Felszólalás adatai

HORVÁTH BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Tévénézők, Rádióhallgatók! Elöljáróban hadd reagáljak az előbb elhangzottakra. Közel sem olyan rossz ez a törvénytervezet, mint ahogy azt az előző húsz percben a Magyar Szocialista Párt vezérszónokától hallottuk. A kisgazdák nevében (Keller László: Melyik?) érdemeiről és kritikai észrevételeinkről szeretnék szólni. Tehát kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy udvariasan figyeljenek rám, ahogy én is hallgattam őket.

Tisztelt Ház! A villamos energiáról szóló T/5100. számú törvényjavaslat tárgyalásával a nemzetgazdaság és a polgárok számára fontos, az életszínvonalat és a gazdaság fejlődését hosszú távon jelentősen befolyásoló jogalkotási folyamat kezdődik meg. Az energia minden emberi tevékenység egyik legfontosabb segédeszköze. A XIX. század vége felé a gőzgép és a szén egyeduralma megdönthetetlennek tűnt, de a villamosság megjelenése új társadalomformáló erőként jelent meg. Matolcsy miniszter úr expozéjában hivatkozott a Magyar Tudományos Akadémia egyik kiváló kiadványára, az "Energiapolitika" című könyvre. Magam is ebből a könyvből egy másik idézetet szeretnék a tisztelt Ház tagjainak elmondani. A fizikatörténet egyik legnagyobb kísérletezője, az 1867-ben meghalt angol Faraday - aki a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja is volt, ezt kevesen tudják róla - jóslata beteljesült, miszerint a villamosság egyszer még adózás tárgya lesz - mondta hajdanán.

Ahogy az expozéban hallottuk, a miniszter úr részletesen szólt az elmúlt tíz év jogalkotási menetrendjéről. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy pár szóval, néhány mondattal a magyar elektromos ipar múltjáról szólhassak, felvázolva, hogy ez milyen komplex műszaki és technikai kérdés.

Magyarországon nagy hagyományai vannak az elektromos iparnak és az elektromos műszaki fejlesztésnek. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy a történelmi tradíciók közé tartozik az elektromosság fejlesztése, ami mindig is egy magas színvonalú természettudományos, fizikai és elméleti fizikai műveltségen alapult. Néhány nevet szeretnék kiragadni. A Jedlik Ányos által a világon elsőként felfedezett dinamóelmélet, Puskás Tivadar találmányai, illetve az elektromos energia nagy távolságra történő szállítását lehetővé tevő, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowszky Károly mérnökök által kifejlesztett transzformátortechnika elméleti és gyakorlati alkalmazása azt mutatják, hogy ez a magas színvonalú műszaki kultúra jellemzője és sajátja a magyarság történelmének. Mindezekért rendkívül helyénvaló a jelenlegi korszerű, egységes és eurokonform szabályozás, amely egy stabil villamosenergia-ágazatot alapoz meg Közép-Európában, Magyarországon; továbbá méltó a történelmi hagyományok és a történelem során elért kiváló magyar technikai-műszaki eredmények alapján az, hogy a Kárpát-medencei régió országaiban a villamosenergia-gazdálkodás központjává Magyarország váljék.

Kedves Képviselőtársaim! Alapmondatok, de mégis így igaz, hogy a XX., XXI. században egyre fontosabb és hosszú távon is jelentős energia a villamos energia, hiszen a villamos energia eljut minden háztartásba, gazdasági szervezetbe, ahogy hallottuk, átszövi a társadalom minden szintjét. Ezért nem véletlen, hogy a jelenlegi törvényt megelőzően már a harmincas évektől kialakult a villamosenergia-termelés és -ellátás jogi szabályozása. Jelenleg az 1994. évi XLVIII. törvény hatályos, amely alapvetően a privatizáció gazdasági céljainak elősegítését szolgáló szabályzat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság célja - talán az elmúlt években valamennyi törvényjavaslat tárgyalásánál ezt elmondtuk - az európai integrálódás és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezen cél szempontjából is fontos, hogy a jogalkotók figyelembe vették az EU belső szabályozását, és próbáltak összhangot teremteni a magyar villamosenergia-rendszer adottságai és az EU-tagsággal járó követelmények között. Az Európai Unió energiapolitikájának alapelveit a Fehér könyvében tette közzé. A legfőbb cél az integrált piac megteremtése és a verseny kialakítása az energiaellátás területén, döntően az energiaárak leszorítása érdekében. Fordulatot jelent az EU Bizottság 2000 év végén megjelentetett Zöld könyve, amelyben közös energiapolitika kidolgozását igénylik. Ennek legfőbb oka a félelem az ellátásbiztonság romlásától az energiaimport gyors növekedése miatt. A közös cselekvés szükségességét a bizottság azzal is alátámasztja, hogy fontos elhatározásoknál, így például a hatékonyságjavulásnál, üvegházhatást okozó kibocsátás csökkentésénél, megújuló energiák hasznosításánál - ez utóbbiról majd részletesebben szólok - a kitűzött célok teljesítése elbizonytalanodott. Ez az európai uniós részterület.

