Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Külön tisztelettel köszöntöm Sólyom László köztársasági elnök urat (Taps.), Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat (Taps a kormánypártok, szórványos taps az ellenzék padsoraiban.) és minden meghívott kedves vendégünket. (Szórványos taps.)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány az alkotmány rendelkezése alapján a napirendi pontok megjelölésével a 2006. január 30-31-ei napokra, azaz a mai és a holnapi napokra kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének első ülésnapját ezennel megnyitom. Tájékoztatom Önöket, hogy az ülés vezetésében Füle István és Hende Csaba jegyzők lesznek majd segítségemre. Kérem a jelen lévő képviselőket, hogy ne feledkezzenek meg csipkártyájuk használatáról.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Megtisztelő feladat megemlékezni a második Magyar Köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. Az államformáról született akkor törvény, amely nemcsak a köztársaságról döntött, de a törvény preambulumában röviden visszatekintett történelmünk függetlenségi és republikánus hagyományaira is. Megfogalmazta az alapvető emberi és szabadságjogokat, majd szabályozta a leendő köztársasági elnök megválasztásának a módját, valamint az államfő hatáskörét.

Az emelkedett szellemiségű jogszabály formába öntését két kiváló képességű jogász-politikus, a kisgazda Sulyok Dezső és a szociáldemokrata Ries István végezte. A törvény szövegéből kiolvasható volt a demokratikus fejlődés ígérete és annak reménye, hogy a határozott elhatárolódás a Monarchiától, illetve az 1919 és 1944 közötti király nélküli királyságnak a második világháborúban kompromittálódott rendszerétől kedvezőbb megítélést eredményez majd a béketárgyalásokon. Noha az utóbbi várakozásban - csakúgy, mint 1918-ban - csalódnunk kellett, az új köztársaság, a demokratikus kibontakozás elfogadottsága nem korlátozódott 1946. február 1-jére, amikor százezres tömeg ünnepelte a Nemzetgyűlés döntését az államformáról és Tildy Zoltán elnökké választásáról. Bizonyság erre többek között az újjáépítés példátlan sikere, a gazdaság talpraállása, a sajnálatosan rövid életű kulturális fellendülés, a társadalmi mobilitásnak a "fényes szellők" jegyében kibontakozó folyamata. Mindez nem történhetett volna meg, ha a demokratikus rendszer, a köztársaság nem élvezett volna növekvő bizalmat. Ez akkor is igaz, ha az új Magyarország életútját már szinte születésétől kísérték diktatórikus próbálkozások, amelyek az úgynevezett fordulat évével sztálini struktúrájú "népköztársaságot" eredményeztek.

A reményekkel teljes, lelkesítő időszakot találóan jellemzi Bibó István szomorúan önironikus álsírfelirata, amely szerint a köztársaság "élt 1945-től 1948-ig". Ennek a rövid életű demokráciának az emléke ott munkált 1956 forradalmában is. Ezt szimbolizálta a Rákosi-korszak szovjet modellt lemásoló állami jelképét felváltó úgynevezett Kossuth-címer. Az 1948 előtti állapotokhoz való visszatérést akarta kifejezni az újjáalakult egykori koalíciós pártokra támaszkodó Nagy Imre-kormány is. Nem véletlen, hogy az 1989-90-es demokratikus fordulat során, amikor bizonyos vonatkozásban zárójelbe tette a történelem a diktatúrás évtizedeket, az 1989 októberében megszületett harmadik Magyar Köztársaság az úgynevezett sarkalatos törvényekben mintegy visszautalt 1946-ban született elődjére.

Az 1989. október 23-ai ünnepélyes proklamáció óta több mint 16 esztendő telt el. Ha szomorúan gondolunk arra, hogy az első köztársaság alig élt néhány hónapot, s a másodiknak is néhány év alatt vetett véget a sztálinista fordulat, bízvást remélhetjük a már megélt évek alapján, hogy a mi államunknak nem ez lesz a sorsa. A demokrácia mint eszme, mint gyakorlat egyre erősödik a világban. Erről így írt váteszi sorokat 1848 júniusában Petőfi Sándor: "Ha valamely eszme világszerűvé lesz, előbb lehet a világot magát megsemmisíteni, mint belőle azon eszmét kiirtani. És ilyen most a respublica eszméje." Majd hozzátette: "A keresztyén vallásnak csak 12 apostola volt, mégis elterjedt, hogyne terjedne el a respublica, amelynek már annyi apostola van, és annyi martyrja volt!"

Kérem önöket, gondolatban hajtsanak fejet a köztársasági gondolat magyar hőseinek, mártírjainak emléke előtt, és örökségük adjon erőt valamennyiünknek munkánkban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Sólyom László köztársasági elnök úr a tavalyi év végén és ez év elején államtitkári felmentésről és új államtitkár kinevezéséről szóló átiratot küldött az Országgyűlésnek. Most felkérem Hende Csaba jegyző urat, hogy ismertesse a köztársasági elnök úr átiratát.