Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

STUMMER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azért kell valamilyenfajta nagyon komoly, általam nehezen értelmezhető párthűség, hogy valaki egy vezérszónoki felszólalásban ezt a 6900 forintos összeget be merje dobni a Ház asztalára annak a törvényjavaslatnak a tárgyalásakor, amikor olyan emberek sorsáról, információkhoz való hozzáféréséről beszélünk, akiknek minden lehetőséget meg kell adnia a magyar államnak ahhoz, hogy hozzáférjenek minden olyan információhoz, ami az ő életükhöz nélkülözhetetlenül szükséges. Rátérve a magunk észrevételeire, két szempontra szeretném az államtitkár úr, illetve az illetékes minisztérium figyelmét felhívni. Az egyik a tempó, amivel megérkezett a magyar államigazgatás ehhez a törvényjavaslathoz, a másik pedig, amire államtitkár úr is kitért  de erről majd szeretnék néhány konkrétumot is hallani, ha megengedi, és ha megtisztel vele , hogy pontosan milyen egyeztetések történtek a szakmai szervezetekkel, és pontosan kikkel ezzel kapcsolatban.

Felszólalásom elején szeretném rögzíteni talán a legfontosabbat: a Jobbik támogatni fogja a szóban forgó törvényjavaslatot. Ezen túlmenően őszinte örömünket fejezzük ki, hogy az érintett elektronikus felületek a törvény hatálybalépése után végre megérkeznek majd a XXI. századba 2018-ban. Államtitkár úr és fideszes képviselőtársam, nem haladunk a digitális társadalom felé, hanem ott vagyunk. Minden információ, ami körülöttünk van, ami számunkra és minden magyar állampolgár számára érdekes, azok döntő hányada és egyre nagyobb százaléka csak az interneten elérhető, csak digitális formában, elektronikus felületeken érhető el.

Ez a Ház asztalán lévő törvényjavaslat egy régi adósságot törleszt, ahol a végrehajtás körülményeinek különös jelentősége lesz, hiszen ezek a fejlesztések, illetve ezen irányok döntik majd el, hogy a fogyatékos embertársaink valóban használni tudják-e ezeket a weblapokat a későbbiekben. Én nem kisebb jelentőségű jogforrást citálnék ide a Ház elé, mint Magyarország Alaptörvényét. Eszerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármily megkülönböztetés, így például a fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, Magyarország pedig az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Jó, hogy itt van tehát ez a törvényjavaslat, de nem időben érkezett, hanem későn.

Van ennek korábbi előzménye is, még az Alaptörvényt, illetve azt a 2016-os eseményt megelőző előzménye is, mégpedig az, hogy a Magyar Országgyűlés 2007-ben csatlakozott az ENSZ azon kezdeményezéséhez, illetve ahhoz az ENSZ-egyezményhez, amely kimondja, hogy a fogyatékossággal élő emberek hátrányos megkülönböztetése az emberi méltóság súlyos megsértése.

(14.00)

Ugyanez az egyezmény megköveteli, hogy a fogyatékossággal élő személyek, másokkal teljesen egyenlő alapon, akadálymentesen férjenek hozzá az új információs és kommunikációs technológiákhoz. Igen, jól hallották, 2007-et mondtam. Éppen 11 éve annak, hogy a Ház elfogadta, befogadta ezt az egyezményt. Azóta pedig akkor még beláthatatlan mérvű technológiai fejlődés következett be, aminek mi magunk is tanúi, valahol elszenvedői is voltunk.

Arra szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy a jövőben ehhez képest ennél sokkal rövidebb reakcióidőre lesz szükség, hogy lépést tudjunk tartani az infokommunikációs technológiai tér ilyen mérvű fejlődésével. Amíg ezt a vezérszónoki felszólalást elmondom, ezekben az időkeretekben minden frakció elmondja saját maga véleményét ehhez a törvényjavaslathoz kapcsolódóan, szeretném nagy tisztelettel felhívni a figyelmüket arra a korántsem megkerülhetetlen jelentőségű tényre, hogy ez alatt a néhány perc alatt is rengeteg korábban használt technológia, felület és eszköztípus avul el, válik az új és folyamatosan megújuló környezetben használhatatlanná, válnak az ott tárolt és onnan hasznosítható információk hozzáférhetetlenné.

Az idei évtől kezdődően örvendetes módon most már külön Innovációs és Technológiai Minisztérium is felelős ezért a területért. Őket és az illetékes minisztert, államtitkárt, önöket is arra kérem, tegyenek meg mindent a továbbiakban a magyar államigazgatás ilyen téren tanúsított reakcióidejének megrövidítéséért.

A másik szempont, amit különösen szeretnék az önök figyelmébe ajánlani, az egyeztetés jelentősége. Ne csak a kötelező köröket fussák le az ilyenkor szükséges egyeztetésekkel kapcsolatban az érintett szakmai szervezetekkel, ne csak a pecsétjüket, illetve az aláírásukat keressék, hanem folytassanak valódi konzultációt az illetékes szakemberekkel és érintettekkel egyaránt, hogy valóságosan és a mindennapok rögvalóságában, a mindennapok gyakorlatában is legyen végre értelme ennek a vitának, ennek a törvénynek.

Ha erre nem kerül sor, hiába ez a vita, hiába a törvény, hiába az ebből következő fejlesztések, fogyatékos embertársaink számára nem lesznek valóban hozzáférhetőek az ezeken a felületeken tárolt információk. Ebből az előttünk fekvő törvényből egy nagyon bonyolult, sokrétű szakmai munka és nagyon sokrétű egyeztetéssorozat következik, különböző szabványokhoz történő alkalmazkodás is. Ne spórolják meg ezt a munkát, a politikai eszközök az önök rendelkezésére állnak mindehhez. Ezúton kérdezném tehát tisztelt államtitkár úrtól, hogy pontosan kikkel, hogyan, milyen szakmai szervezetekkel történtek meg ezek az előzetes egyeztetések.

Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)