A törvénytervezet készítői számára fontos irányelv volt a 2199/1999. számú augusztus 6-ai kormányhatározat, amelyben a kormány elfogadta az energetika üzleti modelljéről szóló határozatot. A kérdéskör fontosságát jelzi, hogy a törvényalkotás során maguk a törvényalkotók is elismerik, hogy máig vállalhatók a Magyar Országgyűlés 21/1993. számú határozatában deklarált elvek. A miniszter úr erről részletesen szólt az expozéjában, a kormánypárti képviselőtársaim is kitértek a '93. évi országgyűlési határozat irányelveire. Most az Országgyűlés a villamosenergia-törvény tervezetét tárgyalja, de nem szabad elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy hiába lesz jó villamosenergia-törvényünk, ha az ezen törvényhez kapcsolódó egyéb törvényekkel, például a gáztörvénnyel, bányatörvénnyel nincs meg az összhang. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a villamosenergia-törvény nem fog jól működni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy mielőbb kerüljenek felülvizsgálatra és a versenypiaci nyitást elősegítő módosításra a villamos energiához szervesen hozzá tartozó alap-energiahordozók - gáz, atom, olaj - termeléséről, szállításáról, kereskedelméről szóló törvények is.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet alapvető célként fogalmazza meg a stabil, megbízható villamosenergia-ellátás biztosítását, amellyel egyetértünk. Jelentősnek tartjuk, hogy a piaci szereplők számára a törvény biztosítja, sőt kötelezően előírja az egyes tevékenységek - úgymint termelés, szállítás, szolgáltatás - átláthatóságát, transzparenciáját. Az egyes tevékenységek szétválasztásával, melyet a törvény alapvetően számviteli eszközökkel old meg, biztosítható azok átláthatósága. A törvény több esetben korlátozásokat is megfogalmaz, elsősorban a közüzemi ellátást biztosító engedélyesek számára.

A versenysemlegesség biztosításának fontos eszköze a rendszerirányító. Ez új elem, a miniszter úr szavai szerint a piacnyitás lelke. Feladata az ellátás biztonságának szavatolása és a villamosenergia-rendszer technikai irányítása. Fontos, hogy a rendszerirányító mint a villamosenergia-rendszer meghatározó eleme, ne csak a törvényben, hanem az alacsonyabb szintű jogszabályokban is megkapja azon jogosítványokat, amelyekkel szavatolni tudja a számára előírt kötelezettségek teljesítését.

(11.00)

Ugyanakkor fel kell hívni az előterjesztők figyelmét, hogy az uniós irányelv a rendszerirányítóra vonatkozóan nem írja elő a tulajdonosi szétválasztást, elegendő a rendszerirányító függetlenségének a biztosítása a menedzsment tekintetében. Ezért érdekes felvetésnek tartjuk a Energiapolitika 2000 Társulat azon javaslatát, hogy felesleges lenne jelentős költséggel magyar villamosenergia-ipari rendszerirányító rt. néven egy újabb - idézőjelben - Magyar Villamos Művek létrehozása, amikor az MVM Rt. megfelelő szakmai és személyi potenciállal rendelkezik, s erősítése kormányzati célkitűzés.

Itt szeretnék kitérni arra, hogy a kisgazda-frakció is különböző szakmai szervezetektől javaslatokat, észrevételeket kapott, amelyeket ezúton is szeretnénk megköszönni, így a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének állásfoglalását és az előbb említett Energiapolitika 2000 Társulat szakvéleményét; felszólalásunkban, illetve módosító indítványainkban ezeket majd fölhasználjuk.

Kedves Képviselőtársaim! Üdvözlöm, hogy a törvénytervezet kiemelten kezeli a környezetvédelem kérdéseit, és azon belül a megújuló energiaforrások kérdéskörét. A megújuló energiák - így a napsugárzás, vízfolyások, szélenergia, biomassza, geotermikus energia - kérdéskörei napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek. Föltehetjük a kérdést: vajon miért? A válasz egyértelmű, mert a XXI. század nagy kérdése, hogyan lehet a Föld országainak energiaszükségletét biztosítani, kielégíteni. Sokan e megújuló energiákban látják a jövő kulcsát, ami vonzó alternatíva, hiszen nem merítenek ki természeti erőforrásokat, gyakorlatilag nem szennyezik a környezetet.

