Felszólalás adatai

IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt érdeklődő és kevésbé érdeklődő Képviselőtársaim! A honvédelemről szóló, jelenleg hatályos 1993. évi CX. törvény a megelőző tizenegy évben megfelelően biztosította a működés kereteit. A jelentős biztonság- és védelempolitikai változásokra tekintettel a honvédelmi törvény azonban eljutott arra a pontra, amikor a szükségessé vált módosítások tömege és jellege már új törvény beterjesztését teszi szükségessé. Az új törvény benyújtását tartalmi oldalról a honvédelmi rendszerváltás, az önkéntes haderőre történő áttérés indokolja.

Amikor az 1993. évi CX. törvényt a parlament elfogadta, Magyarország önállóan képzelte el honvédelmének megvalósítását, és ezt döntő mértékben az állampolgári áldozatvállalásra építette. A körülmények azóta alapvetően megváltoztak. Magyarország 1999 óta a NATO, ez év májusa óta pedig az Európai Unió teljes jogú tagja.

A nemzetközi szerződésekhez és szervezetekhez való csatlakozás alapvető módon érintette az ország biztonságát. Bátran kimondhatjuk, hogy Magyarországot, hazánkat hagyományos katonai támadás veszélye belátható időn belül nem fenyegeti, azonban az aszimmetrikus fenyegetések miatt hazánk biztonságát más típusú kihívások érik.

Tisztelt Ház! A megváltozott biztonságpolitikai és szövetségi környezetre a Magyar Honvédségnek is reagálnia kell. Az új típusú fenyegetettségek kezelésére nem a hagyományos tömeghadsereg, hanem a speciális katonai képességekkel rendelkező, professzionális haderő alkalmas. Megváltozik tehát a haderő feladata, struktúrája és alapvető szervezési elve is. Békeidőben a vegyes rendszerű haderőt az önkéntes jelentkezés alapján szolgálatot teljesítő hivatásos szerződéses és önkéntes tartalékos állományból álló Magyar Honvédség váltja fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló T/11432. számú törvényjavaslat benyújtása a honvédelem rendszerének alapvető szabályait érintő korrekció igényét jelzi. Abban az esetben ugyanis, ha a honvédelmi feladatok ellátására elsődlegesen hivatott Magyar Honvédségre vonatkozó alapvető szabályokat meg kell újítani, nem mellőzhető az együttműködő, illetve a szervezetet irányító állami intézményrendszer felülvizsgálata sem. A honvédelem rendszerének komplett újraszabályozása válik szükségessé.

Mindez természetesen összhangban van az alkotmány módosításáról szóló T/11431. számú törvényjavaslattal is. Az új honvédelmi törvény kialakítása az önkéntes haderőre történő áttérés miatt azonban felveti a honvédelmi kötelezettségrendszer alkotmányos szabályainak kiegészítését, illetve az irányítási jogkört gyakorló állami szervek hatásköreinek részleges újrarendezését is.

Az alkotmány módosítása ezeken túl eleget tesz annak a visszatérő szabályozási igénynek is, hogy a határőrség az idejétmúlt fegyveres erő jelleg helyett váljon kizárólagosan rendvédelmi szervvé. Ennek megfelelően az alkotmányból a fegyveres erők fogalma elhagyható, amely fogalmi változásnak az új honvédelmi törvényre is kiható következményei vannak.

(18.40)

Tisztelt Ház! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat nem kényszerül a fegyveres erőkre vonatkozó közös szabályok meghatározására. E törvényjavaslat a honvédelmi kötelezettségek részletes szabályairól, a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő szervekről, a honvédelem irányítási rendjéről, a honvédségről, valamint a békétől eltérő időszakok sajátos szabályairól szól.

A javaslat szerkezete ennek meghatározása során a hatályos honvédelmi törvénytől részben tért csak el. Fennmarad az egységes törvényi szabályozás igénye azzal, hogy az egymástól elkülönülő, eltérő alkotmányos felhatalmazásokhoz kapcsolódó elemeket a törvény különböző részei, illetve fejezetei tartalmazzák. A javaslat ennek során, meghaladva a korábbi ideiglenességi igényt, a békeállapottól eltérő, úgynevezett minősített időszakok végleges szabályozását végzi el.

