmiszerekre árfelhajtó hatást.
A mezőgazdasági termelők által a bioüzemanyag alapanyagaként megtermelt repce és kukorica esetében is a fölösleg felhasználása történik. Egy dolgot vegyünk figyelembe: Magyarországon a vetésszerkezet az 1980-as évek közepétől jelentősen megváltozott, megnövekedett a gabona, ezen belül a búza, olajos növények és a kapásnövények közül a kukorica vetésterülete. Magyarországon évente 1,1 millió hektáron termelnek kukoricát, ami közepes termés esetén is közel 7 millió tonna. Az állatállomány, mint tudjuk, drasztikusan csökkent, itt felhasználásra kerül mintegy 1,5-2 millió tonna kukorica. Évente közel 5 millió tonna felesleg keletkezik, aminek következtében Magyarországon megszűnt az intervenció, kukoricaintervenciós felvásárlás, a magyar túltermelés miatt az Európai Unió megszüntette az intervenciót, és az egyik lehetséges felhasználás az ipari felhasználás, a bioüzemanyag-alapanyagként történő feldolgozás.
A terményekből gyártott biodízel mellett ma is megközelítőleg 15 százalékban készül biodízel hulladékból. Az így készült biodízel mennyiségének hosszú távú szinten tartásával lehet a jövő évben számolni. A jövőt illetően jelentős szerepet fog betölteni az etanol előállítása terén a második generációs, cellulózalapú etanol. A második generációs biodízel és etanol technológiai alapanyagbázisa lényegesen szélesebb az első generációs technológiánál. Ez pedig azt eredményezi, hogy az élelmiszer-termelés és a bioüzemanyag nyersanyagtermelése között nem lesz konfrontáció, ugyanis az alapanyag 50-60 százaléka származhat nem élelmezési célú vagy hulladék eredetű forrásból: etanolnál például növények szára vagy gallyak felhasználásából, biodízelnél az élelmiszer célú növényi olajok és állati zsiradékok felhasználásából.
A törvénytervezet alapvetően a fenntarthatóság támogatásához adja meg a felhatalmazást, mely az EU-s kötelezettségeknek megfelelően tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság területén 2020-ra az európai követelményekkel összhangban megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának el kell érnie a teljes közlekedésben felhasznált energiafogyasztás 10 százalékát.
Az aggodalmaskodók kivédésére pedig annyit tudunk mondani, hogy ugyanakkor kormányrendeletben előírásra kerül, hogy nem termeszthető alapanyag a természeti szempontból értékes helyen: erdő, védett terület, gyepek, vizes élőhelyek. Az alapanyag-termelés során pedig be kell tartani a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásához szükséges feltételrendszert.
Összegezve: a bioüzemanyagok a mezőgazdaság számára értékesítési lehetőséget és kiszámítható gazdálkodást jelentenek, úgyhogy nem kerül veszélybe az élelmiszer-termelés. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
(15.00)
A megújuló energiák közlekedés terén történő felhasználása pozitív gazdasági hatást gyakorol. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem akarok vitába bocsátkozni, de azt hiszem, hogy az elmúlt évek tapasztalatai rámutattak arra, hogy a magyar mezőgazdaság szerkezete sajnos átalakult. A 80-as évek közepén sokkal nagyobb termesztett skála volt, mint napjainkban. Nincsen jelentős területen zöldborsó, nincsen cukorrépa, és három növény határozza meg sajnos a magyar mezőgazdaságot: a búza, a kukorica és az egyes olajos növények. Ezt tudomásul kell venni. Emlékezzünk vissza a 2007-2008-as esztendőkre! Ebben az időszakban is bizony túltermelés volt kukoricából, intervenciós raktárra termeltünk kukoricát. Valamit kell tennünk ezzel a termékkel.
A másik dolog, hogy ne felejtsük el, a földterületeink egy jelentős része ma is kihasználatlanul áll, tehát műveletlenül áll, ezeken a területeken valamit kell termesztenünk. Tehát ez részben hozzájárul ahhoz, hogy szükség van..., illetve az egyik lehetőség az, hogy a bioüzemanyag-termeléssel foglalkozzunk; azt hiszem, hogy ez egy kitörési pont lehet a gazdálkodók számára. Ugyanakkor azzal is egyetértek, amit ön felvetett az élelmiszer-termelés vonatkozásában. Jelen pillanatban a magyar szükséglet nem olyan nagy mértékű, hogy a meglévő magyar földterületeken a fölösleg termelése következzék be.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igaz, nincsen két percem, csak röviden néhány gondolatot szeretnék mondani.
Én végezetül utolsóként arra kérném a képviselőtársaimat, hogy a 2011-es költségvetést támogassák, szavazzák meg. Tudom, ellenzéki szempontból ezt másképpen értékelik, de higgyék el, a 2011-es költségvetés tartalmaz annyi pozitívumot, hogy a jövőt ez alapján tudjuk építeni, ez alapján tudjuk alakítani.
Mind a mezőgazdaság vonatkozásában, mind az egészségügy s akár a civil szervezetek jövőjét illetően megfelelő a költségvetésünk, ebben együttes együttműködésre van szükség. Az ország jövője, a felemelkedésünk forog itt kockán. Tudom, ellenzéki szempontból másképpen látják a feladatot, ellenzékként másképpen látják, de mégis arra kérem önöket, hogy megértéssel legyenek iránta, és támogassák.
Észrevételeiket, javaslataikat megfontoljuk, de a felelősség a miénk, és erre legyenek belátással, ha nem is tudják elfogadni azokat az érveket, amiket mi leteszünk az asztalra.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága utolsó ülésén az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az ellenzéki és kormánypártok egyöntetű támogatásával elfogadta. Ritkán fordul elő a magyar parlamentben és a mezőgazdasági bizottságban is, hogy egy javaslat egyhangú támogatást kapjon.
Mi tette szükségessé a törvény módosítását? Engedjék meg, hogy egy termelő leveléből idézzek. "Ez év kora tavaszán, február, illetve március hónapban kötöttünk szerződést olajnapraforgóra egy debreceni székhelyű kft.-vel. Amikor május végén láttuk, hogy el sem tudjuk vetni az összes tervezett földterületen, illetve az elvetett napraforgó is nagyon satnya, hiányos, jeleztük ezt a kft.-nek, írásban kérve, hogy módosítsuk a szerződést a katasztrofális időjárás miatt. Kértük, hogy jöjjenek ki és nézzék meg az elvetett, illetve a vetetlen területeket. Erre nem voltak kíváncsiak. Azt a választ kaptuk a szerződésmódosítási kérelmünkre, hogy tulajdonképpen szállítási megállapodást kötöttünk, és kötelesek vagyunk száz százalékban teljesíteni a szerződött mennyiséget. Ha nekem nem terem annyi, vásároljak harmadik személytől, vagy bíróság útján behajtják rajtam a 15 százalékos kötbért." A gazdálkodó mondja: "Becsaptak bennünket, kihasználva azt, hogy mi gazdálkodók nem jogi szakemberek vagyunk. Nekem nincs olyan lehetőségem, hogy harmadik személytől vásároljak napraforgót, hiszen sem jogosultságom nincs rá, sem pénzem, másrészt nincs is napraforgó, hiszen másnak sem termett."
Tisztelt Országgyűlés! Ezzel szemben álljon a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége tagjainak véleménye. Azt hiszem, a mezőgazdasági bizottság tagjai is megkapták ezt a véleményt. Számunkra felháborító. Megértem a kereskedőket. Nem akarok mindent idézni belőle, de azt hiszem, hogy ezek a pontok, amiket ők megfogalmaznak, elfogadhatatlanok a gazdák számára. A kereskedők úgy próbálják beállítani a magyar gazdatársadalmat, hogy mindenki visszaél a bizalommal. Ők így fogalmaznak: "Hibás az a felfogás, amely a betakarítás előtt a termelő és a kereskedő között megkötött szállítási szerződést egyértelműen a termelőre hátrányos konstrukciónak tekinti." Ezzel sem értünk egyet. A gazdák input anyagukat hitelbe kapják, a társas vállalkozások sokszor kötelesek értékesítési szerződéseket prezentálni azért, hogy a folyó kiadásaikhoz szükséges forrásokhoz hozzájussanak.
De talán számomra a legmeglepőbb és legelfogadhatatlanabb: "A törvényjavaslat szerint a vis maiorra való hivatkozás olyan jogi kiskapukat jelenthet, ami lehetővé teszi egyes, nem jóhiszemű termelőknek, hogy elháríthatatlan külső ok hiányában, arra hivatkozva felmondják a szerződéseket." De idézhetnék ebből a levélből még: "Nemcsak a kereskedő, hanem a termelő is köteles a gondos gazdálkodásra és a termékiesés kalkulálására. Így akkor, amikor a betakarítatlan, esetleg még csak éppen elvetett terményt ad el, akkor kalkulálni kell egy esetleges terméskieséssel, hogy annak vagy a nagyobb nyereség, illetve a garantált bevétele érdekében vállalja a nagyobb kockázatot, és esetleg többletet ad el."' Még egy idézet, engedjék meg: "Könnyen belátható, hogy ha a kereskedőnek kockázatot kell vállalnia, akkor ezt a pluszterhet az ajánlott árban is érvényesíteni kénytelen."
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezemben tartok egy napraforgó-adásvételi szerződést, a mai napon adták a gazdálkodók a kezembe. Ez 2011-re szól, és ebben az van benne, jelen szerződés a 2010. 03. 12-én kötött ilyen és ilyen számú adásvételi szerződés részleges és hiányos teljesítéséből adódóan jött létre. Ezt a szerződést a gazdák tegnap vagy tegnapelőtt kapták meg, mégpedig napraforgóra. Tehát ez is bizonyítja, hogy mindazok a rendelkezések, mindazok az intézkedések, amiket megteszünk ebben a törvényjavaslatban, szükségesek.
Ma felvetették a gazdálkodók nekem, hogy de hiszen ti biztattatok arra, hogy szerződést kössünk, hogy így biztonságosan tudjuk értékesíteni terményeinket. Most Gőgös Zoltán úrra nézek, nemegyszer a gabonabetakarítási bizottság ülésén is felvetődött ez a kérdés. Mindannyian arra ösztönöztük a gazdálkodókat, hogy szerződjenek. Sajnos, a kereskedők visszaéltek ezzel; hadd mondjak néhány gondolatot arra a kereskedői visszaélésre. Az egyik gazdálkodónk kukoricát értékesített két évvel ezelőtt egy szlovák kereskedőnek. A kukoricát rendben leszállították, a papírok, minden rendben volt, és amikor az APEH-vizsgálat lezajlott, akkor jöttek rá, hogy a nyolc kamionból kettőnek nem volt rendszáma, hat kamion rendszáma pedig személygépkocsi rendszáma volt. Tehát a kereskedők portáján is van mit tenni. Ott kellene először rendet tenni, mert jelen pillanatban a feketekereskedelem és egyéb dolgok mind a gazdákon csapódnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül, valóban a termelők és a vevők a rendszerváltás óta 20. szezonjukat tapossák. Ezzel egyetértünk. Valóban, eddig is volt példa aszályra, túlzott mennyiségű csapadékra, hirtelen nagymértékű világpiaci áremelkedésre, azonban a problémák részben vagy egyáltalán nem oldódtak meg. A termelői vitákban nagyon sok esetben a bíróság tett igazságot, ha egyáltalán a termelők a bírósághoz fordultak. Tekintettel arra, hogy a vis maior esetek kezeléséről szóló vidékfejlesztési minisztériumi közlemények csupán segítették a szerződésteljesítési problémák miatt kialakult feszültség enyhítését, de a gazdálkodók szerződéskötésénél tapasztalható kiszolgáltatottságot nem szüntették meg, ezért kérem önöket, hogy támogassák az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosító javaslatát.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
(18.40)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Vágó Gábornak szeretnék válaszolni. Én nem azt mondtam, hogy minden kereskedő, én csupáncsak annyit mondtam, hogy a kereskedők egy része bizony olyan játszmát játszik, ami elfogadhatatlan mindannyiunk számára.
Hogy mondjak még egy másik példát, Szeged térségében a kereskedő 430 millió forint értékben nem tudott a gazdálkodóknak elszámolni. A gazdálkodók kihívták a Hír TV műsorát, és nyilatkozott az egyik gazdálkodó, az ügyvéd feljelentette azért, mert hitelrontást követett el a gazda, mert mert nyilatkozni arról, hogy az a gabonakereskedő nem éppen tisztességesen jár el, esetleg a gabonakereskedő a pénzét off-shore cégekbe viszi ki, amit ki tudtak mutatni.
Tehát vannak tisztességes kereskedők, és az a lényeg, hogy ezeket a kereskedőket megtartsuk, és vannak tisztességes gazdálkodók is. Vannak a gazdálkodók között is olyanok, akik ügyeskednek, ezeket az ügyeskedőket mindenhonnan ki kell szűrni, ki fogjuk szűrni.
Ha figyelte az államtitkár úr által elmondottakat, államtitkár úr erről is nyilatkozott, hogy a vis maior igazolások kiadásánál erre is odafigyelnek. Én bízom abban, hogy erre a rendeletre, erre a törvényre szükség van, mert az utolsó pillanat, ég a ház, el kell oltani, és ha nem lépjük meg, akkor a gazdák tönkremennek. Ebben kérem az önök és mindannyiunk segítségét.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2010. november 17-ei ülésén megvitatta az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló T/1702. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, 15 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Országgyűlés! A kamarákat az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében hozták létre, a gazdálkodással összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására.
(20.00)
Az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és érdekének tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek előkészítése céljából az Országgyűlés megalkotta a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényt. Az Országgyűlés a gazdasági kamarákról 1999. december 21-én CXXI. szám alatt új törvényt alkotott. Ennek megfelelően az agrárkamarák 2000-ben újjáalakultak. Azóta eltelt több mint tíz év, az Európai Unió tagjai lettünk, a gazdaság szerkezete sokat változott. A kormányzati tevékenység átfogó átalakítása érdekében feltétlenül szükséges a gazdasági kamarai rendszer átfogó felülvizsgálata. Ez érinti mind a szervezeti struktúrát, mind a kamarák által ellátott közfeladatok körét.
Az új kamarai rendszer kialakításához feltétlenül szükséges néhány átmeneti rendelkezés törvénybe iktatása. A mezőgazdasági bizottság többségi véleménye szerint a javaslat az agrárkamarai vagyon rendezését és megóvását tűzi ki célul, konkrét gazdasági kérdéseket nem érint, ezért a törvény az általános szabályokhoz képest leginkább kisegítő rendelkezéseket tartalmaz. Fontos megjegyezni, az agrárkamara közfeladat-ellátási kötelezettsége a megszűnéséig folyamatosan fennáll.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter az agrárkamarai rendszer átalakítására felügyelő megbízottat, azaz agrárkamarai biztost nevez ki. A kamarai biztos feladata és jogköre a jogutódlással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének felügyeletére, szervezeti kérdések előkészítésére és a kamarák vagyoni viszonyainak figyelemmel kísérésére terjed ki. A kamarai biztos a feladatai ellátásához szükséges mértékű jogosítványokkal rendelkezik, és nem utolsósorban a megbízatása az agrárkamarai törvény hatálybalépéséig, de legfeljebb 2011. június 30-áig tart.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/1702. számú törvényjavaslatot elfogadni és támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó Rebeka felvetésére szeretnék én is reagálni. Azt hiszem, a mezőgazdasági bizottság ülésén is elhangzott, és a véleményünk továbbra is az, hogy a génmegőrzés területén a Fidesz-kormány mindent meg fog tenni. Mi voltunk azok, akik az előző ciklusban is érdekképviseletként is és ellenzékként is mindent megtettünk.
