Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi miniszteri expozénak az volt az üzenete, hogy a 2008. év már nem tartalmaz megszorításokat, a nehezén túljutottunk, sőt az előbb Pokorni képviselő úr idézte a miniszterelnök urat, hogy az ígéret földjére érkezünk 2008-at illetően. Azt gondolom, ha valaki végignézi az egészségügy költségvetését, és nemcsak a tárcáét, hanem az Egészségbiztosítási Alapét is, akkor elgondolkozhat azon, hogy vajon milyen lehet ez a gyurcsányi ígéret földje.

Béki képviselőasszony hozzászólásában, felszólalásában megelégedettségének adott hangot, hogy a nyugdíjalap nullszaldóra jön ki, egyensúlyban van, de tegyük hozzá, hogy ennek jelentős árát az egészségügy fizeti meg, hisz jövő év januárjáról kezdve egy olyan járulékátcsoportosítás történik 4 százalékban, ami nominálisan mintegy 230-240 milliárd forinttal csökkenti az egészségügy lehetőségeit, és vegyük hozzá még azt a mintegy 35 milliárd forintos tételt is, amely a finanszírozásában következik be.

Eddig teljes egészében a költségvetés fedezte ezt a kiadást, teljesen helyesen, megjegyzem, habár ebben vita van közöttünk; ez a következő évben fele részben az Egészségbiztosítási Alapot terheli. Amikor az egészségügy költségvetését vizsgáljuk, természetesen nemcsak a nyers, szikár számokat kell nézni, hanem azt a környezetet, azokat az ígérvényeket, amelyek az egészségüggyel kapcsolatban az elmúlt időszakban elhangzottak.

Hadd utaljak a szerdai vitanapra. Ott reggel a kormánypárti képviselők és a tárca képviselője is kifogásolta a vitanap címét, hogy "Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?", mondván, hogy a kettőt nem lehet egymással szembehelyezni, a "vagy" helyett "és" szót kell alkalmazni. Ha most a népegészségügyet vizsgálom az egészségügy költségvetésének tükrében, igazat kell adni az akkori címadóknak.

Ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a parlament jóformán százszázalékos szavazati aránnyal fogadta el 2003-ban az egészség évtizedének nemzeti programját, amiből csak szemelvényeket tartalmaz a függelék, hogy milyen feladatokat tűzött maga elé a kormányzat, illetve a parlament mire hatalmazta fel, mire kötelezte a kormányt: egészséges ifjúság programja tizenhárom alponttal, idősek egészségi állapotának javítása, dohányzás visszaszorítása, alkohol- és drogmegelőzés, közegészségügy, járványügy, koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések visszaszorítása, daganatos megbetegedések visszaszorítása, mozgásszervi megbetegedések csökkentése, AIDS-megelőzés, népegészségügyi szűrővizsgálatok, ellátásfejlesztés, erőforrás-fejlesztés. Ennek nyomát nem látjuk a jövő évi költségvetésben.

De mehetünk tovább, hisz 2005 végén, harmadik negyedévében - igaz, hogy az már erősen ráfutott a választásokra -, emlékszünk, hetekig semmi másról nem szólt a magyar sajtó, mint a huszonegy lépésről a magyar egészségügy megújításáért, amelyben olyan vállalásokat tett akkor a kormány, hogy például az év végéig - tehát még 2005-ről van szó -, mondjuk, 65 százalékra növelik az emlőrákszűrésen való részvételt; megjegyzem, ez a 40 százalékot alig haladta meg.

(11.00)

Azt ígérték, hogy a méhnyakrákszűrést jelentős mértékben fejlesztik, amiről ki lehet jelenteni, hogy csőd az ezzel kapcsolatos program, 10 százalék alatt van az átszűrtek aránya. A vastagbélrák szűrése megkezdődik, ígérték, egy-két pilotprogramon kívül semmi más nem történt ebben az esetben, de ugyanígy a prosztatarák vagy a szájüregi rák szűrésében sem.