A hatályos honvédelmi törvényhez képest a javaslat lényegesen szélesebb körben szabályozza a Magyar Honvédség működésének alapvető feltételeit. A T/11432. számú törvényjavaslat kiemelkedő része a honvédelmi kötelezettségrendszer szabályainak részletes meghatározása. Ennek során, figyelemmel az alkotmány 70/H. §-ának javasolt kiegészítésére, az alkotmányba kerülő alapvető kötelezettségi formák részletes szabályait kell meghatározni. El kell ugyanis különíteni az egyes kötelezettségek bevezethetőségének időszakait, illetve az érintett személyek körét.

A szabályozó kiinduló elve a hatályos törvény azon rendelkezése volt, hogy a honvédelmi feladatok ellátása ne okozzon szükségtelen és aránytalan megterhelést az állampolgárok részére. A szocialista-szabad demokrata kormány ezért 2002-es programjának a honvédelem szempontjából meghatározó elemévé tette, hogy szűnjön meg békeidőszakban az állami kényszeren alapuló szolgálatteljesítés.

Ezt követően azonban a kormányprogram hangsúlyozta, hogy az állam a haza esetleges veszélyeztetettsége idejére nem mondhat le polgárainak áldozatvállalásáról, szolgálatteljesítéséről. A feladat kétirányú szabályozást tett szükségessé: a béke időszakára az állampolgári terhek csökkentését; a reményeink szerint be nem következő minősített időszakokra pedig egy aktiválható rendszer szabályozását.

Tisztelt Ház! Az alkotmány, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat következetesen el kívánja különíteni az állampolgárokat békében, illetve a hadkötelezettség aktiválását követően terhelő kötelezettségeket. A hadkötelezettség aktiválása azonban alkotmányos kérdést jelent, arra automatikusan sor kerül a rendkívüli állapot kihirdetésével, illetve külön döntés kell hozzá a most bevezetni szándékozott megelőző védelmi helyzet kihirdetését követően.

Ez az a pont, ahol a négy parlamenti párt nem tudott konszenzusos normaszövegben megállapodni. A kormány és három párt a megelőző védelmi helyzet kihirdetését, illetve a hadkötelezettség visszaállítását a jelen lévő képviselők kétharmados döntéséhez kívánta kötni annak érdekében, hogy a szolgálati kötelezettségek csak kivételesen indokolt esetben, eljárási garanciákkal lehessenek érvényesíthetők. A beterjesztett javaslat szerint a megelőző védelmi helyzet egy kormányzati és országgyűlési politikai mérlegelést igénylő, sajátos hatalomgyakorlási időszak lenne.

Tisztelt Ház! Indoklást igényel a bevezetésre javasolt új minősített időszak, a megelőző védelmi helyzet tartalma. Az alkotmány 19. §-ában jelenleg is szereplő rendkívüli helyzet a Magyarországot érintő háborúra, illetve annak közvetlen veszélyére utal. Ekkor azonban már késő védelmi előkészületeket tenni, illetve a rendkívüli állapot kihirdetése önmagában is kockázatokkal jár. A hatályos alkotmány fogalmai statikus jellegűek, nem kezelik azokat a helyzeteket, amikor a konfliktusok fokozatosan alakulnak ki, illetve mérgesednek el. Ehhez képest a békeidőszaki hatalomgyakorlás és a honvédelmi tanács rendkívüli állapoti működése közé a javaslat két köztes lépcsőt kíván beiktatni a megelőző védelmi helyzethez kapcsolva.

Szeretném hangsúlyozni: a kormány nem készül - reméljük, egyik jövendőbeli kormány sem készül - kivételes hatalomgyakorlásra, rendeleti kormányzásra, a demokratikus jogrend korlátozására. A minősített időszaki tárgykörök alkotmánynak megfelelő, stabil törvényi szabályozása azonban tovább már nem halogatható. Az új minősített időszak, amelynek bevezetéséről az Országgyűlés lenne jogosult dönteni, a hadkötelesek sorozására és kiképzésére lenne fordítható. Ezt megelőzően azonban, a kihirdetés kormányzati kezdeményezését követően már lehetőség nyílna olyan igazgatási jellegű tevékenységek beindítására, amelyek a békeidejű működéstől eltérnek ugyan, azonban az állampolgárokat még közvetlenül nem érintik.