A képviselő asszonytól csupán csak azt kérem, hogy fogadja el, hogy a cél közös: a génmegőrzés, az út tekintetében pedig nem biztos, hogy azon az úton, abba az útirányba fogunk menni, amit esetleg önök elgondolnak, és lényegileg a cél a fontos. Egy más elgondolásban, másképpen fogjuk végezni a munkánkat.
A tanyaprogrammal kapcsolatban valóban elindult egy folyamat, azt hiszem, ezt üdvözölni kell. Jelen pillanatban örüljünk, hogy el tudtuk indítani többéves akció eredményeképpen. És hadd emlékeztessem önt, hogy a kistermelői értékesítés is azért úgy-ahogy elindult, ami azért az értékesítési folyamatokat egyszerűsítette, könnyebbé tette. Fogadjuk el, hogy megvan bennünk a jó szándék, és mindenféle javító szándékot nagyon nagy tisztelettel fogadunk, de a felelősség azért a miénk.
Még egy dologra szeretnék a képviselő asszony felvetésével kapcsolatban reagálni, ez pedig az agrárkárenyhítés. Valóban, a gazdálkodók, amit befizettek, az állam jelen pillanatban hozzájárul, de ön is tudja, hogy ez az egész rendszer felülről nyitott, és mód és lehetőség van arra a pénzügyi keretek ismeretében, hogy ez még kiegészítésre kerüljön.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnos, kicsit túlmentünk, és későn reagáltam Jávor Benedek felszólalására, mégpedig a Natura 2000 területekkel kapcsolatban. Képviselőtársam, teljesen egyetértek önnel, hogy kevés a támogatás a Natura 2000 területekre.
2004-ben történt - ön is tudja - a területek fölmérése, az ország 21 százalékát fedi le, és a támogatás nemcsak a magyar kormányon múlik, európai uniós pénzek is vannak benne. Sajnos, ezeket nem kapjuk meg, így az a gond, azért nem tudjuk azokat a gazdálkodókat segíteni, akik ezen a területen gazdálkodnak. Ez valóban többletfeladat számukra, valóban szükséges volna, hogy megkapjuk, de hadd mondjam, hogy nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió többi országa sem tud ezzel a lehetőséggel élni. Ezért nem szerencsés tehát ezt a költségvetést hibáztatni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolog mellett azért nem mehetünk el, hogy ne beszéljünk róla: a tejválság kirobbantása és a tejtüntetés miért történt.
Azért emlékezzünk vissza 2008 márciusára, amikor a néppárti képviselők felszólították a miniszter urat, hogy ne szavazza meg a tejkvótaemelést, de ennek ellenére a miniszter úr megszavazta a tejkvótaemelést.
(16.10)
Ez is egy probléma volt, hogy keletkezett ez a probléma. Tudom, Gőgös úr vissza fog vágni nekem, de én is ott voltam azon a tüntetésen, amikor a levágott fejekkel vonultunk fel, és tiltakoztunk a tejhelyzet miatt. De higgye el, hogy ha akkor a tejkvótaemelés nem történik meg, azért jelen pillanatban jobb helyzetben lenne a magyar állattenyésztés.
A kárenyhítésről csupán csak annyit szeretnék mondani - ön is tudja, mindannyian tudjuk -, hogy az a törvény, ami létrejött akkor, nem a legtökéletesebb. Mi azt mondtuk, hogy ez nem fogadható el. Jelen pillanatban egy szükségállapot van, tudomásul kell vennünk, hogy nincsen más mód. Már az LMP-s képviselőnek is elmondtam, Szabó Rebekának, képviselőtársamnak is jeleztem, hogy valóban nyitottak vagyunk arra, hogy kiegészítsük ezt. Ennek a forrásait meg fogjuk keresni, és bízom benne, hogy meg fogjuk találni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): (Mikrofon nélkül:) Köszönöm a szót, elnök úr. Gőgös képviselőtársammal megint vitáznom kell a top uppal kapcsolatban is és az egyéb állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatban is. Elnézést.
ELNÖK: Beszámítom az időt, képviselő úr.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm és elnézést kérek. Tehát ismételten vitába bocsátkozom Gőgös képviselő úrral. Egy dologra azért szeretném képviselő urat is emlékeztetni, mégpedig a történelmi bázisjogra. Emlékezzünk már, hogy Magyarországon az állattartó telepek, pont a héten szerdán vitatkoztunk ezzel kapcsolatban, hogy milyen pénzeket visznek el olyan termelők állattenyésztéssel kapcsolatban is, úgy összességében a top uppal kapcsolatban is, hogy nincsen forrásunk. Tessék ezt tudomásul venni, tessék ezt elhinni!
Még egy dolgot szeretnék mondani azért, képviselő úr, hogy 2004-től kezdve a top up sosem lett teljes mértékben kifizetve. Én hadd mondjak egy sort az önök körözvényéből, ami annak idején, 2004-ben szerepelt, hogy Magyarországon a költségvetési korlátok miatt nem tudjuk a top upot teljes mértékben kifizetni. Ezért történt az, hogy 2004-ben nem fizették ki a top upot teljes mértékben, azóta pedig folyamatosan, és a számításaink szerint mintegy 147 milliárd forint elmaradt.
Varga képviselőtársamnak csupán annyit tudok mondani, hogy ha volna fedezet, minden további nélkül kifizettük volna. Elnézést kérek, hogy túlléptem az időmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az várható volt, éles vita alakult ki a kamarákkal kapcsolatban. Én nem osztom Gőgös képviselőtársam aggodalmát, azért sem, mert úgy érzem, hogy az a rendelkezés áll, amit megfogalmazott, és szükség is van rá. Épp Göndör képviselőtársam említette meg, hogy az alatt a pár nap alatt bármi történhet, ezért ragaszkodunk az eredeti állapothoz, ragaszkodunk a november 30-ához. Bízunk benne, hogy nem fog történni semmi, mégis úgy érezzük, hogy szükség van egy fordulópontra.
A másik dolog, Gőgös képviselőtársam: november 30. és december 31. között már az agrárkamaráknál sem történik olyan nagy változás, hogy azt ne tudnák összesíteni. Arra kérem önöket, hogy ne tételezzenek fel a Fidesz részéről teljes mértékben rossz szándékot a kamarákkal kapcsolatban. A kamara '94-ben alakult, 2001-ben újjászerveződött, és most ismét szükség van az újjászerveződésre. Azt kérem, hogy fogadják el tőlünk ezeket az indítványokat.
Köszönjük szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Ebben a késő esti órában már nem szándékozom tovább folytatni a vitát, de képviselő úr, egyet azért fogadjunk el. Mi is elhisszük, hogy a kamarai vezetők nagy többsége becsületes, rendes ember. Netántán előfordulhat probléma, netántán akad olyan, ahol bármi is történjen, az az egy személy esetleg ne vessen árnyékot a többire. Azt hiszem, hogy ezt el lehet fogadni, képviselőtársam.
A másik dolog az, hogy valóban a kamara is kemény volt, de úgy érezzük, hogy szükség van egy átalakításra, és szükség van egy új kamarai törvényre, szükség van egy biztos kinevezésére.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): (Nem tűzte fel a mikrofonját.) Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Gőgös képviselőtársam felvetésére szeretnék válaszolni. (Közbeszólás: A mikrofonod.)
ELNÖK: A tisztelt képviselőtársaim azt feltételezik, hogy a másik oldalt nem érdekli a hozzászólás, de úgy tűnik, hogy igen, mert mindig követelik. Javasolom a mikrofon használatát.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést kérek ezért a bakiért.
Gőgös képviselőtársamnak szeretnék válaszolni. Valóban, az agrárkamara dolgait vitatjuk most jelen pillanatban, de nézzük meg az előterjesztőket. Mind a három személy: Jakab István, Font Sándor és Sáringer-Kenyeres Tamás is a mezőgazdasághoz kötődik, a mezőgazdasági bizottság tagjai. Abban az esetben, hogyha előkerül egy másik ilyen javaslat, akkor azokat is biztosan meg fogjuk vitatni, de jelen pillanatban az agrárkamaráról beszélünk, a mezőgazdaság jövőjéről tárgyalunk, és ezt tényként tudjuk közölni önökkel. Kérem, fogadják el ezt tőlünk.
A másik dolog, Gőgös úr felvetésére, hogy biztost kell minden érdekképviselethez kinevezni. Állunk elébe, nagyon szívesen, akkor nagyon is érdekelne, hogy más érdekképviseletek ugyan mennyi támogatást kaptak. Mert mi meg tudjuk mutatni, be tudjuk bizonyítani, hogy mennyi támogatást kaptunk. (Gőgös Zoltán: Én is tudom. - Babák Mihály: Osztogattak.) Osztogattak.
Tehát, képviselőtársam, ezt a vitát szerintem ne folytassuk, ebbe az irányba ne menjünk el; jelen pillanatban a kamarai törvényről tárgyalunk, és ennek a medrében maradjunk.
Köszönöm szépen.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon meglepett Gőgös úrnak ez a hozzáállása. Talán tisztázzunk egy dolgot! A szövetkezeteket nem a kisgazdák, nem az MDF verte szét, hanem a szövetkezeti vezetők. Nézzük már meg, hogy a kárpótlási hivatalok élén kik voltak annak idején! Nézzük már meg! Mindazok a személyek, akik ma nagybirtokokat megszereztek.
Kettő, amire szeretnék reagálni, Gőgös úr. Valóban részt vettünk a tejdemonstráción. Azt hiszem, nincs a minisztérium részéről senki itt, de folynak az egyeztetések, folynak a tárgyalások, keressük a módot arra, hogy a tejtermelők megkapják azokat a támogatásokat, amiket ki tudunk harcolni. De államtitkár úr, 8 év alatt az állattenyésztés nem miattunk csökkent olyan mértékben, amilyen mértékben lecsökkent; 8 éven keresztül arról beszéltek, hogy fel fogják emelni az állattenyésztést, növekedni fog az állatlétszám. Fokozatosan csökkent. Ne beszéljünk már arról, hogy most mi fogjuk tönkretenni az állattenyésztést! Mindent el fogunk követni azért, hogy a magyar állattenyésztés felfejlődjön, és nem nagy, megabirtokokat akarunk létrehozni, hanem a kis- és középgazdálkodókat fogjuk segíteni.
Még egy másik dolog, amikor a tejtámogatást bejelentette Gráf miniszter úr, az ágazat egy az egyben beütemezte az árcsökkentésébe. Tehát a tejfeldolgozók annyival csökkentették az árakat. (Az elnök csenget.) De, így van ez, államtitkár úr. Erről fölösleges vitázni, ön másképpen látja, mi a gazdákkal megint másképpen látjuk.
Elnézést, köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány hosszú távra meghatározza egy államberendezkedés alapértékeit. A készülő új magyar alkotmánynak tehát figyelembe kell vennie, hogy napjainkra az emberiség történelme során először az ember alapvető feltételei: az elviselhető klíma, az egészséges és elégséges táplálék, a nyersanyagok, az édesvíz és mindezzel együtt az emberi civilizáció továbbélése is veszélybe került. A természeti erőforrások és rendszerek védelmét és fenntartható használatát tehát a 2011-ben elfogadásra kerülő alkotmánynak úgy kell megfogalmaznia, hogy az állami, társadalmi cselekvés hatékony vezérfonala lehessen.
Az elfogadott európai alkotmányokban már korán megjelent, és az utóbbi másfél évtizedben egyre markánsabban megfogalmazódik a jövő nemzedékekkel szemben vállalt felelősség általános eszméje. Szintén jelen van az erre szolgáló feltételek két nagy csoportja is: az alapvető természeti erőforrások feletti társadalmi kontroll megerősítése, valamint ezek védelmének és fenntartható használatának állami, intézményi garanciái. Ezeket az elemeket azonban tudomásom szerint mind a mai napig egyetlen alkotmány sem rendelte egymás mellé.
Javasoljuk, hogy a természeti erőforrások és rendszerek általános védelme és fenntartható használata körében fogalmazzák meg alkotmányos elképzeléseinket. Ennek következtében három sarkalatos kérdésre feltétlenül ki kell terjednie a figyelmünknek: a földre, az ivóvízbázisokra és a biológiai sokszínűség védelmére és fenntartására. Egyértelműen látható, hogy a nemzetközi közösség egyre határozottabban kénytelen fellépni a súlyosodó és mind nagyobb kihívást jelentő ökológiai problémákkal szemben, mert a természeti erőforrások és rendszerek, a környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés ügye megkerülhetetlen. Ugyanezek a felismerések gyakorolnak hatást a nemzeti jogalkotókra is, így a nemzeti alkotmányozási folyamat során sem hagyható figyelmen kívül ez a terület.
A természeti erőforrások és a környezet védelme, illetve pusztítása az egyes emberek magatartásán, tudatosságán keresztül valósul meg. A kötelezettség megfogalmazása az alkotmányban a jövőért viselt egyéni és közösségi felelősség elismerését jelenti, az egész társadalmat áthatóan. Amennyiben a környezeti értékek, különösen a tiszta levegő, az ivóvíz, a termőtalaj, a biológiai sokféleség, a génkészletek, a táji értékek megóvása közös érdek, úgy közös felelősség is. Az állam intézményes védelmi kötelezettségét véleményem szerint illene az állampolgárok kötelezettségével együtt említeni. A magyar környezetjog fejlődésében többször is tanúi lehettünk annak, hogy valamely környezeti elem - a víz, a termőföld - minőségi védelmére a környezetvédelem hatóköre kiterjed, mennyiségi védelmére viszont nem. Így természetesen előbb-utóbb a minőségi védelem is megnehezül vagy lehetetlenné, értelmetlenné vált.
Az alkotmányozás egyik alapvető célja - véleményem szerint - azon követelmény alkotmányos szintű említése, miszerint a közszükségleteket a jövő generációk érdekeire is tekintettel kell kielégíteni. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy környezeti értékeink és természeti erőforrásaink a nemzeti vagyon részét képezzék. Stratégiai fontosságú és előremutató elem lenne az állam kötelezettségének kimondása a stratégiai fontosságú, környezeti értékeinket magában foglaló nemzeti vagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás területén. A nemzeti vagyon kérdését az új alkotmányban és az azt követő jogalkotás során rendezni kell, és ehhez kapcsolódva át kell gondolni a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemek körét, és a vagyonelemek meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti értékekre. Példaként említhetők a már hivatkozott közjavak közül azok, amelyek tipikusan állami tulajdonban állnak: a vízkészlet, a termőföld, a kiemelten védett természeti területek, a genetikai sokféleség vagy a legfontosabb országos infrastruktúra-elemek megőrzésének kulcsintézményei. Ezek olyan nemzeti stratégiai kérdések, amelyek alapvetően befolyásolják a jelen és a jövő nemzedék életfeltételeit, környezetét. Elengedhetetlen tehát, hogy ez a feladat az azt biztosító vagyon megőrzését, állami tulajdoni körben tartását az állam garantálja.
Az államnak alkotmányos kötelezettsége tehát a nemzeti vagyon védelme. Az pedig, hogy e védelem milyen eszközökkel biztosítható leghatékonyabban, az alkotmányozó hatalom döntését igényli. Ilyen eszköz lehet véleményem szerint a nemzeti vagyon meghatározott elemeivel való rendelkezés alkotmányos szintű korlátozása vagy akár tilalma. A nemzetek modernkori biztonsága egyre kevésbé pusztán a honvédelem, a katonai szervezetek és intézmények állapotától, felkészültségétől, technikai színvonalától, hanem egyre növekvő mértékben attól függ, hogy képesek-e természeti erőforrásaikat, vízkészleteiket, termőföldjeiket, erdeiket és ezzel összefüggésben élelmezési és élelmiszer-biztonságukat, környezeti és energiaellátási biztonságukat garantálni, az ezekre vonatkozó szuverenitásukat megőrizni, kiszolgáltatottságukat csökkenteni. Ebben a körben kitüntetett szerepe van a termőföldnek, ezért akár nemzetbiztonsági kérdésként felfoghatjuk annak mennyiségi és minőségi megóvását, tulajdonlásának és felhasználásának közjót szolgáló szabályozását, az ezekre vonatkozó nemzeti önrendelkezést és az alkotmányos garanciarendszer beemelését.
