A felszólalás szövege:

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megszólíttattam, de nem csak ezért kértem szót. Azért kértem szót, mert ismerve a problémát, ismerve azt a kört, akiket ez a változtatás, változás érint, úgy gondolom, hogy az ő nevükben és képviseletükben is, és talán azért is, hogy néhány eddigi tapasztalatot megosszak önökkel, mindenképpen úgy ítéltem meg, hogy meg kell szólaljak és elmondjam az érveimet.

(11.20)

Hozzáteszem, hogy nem egy fórumon, mint ahogy Gőgös képviselőtársam jelezte, teljesen egyetértve vele, több fórumon, igen, jó néhány ezer emberrel találkoztunk, találkoztam, és azt is el kell mondjam, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőivel, szakembereivel, szakértőivel együtt dolgozva végigjártuk szinte az országot.

Azt sem rejtem véka alá, hogy a NAV szakértőivel, nem rejtem véka alá, hogy a tárca képviselőivel, a közúti ellenőrzési szakemberekkel együttműködve, kiértékelve, gazdák képviselőivel, fuvarozócégek képviselőivel és kereskedőcégek képviselőivel ‑ és ezt alá szeretném húzni ‑ találkoztunk, és érdemben folytak a viták.

Szeretnék valamit egyértelművé tenni. A kérdés úgy hangzik: indokolt-e a piacon rendet teremteni? Indokolt-e a termelők, a tisztességes termelők, a tisztességes kereskedők védelmében egyértelmű, tiszta, világos, átlátható rendszert kialakítani? Azt gondolom, hogy nincs ebben az ülésteremben olyan ember, aki ezt cáfolja. Ha ez igaz, akkor nyilván a következő lépés jön, hogy hogyan, minek az érdekében. Nem kívánok politikai vitát nyitni erről, szakmai oldalról kívánok közelíteni. Azt gondolom, hogy nekem is van egy kevés tapasztalatom a tarsolyomban.

Maradjunk a tapasztalatnál és az indoknál, hogy miért. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ha az eddigi gyakorlatot megnézzük, és pontosan tudjuk ‑ a becsületes kereskedőktől már most elnézést kérek, de pontosan tudjuk ‑, kitapintható az a kör, amelyik arra szakosodott, hogy a jogszabályokat, a törvényeket megkerülve, a piacot felborítva, a piacokon káoszt okozva jelentős haszonra tegyen szert. Az egyik ilyen kör, aki szinte bejelentés nélkül, uniós tagállamként hozza be az árut az országba. Konkrét példát mondok önöknek: jön a vevő a magyar gabonáért, de nem üres kamionnal, kedves képviselőtársaim, hanem megrakva burgonyával; és ez a burgonya a magyar nagybani piacon köt ki, ez a burgonya az országutak mentén köt ki, és sorolhatnám. Sőt, bizonyos láncokba is bekerül. Kell-e ezen változtatni vagy nem? ‑ itt a kérdés ez. Igen.

Ikotity képviselőtársam már nincs itt, azt mondja, hogy csak, miért nem bízzuk ezt az importőrökre. Kérem tisztelettel, azért nem bízzuk rájuk, mert tökéletesen kidolgozták azt a módszert, hogy hogyan lehet úgy behozni az árut az országba az uniós jogszabályokra hivatkozva, hogy nem lehet az áru vevőjét megtalálni. Tehát a rendszer ezt a problémát kezeli.

Az itthoni ügyeinkről: a húskereskedelemről például nagyon jól tudjuk, hogy amíg nincs az a fenyegetettsége a csalónak, hogy 50-szeres bírságot fizet, amennyiben lebukik, és nem tartja be, addig, kérem tisztelettel, bizony megteszi. Na most, gond van azzal ‑ mondják ‑, hogy tesztüzemben működik a rendszer. Igen, kedves képviselőtársaim, ezt jómagam is kezdeményeztem, hogy hosszabbítsuk meg az egy hónapot, mert kell a tesztüzem azért, hogy az emberek megismerjék, megértsék, és azt is megérezzék, hogy értük szól. Engedjenek meg egy megjegyzést itt, konkrét példa alapján mondom: a gazda értékesítette a gabonáját, és jelezte az illető, hogy itt vannak a dokumentumok, erre kérem a számlát kiállítani. Fél óra múlva visszaszóltak neki, hogy ja, ha ez számlára megy, akkor 5 ezer forinttal olcsóbb tonnánként.

