Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A napirenden szereplő, a beruházások védelméről szóló megállapodást a szakértői tárgyalások lezárását követően a kormányok felhatalmazása alapján a szerződő államok aláírták, és a hatályos magyar jogrend értelmében az Országgyűlés általi megerősítésre van szükség.

A beruházásvédelmi megállapodás alapvető célja a külföldi befektetések elősegítése, a külföldi befektetők bátorítása. (Nagy zaj. – Az elnök csenget.)

ELNÖK: Csendet kérek szépen, képviselőtársaim!

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elsősorban a kis- és középvállalkozók bizalmának megnyerésére szolgál, akik nagyobb biztonságban érzik magukat, ha saját államuk is képviseli érdekeiket a fogadó állammal szemben.

A megállapodás olyan nemzetközi normába foglalt garanciákat tartalmaz a külföldi beruházások létesítésére és működésére, amelyek kizárják az egyoldalú változtatás lehetőségét. Biztosítja többek között a tőke repatriálásának jogát, kártalanítás nyújtását olyan esetekben, amikor a beruházást a fogadó állam államosítja vagy kisajátítja. Rendelkezik továbbá a beruházási viták rendezéséről is. Ha a beruházó és a fogadó állam között a beruházással kapcsolatosan vita keletkezik, semleges nemzetközi választottbíróság elé lehet terjeszteni. A megállapodás aláírásával a fogadó államok is alávetik magukat a választottbírósági eljárásnak.

A megállapodás tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és a Magyar Köztársaság által eddig megkötött más kétoldalú szerződésekben foglaltaknak. A szerződés megkötésére hazánk és az adott partnerország belső szabályozásának figyelembevételével került sor. A szerződés tartalmazza mindazokat a normákat, amelyek alkalmazása megerősíti a partnerországhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat, és megfelelő alapul szolgál újabb, kölcsönösen előnyös befektetések megvalósításához.

Még egy dologra kell kitérnem: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság államnév az országban lezajlott belső alkotmányos változások eredményeképpen 2003. február 4-étől Szerbia és Montenegróra változott. Tekintettel arra, hogy a megállapodás aláírásakor a szerződő fél a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szövetségi kormánya volt, a jogfolytonosságra tekintettel nincs szükség az országnév módosítására.

A megállapodás az aláírást követően megerősítést ír elő. Hatálybalépéséhez - mivel kizárólag törvényhozási tárgyat érint - az Országgyűlésnek kell határozatot hoznia.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján kérem a Magyar Köztársaság kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szövetségi kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Budapesten 2001. június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szóló előterjesztés elfogadását.

Köszönöm, elnök asszony, a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)