A föld- és birtokpolitika és az erre épülő agrár-, környezet- és vidékpolitika alakulása tehát alapvetően meghatározza egy nemzet jövőjét, fejlődésének perspektíváit, kódolt sikereit vagy kudarcait. Ha tehát a kormányprogramban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési törekvéseinket, stratégiánkat a siker reményével akarjuk meghirdetni és megvalósítani, akkor az elképzelhetetlen az ennek alapját adó föld- és birtokpolitika megfogalmazása és megvalósítása alkotmányos garanciarendszerének megteremtése nélkül.
Hogy ennek csak egy elemét emeljük ki: ugyanazon földterület, használatának üzemszerkezeti és gazdálkodási formájától függően rendkívül eltérő számú embert képes eltartani, munkát és megélhetést biztosítani számukra. Ha tehát csupán a köz számára egyik legfontosabb foglalkoztatási, munkahely-teremtési képességet vizsgáljuk, már ez alapján is világossá válik az, hogy az egyéni, családi gazdálkodás vitathatatlan előnyben részesül.
(13.10)
Nem lehet kétséges tehát, hogy ha a kitűzött tízéves céljainkat a munkahelyteremtés vonatkozásában komolyan akarjuk venni, akkor ennek igen jelentős földhasználati, föld- és birtokpolitikai következményei kell hogy legyenek. Meg kell erősítenünk a föld hazai tulajdoni és használati rendszerét, a családi gazdaságokat, továbbá azok szövetkezéseit, valamint alkotmányos garanciákat is kell teremtenünk a fennmaradásukhoz és a nyugodt fejlődésükhöz.
A tiszta, egészséges ivóvíz, mint az élet egyik alapvető feltétele, már a nem túl távoli jövőben nemzetek sorsát meghatározó stratégiai cikk lesz. A jövő generációk életét, nemzedékek sorsát határozza meg esetleges hiánya vagy az ivóvízkincs szinte kiapadhatatlan bőségének birtoklása. Kötelességünk biztosítani azt, hogy a rendelkezésünkre álló bőséges ivóvízbázis a jövő generációk számára valóban az élet forrása legyen.
Hazánk nagy értéke a biológiai sokszínűség, amelynek megóvása alapvető feladatunk. Magyarországnak sem gazdasági, sem humán- és állat-egészségügyi, sem környezeti szempontból nem érdeke a jelenleg kifejlesztett génmódosított növények köztermesztésbe vonása, ennek engedélyezése. Megvizsgáltuk a géntechnológiával módosított növények köztermesztésbe vonásával járó esetleges előnyök és negatív következmények esélyeit, különös tekintettel hazánk rendkívül gazdag élővilágára, minőségi agrárszerkezet-váltási szándékára, az exportban, a vetőmag-előállításban játszott európai vezető pozíciójára, a hazai mezőgazdasági termelési szerkezetre és a világszínvonalú magyar fajnemesítésre. Elgondolkodtató az a körülmény, hogy a jelenleg rendelkezésre álló géntechnológiával módosított növényfajok termesztése nem csökkentené a vegyszerhasználatot, a környezet mérgező anyagokkal való terhelését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyható figyelmen kívül az, hogy jelentős gazdasági előnyt jelent az ország GMO-mentes státusa, amelynek elvesztése veszélyeztetné mind ökológiai gazdaságunkat, minőségi élelmiszer-ellátásunkat és termékeink fizetőképes piacon való elhelyezését, mind exportunkat és a vetőmagtermelésben játszott vezető szerepünket. A piacokon nincs kereslet a genetikai úton módosított komponenseket tartalmazó termékek iránt, sőt az élelmiszerek és a takarmányok esetében egyenes kikötés a bizonyítottan GMO-mentesség.
A GMO-mentes státus esetleges megszűnése következtében minden egyes exporttételünknél nekünk kell drága vizsgálatokkal bizonyítani a szállítmány GMO-mentességét. Tiszta környezetünk és a GMO-mentes státusunk megőrzése így jelentős és gyors ütemben növekvő versenyelőnyt is jelenthet számunkra a fizetőképes minőségi élelmiszerpiacon. Tisztelt Képviselőtársaim! Számunkra a legbiztonságosabb megoldást - a svájciakhoz hasonlóan - GMO-mentességünk alkotmányba foglalása jelentené.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy alkotmányozó munkájuk során legyenek figyelemmel a termőföld, a vízbázisok és a biológiai sokféleség megóvására.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! A részletes vitában a Magyarország Alaptörvényéhez beérkezett 84. számú módosító javaslathoz kívánok hozzászólni.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat O. cikke a következők szerint módosul: "(2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld," - és itt egy pillanatra megállnék - "az erdők, az ivóvízkészlet," - itt kiemelném a vízkészletet - "valamint a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális érték a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedék számára való megőrzése az állam és mindenki kötelezettsége." A természeti erőforrások, a környezet védelme, illetve pusztítása az egyes emberek magatartásán, tudatosságán keresztül valósul meg. A kötelezettség megfogalmazása az alaptörvényben a jövőért viselt egyéni és közös felelősség elismerését jelenti az egész társadalmat áthatóan.
A XXI. században élő nemzetek modern kori biztonsága egyre kevésbé pusztán a honvédelem, a katonai szervezetek és intézmények állapotától, felkészültségétől, technikai színvonalától függ, biztonságunk egyre növekvő mértékben attól függ, hogyan vagyunk képesek a természeti erőforrásainkat, a vízkészleteinket, a termőföldjeinket, erdeinket, levegőnk tisztaságát megőrizni, ezzel összefüggésben élelmiszer-biztonságunkat, környezetünk biztonságát garantálni, az azokra vonatkozó szuverenitást megőrizni, a nemzet kiszolgáltatottságát csökkenteni.
Vajon jól gazdálkodunk-e az egyedülálló természeti erőforrásainkkal? Alaptörvényünk kiemelten foglalkozik a hazai termőföldvagyon megőrzésével, hiszen a nemzet megmaradásának, szuverenitásának egyik alapvető pilléréről van szó. A föld, a birtokpolitika és az erre épülő agrárkörnyezet- és vidékpolitika alakulása tehát alapvetően meghatározza egy nemzet jövőjét, fejlődési perspektíváját, kódolt sikereit vagy kudarcait.
Külön ki kell emelnünk, hogy a módosító javaslat kiterjeszti a védelmet hazánk minden vízkészletére a Balatontól a Fertő tavon át a kis horgásztavakig, a Dunától a Galgán át a legkisebb patakig, így a versegi Körteszói-patakig is. Meg kell védenünk egyedülálló álló édesvízkincseinket, amit hazánk rejt. Helyesen járunk-e el akkor, amikor engedjük, hogy hazánk területét több édesvíz hagyja el, mint ami hazánkba ide bejön? És helyesen járunk-e el, ha hazánk egyedülálló termálvízkincsét csak egészen minimális mértékben hasznosítjuk?
(13.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény tervezete foglalkozik az egészséges környezettel. Külön öröm számunkra az O. cikkre vonatkozó 84. számú módosító javaslat, amely kiemelten, külön jelölve foglalkozik az erdővel, ugyanis az egészséges környezet szempontjából kiemelten kell kezelnünk az erdőt, úgy is, mint a közjót szolgáló lehetőséget. A 84. pontban az O. cikk után a tervezet a következő XX. cikkel egészül ki: "Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni."
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény kiegészítését nagyon fontosnak tartjuk, vizeink, termőföldjeink, erdeink védelmét csak úgy tudjuk biztosítani, ha a kár okozóját kötelezni tudjuk a helyreállításra, illetve a helyreállítások költségeinek viselésére. Pontosan ezért van szükség egy tákolt alkotmány helyett egy erős, XXI. századi modern alaptörvényre, erős törvényi garanciákra és sarkalatos törvényekre, amelyek a jövő nemzedéke számára garanciát adnak a stabilitásra.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy munkájuk során legyenek figyelemmel a termőföld, az erdő, a vízbázisok és a biológiai sokféleség megóvására, és támogassák a benyújtott 84. számú módosító javaslatot.
Végezetül e falak között hadd búcsúzzak Szent István egyik intelmével: "Senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség."
Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. június 8-ai ülésén megvitatta az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló T/3414. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltak alapján általános vitára alkalmasnak találta.
A T/3414. számú törvényjavaslat a gazdasági tárgyú témakörben tesz javaslatot hét törvény módosítására. Ezek a következők: a regisztrációs adó, a jövedéki adó, az illetékről szóló, a számvitelről szóló törvény, a könyvvizsgálói törvény, a hitelintézeti törvény, a befektetési vállalkozásokról szóló törvény.
Ezekből néhányat szeretnék kiemelni, ez például a regisztrációs adó. A regisztrációs adó módosításának célja a piaci folyamatok követése. A regisztrációs adó kiszámításához szükséges avultsági tábla megállapításának az a lényege, hogy az avultatási táblán a jelenlegihez képest 20 éves idő 15 évre rövidül, illetve az avultatási értékvesztési százalékok emelkednek. Ennek eredményeképpen az avultatás a negyedik év végére eléri a jármű értékének az 50 százalékát, ez pedig a 15. év végére a 90 százalékot éri el. Ez csökkenti a használt autók regisztrációs összegét, ami némi forgalombővüléssel jár.
A jövedéki adó módosítása egyrészt az üzemanyagok jövedéki adóztatására, másrészt a dohánytermékek jövedéki adójának fokozatos, lépcsőzetes emelésére vonatkozik. A törvényjavaslat az E85-ös üzemanyag indokolatlan árelőnyét kívánja megszüntetni, ugyanis a rosszabb hatásfok ellenére árelőnyt élvez a benzinnel szemben. Ezért a javaslat szerint csökken az E85-ösre nyújtott jövedékiadó-kedvezmény, melynek mértéke körülbelül 12 forint.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy azért a földünk, a termőföld nagysága korlátozott, a népességnövekedés komoly gondot jelent a jövőben az élelmiszerrel való ellátás terén. Téves az az irány, hogy az élelmiszer-termeléstől a bioetanol előállítására termőföldet veszünk el, és ott ipari mértékben állítunk elő benzinpótló terméket. Az E85-ös üzemanyag alapanyaga a kukorica, amely a génmódosított alapanyag-termesztés veszélyét is hordozhatja. Ugyanakkor a bioetanolnak olyan egyértelmű környezetvédelmi hatása nem mutatható ki.
Az Unió a cigaretta esetében 2018-ra meghatározott egy minimális adótartalmat, ezért mennyiségi minimumadó emelése vált szükségessé.
Az illetékről szóló törvény: egyes illetékmentes ügyekben megszűnik az adóhivatal határozathozatali kötelezettsége, amelynek eredményeképpen csökken az adóhatóság adminisztrációs költsége. 2010 nyarán az I. akcióprogram keretében elfogadott szabályozás értelmében az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási vagy öröklési illetékügyekben megszerzett vagyontárgyak - jellegétől, értékétől függetlenül - mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól. Természetesen nem szűnik meg a bejelentési kötelezettség az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási vagy öröklési illetékügyekben. Az adóhatóság minden esetében megvizsgálja, hogy valóban fennáll-e a mentesség alkalmazásának lehetősége, majd az ügyiratot az általános szabályok szerint irattározza. Az ügyfelek kérhetik annak igazolását, hogy szerzésük illetékmentes volt. Az adóhatóság az ügyfél kérelmére külön illeték- vagy díjszámítás nélkül a döntésről másolatot ad.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a T/3414. számú törvényjavaslatot elfogadni és támogatni szíveskedjenek.
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy néhány gondolatban én is reagáljak a GMO-mentességre. Pest megyében 2007-ben a Pest Megyei Közgyűlésben én kezdeményeztem, hogy Pest megye váljon GMO-mentessé. Azért is vált ez szükségessé, mert Magyarország GMO-mentességének fenntartása valóban szükségszerű.
Visszatérnék a nyári időszakra, amikor egy Pest megyei településen a GMO-szennyezett terület közelében levő csemegekukoricát közel 8 hektárról a leszerződő nem vette át, mivel GMO-szennyezett terület volt a közelében. Tehát ez is intő példa mindannyiunk számára, ezért is fontos az, hogy megmentsük, megvédjük GMO-mentességünket.
Azt hiszem, a csemegekukorica területén Magyarország jelentős szerepet tölt be, nem szabad, hogy elszennyeződjön, és az élelmiszerek tekintetében is fontos, hogy megőrizzük mentességünket.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy Gőgös képviselőtársam elment, még előtte nyomtam kétpercest, de kénytelen vagyok néhány gondolatot azért elmondani.
Mi a zárszámadási törvényt tárgyaljuk, és meglepett képviselőtársam hozzászólása, amely a 2011-es fagykárról beszélt többek között. Itt néhány gondolatban azért a képviselőtársamat ki kellene igazítanom. Tényleg sajnálom, hogy nincs itt. A gazdálkodók 1,27 milliárd forint gyorssegélyt kapnak a de minimis keretből. A 2007-es megállapodás előttem van. 2007. augusztus 6-án történt az aláírás, a gazdálkodóknak ez 40 ezer forintot jelentett, jelen pillanatban ez mintegy 44 ezer forintot fog jelenteni. Ne feledjük el, hogy akkor csak a 100 százalékban kárt szenvedett gazdák kaptak segítséget, most a 70 és 100 százalék közötti gazdálkodók is segítséget kaptak.
Képviselőtársam felrótta nekünk a marhafejeket. Valóban, azon a tüntetésen én is ott voltam, de a fő szervező nem én voltam. A fő szervezők az akkori kormányhoz közel álló érdek-képviseleti szervezetek voltak. Valóban, mi is részt vettünk a gazdák oldalán, mert szükségesnek tartottuk.
És még egy dolog, mert nagyon fogy az időm, az MVH helyzete. Képviselőtársam szóvá tette, hogy nem kellőképpen tudjuk kezelni az MVH-t. Hat év alatt senkinek sem sikerült, nekünk 15 hónapunk van, de megpróbálunk mindent megtenni.
Köszönöm szépen.
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. szeptember 19-ei ülésén megvitatta a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló J/3817. számú beszámolót, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormánypártok és az ellenzéki pártok egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták.
Itt Józsa képviselőtársamnak hívnám fel a figyelmét, hogy a mezőgazdasági bizottság előterjesztésében is szerepelt az "és szabadságának" szó; ennyi kiegészítés. (Ékes József: István, mellényúltál! - Dr. Józsa István: Csak a jelentésben nincs!)
Röviden. Ritkán fordul elő a mezőgazdasági bizottságban, hogy egy beszámoló egyhangú támogatást kapjon. A Gazdasági Versenyhivatal jelenlegi vezetése az elmúlt év végén, novemberben vette át a hivatal vezetését, tehát gyakorlatilag egy olyan évről számolt be, amely más vezetése alatt zajlott. Dr. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének beszámolója számunkra értékes volt. A piaci szereplők gyakran úgy próbálnak kibújni a felelősség alól, hogy nem szolgáltatnak adatokat a Versenyhivatal részére; ez rossz üzenet a piac felé, hogyha így lehetne mentesülni a felelősség alól. Ezért a jövőben is a jelenlegi jogszabályi keretek között ki kell alakítani minden lehetséges kényszerítő eszközt, ideértve a bírságokat is.