A felkészülés, illetve a sorozás és kiképzés céljára fordítható időszak tenné lehetővé, hogy a békeidejű hadkötelezettség megszüntetését követően is a jövőben szükségessé váló személyi állomány rendelkezésre álljon egy esetleges fegyveres konfliktus esetén is. Ennek szabályozása során az előkészítőknek mérlegelniük kellett, hogy a békeidőszaki kötelezettségcsökkentés és a rendkívüli állapoti jogkorlátozás között milyen módon biztosítható az az átmenet, amely a legszükségesebb, de elégséges körben érinti az állampolgárokat. Megítélésünk szerint a javasolt rendszer a hatályos statikus szabályozásnál magasabb szinten biztosítja a honvédelmi érdek és az alapvető jogok összehangolását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem különíthető el az alapvető jogok szükséges korlátozása attól az alkotmányos érdektől és feladattól, amely az állami tevékenységek között a honvédelem feladatát kiváltotta. A haza katonai védelme az a 40/A. §-ban nevesített alkotmányos alapfeladat, amelyre a szövetségi kötelezettségek teljesítésén túl a Magyar Honvédségnek mindenkor készen kell állnia. A feladat teljesíthetőségét azonban a konkrét biztonságpolitikai körülmények alapvetően határozzák meg, ennek megfelelően jelenleg szükségtelen a Magyar Honvédség önálló honvédelemre való alkalmassá tétele.

Korábban utaltam már a megváltozott biztonságpolitikai környezetre, ennek elsődleges következménye az új honvédelmi törvényjavaslat 70. §-a, amelynek kiemelése indokolt. Ez a rendelkezés tesz ugyanis kísérletet a Magyar Honvédség megváltozott feladatrendszerének törvényi megjelenítésére.

Képviselőtársaim minden bizonnyal emlékeznek a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. számú országgyűlési határozat elfogadását kísérő vitákra. Ennek során egyértelművé vált, hogy a kormánypártok védelmi felülvizsgálati tapasztalatokkal is megalapozott álláspontja e kérdésben alapvetően tér el a jelenleg még hatályos honvédelmi törvény 22. §-a szerinti feladatoktól.

A kormány ugyan kísérletet tett e feladatrendszer újraalkotására, azonban ezt az ellenzék a 2004. évi LXVI. törvény elfogadása során megakadályozta. Most ismét döntési helyzetbe került a tisztelt Ház. Javaslatunk szerint a feladatrendszerbe be kell iktatni a terrorizmus elleni harc katonai feladatokra vonatkozó elemeit, a befogadó nemzeti támogatást, valamint át kell fogalmazni a többi, nem 5. cikken alapuló missziós tevékenységet.

Tisztelt Ház! Az elmúlt hónapokban többször érte az a vád a védelmi felülvizsgálat következtetéseit, hogy a Magyar Honvédség a haza katonai védelmére alkalmatlan, missziós hadsereggé válik.

(18.50)

E minősítéshez a megszüntetésre ítélt laktanyák, fegyvernemi kultúrák miatti ellenzéki bírálat szokott kapcsolódni. Megértem azokat, akik a honvédségi átszervezések áldozataival együtt éreznek. Higgyék el, e döntéseket meghozni is csak nehéz szívvel lehet. Meggyőződésem azonban, hogy a nemzetközi együttműködés követelményeinek megfelelő, új katonai struktúrák kialakítása és finanszírozása enélkül nem volna megteremthető.

Ha képviselőtársaim a NATO többi európai tagjánál folyó átszervezéseket is figyelemmel kísérik, hasonló folyamatokat tapasztalhatnak. Mondhatják erre tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, hogy a befogadó nemzeti támogatás vagy a terrorizmus elleni harc nem szerepel az észak-atlanti szerződésben. E megállapítást ráadásul a szerződés szövegének olvasása látszólag meg is erősíti. Szükséges azonban arra is utalni, hogy a NATO feladatköri bővülése a washingtoni szerződés módosítása nélkül zajlott le. E folyamat kiemelkedő állomásai közé olyan döntések tartoztak, mint amelyek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások reakciói voltak, illetve e folyamatba illeszkedett a NATO új stratégiai koncepciójának elfogadása is.

