Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jobbikos képviselőtársunk rögtön az általunk meghozott intézkedéseket és az arról szóló beszámolót támadja. A saját frakciójában előző ciklusban is itt ülő képviselőket kérdezze meg, hogy miért nem szavazták meg például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását bővítő vagy segítő adócsomagokat, vagy éppen azokat a költségvetési növekményeket, amelyeket a fogyatékkal élő szervezetek legnagyobb érdekvédelmi szervezeteinek sikerült a költségvetési törvénybe beilleszteni. Ezt kérdezze meg képviselőtársaitól.A törvényre visszatérve, ha már a vezérszónoki felszólalásnál tartunk: azt látjuk a XXI. században, hogy az információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek új módjai jelennek meg és kerülnek folyamatosan a középpontba. Az információt és a szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, például jelen esetben a közszférabeli szervezetek egyre növekvő mértékben támaszkodnak az internetre a lakosság számára nélkülözhetetlen információk és szolgáltatások széles körének előállításához, gyűjtéséhez és rendelkezésre bocsátásához.

A törvényjavaslat keretében az akadálymentesítés azon elveket és technikákat jelenti, amelyekre a honlapok és mobilalkalmazások tervezésekor, készítésekor, karbantartásakor és frissítésekor figyelemmel kell lenni annak érdekében, hogy azok akadálymentesebbé váljanak a felhasználók, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára. A most előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-ai európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést biztosítsa. Az irányelv 2016. december 2-án került kihirdetésre, és december 22-én lépett hatályba. Az irányelv célja, hogy a felhasználók számára  különös tekintettel a fogyatékkal élő személyekre  lehetővé tegye a közszférabeli szervezetek honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz való akadálymentes hozzáférést. Az irányelvben meghatározott akadálymentesítési szabályok a magyar jogszabályokban eddig kifejezett módon így nem jelentek meg, ezért is van ez a külön törvényjavaslat.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvi szinten már rendelkezik a közérdekű információhoz egyenlő eséllyel történő hozzáférésről az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

Az irányelv feladatainak végrehajtása több lépcsőben, 2019-2021 között történik. Fontos elfogadni ezeket a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tagállam, jelen esetben Magyarország az irányelvben foglalt szabályokat átültesse saját jogrendjébe, valamint meg kell jelölni azt a szervezetet is, ami ellátja majd a törvényjavaslat szerinti feladatok ellenőrzését és végrehajtását. Az ellenőrző szervezet kijelölését, valamint a részletes ellenőrzési szabályokat majd egy külön kormányrendelet fogja szabályozni.

A szabályozás külön törvényben történő megjelenítését az indokolja, hogy itt az irányelvi szabályok a tematikailag leginkább közelebb álló, fent említett jogszabályokba azok eltérő személyi hatályára, illetve speciális eljárásrendjére tekintettel nem illeszthetők rendszertanilag. Fentiek miatt az irányelv átültetéséhez szükséges a törvényi szintű, speciálisan a honlapokkal és mobilalkalmazásokkal kapcsolatos szabályok önálló törvényben való megalkotása.

A szabályozás arra irányul, erről már korábban fideszes képviselőtársam is beszélt, hogy a közszférabeli szervezetek honlapjai és mobilalkalmazásai akadálymentessé váljanak a felhasználók számára. Fontos kiemelni, hogy az akadálymentesítés az irányelv szerint nem egyenlő a látássérültek igényének való megfeleléssel, hanem egyrészt más típusú fogyatékkal élőket is figyelembe kell venni, a legjellemzőbb csoport a hallássérültek és a mozgássérültek, vagy olyan mozgáskoordinációs zavarban szenvedők, akik például a számítógépes csatlakoztatót, egeret már nem tudják használni. Másrészt fontos érintetti kör az idősek köre, akik korukból adódóan szembesülnek ugyanezen problémákkal, valamint bárki, aki átmeneti állapota miatt valamilyen képességében korlátozott, egy baleset, egy műtét vagy bármilyen más esetből kifolyólag.