A 2010. esztendő a mezőgazdaság szempontjából nehéz év volt: belvíz, árvíz következtében vis maior helyzet alakult ki. A 2010-es vis maior helyzetet ötpárti egyeztetéssel törvényileg rendeztük, ennek ellenére a gazdálkodók a kereskedelmi, illetve az integrátor cégektől olyan egyenleveleket kaptak, amelyekben fedezetvásárlásra és költségeik megtérítésére szólították fel a gazdákat. Azt tapasztaljuk, hogy a felvásárlók és az integrátorok részéről tetten érhető az összebeszélés. A Gazdasági Versenyhivatalnak mint felügyeleti szervnek vizsgálatot kellene folytatni minden egyes ügyben.
Kérésként hangzott el, hogy a fogyasztóvédelem eszközrendszerét elsősorban markánsabban kellene a Gazdasági Versenyhivatalnak megjeleníteni, ehhez jogszabályi háttérre van szükség, amely ezt az eszközrendszert kibővíti. Több külföldi cég terméke Magyarországon egységesen drágább, míg az ehhez a két cégcsoporthoz tartozó cégeknek a termékei odahaza olcsóbbak; ilyen a bankszektor. A PSZÁF és az ÁSZ minden évben leírja jelentésében, hogy a legnagyobb haszonkulccsal Magyarországon dolgozik a bankszektor. A Magyarországon telephellyel, fiókkal rendelkezőkre jellemző, hogy az anyaországban és más országokban letelepedett bankcsoportjuknak nem olyan magas nyereségtartalmat mutatnak a szolgáltatásai.
A Gazdasági Versenyhivatal vezetése - itt előadásában is megfogalmazódott - két alapvető célkitűzést fogalmazott meg: egyrészt a kartellek elleni határozott fellépést, másrészt pedig a sérülékeny fogyasztók védelmét.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal J/3817. számú beszámolóját elfogadni és támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. október 18-ai ülésén megvitatta az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662. számú törvényjavaslatot, és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 12 igen, 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta.
A T/4662. számú törvényjavaslat összességében 35 törvény módosítására tesz javaslatot, ezen belül 15 adó-, járulék- és illetéktörvény-módosítást tartalmaz. A törvényjavaslat több szálon és számos intézkedést megfogalmazva indul el, hét területbe csoportosítható, ez megadja az egész törvényjavaslat egységét és formáját.
Az első fontos és kiemelendő témakör az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány tartása. A javaslat az országvédelmi alapba rendezi az általános forgalmi adó normál kulcsának 2 százalékpontos emeléséből adódó 150 milliárd forintot, amivel jelentős tartalékot képez a költségvetésben.
A második cél az Egészségbiztosítási Alap önfinanszírozásának megvalósítása, ennek keretében a népegészségügyi termékadóból, a baleseti adóból származó bevételek az Egészségbiztosítási Alapba kerülnek.
A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulékok 1 százalékponttal emelkednek, az ebből származó bevétel szintén az egészségügyi alapot növeli.
A törvényjavaslat külön kiemeli az adóregisztrációs eljárást, amely a törvényalkotók és a mi véleményünk szerint is kiszűri azokat a vállalkozást alapító, a vállalkozás szabadságával visszaélő személyeket, akik az újabb vállalkozásaik során jelentős adótartozást halmoznak fel, és amikor ez megtörténik, akkor eltűnnek.
(10.30)
A törvényjavaslat ezenkívül javaslattal él a bürokrácia csökkentése, az adóhatóság költségének csökkentése területén is. A mezőgazdasági bizottságot közelebbről érinti a jövedékiadó-törvény alkoholtermékekre, sörre, borra vonatkozó változtatása. A kisüzemi sörfőzdék támogatása hangsúlyozottan szerepel a jövedéki törvények módosításában, amely azt jelenti, hogy a kisüzemi sörfőzdék esetében a fizetendő jövedéki adó az egyébkénti adóösszeg fele, tehát tovább csökken a jövedéki biztosíték 1 millió forintról 500 ezer forintra. Több adminisztrációs egyszerűsítés is életbe lép a kisüzemi sörfőzdéknél, nem lesz szükség a kisüzemi sörfőzdéknek könyvvizsgálati kötelezettségre, illetve termékmérleget sem kell készíteniük. Lehetővé válik a házi sörfőzés és az egyéb bor, valamint a házi pezsgőkészítés saját fogyasztásra adómentes ezer liter mennyiségig.
Fontos változás, hogy a törvényjavaslat kiterjeszti a termelői borértékesítés csatornáit, lehetővé válik a saját termelésű, előállítású bor értékesítése termelői borkimérésben, zárjegy alkalmazásának kötelezettsége nélkül. Növeli az értékesítési lehetőséget annak a megteremtése, hogy a bor az úgynevezett bag-in-box formában is értékesíthető lehet.
Kedvező változás, hogy a bérfőzető, aki kistermelőnek minősül, az adó megfizetése mellett palackozott kiszerelésben zárjeggyel ellátva, saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 kilométeres távolságon belül vásáron vagy piacon is a bérfőzött párlatot értékesítheti.
A kormány részéről megfogalmazódtak aggodalmak az egyéb borok, nevezetesen a gyümölcsbor tekintetében. Az Európai Unió elméletileg engedélyezi az egyéb borok készítését, az összes olyan alapanyag felhasználását, amit egyébként a szőlőbor esetében tilt. Félő, hogy az egyéb bor készítésére bejelentkezett vállalkozások jogosultságot szereznek arra, hogy a szőlőborkészítés esetén tiltott anyagokat legálisan megszerezzék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a szőlőbor készítéséhez használják.
Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. november 9-ei ülésén megvitatta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló T/4861. számú törvényjavaslatot, és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormánypártok és az ellenzék egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták.
Az elmúlt évek időjárása és az általa okozott természeti károk súlyos gazdasági hatással voltak a magyar mezőgazdaságra. Sajnos az eddigi kárenyhítési rendszer nem volt alkalmas a több tízmilliárd forintot kitevő károk kezeléséhez. Ahhoz, hogy ez a helyzet nagymértékben javuljon, a rendszert új alapokra kellett helyezni. Az új kockázatkezelési rendszer alapjául szolgáló törvénytervezet jelentősen hozzájárul e cél megvalósításához. Az elmúlt évek hibáit is figyelembe vevő módosításokat tartalmaz a tervezet. A bizottságban elhangzó vélemények szerint is szükség lesz a jövőben egy bizonyos mértékű finomításra is.
Megfogalmazódott a bizottsági vélemények között, hogy az állattenyésztők által hasznosított gyepterületek is bevonásra kerüljenek a törvény hatálya alá. Érvek és ellenérvek fogalmazódtak meg, a 2010. esztendő bebizonyította, hogy ezzel a kérdéssel is indokolt foglalkozniuk a törvényalkotóknak.
(20.00)
A T/4861. számú törvényjavaslat bizottsági tárgyalásakor a bizottsági tagok jónak tartották a kétpilléres kárenyhítési rendszert. Fontos, hogy végre a biztosítékok is megjelentek a károk enyhítésében. Ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy ez a rendszer nem is két-, hanem hárompilléres, azaz a harmadik pillért a gazdák és az állam mellett a biztosítók jelentik.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a T/4861. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előzőekben már lényegében megfogalmaztuk a véleményünket, és az előterjesztésben is az államtitkár úr részletesen ismertette a jelen törvénytervezetet.
Ha az elmúlt 12 év időjárását vesszük, árvíz, belvíz, aszály, jégverés és fagykár volt. Fagykár volt 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben. Kárenyhítésre az Orbán-kormány idején jelentős összeget kifizettek a fagykár és árvíz, illetve a belvíz területére. A kárenyhítési alapban tartalékot képeztek. 2002-ben a fagykár után kiürült ez a tartalékalap. 2004-ben, az EU-csatlakozás után a meglévő rendszert nem lehetett alkalmazni, egy új rendszert kellett kialakítani.
Hosszú út vezetett el a jelenlegi törvénytervezet megalkotásához. A 2010-es év megmutatta, hogy a törvény megalkotására igen nagy szükség van, amit az ellenzéki képviselők bizottsági támogatása is bizonyított.
Két pillért különböztetünk meg. Az első pillér az, amikor a gazdálkodók és az állam az alapba befizetnek. A 2008. évi CI. törvény kibővített változata ez a törvény. Követelmény, hogy a termelők száma nem lehet kevesebb, mint az előző rendszerben. Második követelmény, hogy a termelők kárarányos védelemben részesüljenek, legalább olyan szintű legyen ez, mint az előző rendszerben volt. Fontos, hogy a kockázatkezelés terjedjen ki továbbá az árvízre, a viharkárokra. Az új kárenyhítési rendszernek kiszámíthatónak, stabilnak és hatékonynak kell lenni. Az államnak továbbra is garantálni kell a termelői befizetéseket, azaz a költségvetési hozzájárulást.
A második pillér a költségvetési és európai uniós támogatásokkal egészül ki. A 68. cikkely alapján a SAPS-ból 0,5 százalék biztosítására van lehetőség, amely mintegy 7 millió eurót, és hazai forrásként 2,3 millió eurót jelent, ami összességében 9,3 millió euró összeget jelent. A kár nagyságának és a hozamérték-csökkenés mértékének megállapítása az európai gyakorlatnak megfelelően történik. A legalább 30 százalékos károsodással érintett kultúra hozamérték-csökkenése után fizethető kárenyhítés.
Fontos, hogy a mezőgazdasági biztosítás hiánya 50 százalékos csökkenést eredményez azoknál a gazdálkodóknál, akik nem kötnek biztosítást. A rendszerben való részvétel kis- és középvállalkozók részére és a szektor termelőinek kötelező, szántóföld esetén 10 hektár fölött, zöldség esetén 5 hektár, ültetvény esetén pedig 1 hektár esetén kötelező. A mérethatár alatti termelők, akik saját elhatározásukból csatlakoznak a kockázatkezelési rendszerhez, csak akkor jogosultak a kárenyhítésre, ha jogszabályban meghatározott időn belül fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. E termelői kör tehát saját elhatározásából dönt a csatlakozásról, ezért három évre kötelezettséget vállal, hogy a rendszerből nem lép ki. Csak így biztosítható a rendszer stabilitása és kiszámíthatósága. Ezt tényleg elfogadhatónak és támogathatónak véljük mindannyian.
Ha a termelő bajba kerül, a közösségtől megkapja a szükséges segítséget, azonban tudomásul kell vennie, hogy anyagi felelősséget is visel bizonyos kockázatokért. Azon termelők esetében, akik nem csatlakoztak a kárenyhítési rendszerhez, a javaslat egyedi kormánydöntéstől teszi függővé az állami kezességvállalás kiterjesztését. A kifizetés forrása nem lehet a kötelező termelői befizetés.
A törvénytervezet a belvizes területek kárenyhítési igényjogosultságát korlátozza. A tervezet szerint a káresemény és a védekezés technikailag megoldható, ehhez természetesen kell az, hogy az árokrendszerek folyamatos karbantartása megtörténjen, függetlenül attól, hogy jelen pillanatban például nem szükséges ezeket a munkálatokat elvégezni.
A tervezetben új elem, hogy a káreseményről az agárkár-megállapító szerv és a biztosító kárbecslője is állít ki igazolást. A felesleges többletköltségek elkerülése érdekében ezen eseményről az eljáró hatóság a kárbecslő által biztosított igazolás alapján állítja ki a hatósági bizonyítványt.
A tervezet 21. §-a visszatérő dolog. Jelen pillanatban is tapasztaljuk, hogy a vis maiort szenvedett gazdálkodók milyen hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanis az egységes szabályzati struktúra érdekében a 21. § lényegében megismétli az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény 2010. decemberben elfogadott kiegészítését. A javaslat azonban új elemként a biztosítéknyújtásra kiterjeszti a semmisséget. A mezőgazdasági termelőt csak azon, maga termelte mezőgazdasági termény átadására lehet kötelezni, amelyet ténylegesen megtermelt. Semmi jogi eszköz alkalmazása nem engedhető meg arra az esetre, hogy a termelő igazoltan a meg nem termelt mezőgazdasági termény harmadik személytől való kötelező beszerzésére vagy bármilyen más formában történő pótlására vállaljon kötelezettséget. Az ilyen tartalmú szerződéses kikötések döntően olyan esetekben fordulnak elő, amikor az egyik szerződő félnek a mezőgazdasági termelővel szembeni gazdasági érdekérvényesítő képessége jelentősen meghaladja a termelőét.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A jelen tervezetet, mint ahogy az előttem szólók is elmondták, a magunk részéről támogatni tudjuk, és kérem a képviselőtársaimat, hogy a szavazás során teljes mértékben támogassák a jelen tervezetet. Köszönöm a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5951. számú, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény előterjesztését érvek és ellenérvek sorozata váltotta ki a kormánypárt, a demonstráló részvevők és az ellenzék soraiban is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértünk a kormány álláspontjával, hogy a demokratikus jogállam működésének és megőrzésének alapja, hogy a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás jogával mindenki élhessen, és hogy a kormány méltányosnak tartja, hogy akik részt vettek az Országház körüli akcióban és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény elfogadását olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekintjük, ami indokolja az alaptörvényből fakadó jogosultság gyakorlása ellen még a személyi szabadság megsértése bűntettével vagy a szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel is a méltányosság gyakorlását.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy legyenek figyelemmel a kormány javaslatára, és támogassák az 5951. számú, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény előterjesztését, ugyanis közkegyelmet csak az Országgyűlés gyakorolhat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
OBRECZÁN FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a cukoripar területén olyan intézkedések - privatizáció, kötelezettségvállalások, állami támogatások, gyárbezárások, cukorreform, diverzifikáció és a többi - történtek az elmúlt több mint két évtizedben, amelyek feltételezhetően az eredeti szándékkal ellentétesen, nemzeti érdekeket súlyosan sértve, az ágazat katasztrofális leépüléséhez vezettek.
A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság a rendelkezésre álló 180 napon belül, 2011. december 28-án benyújtotta a J/5536. számú jelentését az Országgyűlésnek.
A jelentés rámutatott a magyar cukoripar szinte teljes leépüléséért, az állami vagyonvesztésért felelősök körére, amelyet jól demonstrál az objektív tényeket felsorakoztató történeti összefoglaló is. Az 1980-as évek végén a politikai vezetés megteremtette az állami vagyon magánosításának jogszabályi hátterét. Az ebből eredő állami vagyonvesztésért a jelentés a Németh-kormányt teszi felelőssé. A vizsgálóbizottság működése nyomán világossá vált, hogy a nyolcvanas években elindult úgynevezett spontán privatizáció a legkevésbé sem volt spontán. Inkább az a benyomásunk, hogy jól kidolgozott séma alapján történt meg az ország szisztematikus kirablása, ami többek között ahhoz vezetett, hogy a mezőgazdaság elveszítette feldolgozóiparát.
A külföldi befektetők kisebbségi, nagyjából 30 százalékos részesedést szereztek, amihez viszont megkapták a teljes irányítási jogot. 1991-re az akkor működő 12 cukorgyár közül a 7 legkorszerűbb külföldi tulajdonba került. Az Állami Vagyonügynökség hivatalba lépését követően hiányoztak a szakszerű működés feltételei, így az előkészített szerződések átvizsgálása, korrigálása akadályokba ütközött.
Az Antall-kormány idején, 1993-ban a még megmaradt 5 cukorgyárat is integrálták, és létrehozták az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó Kft.-t. A társaság azonban - szemben a külföldi befektetőkkel - az államtól semmiféle hitelt vagy garanciát nem kapott, ezért működése során egyre nagyobb pénzhiánnyal küszködött, ennek ellenére a cukorgyártási és értékesítési tevékenysége nyereséges volt.
