Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül nagy élmény volt ezeket a kétperces párviadalokat végighallgatni. Sajnálom, hogy egy része nem a témáról szólt. Kimaradt még, hogy megtudjam, milyen színű nyomógombok vannak a belga, a svéd és a norvég parlamentben, meg jó néhány olyan kérdésre nem tudtam meg a választ, ami pedig rendkívül érdekfeszítő lenne a honvédelmi törvény és az alkotmány módosítása kapcsán.

Szeretném önöket tájékoztatni, tizenöt perc áll a rendelkezésemre, ha valaki az alatt kétpercezni akar, erre sajnos nincs lehetőség.

ELNÖK: Tíz perc!

KELETI GYÖRGY (MSZP): Akkor felolvasom, mert van időm, tizenöt perc, van lehetőségem. Az 5. lábjegyzet: “Az egyes képviselői felszólalásokra 15-15 perc áll rendelkezésre.ö Az 5. lábjegyzet pedig az együttes általános vita folytatásához és lezárásához van jelölve.

Persze, van mód és lehetőség ezen változtatni, csak akkor a kétpercesek számát is csökkenteni kellene. (Dr. Kosztolányi Dénes: Igen, Gyuri, figyelünk!) Köszönöm, nagyon kedves képviselőtársam.

Mindenekelőtt azt szeretném Salamon úrnak elmondani, hogy én ma benyújtottam egy módosító indítványt az alkotmány módosításával összefüggésben - valószínűleg meglepem vele még a HM jogi szakértőit vagy lehet, hogy a szocialista képviselőket és a minisztérium politikai vezetőit is -, amelyben azt javaslom, hogy “A rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár férfiakat a törvényben meghatározottak szerint hadkötelezettség terheli.ö

Gondolom, holnapig ki kell gondolnia azt Salamon úrnak, hogy amit az előbb jónak tartott, azt holnap már miért nem fogja jónak tartani, ugyanis tulajdonképpen ezt kérte számon az egyik kétpercesében, hogy miért nem kormányhatáskörbe van utalva ennek a kérdésnek az eldöntése. Önnek egyébként ez nem fog problémát jelenteni, legalábbis ahogy az eddigi ilyen jellegű tevékenységét figyelemmel kísértem. Nem sértésként, ezt elismerésként mondtam.

Ezt azért szeretném kihangsúlyozni, hogy a parlamentben, amennyiben ötvenes, feles döntésre van szükség, akkor tulajdonképpen a kormánydöntés valósul meg, ezt valamennyien tudjuk.

Természetesen lehetne ezt tovább enyhíteni, illetve módosítani, ez az önök javaslatában nyilván így van, hogy egy kormányülés, mondjuk, 6. napirendi pontján el lehet dönteni a bevonulás elrendelését, és akkor esetleg, ha van aznap tájékoztatója a kormányszóvivőnek, a kormányszóvivő bejelenti, hogy egyébként meg a kormány elrendelte a sorkatonai szolgálat visszaállítását.

(21.20)

Ebből következően nekem mániám a nyilvánosság - sokan nem szeretik -, és azt gondolom, a parlament 50 százalékos döntése azzal jár együtt, hogy az ország közvéleménye nem kormányszóvivői bejelentésből, hanem a parlamentben lefolytatott nyilvános hozzászólások mellett tudja meg, hogy az adott kormánynak van-e ilyen szándéka vagy nincs a már elrendelt rendkívüli helyzet vagy megelőző védelmi helyzet esetén. Én tehát ezt javaslom. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy gondolják végig.

Egyébként pedig az eddigi vitának volt még egy tanulsága, az, hogy egy picit alaposabban meg kell nézni az alkotmányt, ugyanis a rendkívüli állapot bevezetése az úgynevezett minősített kétharmaddal van, ami azt jelenti - nyilván valamennyi képviselőtársam jobban tudja nálam, de azért emlékeztetésképpen elmondom -, hogy valamennyi megválasztott képviselő kétharmadának a szavazatával, míg a megelőző védelmi helyzet kétharmados döntéssel kerülne bevezetésre - ez az úgynevezett kicsi vagy kis kétharmad -, tehát nem valamennyi képviselő, hanem a határozatképességhez szükséges jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazatával. Ez minőségi különbség.