Számos nemzetközi szervezet és az országok nagy része is ösztönzi a megújuló energiaforrások hasznosítását. Például az Európai Unió programja 2010-re a jelenlegi 6 százalékos arányokat 12 százalékra kívánja növelni. Nemzetközi becslések szerint a világ primer energiaszükségletében 50 év múlva 30-40 százalékot fog kitenni a jelenlegi 18 százalékkal szemben a megújuló energia. Hazánkban sajnos ezen megújuló energiaforrás az energiamérlegben jelenleg még nagyon kicsi, 3 százalékos értéket képvisel.

Az energiaforrásokban oly szegény országban, mint Magyarországon, fontosnak tartjuk, hogy a törvényben deklarált elvek mielőbb a gyakorlatban is megvalósuljanak, és kialakuljon egy olyan támogatási rendszer, mely ösztönöz a meglévő természeti erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosítására. Örömmel hallottuk a miniszteri expozéban - kormánypárti képviselőtársam is kitért erre -, hogy a kormány e téren hatalmas lépéseket tett. Tehát éppen ezért mi, kisgazdák is támogatjuk a kormány 6 százalékos elképzelését a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország egykoron a környezetkímélő kis erőművek országa volt. Szép példa erre a ma is látható, egykor működött ikervári vízi erőmű a Rábán. Napjainkban hazánkban elsősorban a biomasszából nyerhető energiafelhasználás támogatását tartanánk célszerűnek, de a napsugárzás és a vízi energia lehetőségének kiaknázása is érdekes műszaki kérdés. Emellett meg kell említeni Magyarország első szélerőművét - erről már hallhattunk -, amelyet nemrég adták át a Fejér megyei Kulcs községben. Némi büszkeséggel hadd mondjam el, hogy a beruházás elindításában magam is segédkeztem, és végül a Gazdasági Minisztérium hathatós támogatásával kezdte meg az első szélerőmű a működését. Az osztrák példákat látva érdemes fokozottabban foglalkozni a megújuló energiával, a szélenergiával, ahogy előttem erről már többen szóltak.

Tisztelt Ház! Az előttünk levő törvénytervezet alapvetően a villamos energetika piacgazdasági működése jogi kereteinek megalkotását tűzi ki célul úgy, hogy a jelenlegi merev, monopolisztikus rendszerből való átmenet minél zökkenőmentesebb legyen a piac szereplői, de főképpen a fogyasztók, a magyar lakosság számára. Sajnos - kritikusan meg kell fogalmaznunk -, ennek nem tud maradéktalanul megfelelni a törvénytervezet. Kritikánk az, hogy a törvénytervezet a piaci mechanizmus és a régi monopolisztikus mechanizmus egymás mellett élését fogalmazza meg, és kísérletet sem tesz az átmenet problémáinak és azok kezelésének felvázolására. Erről ellenzéki képviselőtársam már szólt. Úgy ítéljük meg, hogy hosszabb távon mindenképpen a piaci mechanizmusok működtetése kívánatos, ezért szükségesnek tartanánk egy részletesebb, hosszabb távra kitekintő, működőképes energetikai modell megalkotását és az ahhoz tartozó szabályozás kialakítását.

Ezen kérdések is felvetik azon gondokat, miszerint a törvénytervezet számos kérdést nyitva hagy, vagy nem ad rá még elvi instrukciót sem, hanem a problémát egy majdan kiadandó kormány- vagy miniszteri rendelet hatáskörébe utalja, azaz - ahogy több bizottsági előadó és képviselő is ezt megállapította - a villamos energiáról szóló törvénytervezet - ami előttünk fekszik - kerettörvény végül is. Kormánypárti képviselőtársam szerint ez egy helyes megoldás, a választ majd az energiapiac fogja véglegesen megadni.

A törvénytervezetben szereplő jogtechnikai megoldás a mindenkori kormány számára kétségkívül tágabb mozgásteret engedélyez, de csökkenti a hosszú távú kiszámíthatóságot, ami a villamos energetikában hátrány. A villamos energetika hosszú távon befektetésekre épül, melyek megvalósítása a befektetők számára csak akkor lehetséges, ha ezen jogi környezet hosszú távon stabil és kiszámítható.

Tisztelt Ház! Várható csatlakozásunk az Európai Unióhoz merőben új helyzet kezdetét jelenti az energetikában is. Vállalataink és országunk polgárai egy óriási, soknemzetiségű piac tagjaivá válnak, mely minden résztvevő előtt nyitott. Egy EU-konform, kiszámítható és hiteles energiapolitika legfontosabb feltétele a konzisztens jogi háttér. A kormány által beterjesztett, a villamos energiáról szóló törvénytervezet - kritikai megjegyzéseinkkel együtt - a kívánalmaknak megfelel, ezért mi, kisgazdák - jelen esetben magam, egy személyben - támogatjuk annak elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)