A tőkehiány leküzdését az állami kézben lévő Fejlesztési Bank sem segítette, így a céget nem sikerült termelői kézben tartani. Az utolsó hazai konzorcium külföldi kézbe adásáért, a teljes magyar cukoripar térítésmentes feladásáért a jelentés a Horn-kormányt teszi felelőssé.
Az uniós csatlakozást követően, tetézendő az addig elkövetett hibákat, a magyar agrárvezetés - élén Gráf József akkori agrárminiszterrel - 2004-2006 során teljes egészében elhibázott stratégiát követett. Ennek következtében elveszítettük a termelési kvótánk 75 százalékát, az ország cukorból is importfüggővé vált, s mára csak egyetlen, osztrák kézben lévő gyárunk maradt.
A jelenlegi európai uniós agrárpolitika 2014-ben változik, az uniós cukoripari rendtartás szabályozó rendszere pedig 2015-ben jár le. Rendkívül fontos, hogy ezek megújításakor a magyar kormányzat keményen és hatékonyan képviselje a hazai érdekeket. Azonban addig is szükséges és lehetséges számos lépést megtenni. 2015-ig van érvényes kvótaszabályozás az Unióban. Kérdés az, hogy marad-e a következő ciklusra a kvótaszabályozás, vagy sem, erről jelenleg folyik a vita. Ha ez eldőlt, akkor azt követően lehet arról beszélni, hogy Magyarországon legyen-e cukorgyár, ki legyen a beruházó, milyen állami részvétellel, milyen segítséggel menjen, termelői részről milyen anyagi források állnak rendelkezésre.
Ahhoz, hogy Magyarországon új cukorgyár létesüljön, feltétel, hogy az Európai Unió lehetővé tegye a kvótakibocsátással kvóta megszerzését. A kvótát nem ingyen bocsátanák a vásárolni kívánó tagországok rendelkezésére, hanem annak ellenértékét meg kell fizetni. Ezen túl csak olyan helyszínen merül fel a cukorgyár építésének lehetősége, amelynek bezárására nem a 2006. évi cukorreform és gyárbezárásokhoz kapott támogatások alapján került sor.
A magyar cukoripar fenntartása, esetleges fejlesztése azonban nemcsak közvetlenül a cukorfogyasztásra és a cukor fogyasztói árára kiható kérdés, ennél több vonatkozásban is jelentősége van. A jelenlegi globális viszonyok között az élelmiszer-ipari önellátó képesség megóvása stratégiai kérdés lehet, és a magyar mezőgazdaság, a vízkészlet, valamint a termőföld minősége elvileg biztosítja a lehetőséget a magyar lakosság élelmiszer-ipari önellátására. Ezen túl a cukoriparnak és a hozzá kapcsolódó cukorrépa-termesztésnek számos egyéb vonatkozásban is jelentősége van: a cukorgyártás melléktermékei az állatállomány takarmányozásának fontos elemei lehetnek, a cukorrépa-termesztés a vetésforgó szempontjából is fontos.
Fontosnak tartom kiemelni a jelentésből azt a véleményt, amely a globális változásokról szól, miszerint a cukornád alapú cukor árának világpiaci emelkedése az elmúlt években folyamatos, mostanra gyakorlatilag eltűnt a különbség a cukornád alapú cukor és a répacukor ára között. Ennek a folyamatnak meghatározó eleme, hogy Brazília, a világ legnagyobb cukornádtermelője meghirdette az energiahordozókkal való önellátás stratégiáját. A cukornádtermelők cukor helyett üzemanyagot állítanak elő a cukornádból. Ezen túl a fejlődő országok cukorigénye folyamatosan emelkedik, ami szintén árfelhajtó tényező. Ez adott esetben cukorhiányhoz, illetve a cukorár további emelkedéséhez vezethet, ami szintén indokolja a cukorellátási, illetve általánosan az élelmiszer-termelési és -ellátási nemzeti stratégia kidolgozását és végrehajtását.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottság javasolja az Országgyűlésnek, hogy erről hozzon határozatot, és javasolja a kormánynak a stratégia kidolgozását.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, fontoljuk meg a bizottság javaslatát.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(19.30)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2011. november 2-ai ülésén megvitatta a H/4884. számú országgyűlési határozatot: "Megemlékezés napja a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdákról", és azt a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 19 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A parasztság történelme során szorgos munkával kapcsolódott be az árutermelésbe, az így szerzett jövedelmét pedig nem élte fel, hanem visszaforgatta a termelésbe, kisbirtokát fejlesztette, újabb földeket, igavonó állatokat vásárolt, esetenként alkalmi munkaerőt alkalmazott, így bővítette a termelést, hogy középbirtokossá válhasson. Ennek az árutermelő parasztnak a megnevezése Magyarországon 1948-tól a pártsajtóban kulák lett, és úgy vált közismertté, mint kizsákmányoló, a dolgozó nép ellensége, akit karikatúrákon nagy hasú naplopóként ábrázoltak, de megjelent pók, pióca, vámpír vagy egyéb vérszívó alakjában is.
A kulák orosz eredetű szó, jelentése ököl, kizsákmányoló nagygazda, zsíros paraszt, zsugori, amely a parasztság bármely tagjának megbélyegzésére szolgált a Szovjetunióban.
(22.50)
A Magyar Dolgozók Pártja előtt álló feladatokat a Központi Vezetőség 1948. november 27-ei ülésén így jellemezte, idézem: A szocializmus építésének módjában és formájában minden nép adhat a magáéból újat és sajátosat, de az alapban, a lényegben, a döntő kérdésekben nincs külön út. Amíg a paraszt azt látja, hogy a kulák egészen jól boldogul, addig hiányzik neki a serkentés a szövetkezésre. Ez a Szovjetunióban is így volt, de a gyökerében csak úgy tudjuk elintézni, ha elvesszük a földjét, házát, gépét, és hogy mit csinálnak velük, azt még nem tudjuk, de talán külön kulákfalvakat csinálunk, mint a Szovjetunióban, de azt látni kell, hogy ebből a kutyából nem lesz szalonna.
Tisztelt Országgyűlés! A H/4884. számú országgyűlési határozati javaslat több mint húsz év mulasztását pótolja. A kulákokról igazán nem emlékeztünk meg. Előttük nem hajtottunk fejet, tőlük nem kértünk bocsánatot, nem kárpótoltuk őket. Akik közvetlen szenvedői voltak ennek a kornak, már nagyon kevesen élnek, és azok is, akik élnek, bizony már 80 éven felüliek. A kulák üldözöttek leszármazottai, gyermekei szétszóródtak az országban, sőt a nagyvilágban. Nagyon kevesen maradtak szülőfalujukban. A kulákgyerekek nem tanulhattak tovább, a gyerek neve mellett ott volt a "K" betű még az osztálynaplóban is. A kulákgyerekek kirekesztetté váltak, nagyon sok szülő tiltotta, hogy gyermeke kulákgyerekkel barátkozzon. A "K" betű ott volt a beadási könyvön, ott volt a személyi azonosságot igazoló okiraton is.
A Honvédelmi Minisztérium kollégiuma 1950. június 27-én tárgyalt a kulákok és ellenséges elemek szerepéről a Magyar Néphadseregben. Janza Károly vezérőrnagy azt javasolta, hogy a kulák és egyéb megbízhatatlan elemeket és azok fiait is be kell hívni, nem lehet fegyvert adni kezükbe, hanem kemény építőmunkára kell fogni, és munkaszolgálatra kell vinni őket. Így lett az én édesapám is munkaszolgálatos.
A kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdákról több mint húszéves késéssel, a történések után 60 évvel időszerű, hogy fejet hajtsunk, és egy napot kell hogy szenteljünk arra, amikor megemlékezik az ország minden lehetséges módon erről a sokat szenvedett középparaszti rétegről, amely az országért nagyon sokat tett.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem az Országgyűlés támogatását abban, hogy megszülethessen a határozat, mert Péter-Pál napja az a nap, amely nem munkaszüneti nap, hanem a magyar parasztságnak mindig egy ünnepe volt, amikor az aratás elkezdődött. Legyen ez a magyar gazdák napja, és emlékezzünk meg a kuláküldözés minden meghurcolt tisztességes magyar gazdájáról.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2012. május 16-ai ülésén megvitatta a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló T/7033. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egyhangúlag tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
A 2009. évi XCV. törvény hatálybalépése óta a beszállítók és a kereskedők kapcsolatrendszerében jelentős pozitív értékű változások történtek, ez együtt járt a piaci viszonyok tisztulásával, a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá válásával. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokolttá vált a fenti törvény felülvizsgálata és egyes szabályainak pontosítása, az eddig nem szankcionált, de a piaci viszonyokat zavaró magatartások rendezése.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/7033. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálybalépését követően a pozitívumok ellenére indokolt a szabályozás felülvizsgálata és pontosítása, ugyanakkor az addigi hibákként felmerülő, de eddig nem szankcionált, a piaci viszonyokat nagyban zavaró magatartások is szankcionálhatóvá váljanak.
A T/7033. számú javaslat 1. pontjában pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát. A módosítás lehetővé teszi a visszárazás alkalmazását új termékeknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén, pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket. Új rendelkezésként kerül bevezetésre a diszkriminatív árazás tilalma. Ez arra értendő, amikor a kereskedés egy azonos termék esetén a származási ország alapján eltérő árképzést alkalmaz.
Az adminisztráció csökkentése érdekében, a tények tisztázása érdekében az elektronikus úton szolgáltatott adat is elfogadható legyen. Eljárási bírság szabható ki, ha az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzásával, akadályozásával a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul.
Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiunk által ismert, hogy sokszor nagy erővel felfegyverkezett forgalmazókkal kell a beszállítóknak az árujukat átadniuk forgalmazásra, ami gyakran az erőfölénnyel való visszaélés helyzetét is véleményezte. A kulturált kereskedelmi helyzet kialakítása érdekében szükséges egyértelműen rögzíteni, hogy milyen szankcionálási lehetőség van, aki ezt nem tartja be, annak eredményeként milyen eljárásra számíthat. Ezt tettük több alkalommal a fogyasztók védelmében, a módosító javaslat is erre utal. Nem szeretnénk, ha a magyar termékek kiszorulnának a sokszor gyengébb minőségű külföldi termékekkel szemben, ugyanis nagyon sokszor a magyar fogyasztó nem is tudja, hogy külföldi terméket rejt a csomagolás magyar termékként. Természetesen ezek a lépések időnként konfliktust váltottak ki az érintett szereplők között, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi másfél-két évben ezek a konfliktusok nagyságrendileg számottevően csökkentek, és a partnerek elfogadták vagy tudomásul vették annak szükségességét, hogy egy tisztességes kereskedelmi kultúra alakuljon ki a beszállítók és a forgalmazók között.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló T/7033. számú törvényjavaslat is a tisztességes kereskedelmi kultúra kialakítását szeretné előmozdítani. Kérem, hogy felszólalásaikkal továbbra is támogassák az előterjesztő indítványát.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(18.40)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az volna a javaslatunk, hogy egyben tárgyaljuk meg, ne két részletben tárgyaljuk a módosító javaslatokat.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden vázolnánk, hogy miért adtunk be módosító javaslatot a törvényjavaslathoz.
A javaslat 1. pontja pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát. Ennek nyomán a termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak fog minősülni a köztes kereskedő - viszonteladó - is, aki a törvény szerinti kereskedőnek értékesíti a termékét, ami lehetővé teszi a törvény által biztosított védelemnek a kereskedő valamennyi beszállítója irányában való kiterjesztését.
A javaslat 2. pontja szerinti módosítás lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén. A jelenlegi korlátozás ugyanis akadályát képezte a termékfejlesztésnek, mert annak sikeressége egyedül a kereskedő kizárólagos kockázata volt, így inkább elzárkóztak az új termék polcratételétől. A módosítás nyomán a termékfejlesztés sikertelenségének kockázatát a beszállító fogja viselni.
A javaslat 3. pontja szerinti módosítás nyomán rögzítésre kerül, hogy nem minősül beszerzési ár alatti értékesítésnek, ha a nem szándékos túlrendelés miatt felhalmozódott olyan közeli lejáratú terméket értékesít leárazva a kereskedő, amelynek fogyaszthatósága, illetve minőség-ellenőrzési idejéből annak egytizede sincs hátra. Ez technikai pontosítás, a törvény korábban nem fejtette ki, hogy mi minősül olyan nem teljes értékű terméknek, amely esetében lehet a beszerzési ár alatt értékesíteni, most ez az egyértelműség kedvéért megjelenik a szövegben.
További két percben folytatnám majd.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ez egy fontos törvény, mint ahogy Jakab elnök úr is és Győrffy Balázs képviselőtársam is elmondta.
Én két dolgot szeretnék kiemelni, amiről már részben Győrffy képviselő úr is beszélt. A választott bíróságok szerepe: ezt tovább nem akarom ragozni, Balázs részletesen kifejtette, tehát ha 2010-ben ez a törvény életben lett volna, nem lettünk volna annyira kiszolgáltatott helyzetben.
A másik dolog, amire fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a kamara országos szaktanácsadói hálózatot működtet. Valóban van a kamarának szaktanácsadói hálózata, csak nem éppen azokhoz az emberekhez, azokhoz a gazdálkodókhoz jut el. Jelen pillanatban nem megfelelő, nem segítenek a gazdálkodóknak például kitölteni a beadványokat vagy egyéb dolgokat, ezért szükséges a rendszer átdolgozása. Ezért is indokolt, hogy ez a törvény napvilágra kerüljön és elfogadásra kerüljön.
Valóban volt egyeztetés. Az ellenzék szempontjából nem értem, mert a kamarával kapcsolatos megfogalmazások már ismeretesek, a törvénnyel kapcsolatban volt lehetőség az észrevételek elmondására is. Én nem akarom tovább fokozni a dolgokat, azt hiszem, hogy ezzel az új felálló rendszerrel a gazdákat fogja ez a kamarai rendszer segíteni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a mai napon megvitatta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló XLVI. törvény módosításáról szóló T/8285. számú törvényjavaslatot, és azt 13 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ez év folyamán a június 12-ei ülésnapján fogadta el a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt. A megújításból adódó feladatok igénylik az újabb törvényi szabályozást. Fórumokon felmerülő kérdések több olyan nem szabályozott hiányosságra mutattak rá, ami sürgős intézkedést kívánt, ezért történt a módosító javaslat benyújtása. A bizottsági ülésen az előterjesztők hangsúlyozták a pontosítás szükségességét. Felvetődött, hogy mi a teendőjük a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező hozzátartozóknak. A módosítás rendezi, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező hozzátartozóknak nem kell kamarai tagsági viszonyt létesíteniük. Rendezi a törvényjavaslat, hogy ha a gazda egyidejűleg őstermelő és egyéni vállalkozó is, a kamarai tagság viszonyát a gazda nyilatkozata alapján kell megállapítani. Az előterjesztők hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a kamarai tagság létesítésére álló időt 2012. november 30-áig indokolt meghosszabbítani. Az előterjesztők kiemelten hangsúlyozták, hogy a magyar agrárkamarák, a területi agrárkamarák választott tisztségviselőinek megbízatása az átmeneti elnökség megalakulásával egyidejűleg a törvény erejénél fogva megszűnik, a feladatot az agrárkamara megalakulásáig az átmeneti elnök és az elnökség látja el.
Megszűnik a területi agrárkamara-törvény által szabályozott vagy más szabályzat alapján felállított testületi szervezetekben viselt tagság és a küldöttek megbízatása 2012. szeptember 20-án, a törvény erejénél fogva a jogköröket az átmeneti elnök látja el. Nem volt szabályozva az agrárkamaránál a főtitkári, illetve a megyei kamaráknál a titkári munkakör az új törvény elfogadása után, hogy mikor szűnik meg.