Kedves Képviselőtársaim! Ez a valóság, ebből kell kiindulni, és itt meg kell találni azt a módot, hogy hogyan lehet úgy kontrollálni a piacot, hogy ez az embereknek a legkisebb többletterhet jelentse. Jelzem, több ezer emberrel beszéltem ebben az ügyben, és egyértelművé tették: olyan rendszert várunk el, amit mi tudunk teljesíteni, és ahhoz megvan a feltétel, és ugyanakkor ez mindenkire vonatkozzon. Az emberek pontosan tudják, ahhoz, hogy mi a külföldről beömlő árutömeget, ami nagyrészt kontrollálatlanul jött be csalókon keresztül, ellenőrizni tudjuk, itt nem lehet különbséget tenni, ugyanúgy az itthoni regisztrációnak is meg kell történni, mint ahogy a külföldről bejövő áru esetében is.

Tehát nagy a felelősségünk, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózata fel van készítve, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkészítette azt a szoftvert, amelyik segít valamennyi gazdának, gazdálkodónak abban, hogy kell-e neki EKAER számot kérni. A kérdésekre csak az igent vagy a nemet kell jelezni a szoftver kapcsán, fent van az interneten, elérhető, gyakorlatilag segít. És abban is segít, ha már kiderült, hogy kell EKAER számot kérni, hogy akkor mi a további teendője. Tehát nem igaz, hogy nincs segítség a gazdáknak; kedves képviselőtársaim, van segítség, van partnerség.

Az pedig, hogy ez rendeletben kerül szabályozásra, a képviselőtársaim világosan elmondták, azért, mert egyszerűen az erre szakosodott csalók tökéletesen tudnak úgymond újabb módszereket megtalálni, és az lenne az önök legnagyobb problémája, hogy most fogadtuk el a törvényt, miért kell ismét törvényt idehozni az Országgyűlés elé. (Gőgös Zoltán: Ez a törvény teljesen kiürült, semmi nincsen benne.) Kérem tisztelettel, igen, ezt a jogszabályt nyilván csiszolni kell, nyilván még a rendelet véglegesítése kapcsán nagyon sok gyakorlati tapasztalat bekerül, azonban azzal szeretném zárni rövid felszólalásomat, hogy a fórumokon nem a gazdák lázadtak fel. A fórumokon mindenhol tetten érhető volt, és nevesítették a gazdák, nyilván énhozzám is odajönnek a fórum végén, hogy tudod, aki hozzászólt, ő a legnagyobb csaló a nagybani piacon, ő hergeli a gazdákat.

Képviselőtársaim, mi ebbe ne szálljunk be, hanem próbáljuk meg közösen megtalálni azt a módot, ahol a magyar tisztességes termelői kör, tisztességes kereskedői kör, tisztességes szállítmányozó cégek esetében segítsünk, és legyünk partnerek, és olyan rendszer legyen, ami az ő helyzetüket stabilizálja, és rendet teremt a piacon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem töltöm ki a két percet, csak megszólíttattam, és ezért kívánok reagálni. Valószínűleg Szilágyi György képviselőtársam nem volt bent a teremben, vagy valószínű, hogy nem hallotta pontosan, amikor nagyon egyértelműen elmondtam, hogy igen, mindenkire egyformán vonatkozik, azonban azért kell és azért indokolt a rendeletben való szabályozás, mivel az erre szakosodott bűnözők új módszereket rendszeresen találnak meg, a törvényt pedig nyilván nem lehet hetente vagy havonta módosítani.

A másik dolog pedig az, hogy a miniszter a kormány tagja, tehát nyilvánvaló az, hogy a megfelelő egyeztetések lezajlanak kormányon belül is. Halkan jegyzem meg, valaki jelezte, hogy miért nem frakcióülésen tárgyaljuk meg: képviselőtársam, a frakcióülést nem kívánjuk idehozni a parlament elé. Az, hogy milyen mélységében beszéljük át a szakmai kérdéseket, azt gondolom, ez legyen minden frakciónak a saját belső ügye. A magam részéről úgy gondolom, igenis a tisztességes kereskedőre, a tisztességes termelőre, a tisztességes fuvarozókra egyformán vonatkozik, sújtson minden egyes csalót ez az intézkedés, azt gondolom, ez valamennyiünk érdeke. Köszönöm szépen.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap emlékeztünk meg a kuláküldözések idején tönkretett gazdákról, azt gondolom, hogy Péter, Pál napján ideje egy számvetést végeznünk, hiszen e Ház falai között igen gyakran ‑ és én igyekszem, elnök úr, a durva, sértő kifejezéseket elkerülni ‑ hangzanak el olyan kifejezések, amelyek, azt gondolom, méltatlanok nemcsak a Házhoz, hanem méltatlanok a magyar gazdákhoz is. Az a meggyőződésem, hogy ha a vidék helyzetéről őszintén, komolyan akarunk egyfajta párbeszédet folytatni, és felelősen gondolkodunk a vidékről, a vidéki emberekről és rajtuk keresztül az ország valamennyi polgáráról, akkor érdemben kell párbeszédet folytatnunk.