Itt azt ígérték, hogy felújítják, korszerűsítik a regionális megyei onkológiai centrumok sugárterápiás berendezéseit, még addig sem jutottunk el, hogy ki legyenek jelölve ezek a regionális centrumok. Arról, hogy a közép-dunántúli onkológiai központ építését elkezdik, már nem is beszélünk, hiszen még tervezési szinten sincs. A szűrővizsgálatokkal kapcsolatosan nagyon szomorú, hogy az idei évben például még a programbizottság sem tudott összeülni, mert a tárca által "biztosított" titkár, tehát a tárca munkatársa nem hajlandó összehívni.

És ez tulajdonképpen leképződik a jövő évi költségvetésben, hiszen ha az Egészségügyi Minisztérium népegészségügyi feladatokkal kapcsolatos kiadási tervezetét nézzük, az mindösszesen 480 millió forint. Azonban itt nemcsak a szervezett szűrésről, az említett daganatszűrésekről van szó, hanem a hátrányos helyzetű gyermekek szűréséről, az AIDS-ellenes küzdelemről és egyéb gyermek-egészségügyi programokról. Ez megalázó, aki a szakmában járatos, tudja, hogy ez az összeg mire elég; jóformán semmire nem elég. Valahol cinikus a tárcának az egyéb egészségpolitikai feladatok címszó alatt szereplő tétele, amely 147 millió forintot tartalmaz.

Ebből a 147 millió forintból akarja 2008-ban megoldani a tárca az integrált rendszerek kialakítását az egészségügyi intézmények szakmai minőségfejlesztésében, környezet-egészségügyi feladatokat akar még ebből ellátni, a minőségbiztosítás és minőségfejlesztési posztgraduális képzést akarja megoldani. A Nemzeti Egészségügyi Tanács ebből az összegből működik. És ami a legsúlyosabb számomra, hogy a szervadományozás esetén a felmerülő jelentős költségeket is - és ez nem a transzplantációs, hanem a donorköltségeket jelenti - ebből kívánja finanszírozni. Annak fényében, hogy tegnap az első nagyon nagy egészségügyi eredmény, a gyermek-szívtranszplantáció bejelentésre került, nagyon szűkmarkú a tárca ezzel kapcsolatban.

Béki Gabriella említette a mentőszolgálatot. Közel másfél milliárddal csökken a jövő évi költségvetése, akkor, amikor, hála istennek, új mentőállomások indulnak, közel 170 fővel növekszik értelemszerűen az állomány. Úgy gondoljuk, permanenssé fog válni az a feszültség, ami az idei év vége felé tapasztalható volt, és ami arra kényszerítette a tárcát, hogy majd valamilyen minimális pótlólagos forrásokat biztosítson a mentőszolgálat működtetésére.

Ha az Egészségbiztosítási Alap költségvetését nézzük, akkor azt kell megállapítani, hogy reálértéken minimálisan 3-4 százalék további vesztés következik be. A jövő évi inflációs prognózis 4,5 százalékos. De ha azt vesszük, hogy az idei évi prognózis is 20 százalékkal el lett hibázva, és gazdasági szakemberek azt mondják, hogy ha 5 százalékon megállunk, az nagyon jó, és azt tudjuk, hogy az infláció az egészségügyben mindig magasabb, mint egyébként, akkor nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátásra beállított 2,7 százalékos növekedés 4-5 százalékos reálcsökkenést fog eredményezni.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Különösen annak fényében keletkeznek nagy feszültségek, ugye, miniszter asszony bejelentette, hogy a jövő évben a volumenkorlátot feloldják, ennek örülni lehet, de az várható a szakértői vélemények alapján, hogy demográfiai okok miatt tovább fog növekedni az egészségügyi ellátással kapcsolatos igény, és az egészségügyi intézmények változatlanul ott görgetik maguk előtt az 50-60-70 milliárdos költségvetést. Úgyhogy az egyensúly fenntartásának árát ismételten az egészségüggyel fizetteti meg a kormányzat, amelynek már középtávon, de hosszabb távon mindenféleképpen nagyon negatív hatása lesz. Hiszen ma már köztudott, hogy a gazdasági fejlődés növekedésének egyik akadálya a humán erőforrás egészségi állapota. Sajnos, szűklátókörűen gondolkodik a kormány akkor, amikor az egészségügyről beszél, és ez elfogadhatatlan, nemcsak a Magyar Demokrata Fórum számára, hanem, gondolom, minden egészségüggyel foglalkozó szakember számára.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MDF soraiban.)