A törvényjavaslat szerint 2012. szeptember 30-án e személyek megbízatása is megszűnik. Az agrárkamara szabályzatában meghatározott, illetve a megillető jogköröket az átmeneti elnök gyakorolja, és gondoskodik a feladatok ellátásáról. Az új szabályzat rendezi a kettős tagságot, de a törvényjavaslat az újonnan megalakuló agrárkamara felelősségét korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, röviden a saját vagyonuk értékét meghaladó kötelezettség a választások útján létrejövő agrárkamarát nem terheli.
Tekintettel arra, hogy az ellenzéki képviselők is kifejtették a véleményüket, ezért a mezőgazdasági bizottság vonatkozásában néhány dolgot kiemelnénk. Külön kiemelték az ellenzéki képviselők közül, hogy 14 magoszos vezető vagy a Magoszhoz közel álló vezető látja el az átmeneti elnökséget, hogy az új kamara köztestület-e vagy érdekképviselet, mi lesz a kamarai tanácsadókkal, és mi lesz a falugazdászok sorsa. A kamarai törvényt hatalmi központosításnak tartották egyes ellenzéki képviselők, hogy miért nem számolt el a kamarai biztos a munkájával. Javaslat érkezett, hogy a mezőgazdasági bizottság hallgassa meg a kamarai biztost. Lényegileg az előterjesztők ezekre a kérdésekre megadták a választ, a késői időpont miatt nem kívánom részletezni, és az előterjesztő, Győrffy Balázs képviselőtársam pedig részletesen ismertette azokat a módosításokat, amelyek szükségessé tették a törvény módosítását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az időt nem akarom tovább húzni, lényegileg a törvényjavaslattal kapcsolatban a véleményünket megfogalmaztuk, elmondtuk, Győrffy Balázs képviselőtársam a részleteket elmondta. Ezért eltekintek a további részletezéstől.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a 2012. október 15-ei ülésén megvitatta a szakmai szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/8679. számú törvényjavaslatot, a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tárgysorozatba vette, és 14 igen és 5 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.
A Gazdasági Versenyhivatal döntési gyakorlata felszínre hozta a hazai agrárjogi szabályozás alapvető hiányosságait. A jelen szabályozás alapján a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaság sajátosságaiból adódó kiszolgáltatottságra, ugyanakkor az uniós jogban is jelen lévő eltérő megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből. A gazdasági igény, a kiszolgáltatottság megszüntetése, az uniós jogi keretek is lehetőséget adnak a szabadabb mozgástérre. A Gazdasági Versenyhivatal a jogi szabályozások hiányossága miatt eljárása során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit, ezért indokolt a hazai versenyszabályok szigorúságának enyhítése az uniós kötelezettségek mértékéig, azaz a hazai mezőgazdasági termékek esetében megengedőbb rendelkezésekre van szükség.
(12.40)
Tisztelt Országgyűlés! Azért, hogy a módosítás nyomán bevezetésre kerülő új szabályrendszer mihamarabb kifejthesse az agráriumban való versenyképességének fokozó hatását, indokolt az új rendelkezés hatálybalépését a folyamatban levő ügyekre és a megismételt eljárásokra is kiterjeszteni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/8679. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Pócs János felvezetésében már elhangzott, hogy miért van szükség erre a törvénymódosításra, illetve erre a törvényre, és államtitkár úr is részletesen elmondta az indokokat. Engedjék meg, hogy egy példát hozzak, mégpedig 2006-ból, és hadd idézzem az akkori eseményeket pontosan.
Szigort mutatott ellenben a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a magyar tojástermelő vállalkozások szervezeteivel szemben; piaci magatartásuk összehangolása miatt összesen 146,5 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk. Ebből 120 millió a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségét, 26,5 millió a Magyar Tojásértékesítő Kft. tagjait terheli.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a tojásszövetség 2002-től versenykorlátozó döntéseket hozott. Minden évben közölte tagjaival a javasolt árakat, importengedélyezési rendszert vezetett be, az apró tojás kivonására szólított fel, később a tyúkállomány csökkentését, majd a termelés tíz százalékának exportálását írta elő. A mezőgazdasági piacszabályozás klasszikus eszköztárának használatáról van ugyan szó, amely a terméktanácsoknak és szövetkezéseknek létükből fakadó feladata, ám ezt a Gazdasági Versenyhivatal nem értékelte. Nem fogadta el azt a védekezést, hogy a kifogásolt intézkedéseket a szektor állami szabályozottsága, a termelők túlélésért folytatott harca, a takarmánypiaci nehézségek, az üzletláncok piaci ereje és fogyasztói, közegészség-védelmi szempontok indokolták.
A Gazdasági Versenyhivatal rosszallóan állapította meg, hogy a szövetkezetek és a termelők a hazai tojástermelők érdekeinek védelmét szolgáló módon akarták biztosítani a kívánatosnak tartott árszintet és a kínálati oldal stabilitását. S noha azt is leszögezik, hogy az áruházláncok erős alkupozíciója és az import térhódítása miatt a termelők bizonyítottan nem értek el tényleges piaci hatást, mégis büntettek. Kérdés, vajon a Versenyhivatalnak az erőfölényben levő piaci szereplők megrendszabályozása, az erőfölénnyel való visszaélés meggátolása a hivatása vagy egy absztrakt értelemben vett verseny védelme, amelyben a tőkeerős, főként külföldi cégek garantáltan háttérbe szorítják a kisebb, jellemzően magyar vállalatokat.
A gazdálkodók arra hívják fel a figyelmet, hogy az illetékesek nem fordítanak elég figyelmet a külföldről behozott, bizonytalan eredetű és minőségű termékekre, másrészt a termelők csak összehangoltan tudnak fellépni az árakat diktáló áruházláncokkal szemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig az idézet. Ez is indokolja, már 2006-ban gondot, problémát jelentett a Gazdasági Versenyhivatalnak az intézkedése, amely nehéz helyzetbe hozta a termelőket, és engedjék meg, hogy a 2007. március 13-án a mezőgazdasági bizottság üléséről - amelynek a címe a termékpályákat átfogó mezőgazdasági szakmai szervezetek és tevékenységek összeegyeztetése a versenytörvénnyel - idézzek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettesének a felszólalásából néhány gondolatot.
Az egyik, hogy azért tudni kell, hogy a versenytörvény, a Versenyhivatal nem azért van, hogy szórakozzunk, hanem azért hozta létre a törvényhozó, mert a hatékonysági kényszereknek akart teret hódítani a versenykorlátozó egyedi érdekérvényesülés helyett. A bírságról pedig így vélekedik az elnökhelyettes asszony: a bírság lehet, hogy egy bizonyos nézőpontból nagyon sok pénz, de a szakirodalom szerint egy kartell, ha egyáltalán működőképes, akkor a versenytárshoz képest 10-49 százalékkal téríti el az árakat.
Tisztelt Képviselőtársak! Amikor e törvényjavaslat támogatását kérem, akkor ezek az indokok már 2006-ban is megfogalmazódtak, a mezőgazdasági bizottság 2006-os, 2007-es ülésén is elhangzottak, azóta nem történt intézkedés. Amit Pócs János képviselőtársam beterjesztett, amit Pócs János képviselőtársam előterjesztett, az a gazdák érdekeit védi, a gazdák érdekeit szolgálja.
Élve azzal a lehetőséggel, hogy az európai uniós jogszabályok engedélyezik azt, hogy bizonyos mértékig lehessen helyi szinten az Országgyűlésnek döntést hozni a gazdák, a gazdálkodók érdekének védelmében, ezért indokolt, hogy ne csak a kormánypárti képviselőtársak, hanem az ellenzéki képviselőtársaim is támogassák a törvényjavaslatot. Hatéves késésben vagyunk. Ezt a hatéves késést, azt hiszem, ezzel a törvényjavaslattal kellőképpen módosítani tudjuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Továbbra is kérem önöket, hogy a vita során esetlegesen azt vegyék figyelembe, hogy mi szolgálja a gazdálkodók érdekeit, mik azok az intézkedések, amelyekkel az ő munkájukat tudjuk segíteni, a helyi piacokat meg tudjuk védeni, és nem adminisztratív, nemcsak adminisztratív eszközökkel kell védeni a külföldről bejövő áruk ellen a magyar piacot, hanem minden lehetséges egyéb módon is. Az adminisztratív intézkedések közé pedig ez az intézkedés tartozik.
Hogy visszamenőleges hatályú; a 2010-es törvény lehetőséget ad a törvényhozóknak arra, hogy minden olyan intézkedésben, amely nem negatívan befolyásolja az érdekelteket, módosítás születhessen. Ez is, ez a módosítás is egy pozitív diszkrimináció, egy pozitív védelem, a gazdálkodók érdekeinek védelme. Ezért kérem önöket, hogy felszólalásaikban vegyék figyelembe az előterjesztő javaslatát.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívántam hozzászólni, de valahogy a kezembe került a 2007-es jegyzőkönyv, amely a tojással kapcsolatos, és amelyből már előzőleg is idéztem. Ott a VM szakértői minden segítséget felajánlottak akkor a kormánynak, a termelőknek az érdekek érvényesítésére a törvényalkotás keretein belül.
(13.20)
Engedjék meg, hogy hadd idézzek, nem a Fidesz soraiból, hanem Herbály Imrétől egynéhány gondolatot, amit ő elmondott. "Azt gondolom, az elmúlt 16 évnek egy nagy hibája, hiányossága, hogy sem termelők, sem érdekvédők, sem politikusok nem végezték el azokat a feladatat, amelyeket el kellett volna végezni, és természetesen a Versenyhivatal, a termelők sem végezték el. Az ajánlatot, amit a törvény-előkészítő tett, mi jó szívvel támogatjuk, és minden bizonnyal e vonatkozásban majd teljes egyetértésben igyekszünk segíteni a termelői érdek-képviseleti szervezeteket". Ennyi az idézet.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr, Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2012. november 26-ai ülésén megvitatta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/9240. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tárgysorozatba vette, majd 17 igen szavazattal, 2 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.
A Magyary-program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek csökkentését. Az egyszerűsített program keretében 15 pontban került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetővé tétele.
Helyettes államtitkári előterjesztés után a bizottsági ülésen felszólaló kormánypárti képviselők egyetértettek abban, hogy a törvényjavaslat több olyan vitatott kérdésben teremt rendet, amire az érintett gazdálkodók régóta várnak. Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási társulatok ügye.
(14.00)
Nagyon fontos, hogy az öntözés minél nagyobb területre terjedjen ki, és tudjuk biztosítani az öntözővizet, ez nemzetgazdasági érdek is. Ehhez pedig a vízdíjakat szabályozni kell. A vízgazdálkodási társulatok hozzájárulását a parlament a 2010. évi XC. törvényével eltörölte, ugyanakkor 2011-ben a 2451. törvényjavaslat 15. §-a, mely a XXII. törvényben testesült meg, beemelt egy mondatot, amely alapján a víztársulatok a hozzájárulást különféle módon beszedhették. Az érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta, nem is került a mezőgazdasági bizottság elé, hanem a fenntartható fejlődés bizottsága tárgyalta, és ekkor került bele ez az egy kritikus mondat, amely így hangzik: "egyéb támogatások jellegének és mértékének meghatározása". Erre hivatkozva küldték ki a vízgazdálkodási társulatok a felszólító leveleket, ahol a társulati küldöttek a hozzájárulást megszavazták. A törvényjavaslat kiveszi a küldöttgyűlés hatásköréből a támogatási díjak meghatározását, és azt a víztársulati tagok összességének a körébe, azaz a közgyűlés hatáskörébe utalja.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Összességében a T/9240. számú törvényjavaslat az egyszerűsítésen túl az érintettek érdekeit szolgálja, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy a T/9240. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyary-program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek csökkentését. Az egyszerűsített program keretében 15 pontban került meghatározásra a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele. A törvényjavaslat több olyan vitatott kérdésben teremt rendet, amire az érintettek régóta vártak. A törvényjavaslatnak egy részét a Magyary egyszerűsítési program indukálta az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezzel az érintettek, az illetéktörvény módosítása, a tulajdoni lap igazgatási, szolgáltatási díjára vonatkozó törvény, illetve az ingatlan-nyilvántartási törvény is foglalkozik.
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítását fontosnak tartjuk, ugyanis aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmét a módosító törvény hatálybalépését megelőzően benyújtotta, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelme alapján elindult a kimérés, és a költségeket a kérelmező megelőlegezte, és itt a leglényegesebb mondat: a kérelmező 2013. december 31-éig a kiméretésnek a költségét visszaigényelheti.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása az épületfeltüntetési eljárásoknál különböző könnyítéseket tartalmaz. Így például a most hatályos jogszabály szerint az épületfeltüntetési eljárás során három hatósági cselekményt kell az adott ügyfélnek lefolytatni: az egyiket az építési hatóságnál és kettőt a földhivatalnál. A két földhivatali eljárást a törvényjavaslat összevonja, ami azt jelenti, hogy egyszerre megfizeti az igazgatási szolgáltatási díjat és az építési hatósági díjat, és le fogja folytatni az eljárást, hiszen a díj már megfizetésre került.
Egyre nagyobb az igény a külföldön dolgozó magyar állampolgárok részéről, hogy kapjanak egy olyan hatósági bizonyítványt, amelyben arról tudnak nyilatkozni külföldön, hogy Magyarországon nincs ingatlantulajdonuk. Ennek lehetőségét teremti meg a törvény. A 6. § a zsebszerződések elleni fellépés érdekében született módosító javaslatokat tartalmazza, amelyek szintén az ingatlan-nyilvántartási törvényben fogalmazódnak meg. A legfontosabb, hogy lesz egy felhatalmazó rendelkezés, amely lehetőséget ad arra, hogy a vidékfejlesztési miniszter, aki szakmailag irányítja az ingatlan-nyilvántartást, adatlekérdezést kérjen személyi azonosító alapján. Erre a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint csak nagyon minősített esetben van lehetőség. Természetesen a nyomozó hatóság és az egyéb szervek most is kérhetnek ilyen típusú lekérdezést. A törvényjavaslat alapján lehetősége lesz a vidékfejlesztési miniszternek is a lekérdezésre. Természetesen az így beérkező adatokat továbbítani kell a megfelelő hatósághoz annak érdekében, hogy egy vélt vagy valós visszaélést az adott nyomozó hatóság felderítsen.
A törvényjavaslat egy koherenciazavart próbál orvosolni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján, illetve az ingatlan-nyilvántartási törvények koherenciazavarát próbálja megoldani. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban az ingatlanhatóság nem tud törölni egy nyilvánvalóan törvénysértő, de az okirati elvnek teljes mértékben megfelelő bejegyzést saját eljárásában, ugyanis erre nincs lehetősége, miközben az ügyészségi felhívás vagy felszólalás erre egyébként lehetőséget adna. Ezt a koherenciazavart orvosolja a törvényjavaslat azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetőséget ad arra, hogy ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság eljárjon.
A 8. § a termőföldtörvény módosítását szintén a zsebszerződések elleni küzdelem jegyében foganatosítja. A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításának szándékát kívánja korlátozni a módosítás, azaz nem lehet haszonélvezeti jogot alapítani termőföldre, kivétel a közeli hozzátartozó, illetve a már megállapított haszonélvezeti jogoknál a haszonélvezeti szerződésekre húsz évben maximálná a törvényalkotó a szabályozást. Ez összhangban áll azzal, hogy Magyarországon földhaszonbérleti szerződést is csak húsz évre lehet kötni.