A törvényjavaslat a honlapok és mobilalkalmazások alapvető akadálymentesítési körülményeit határozza meg, amelyek nem konkrét technikai megoldások, hanem a kezelhetőség, érzékelhetőség, érthetőség elvén alapulnak, és olyan elfogadott jó gyakorlatok vagy technikák, amiket alkalmazni kell majd ezen honlapok és alkalmazások tervezésekor, készítésekor és üzemeltetése során. Az irányelv ugyan rendkívül tágan határozza meg a közszféra definícióját, az érintett szervezetek körét, ezek honlapjai között már most is vannak olyanok, amelyek teljesítik ezeket az akadálymentesítési követelményeket, és vannak olyanok, amelyek csak kisebb formai hibákkal bírnak. De el kell ismerni, vannak olyanok is, amelyeket átfogóan kell akadálymentesíteni a jövőben.

(Arató Gergelyt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.)

Hasonlóan a középületek akadálymentesítési feladataihoz, a honlapok esetében is csak a konkrét esetben, az adott honlap vizsgálata során lehetséges annak pontos meghatározása, hogy milyen teendőkre is van szükség a teljes akadálymentesítéshez. A legfontosabb változás most az lesz, hogy míg eddig a honlapok készítőinek szakértelmétől, odafigyelésétől és egyedi körülményektől függött az adott honlap akadálymentesítése, ezután egységes jogszabályi kötelezettség és ellenőrzés hivatott biztosítani ezt az akadálymentességet.

Azt gondolom, hogy az elmúlt 8 évben sokat sikerült előrelépni a fogyatékkal élő személyek támogatásában, segítésében. Emlékszünk arra, hogy a Magyar Országgyűlés a 2015-2025 évekre szóló országos fogyatékosságügyi programot 2015 áprilisában fogadta el itt az Országgyűlésben; hozzáteszem, a Demokratikus Koalíció nem szavazataival, akik az országos fogyatékosságügyi program ellen szavaztak. Ez az új stratégia a korábbi évek értékelése alapján az eddigieknél hosszabb időtávban, új struktúrában, 11 évre határozza meg a fogyatékosságügyi szakpolitika legfőbb fejlesztési irányait.

Az előző évek tapasztalatainak figyelembevételével ez a program egyebek mellett hangsúlyosan kezeli a fogyatékos személyek családjainak kérdését, és külön fejezetben, kiemelten kezeli a többszörösen veszélyeztetett csoportokkal, köztük a fogyatékos gyermekekkel, a fogyatékos nőkkel, valamint a többszörös fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban megteendő lépéseket.

(14.10)

Mind az egészségügy, mind az oktatás fontosságának hangsúlyát kiemelve, külön fejezetekben tűzi ki az ezzel kapcsolatos stratégiai célokat. A fogyatékos személyek teljes társadalmi részvételéhez hozzátartozik a munkavállalás is, ennek megfelelően a fogyatékosságügyi program foglalkoztatási fejezete meghatározza azokat a célokat, amelyek hozzájárulnak a fogyatékos személyek mind nagyobb arányú munkavállalásához. Ebben a szocialista időszakhoz képest óriási előrelépés történt, és a jövő évi költségvetésben is bővülnek az erre szánt források. A fentiek mellett a megfelelő minőségű szociális szolgáltatások és ellátások hozzáférhetőségének biztosításával a fogyatékos személyek fogyatékosságból adódó hátrányai leküzdhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! Különböző, hazai és uniós forrásból megvalósult programokkal, az infokommunikációs távszolgáltatás kiépítésével, intézményi kiváltással, közszolgáltatások hozzáférhetőségének javításával, a nagy érdekvédelmi szervezetek és szolgáltatások támogatásának jelentős növelésével, segítőkutya-képzéssel, rehabilitációs és szülősegítő programokkal igyekeztünk segíteni az elmúlt években. Ez csak néhány példa arra, hogy a fogyatékkal élő honfitársaink és az ő családjaik is számíthatnak a kormányra és számíthatnak a kormánypártokra. A most előttünk fekvő javaslat is az ezen az úton való továbblépést szolgálja, így a KDNP frakciója támogatja azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)