Felszólalás adatai

Adóügyi szempontból azonos, támogatási szempontból pedig kifejezetten előnyös helyzetben vannak a magyar vállalatok a multinacionális cégekhez képest. A 2012-es adatok szerint a teljes egészében vagy többségében külföldi tőkerészesedéssel működő társaságok átlagos bérszínvonala egyharmaddal meghaladta a versenyszféra átlagos bérszínvonalát. A munkavédelmi hatóság pedig nemhogy nem ellenőrzi, hanem éppen gyakrabban és részletesebben vizsgálja a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat. Nézzük akkor részletesebben!

A társasági adózási szabályok valamennyi társasági adóalanyra egyaránt vonatkoznak, az általános szabályoktól való eltérésre az uniós versenyjogi szabályokat is figyelembe véve nincs lehetőség. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi társasági adóalany, legyen az hazai vagy multinacionális cég, azonos szabályok alapján köteles teljesíteni az adókötelezettségét. Az adókedvezményre vonatkozó szabályok ugyancsak összhangban vannak az uniós joggal, tehát azonos lehetőségeket biztosítanak a hazai és a külföldi vállalkozások számára.

Ezen túlmenően szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy munkahelyteremtést szolgáló pályázatokat a magyar kormány, immáron harmadik esztendeje minden évben megduplázva az ide fordítható összeget, az idei évben 13 milliárd forint értékben kifejezetten a kis- és középvállalkozói szektornak írt ki, és így több mint 6 ezer új munkahely létesült, csak ennek az egy pályázatnak a segítségével.

Azt is el kell mondanom, hogy az átlagkeresetekre vonatkozó statisztikák ellentmondanak a nemzetközi cégeknél foglalkoztatott munkavállalók bérére vonatkozó állításnak is. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a nálunk megtelepedett, külföldi tulajdonban lévő cégek bérszínvonala lényegesen magasabb a hazai átlagnál. A 2012-es adatok szerint a teljes egészében vagy többségében külföldi tőkerészesedéssel működő társaságok átlagos bérszínvonala, mint már az előbb említettem, egyharmaddal haladta meg a versenyszférát, külföldi társaságok pedig átlagosan már mintegy 50 százalékkal fizetnek többet a hazai tulajdonú cégeknél.

A munkavállalók munkakörülményeivel és a munkaügyi hatóságok ellenőrzésével kapcsolatban megfogalmazott állításai is túlzóak. Nem jellemző a bejelentések tömegessége, és az sem állítható, hogy a munkavállalók nem mernek bejelentést tenni. Az évenkénti, kötelezően közzétett ellenőrzési irányelvekből jól látható az is, hogy a munkavállalói hatóság nemhogy nem ellenőrzi, hanem kiemelt prioritásként kezeli a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat, különösen az autóipar, a gépipar vagy a kereskedelmi áruházláncok gyakoribb és tartalmában részletes ellenőrzést kapnak.

Egyébként pedig szeretném felhívni a tisztelt képviselő asszony figyelmét arra, hogy az elmúlt években az a fajta tendencia, amely a korábbi években jellemző volt, hogy kvázi bérmunkát hoztak ide a multinacionális cégek, lényegesen változott. Az elmúlt időszakban olyan magas hozzáadott értékű termékeket kívánnak előállítani nagyon sok esetben, amihez szakképzett munkaerőre van szükség, és itt van sokszor probléma, hogy nem tudjuk megfelelő számban és minőségben azonnal ezt a szakképzett munkaerőt rendelkezésre bocsátani. Itt sok a teendő, sok a feladat; illetve azt is figyelembe kell venni, hogy egy-egy multinacionális cég által közvetlenül létrehozott munkahely közvetve 3-4-5 más munkahelyet generál, elsősorban a magyar kis- és középvállalkozói szektor tekintetében. Szükség van tehát a magyar gazdaság növekedése érdekében mind a multinacionális, mind a hazai kis- és középvállalkozói szektor jelentős együttműködésére és jelenlétére.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)