A haszonbérleti szerződéseknél a jelenleg hatályos szabályozás szerint, ha csak a haszonbérleti szerződés időtartamában, illetve a haszonbérlet mértékében van eltérés, akkor azt nem kell kifüggeszteni, hanem lényegében a haszonbérbe vevő és a haszonbérbe adó megállapodásán múlik, hogy mi kerül bele a módosított haszonbérleti szerződésbe. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elő-haszonbérleti jogosultakat kizárja a szerződéskötésből, ugyanis olyan feltétellel kerül kifüggesztésre a haszonbérleti szerződés, amely minden elő-haszonbérleti jogosult számára elriasztó lehet. A háttérben megállapodott bérlő és bérbeadó megköti a szerződést, majd kihasználja annak lehetőségét, hogy ha csak az időtartamban és haszonbérben van módosítás, akár már másnap is módosíthatják ezt a szerződést. Ez gyakran előforduló haszonbérletiszerződés-módosítási forma, ezért indokolt ennek a kiskapunak a bezárása.
Külön hangsúlyt kapott a vízgazdálkodási társulatok ügye. Nagyon fontos, hogy az öntözés minél nagyobb területre terjedjen ki, és hogy tudjuk biztosítani az öntözővizet - ez nemzetgazdasági érdek is -, ehhez pedig szabályozni kell a vízdíjakat. A vízgazdálkodási társulati tagok hozzájárulásáról szóló 2010. évi XC. törvény 38. és 39. §-a eltörölte a vízitársulati hozzájárulást, ugyanakkor a 2011. évi XXII. törvénybe beépült egy mondat, amely a 2009. évi CXLIV. törvényben is megjelent. A 30. § így szól: a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik a c) pont alapján az egyéb támogatások jellegének és mértékének a meghatározása.
Ennek alapján a vízgazdálkodási társulatok a hozzájárulást különféle módon beszedhetik. Érdekessége ennek a törvényjavaslatnak, hogy ezt a mezőgazdasági bizottság nem tárgyalta, nem is került a mezőgazdasági bizottság elé, hanem a fenntartható fejlődés bizottsága tárgyalta. Erre hivatkozva küldik ki a vízgazdálkodási társulatok a felszólító leveleket, ahol a társulati küldöttek megszavazták a hozzájárulást. Ezt elvileg jogszerűen teszik, hiszen a küldöttgyűlés az alapszabály értelmében járt el. A jogbiztonság, illetve a tagok biztonsága érdekében nem elég, hogy küldöttgyűlési jogkörben egy ilyen fajsúlyú döntés megszülethessen, hanem indokolt, hogy a döntés ebben az esetben is a közgyűlés hatáskörébe kerüljön, és ott is minősített többséggel, tehát kétharmados szavazati aránnyal kerüljön megszavazásra a víztársulat minden tagját kötelezően érintő szabályozás.
Csupán csak a pontosítás kedvéért mondom: én nem a vízgazdálkodási társulatokat támadom, vannak jól működő, a gazdák érdekeit is figyelembe vevő társulatok. A 2012. évben a rendkívüli aszály miatt nehéz helyzetben lévő gazdák irányában ennek a sarcnak a kivetését - ha szabad ezt a kifejezést használni - pofátlanságnak tartom.
(14.20)
Vannak vízgazdálkodási társulatok, ahol a küldöttek nem szavazták meg a hozzájárulást, míg vannak olyan társulatok, ahol megszavazták. Úgy érzem, hogy nincs esélyegyenlőség a tagok között. Tegnap Borsod megyében, Edelényben voltunk egy fórumon. Abban a térségben nem működik víztársulat, mert évek óta felszámolásra került. Az ott lévő tagok semmiféle hozzájárulást nem fizetnek.
A másik dolog, hogy kötelező jellegű-e a hozzájárulás megfizetése. Hadd idézzek egy mondatot abból a felszólító levélből, amit személy szerint én is kaptam, és több gazdatársam is. Ez így szól: "A határidőre be nem fizetett hozzájárulás esetén kénytelenek leszünk ön, önök ellen behajtási eljárást indítani. Ennek további költségei - illeték, eljárás, ügyvédi munkadíj, végrehajtási költségek, postai díjak - is az adóst terhelik. Ezt a többletkiadást szeretnénk a jelen levelemmel elkerülni."
(A jegyzői székben dr. Stágel Bencét Földesi Gyula váltja fel.)
Reménykedünk, az 1504/2012-es kormányhatározat szerint a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium kapott felhatalmazást, illetve feladatot, hogy 2012. december 31-ig tegyen le javaslatot a kormány részére, és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet felállítani egy nemzeti öntözési hivatalt. Milyen szervezeti, infrastrukturális, személyi és egyéb feltételek között hozható létre, és az alapját, a bázisát a vízi társulatok által működtetett vagy üzemeltetett infrastruktúra képezné. Reméljük, hogy jövő év első felében az Országgyűlés elé kerül az új hivatal felállításáról szóló törvény, és mihamarabb megkezdheti a működését.
60-63. §: a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására azért volt szükség, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok minél egyszerűbb eljárással az NFA-hoz kerüljenek. Ezt követően kerülhet sor e területek bérbeadásának a meghirdetésére. Több tízezer hektár termőföldnek nincs mezőgazdasági ágazati besorolása, ez a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás szerint kivett I-es állami tulajdonú területnek számít. Ugyanakkor ezek a termőföldek parlagterületek, vagy pedig hasznosítás alatt vannak ugyan, de a használatuk nem jogszerű.
Egyébként a honvédelmi miniszter által I-es területnek minősített termőföldek honvédelmi célra már feleslegesek, hasznosítása azzal a kötelezettséggel történhet, hogy ezeknek sem a vegyvédelmi, sem a tűzszerészeti, sem egyéb mentesítése nem történik meg, erre a honvédségnek ugyanis nincs pénze. Tehát ezt a kötelezettséget ilyen értelemben a Nemzeti Földalapkezelőnek és a VM-nek kell elvégezni, amelyek továbbháríthatják a bérlőre.
Az úgynevezett hungarikumtörvénynek is van egy egyszakaszos módosítása, amely lényegében a Hungarikum Bizottságba delegálható tagok számát emeli meg eggyel. A magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában és megőrzésében feladatot kapott a miniszterelnök általános helyettese, és indokoltnak tartottuk, hogy a Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért felelős miniszter is delegálhasson egy tagot.
Tisztelt Országgyűlés! Összességében a T/9240. számú törvényjavaslat az egyszerűsítésen túl az érintettek érdekeit szolgálja, ezért azt a mezőgazdasági bizottság és a Fidesz-frakció is támogatja.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gőgös képviselő úr felszólalására kívánok néhány gondolatban reagálni. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 53. § (7) bekezdése így hangzik: "A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb 100 tagot képviselhet." (Gőgös Zoltán: Tízezer főnél ez mit jelent?) De tízezer fős tagság nincs.
ELNÖK: Kedves Képviselőtársam! A kétperces gomb rendelkezésére áll mindenkinek, Obreczán Ferenc képviselő urat illeti a szó.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. (Dr. Józsa István: Fölösleges időhúzás ez!)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam hozzászólásához szeretnék reagálni. Számomra és számunkra is fontos a termőföld megvédése, hogy hazai tulajdonba kerüljön. Ez több lépcsőben lehetséges, de az az igazság, hogy egy földeladáshoz három személy kell: kell egy jogász, kell egy földtulajdonos és kell egy vevő. Tehát ebben az esetben az a legnagyobb gond, hogy nagyon sok esetben mind a Dunántúlon, mind az ország többi pontján is előfordul, hogy a földek idegen kézbe kerültek. De miért? Azért, mert az eladó úgy gondolta, hogy több pénzt kap a külfölditől, és volt egy segítőtársa, volt egy jogász, aki a szerződést aláírta. Tehát mint kormány, mint érdekképviselet, így fogalmazva, hiába harcolunk, hiába hozunk törvényt és törvényt, ha bizonyos körök, tehát fogalmazzak így: a jogászok körében, akik aláírják, akik hitelesítik a szerződést, azok minden szemrebbenés nélkül megteszik. Nem utolsósorban az is gond, hogy az eladók nagyon sokszor nem annak a helybeli gazdálkodónak adják el a termőföldet, aki gazdálkodik, hanem azt mondják, hogy idegennek.
A földforgalomról szóló törvény kapcsán sorozatban tapasztaltam, telefonon hívtak személyek, és szóvá tették, hogy ne próbáljuk, ne akadályozzuk meg, hogy másnak adják a földjüket, mint akiknek ők akarnák.
Köszönöm szépen.
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi képviselőtársam talán félreértett engem. Én nem azt mondtam, hogy az állam ne tegyen semmit; sőt mi több, az államnak is meg kell tenni, maximálisan mindent meg kell tenni. De fogalmazzak egy kicsit durvábban: önöknek, jogászoknak is mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy azokat a személyeket, akik ilyen üzletekben közreműködnek, közrejátszanak, kizárják köreikből. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás bólogat.) Tehát én erre céloztam, mert azt céloztam, hogy igen, volt egy jogász, aki az eladó és a vevő között hitelesítette a papírokat. És hiába küszködünk itt akármilyen módon az állam részéről, mindig csak utána tudunk lépni, megelőzni nem tudjuk. Ez olyan, mint a bűnüldözés: megelőzni nem tudjuk, hanem csak követni tudjuk. Újabbnál újabb trükkökkel jönnek elő a nyugati határszélen, de az ország különböző területein a földeladásokkal kapcsolatban.
Az államnak és nekünk itt, képviselőknek az a feladata, hogy igenis megakadályozzuk, hogy a föld külföldiek, idegenek kezébe kerüljön. A föld azé legyen, aki műveli, és ott, ahol az emberek élnek, hogy a vidék megtartóképessége megmaradjon, azoknak az embereknek ne kelljen a vidékről elköltözni. A mezőgazdaságra szükség van. Én azt mondom, hogy itt együttesen kell igen keményen fellépni ebben az ügyben.
Köszönöm szépen.
(13.20)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2013. április 15-i ülésén megvitatta a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 10685. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 13 igen szavazattal, 7 nem szavazattal, tartózkodás nélkül tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mind az előterjesztő, mind a kormány részéről elhangzottakat nem szeretném újra ismételni, ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a 10685. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy már előzőleg is jeleztem, a mezőgazdasági bizottság 13 igen szavazattal hozzájárult a törvény módosításához. Mindössze egymondatos módosításról van szó, amelynek lényege az, hogy a megyei elnök lehet egyben országos alelnök is, és fordítva is fennáll a helyzet. Utánanéztem, hogy a kamarai szervezeteknél van erre lehetőség. Ugyanez a helyzet a Kereskedelmi és Iparkamaránál is. Ott is például a Hajdú-Bihar megyei elnök egyben országos elnök is. Tehát nem egyedi esetről van szó jelen pillanatban. Ez a módosítás ugyan úgy tűnik, hogy a Fejér megyeiek érdekét szolgálja, de egy előremutató módosítás, mégpedig az elkövetkezendő öt év során előfordulhat az, hogy a kamarai vezetők közül személyi változás következik be, és akkor nem válik szükségessé a törvény ismételt módosítása.
A törvény összhangban van a gyakorlattal, tehát a főigazgató személye teljesebb mértékben elválik az elnök személyétől és az alelnökök személyétől, főigazgató nem lehet ebben az esetben, semmilyen más tisztséget nem tölthet be. Ezért is a törvénymódosítás támogatását kérem a képviselőtársaimtól. Még egyszer hangsúlyozom, hogy nem egyezik meg a vélemény azzal, hogy ez egyben a Fejér megyeiek érdekeit szolgálja. A törvénymódosítás tehát előremutató.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiból.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tehát már előzőleg is mondtam, hogy ez a törvénymódosítás egy előremutató törvénymódosítás. Ugyan a Fejér megyei gazdálkodóktól indult el ez a folyamat, de a törvénymódosítás révén lehetővé válik a későbbiekben az, hogy hasonló eset előállása esetén ne kelljen újra törvényt módosítani. És még egy felvetésre reagálnék.
(17.50)
Itt Varga Géza képviselőtársam elmondta, hogy a Magosz kisajátította. Nem sajátította ki, hanem a Magosz és 11 szervezet kötött megállapodást, és 11 szervezet működött együtt a kamarai jelölésben. Így került be az élelmiszer-ágazattól kezdve az erdészeten keresztül, a GOSZ-on keresztül minden szervezet, amely igényt tartott rá. Én nem tartanám a Magosz fiókszervezetének az agrárkamarát, mert lényegesen tágabb tagsággal és lényegesen nagyobb vezetőséggel rendelkezik, mint a Magosz vezetősége.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2013. április 30-ai ülésén megvitatta az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló H/10900. számú országgyűlési határozati javaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egybehangzó igen szavazattal tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
Az agrárgazdasági jelentésre vonatkozó rendelkezéseket az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény tartalmazta, ez a törvény ugyanakkor jelentős részben elavult rendelkezéseket tartalmazott, ezért a 2012. évi CCXIII. törvény hatályon kívül helyezte 2013. január 1-jével. A Vidékfejlesztési Minisztérium fontosnak tartja ugyanakkor, hogy az agrárgazdaság helyzetéről évente átfogó beszámoló készüljön az Országgyűlés részére; így került beterjesztésre a H/10900. számú országgyűlési határozati javaslat.
A mezőgazdasági bizottság ülésén kérdésként fogalmazódott meg, hogy mi lesz az agrárgazdasági tanácsok szerepe a jövőben, és milyen szabályok vonatkoznak rájuk. A VM képviselője kiemelte: az Agrárgazdasági Tanács a kormány, illetve a vidékfejlesztési miniszter munkáját segítő testületnek minősül, az Agrárgazdasági Tanácsra vonatkozó rendelkezések kormányhatározatban kerülnek megállapításra. A jelentésről az Agrárgazdasági Tanács véleményt nyilvánít.
(12.10)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem önöket, hogy a H/10900. számú országgyűlési határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az volna a kérésünk, hogy módosító indítványokat az ülésszak végéig lehessen a mai napon benyújtani. (Gőgös Zoltán: A mai nap vagy a holnapi nap?)
(14.40)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2013. szeptember 9-ei ülésén megvitatta a termőföld védelméről szóló CXXIX. törvény módosításáról szóló T/11456. számú törvényjavaslatot, és a Házszabály 95. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egybehangzó igen szavazás mellett tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Országgyűlés! A 2007. évi CXXIX. törvénnyel kapcsolatban a jogalkalmazók részéről számos visszajelzést kaptunk, ezért indokolt és szükséges a törvény néhány szakaszának pontosítása, módosítása. Az alaptörvényben, a nemzeti vidékstratégiában megfogalmazott elvek, valamint a 2012-ben történt ombudsmani vizsgálatról készült jelentés is indokolttá tette, hogy a termőföld védelmét erősíteni kell.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/11456. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény az eltelt évek során sokat módosult. Ugyanakkor indokolttá és szükségessé vált a törvény néhány szakaszának pontosítása és módosítása.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjenek meg egy rövid kitekintést! Az összes megművelt terület a világon 1950-ben 587 millió hektár volt, amely 1981-re 732 millió hektárra növekedett. A megművelt területek mennyisége a talajpusztulás, a beépítés, az erózió, a szikesedés és sivatagosodás miatt 1981 óta azonban folyamatosan csökken, és 2000-ben már csak 656 millió hektár volt. Eközben a népesség 1950-től 2000-ig 2,5 milliárdról 6,1 milliárdra nőtt. Így az egy főre jutó termőterület 2300 négyzetméterről 1100 négyzetméterre csökkent.