Salamon képviselőtársam felsorolt egy sor helyzetet - többek között a rendkívüli helyzetet is -, de a rendkívüli helyzet, amikor közvetlen veszély fenyegeti egy idegen ország részéről fegyveres támadással az országot, nem ugyanaz, mint az úgynevezett megelőző védelmi helyzet. Salamon képviselőtársam valószínűleg régen volt katona, ha egyáltalán volt (Dr. Salamon László: Voltam.), de régen volt, nem tavaly, amikor már csak hat hónap volt a szolgálat ideje. Ezt azért mondom, mert ha visszaemlékszik a sorkatonai szolgálat idejére - bár nem tudom, hogy tartalékos tiszt volt-e vagy más (Dr. Salamon László: Őrmester.), őrmesteri rendfokozatot ért el, ez nyilván elismerés volt az akkori katonai vezetéstől (Dr. Salamon László: Mint egyetemistának járt.) -, akkor talán folytattak olyan gyakorlatot is, amiben a megindulási terepszakaszt foglalták el, vagy valamilyen várakozási körletbe vonultak mint katonák, mint egyetemi előfelvételisek, ez ugyanis egy valamilyen megelőző helyzetre utalt.

Már többször elmondtam, manapság egy háború nem úgy robban ki - örülök, hogy Simicskó úr már tudja, hogy a bergengóc vezérkari főnökről szoktam beszélni -, hogy a bergengóc vezérkari főnök ránéz az órájára, és azt mondja, most van 10 óra 6 perc, 10 óra 12-kor megtámadjuk Magyarországot. Az a véleményem, hogy a kormány nagyon helyesen javasolja az úgynevezett megelőző védelmi helyzetet, ez ugyanis egy úgynevezett megelőző időszakot jelenthet. Amikor a Magyar Köztársaság parlamentje, kormánya bizonyos jelenségekből érzékeli, hogy diplomáciai feszültségek keletkeznek egy adott országgal, hogy bizonyos ellentmondások vannak a felderítés vagy az információk jelentése során érkező hírek alapján, hogy a másik ország a Magyar Köztársaság határán katonai mozgósításra utaló jeleket mutat, akkor olyan szituáció keletkezhet, hogy a hadsereg - amely hivatásosokból és szerződésesekből áll - kevésnek bizonyul, és a kormány javaslatot tesz az Országgyűlés számára a megelőző helyzet elrendelésére, ezen belül a parlamentnek ismételten javaslatot tehet - szerintem ebben felessel lehetne dönteni, ami tulajdonképpen kormányzati erőt jelent - a sorkatonai szolgálat újbóli beindítására, vagyis bevonulásra vonatkozó döntés hozható.

Természetesen senki sem gondolja, hogy egy ilyen szituációban olyan emberek fognak bevonulni, akik semmihez nem értenek, mert például a közelmúltban leszerelt fiatalok - akik most 22, 25 vagy 30 évesek - a törvénymódosításban előírt 40 éves korig még rendelkeznek annyi idővel, valamilyen katonai emlékekkel rendelkeznek, vagyis ez a tevékenység megítélésem szerint teljesíthető. Arra kérem a tisztelt fideszes képviselőtársaimat - természetesen az MDF-eseket is, de mivel senki nincs itt a teremben (Pettkó András: Hárman is itt vagyunk!), bocsánat elültek a helyükről, úgy tűnik számomra, hogy át akarnak ülni a Fideszhez…

Azt gondolom, egyfajta kompromisszumos ajánlat az, amit itt elővezettem és amit benyújtottam a parlament számára, és gondolom, hogy a kormányzat is, illetve a frakcióm is ezt a javaslatot támogatni tudja. Mert azt hiszem, hogy az úgynevezett rendkívüli állapot vagy a megelőző védelmi helyzet megítéléséhez, illetve bevezetéséhez szükséges döntés kétharmadossága az a garancia, ami kizárja azt, hogy bármelyik kormányzat a parlament és az ellenzék véleményének a kikérése nélkül ilyen jelentős lépésre szánhatja el magát. A többi bevezetés már kizárólag felessel történne, és az nyilván lehetőséget adna másoknak is hozzászólni.

Szeretnék egy dolgot felvetni a rendelkezésemre álló időben, nevezetesen azt, hogy az alkotmány az állampolgári jogokról és kötelezettségekről is rendelkezik. Azt is valamennyien tudjuk - és ehhez nem is kell jogi végzettség -, hogy az alkotmányban előírt jogokat, amiket az államnak az állampolgárok számára biztosítania kell, igyekeznünk kell nekünk itt a parlamentben a törvényalkotás során - valamint az állami szervezeteknek ezeknek a jogoknak a mind teljesebb és maradéktalanabb érvényesülését vagy lehetőségét - biztosítani. Vagyis az a célunk, hogy a jogok tekintetében a maximumot kaphassa meg az állampolgár, és minden olyan szituációt, ami ezeket a jogokat bármilyen módon csorbítaná vagy csökkentené, törvényekkel és más egyéb eszközökkel meg kell akadályozni, meg kell szüntetni. Gondolom, hogy ez evidenciának tűnő dolog.