Mindezen döntések meghozatalában Magyarország előző kormánya vett részt. E vonatkozásban mi az Orbán-kormány stratégiai választásainak következményeit hajtjuk végre. Emiatt két választási lehetőségünk volt: a NATO által megkívánt feladatok teljesítésére alkalmatlan katonai struktúrát változtatás nélkül, haszontalanul finanszírozzuk, vagy hozzálátunk a Magyar Honvédség átalakításához. Jól érthetően az utóbbit választottuk.

Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Az önök katonapolitikusai rendszeresen azzal a váddal is illetik a honvédelmi kormányzatot, hogy a védelmi felülvizsgálat következtetései alapján kialakított javaslataink mellőzik a területvédelmi feladatok ellátását. E bírálat időnként kiegészül a nemzetőrség létrehozására irányuló igényekkel is. E kérdés felvetése önmagában is a védelmi felülvizsgálat szakmai következtetéseinek tagadását jelenti. Határozott meggyőződésem, hogy a védelmi felülvizsgálat során összekapcsolt feladatok és az ezek ellátására kijelölt katonai szervezetek és költségvetésük koherens rendszert képeznek. Be kell ismernem: e módszer sem eredeti. Az előző ciklus stratégiai felülvizsgálata is a finanszírozhatóság oldaláról közelítette a Magyar Honvédség átalakítását, csak óvatosabban, következetlenül és anélkül, hogy lényegi, új képességeket teremtett volna.

Ez az a pont, amelyen a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi politikai és katonai vezetése szakmai érvek alapján más utat választott. Aki nemzetőrséget kíván, nem fogadja el a Magyar Köztársaság totális háborúval történő veszélyeztetettségére vonatkozó, azt kizáró biztonságpolitikai és más szakmai értékeléseket. Következményi oldalról fogalmazva: aki nemzetőrséget akar létrehozni, az vagy adót akar növelni, vagy jelenleg létező állami feladatok költségvetési fedezetét kívánja elvonni. Ezzel akkor, amikor a szükséges honvédelmi kiadások költségvetési fedezete önmagában is szűkös, egy felelősen gondolkodó kormányzat nem érthet egyet.

Tisztelt Ház! A javaslat 2. § (2) bekezdésének első mondata az 1993. évi CX. törvényben is azonos megfogalmazással szerepel: “A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani.ö A honvédelmi törvény alapelvi jelentőségű rendelkezései között szereplő feladatszabás tehát szigorú költségvetési gazdálkodásra és egyidejűleg reális képességek kialakítására ösztönöz.

A Magyar Honvédségben nem maradhat fenn olyan szervezet, amelynek korábbi funkciója, harcértéke elértéktelenedett. De mindez nemcsak a szűk értelmű katonai feladatokat ellátó katonai szervezetekre, hanem az ezekhez kapcsolódó intézményekre is vonatkozik.

Egy konkrét példát említve: az önkéntes haderőre áttérés korábban nem jelzett indoka, hogy a megváltozott feladatrendszerben, különösen annak külszolgálati elemeiben a hadkötelesek részvételére nem lehetett számítani. Ha a megváltozott feladatrendszerben szükségtelenné vagy kiválthatóvá válnak a hadkötelesek, a nyilvántartásukat, sorozásukat, bevonultatásukat végző intézményrendszert is módosítani kell. Értelemszerűen a korrekció az e területen foglalkoztatottak létszámának csökkentését, a szervezetek összevonását, illetve új feladatok megjelenését eredményezi. Ennek során pedig el kell különíteni azokat az időszakokat, amikor nincs bevonulás azoktól a minősített időszakoktól, amikor a szolgálati kötelezettség visszaállításának lehetősége felmerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló T/11432. számú törvényjavaslat elfogadása értelemszerűen a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítással együtt feltételezi a tisztelt Ház széksoraiban ülő valamennyi képviselő kompromisszumkészségét. Bízom benne, hogy az elfogadhatóságot biztosító kompromisszumok legalább a törvényjavaslatok tárgyalása során kialakíthatóak lesznek. A honvédelem ugyanis mindannyiunk szerint nemzeti ügy, amelynek szabályozása feltételezi, hogy valamennyi parlamenti párt felméri az új szabályozás meghozatalának vagy megakadályozásának felelősségét és következményeit.

Kérem ezért, hogy jobbító szándékú észrevételeikkel, módosító javaslataikkal a beterjesztett törvénytervezetek elfogadásához szíveskedjenek hozzájárulni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)