A további népességnövekedés és talajpusztulás miatt az egy főre jutó termőterület 2050-re várhatóan 600 négyzetméter lesz, vagyis az egy főre jutó termőföld száz év alatt negyedére csökkent. Magyarország európai viszonylatban is egyedülálló gazdasági és értékes talajtani adatbázissal rendelkezik, amelynek részeként számos tematikus talajtérkép alapozza meg a talajtani szempontból szükséges regionális környezeti és természetvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását.
A termőföld vízhatlan anyaggal történő letakarása miatt Európában 1990 és 2006 között naponta legalább 275 hektárnyival csökkent a talaj mennyisége, ami éves szinten 1000 négyzetkilométert, tízévente pedig Ciprus méretével azonos területet jelent. A víz által előidézett erózió pedig Európában a becslések szerint 1,3 millió négyzetkilométer területet érint, amely Franciaország területének két és félszerese.
A termőföld hasznosítása minden földhasználó számára kötelező, mert a hasznosítatlan terület veszélyezteti a föld termőképességének fenntartását, ezenkívül gyomforrásként a környező területek művelését is nehezíti. 2011-ben a földhivatalok határszemle-ellenőrzése során 1,26 millió hektár területet ellenőriztek, melynek eredményeként 10 580 hektáron, az ellenőrzött terület 0,84 százalékán állapították meg a hasznosítási kötelezettség elmulasztását.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása gyakran észlelhető a kisebb zártkerti ingatlanokon, a kevésbé jó termőhelyi adottságú területeken, és kiöregedett ültetvényeken. Az ellenőrzött terület 1 százalékán az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágtól eltérő helyszíni állapotot találtak, amely 8193 darab földrészt érintett. A bejelentésre nem került művelésiág-változások főként a szántó- és gyepterületek önerdősülésével, illetve szántóterületek elgyepesedésével történtek meg. A 2011. évi határszemle során a földhivatalok 632 esetben 134 hektáron tapasztalták termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását. Ezek leginkább a zártkerti területeken, települések belterületéhez közel eső termőföldeken valósultak meg, ahol kisebb gazdasági épületeket, lakó- vagy nyaralóingatlanokat építettek.
Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld, ennek megőrzése, fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A termőterület alapvető funkciója az élelmiszer-termelés. A termőföldre, termőterületekre épülő mezőgazdasági ágazatnak szerepe meghatározó a vidék fenntartása terén is, továbbá hozzájárul a környezeti és természeti állapot megőrzéséhez. Minden környezeti elemet önmagában, de a többi környezeti elemmel egységben kell védeni.
A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiségének védelmét, az igénybevételeknek és terheléseknek a megelőzését, illetve a lehetséges csökkentését vagy megszüntetését.
A termőföld és a talaj mint természeti erőforrás és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése szempontjából egyre inkább felértékelendő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégia feladat. A jó minőségű termőföldek és talajok védelme egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A nemzeti vidékstratégia 2012-2020-ban a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását alapozza meg, meghatározza az agrár- és élelmiszer-gazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat.
Tisztelt Országgyűlés! A 11456. számú törvényjavaslatnak a tárgyi hatályán és az alapvető fogalmak pontosításán, valamint a törvénnyel kapcsolatos más jogszabályokkal való harmonizáción túl az egyik legfontosabb pontosítása, hogy a törvény alkalmazásában nem tekinthető termőföldnek az erdőkről, az erdők védelméről és az erdőgazdaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, az erdőállomány adattárában szereplő erdő, továbbá a halastó-művelési ágban nyilvántartott földrészlet, valamint meghatározásra kerül az első igénybevétel fogalma. Rendezi a termőföldek hasznosítási és újrahasznosítási kötelezettségének szabályait, hogy a művelés alól kivett területek gondozása minden körülmények között biztosított és számon kérhető legyen.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a földhivatal földvédelmi szempontból is felülvizsgálja a települési önkormányzatok építési területek kijelölésére vagy a termőföldek belterületbe vonására vonatkozó terveit. A módosítás a települési területek bányászati hasznosításának lehetséges mértékét is pontosítja, elősegítve ezzel, hogy termőföldet és más rövid távú gazdasági érdekeket ne veszélyeztethessenek.
(10.10)
A termőföld hasznosítása minden földhasználónak - mint mondtam - törvényben előírt kötelezettsége. A zártkerti ingatlanok egy részét az elmúlt időszakban az eredeti rendeltetésétől számos esetben lényegesen eltérő, egyedi módon használták. Ezzel megváltozott a funkciója. Gyakran egyes területek műveletlensége, a többi területre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok esetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt különböző szabályok kidolgozását.
Az önálló szabályozás igénye több, egymással kölcsönhatásban lévő tényezőre vezethető vissza. Ezek közül legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként fertőzi a még használatban lévő területeket. A zártkerti területek nagyságából adódóan ezek a földrészek - mint tudott - egy tömbben vannak, kis területen sok ingatlan helyezkedik el. A nem hasznosított területek a környező terület művelését is megnehezítik, a fokozott gyommentesítési feladat miatt a többi ingatlan tulajdonosai, használói számára többletkiadást eredményeznek. A zártkerti ingatlanok legalább gyommentes állapotban tartása olyan megoldás kidolgozását tette szükségessé, mellyel biztosítható ezen területek folyamatos művelése.
A tervezett szabályozás alapján az önkormányzat dönthet a hasznosítatlan zártkerti ingatlanok szociális programra, illetve közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről. Lehetővé válik a termőföldek ideiglenes, más célú hasznosításakor a végleges más célú hasznosítás kérelmezése, amelynek köszönhetően ideiglenesen más célú hasznosításra kijelölt területeken nem kell elvégezni az eredeti állapot helyreállítását, és végleges más célú hasznosítás megkezdése előtt például ideiglenes, más célú hasznosítás keretei között megkezdett sikeres végleges tevékenység megkezdését indokoló bányászati kutatás után. (Sic!)
A módosító javaslat foglalkozik a haváriaesemények által közvetlenül és közvetve - például mentési, felvonulási területre - érintett termőföldek ideiglenes, más célú hasznosításának különleges esetével. A cél a helyreállítási vagy ha ez nem lehetséges, az újrahasznosítási kötelezettség, valamint a kártérítési illetőség szabályozása.
A kormány külön rendeletben szabályozhatja a kártérítés, kárelhárítás költségeinek a részleteit. A tervezett módosítás tanulmányi vizsgálatok alapján aktualizálja a díjak, járulékok és kiszabható büntetések rendszerét az alábbi módon: változik a földvédelmi és újrahasznosítási eljárás igazgatási, szolgáltatási díja, valamint a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke, a földművelő igazolvány kiállításának díjairól is rendelkezik a törvényjavaslat. A korábbiakhoz képest nőnek ugyan a fizetendő díjak, de az leginkább a jobb minőségű termőföldek esetében jellemző. A gyengébb minőségű földek után fizetendő díjak csak kisebb mértékben növekednek. A leggyengébb minőség esetén pedig változatlanul maradnak a fizetendő díjak.
Ez a változtatás hatékonyan ösztönzi a törvény céljainak megfelelő földhasználatot. A korábbi szabályozással ellentétben már nem járulékmentes a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben létesített, legfeljebb tízhektáros ipari park létesítése, mivel a tárgyi járulékmentesség rendelkezése szerint állami támogatásnak minősülne. Az ipari park létesítőjének a régi kedvezmény helyett csekély összegű támogatás adható. Ez három év alatt 7500 euró lehet az 1998/2006-os EK-rendelet alapján.
A gyorsabb ügymenet érdekében pontosításra kerülne a járulékkülönbözet visszafizetésének szabályozása is. A földvédelmi bírság kiszabásának okai bővülnek, és a fizetésre kötelezett meghatározás szabályozásra kerül. A földminősítő igazolvány kiállító szervét is meghatározza a javaslat, ami biztonságossá teszi az ellenőrzés rendszerét. A javaslat meghatározza a földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog térmértékét, valamint a használati jog gyakorlóját önmagában, az ingatlan-nyilvántartási szabályokkal.
Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok, ha elfogadásra kerülnek, 2013. november 1-jén lépnek hatályba, és azok hatálybalépését követően indult, megismételt eljárásokra kell alkalmazni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/11456. számú törvényjavaslatot szavazataikkal, véleményükkel támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szándékoztam hozzászólni, de végül mégis kénytelen vagyok hozzászólni. Tehát néhány dolgot azért tisztázni kell. Amikor megalakult a kamara, senki sem gondolta, nem vette komolyan, hogy meg fog alakulni. Hogy a részvétel 7 százalékos volt, valóban igaz, de egy dolgot azért ne felejtsünk el: az osztályok megalakulásánál mind megyei, mind országos szinten lényegesen többen vettek részt. És még egy dolgot szeretnék elmondani: a kamara nem érdekképviselet, hanem köztestület. Még egy témát szeretnék kihangsúlyozni, hogy több szakmaközi és szakmai szervezet is csatlakozott a kamarához, ennek aláírása az OMÉK-on történt.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
OBRECZÁN FERENC, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a 2013. november 18-ai ülésén megvitatta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/12959. számú törvényjavaslatot, és az országgyűlési törvény 15. § (3) bekezdésében és a Házszabály 95. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően egybehangzóan, 23 igen szavazat mellett tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Országgyűlés! Ritkán fordul elő a mezőgazdasági bizottság ülésein, hogy egy törvényjavaslatot 23 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadunk. Bízom benne, hogy a mai általános vita során sem használják fel a törvényjavaslatot politikai célzattal.
Tisztelt Országgyűlés! A most napirenden lévő, T/12959. számú törvényjavaslat összesen három törvény módosítására tesz javaslatot. Az első a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása, a második a mezőgazdasági, agrár- vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem önöket, hogy a T/12959. számú törvényjavaslatot a szavazatukkal támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a 2013. november 18-ai ülésén az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/12959. számú törvényjavaslatot tartalmas vita után, egybehangzó szavazással általános vitára alkalmasnak találta. Kérem, engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a törvénymódosítás szükségességét.
Tisztelt Országgyűlés! A most napirenden lévő törvényjavaslat összesen három törvény módosítására tesz javaslatot: a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítására, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítására. Az előbbiekben említett három törvény esetében elmondható, hogy minden esetben az agrárium egy-egy régóta húzódó feszültségproblémájára keres - és reményeink szerint talál is - megfelelő választ.
A törvényjavaslat előkészítése és benyújtása pozitív példa a különböző szervezetek közötti együttműködésre, hiszen a benyújtók között szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a Magosz elnöke, valamint a kormány tagjaként a minisztérium államtitkára. Ebből is látszik, hogy jó ügy érdekében összefogással mindig meg lehet találni azokat a kompromisszumokat, amelyek összefüggésében az agrárium közös érdekeit szolgálják. Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, hogy megfelelő együttműködés és összefogás hiányában valószínűleg a javaslat által érintett témákban sem lehetett volna megtalálni a megfelelő megoldást.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását döntően az indokolja, hogy 2014. március 15-én hatályba lép a 2013. évi V. törvény, amely a polgári törvénykönyvről szól. A javaslat, figyelemmel a 2013. évi szerződéskötési gyakorlatra, a szerződéskötési fegyelmet erősítő, a Ptk. rendelkezéseit kiegészítő rendelkezéseivel szeretné erősíteni mind a termelői, mind a felvásárlói oldalon a gazdálkodás biztonságát.
(11.10)
A javaslat bizottsági vitájában többek között elhangzott, hogy korábbi, egyébként szintén közösen megalkotott szabályozás nem volt szerencsés, sőt elhibázottnak is volt tekinthető. Annyit viszont mindenképpen le kell szögezni, ha a 2010-es, úgynevezett vis maior eseményekre nem reagál ilyen határozottan az Országgyűlés, akkor nem lehet, hogy napjainkban már nem nagyon lenne miről vitatkozni. Az Országgyűlésnek mint a közhatalom legfőbb letéteményesének egyértelműen állást kellett foglalni abban, hogy a mezőgazdasági termények piacán hosszú távon vissza kíván-e térni a teljes szabadpiaci szabályozáshoz, vagy pedig a kölcsönös érdekeltség mellett megfelelő kompromisszumokkal, de szabályozni kívánja azt.
Szeretném jelezni, ez a javaslat egyértelműen az utóbbi koncepció mellett teszi le a voksot. A jogalkotó megítélése szerint Magyarországon, de vélhetően előbb-utóbb más kelet- és közép-európai országokban is az itt befektetőknek, vállalkozóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy saját országukban egyébként természetesnek tűnő játékszabályokat itt is be kell tartaniuk.
Magyarországon többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulásával és a vele szövetséges érdekképviseletek támogatásával megteremtődtek az összefogáson alapuló érdekérvényesítés keretei, amelynek pozitív eredményeit is mutatja a most benyújtott javaslat. A javaslat egyik oldalról eleget kíván tenni annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán továbbra is legyen lehetőség úgynevezett határidős ügyletek megkötésére, másrészt viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra, valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor.
A javaslat általános célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása és a megbízható gazdasági partnerségi viszony megerősítése, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapszabályában is kiemelten támogatott céljának jelöl meg. A javaslat szintén kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként a jog eszközeivel támogatni kíván minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikkeknek is minősülő mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik, ezzel is biztosítva, hogy a mezőgazdasági termények minél nagyobb hányada feldolgozott formában kerüljön értékesítésre.
Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása a jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozást kívánja pontosítani. Mint ahogy a javaslat bizottsági vitájában is elhangzott, különösen az osztatlan közös tulajdonban lévő földek esetében igen nehézkes a jelenleg hatályos szabályozás végrehajtása, ami viszont egyes esetekben még a tisztességesen gazdálkodóknak járó úgynevezett földalapú támogatás igénybevételét is veszélyeztetheti.
A javaslat egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználati igényt, hogy ha az érintett egyébként eleget tesz a földhasználathoz kapcsolódó támogatási igénybevétel feltételeinek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja, másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami pénzügyi érdekeket. A téma törvény szintű szabályozását a szabályozásstabilitás iránti igény teszi indokolttá.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása régi szabályozási hiányosságot pótol. A jelenleg még hatályos szabályozás ugyanis indokolatlanul leszűkíti a kis- és középvállalkozói kört azáltal, hogy a kistermelői adózást választó magánszemélyeket kihagyja abból. A javaslatban szereplő szöveg a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom meghatározásán alapul. A módosítás eredményeként így mindazok a természetes személyek, akik őstermelőként az szja-törvényben tételesen meghatározott agrárgazdasági tevékenységet folytatnak, a kkv-törvény hatálya alá kerülnének, és így részesülhetnének mindazokban a kedvezményekben, amelyek a törvény alapján nyújthatók.
Ismereteim szerint mind az MNB vezetése, mind pedig több kereskedelmi bank tervezi, hogy a módosítást követően a korábbi pályázati feltételeket módosítja, és az őstermelői kör számára is lehetővé teszi a kedvezményes hitelezői konstrukcióban való részvételt.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság egyhangú támogatása mellett kérem, vitassuk meg, majd fogadjuk el a T/12959. számú törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
OBRECZÁN FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dologban szeretnék Lengyel Szilvia képviselőtársamra reagálni, ez pedig a következő. A T/10913. számon ez év folyamán, még tavasszal egy módosító javaslatot öt magoszos országgyűlési képviselővel együtt nyújtottunk be ebben a témában. Az a felvetés tehát nem teljesen állja meg a helyét, hogy az MVH-nál folyó problémák irányították a figyelmünket ennek a törvényjavaslatnak a megfogalmazására. Tehát ezzel a témával az év folyamán folyamatosan szembesültünk, és ennek eredményeként született meg a jogszerű földhasználatról szóló törvénymódosítás is.
Köszönöm szépen.