A másik kérdés pedig az, hogy a kötelezettségek tekintetében mi a helyzet. Az alkotmánynak arra kell törekednie, hogy a kötelezettségek tekintetében mind kevesebb terhet próbáljon az állampolgárokra rátenni, hiszen ez valamilyen módon a jogaikat is csorbíthatja, vagy olyan szituációt jelenthet számukra, ami nem biztos, hogy szívlelt és szívesen végrehajtott vagy teljesített kötelezettséget jelent.

Ha tehát egy kötelezettséget eltörlünk - márpedig honvédelmi kötelezettségről van szó -, akkor nagyon nyomósan meg kell tudnunk indokolni, hogy miért akarjuk visszaállítani ezt a bizonyos kötelezettséget. Ebben az esetben azt gondolom, nem elegendő egy kormánynak azt kimondani, hogy bevonultatok, hogy a sorkatonai szolgálatot újból beindítom, hanem ennek a tisztelt Háznak - amelyet úgy hívnak, hogy parlament, és amelyik a legfelsőbb törvényhozást képviseli - van joga, lehet joga az alkotmányban bizonyos kötelezettségeket újra visszaállítani, vagy valamilyen állampolgári kötelezettségrendszert felállítani.

Végezetül arról szeretnék néhány szót szólni - nehogy félreértés legyen -, nekem az a véleményem, hogy bár a sorkatonai szolgálat eltörlése egy politikai szövegkörnyezetben jelenik meg, hiszen egyrészt a kormányprogram beszél róla, másrészt itt a parlamentben nem annyira szakmai, mint politikai vagy szakmapolitikai vitákat folytatunk, de azért, tisztelt képviselőtársaim, a sorkatonai szolgálat eltörlésének most kifejezetten nyomós szakmai magyarázata és okai vannak. Vagy ha szabad azt mondani, az elmúlt időszakban hosszú évek alatt eljutottunk odáig, hogy mára a hat hónapos katonai szolgálat nem elegendő, a hat hónapos katonai szolgálat nem nagyon tartható fenn, elsősorban szakmai okokból.

(21.30)

Tessék, kérem, visszaemlékezni, ennek a korosztálynak a tagjai, amelybe én is tartozom, de talán még néhányan, akik fiatalabbak nálam, kétéves katonai szolgálatot teljesítettek. Ma fél év a katonai szolgálat, emlékezetem szerint egyébként a féléves katonai szolgálat a Fidesz idején került bevezetésre, vagyis a Fidesz-kormányzat időszakában.

Tessék, kérem, megmondani nekem, mire alkalmas egy hat hónapos katonai szolgálat?! Azt gondolom, amikor annak idején megkérdezték a vezérkari főnöket, nem azt kérdezték tőle, hogy vezérkari főnök úr, önnek mi a véleménye: elég ez a hat hónap? Hanem valahogy úgy tették fel a kérdést, hogy vezérkari főnök úr, ugye, elég ez a hat hónap. Nem tudom, érzik-e a hangsúlybeli különbséget. Ilyenkor mit tesz egy katona? Azt mondja, hogy értettem, igen, ha a politika így gondolkodik, akkor természetesen én is elfogadom ezt a bizonyos hat hónapot.

Ebből számomra tehát az következik, hogy nem is odázható el a katonai szolgálat megszüntetése. Amellett, hogy mi egy hivatásos hadsereget kisebb létszámmal, hatékonyabb felszereléssel, kiképzéssel és egyebekkel akarunk felállítani, nem is tarthatjuk fenn már a továbbiakban. Szerintem legalábbis vége annak az időnek, amikor be szabad hívni katonákat azért, hogy a hat hónapból egy hónapig alapkiképzésben, utána nem tudom, milyen kiképzésben, és a végén, a leszerelés előtt egy vagy két hónappal pedig már semmilyen kiképzésben nem részesítjük, és tulajdonképpen értelmetlenné válik ez a bizonyos hat hónap.

Valamikor a két év azért jelentett sokat, mert egyrészt volt idő a kiképzésre, olyan technikával találkozott a hadseregben akkor, ami korszerűnek számított, és tulajdonképpen lehetősége volt a képesség és a készség szintjén, a jártasság szintjén ezeket az ismereteit elsajátítani.

Köszönöm figyelmüket, és kérem önöket, hogy gondolják meg az általam benyújtott módosító indítvány kompromisszumra sarkalló megoldását elfogadni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)