Felszólalás adatai

ÁGOTA GÁBOR, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Elnök urat én nagy katonapolitikusnak tartom, a szónoki képességeit is mindig nagyon sokra tartottam, megmondom őszintén, ez most is így van. Messze nem akkora vita övezte tulajdonképpen ezt az alkotmánymódosító törvényjavaslatot, mint amit az elnök úr próbált felfesteni. Kormányzati részről mindössze egyetlen hozzászóló volt ehhez az alkotmánymódosítási törvényjavaslathoz. Így érdemi vélemény nem tudott igazán ütközni az ellenzékivel, csak az előterjesztő kormány részéről.

A kisebbségi véleményünk kardinális részei a következők lesznek. A honvédelmi bizottság elé is beterjesztett alkotmánymódosítási javaslat eléggé ambiciózus célt tűzött ki maga elé, és ennek az indokaként egyértelműen az önkéntes haderőre történő áttérést jelölte meg. Megítélésünk szerint azonban valójában itt nem csak erről van szó; három, egymástól markánsan elkülönülő tárgy fogalmazódik meg ebben a módosításban. Az egyik egy új, minősített időszak beiktatása az alkotmányba, megelőző védelmi helyzet megnevezéssel. Ennek alapvetően nincs köze a sorkatonai szolgálat megszüntetéséhez, hacsaknem annyi, hogy a sorkatonai szolgálat visszaállításához ez a minősített helyzet feltételül szolgál.

(19.00)

Van azonban néhány gond, és ez megfogalmazódott a bizottsági ülésen, hogy ez a módosító javaslat tisztázatlan és homályos, hogy mikor vezetnék be ezt az új minősített időszakot, mennyivel nyújt több mozgásteret a védelem megszervezéséhez, mint a már meglevő minősített időszak. Ugyancsak problematikus, hogy míg korábban az alkotmányban voltak kijelölve azok az alkotmányos szabadságjogok, amelyek korlátozhatóak vagy felfüggeszthetőek minősített időszak idején, addig a jelen tervezet ezeket a kérdéseket a honvédelmi törvény hatáskörébe utalta. A kormány ez időszak alatt rendeleti úton kormányozhat, és a kormány saját hatáskörében felfüggesztheti vagy szüneteltetheti az alkotmányos jogok bizonyos szegmensét.

A szövetségesi kötelezettségek teljesítése is indokként hangzott el a módosítás szükségességére vonatkozóan. Véleményünk szerint ez azért nem állja meg a helyét, mivel az abban foglaltakra való igényt, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni bizonyos helyzetekben és a szövetségesi előírásoknak megfelelően, úgy gondoljuk, hogy ezeket a NATO-igényeket már az előző alkotmánymódosításban kielégítettük, így lehetőség van a 24 órás válaszadásra.

A másik fontos témakör, ami az alkotmánymódosításban szerepel, a határőrség kiemelése a fegyveres erők köréből és átcsoportosítása a rendvédelmi szervezetek közé, ami azt jelentené, hogy megszűnne a határőrség határvédelmi funkciója. Ezt ésszerű javaslatnak is tartanánk abban az esetben, ha a határőrség a Magyar Honvédségnek adná át a határvadász századait, és a határvédelem a jövőben békeidőben is a Magyar Honvédség kiemelt és nevesített feladata lenne. Ha figyelembe vesszük, hogy a határőrség védelmi funkciójának feladása a Magyar Honvédség radikális leszerelésével esik egybe, arra gondolhatunk, hogy a kormány rövid távú költségvetési megoldást ambicionál az ország biztonságának hosszú távú kockáztatása mellett.

Az új minősített időszakra vonatkozó alkotmánymódosító indítványt elvi okból, a határőrségre vonatkozó indítványt pedig az előbb elmondott gyakorlati okból a Fidesz frakciója nem tudja támogatni; az ellenzéknek is, azt hiszem, egységesen ez volt a bizottsági ülésen a véleménye.

A harmadik terület, amivel a kormány az alkotmánymódosítási indítványban foglalkozik, a hadkötelezettség visszaállítására vonatkozik. Itt a minősített időszak, a kétharmados előírások körül alakult ki elég pregnáns vita, de ezt majd a vezérszónokunk részletesen fogja felszólalásában ismertetni.

Elnök asszony, köszönöm szépen a szót.