Tisztelt Országgyűlés! Ha az agrárgazdaság teljesítményét szemügyre vesszük, ha az agrárgazdaság teljesítményét vizsgáljuk, akkor látnunk kell, hogy 2010-hez viszonyítva több mint 2400 milliárd forint ma az agrárkibocsátás. Ez meghaladja a 2010. évit 43 százalékkal. Közel 50 százalékos a növekedés. Erről valahogy a Ház falai között elfeledkezünk. Az, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya több mint 10 százalékkal nőtt, ez már úgy senkinek nem jut eszébe. Ha a beruházásokat nézzük, 50 százalékkal nőtt a beruházások értéke. De talán, ha egy beszédesebb példával előállhatok: az exportunk több mint 8 milliárd eurót ért el, közel 50 százalékos a növekedés 2010-hez viszonyítva.

Miért hoztam ezeket ide? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert ennek az alapja azok az intézkedések voltak, amelyek megszülettek az elmúlt időszakban, az elmúlt öt esztendőben. Az első, amit szóba kell hozzak, a földtörvény. Rengeteg vita volt, van és lesz is a Ház falai között a földtörvénnyel kapcsolatban, azonban egy dolgot nem lehet elvitatni: ma a termőföldről szóló törvény Európában a legjobban védi a volt kommunista országokban a gazdákat (Dr. Vadai Ágnes: Dehogy védi!), a magyar gazdát védi a legjobban. Senki nem vitathatja el, hogy másolják ma Európában, éppen most van a lengyel parlament előtt a lengyel földtörvény, mert ott most jár le a moratórium. És igen, etalon a magyar földtörvény, hogy hogyan lehet megvédeni a magyar gazdák érdekeit.

Még egy dolgot itt mindenképpen el kell mondjak: fontos volt az, hogy a spekulánsokat kizárjuk, fontos volt az, hogy valóban a gazdák érdekeit szem előtt tartva a helyben lakó gazdáknak adjunk esélyt.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy lehet törvényekkel, jogszabályokkal és kell is védeni a földet, de igazán megtartani a gazda csak eredményes gazdálkodással tudja. Ezért születettek meg azok az intézkedések, amelyek például a nemzeti agrárgazdasági kamara létrehozásával esélyt adtak a gazdáknak a versenyképes gazdálkodásra. Miért nem vették észre, és a Ház falai között senki nem beszélt arról, hogy az új európai uniós támogatások esetében olyan csöndben tudták (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) az egységes kérelmet benyújtani, hogy egyetlenegy negatív jelző nem hangzott el?

(9.50)

Önök nem találkoztak az újságok hasábján egyetlenegy negatív jelzővel, a falugazdászok szolgálnak. Miért? Mert ezzel a törvénnyel megteremtettük azt, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül a vidék gazdairányítás alatt áll, és azt gondolom, ezt jó lesz szem előtt tartani az elkövetkezőkben.

Azért hoztam ezt szóba, mert a föld esetében a „Földet a gazdáknak” programról még nagyon sokat vitatkozunk a Ház falai között. Viszont egy dolgot látniuk kell: azt, hogy igenis cél nemcsak a használathoz való jutás, hanem arra kérjük a kormányt, hogy minél inkább abba az irányba haladjanak, hogy a gazdák ne csak használatot, hanem tartósan tulajdont is tudjanak szerezni azért, mert ez a kiszámítható, stabil gazdálkodásnak hosszú távon az alapja. Nagyon fontos, hogy ezt ne tévesszük szem elől.

És ha már itt tartok, egyetlen gondolat, elnök úr. Arra kérem képviselőtársaimat, itt vitassuk meg, a Ház falai között, de Brüsszelbe a hátunk mögött ne menjenek, mert az minden magyar gazdának a vesztét okozza. (Novák Előd közbeszól. ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Van annak valami diszkrét bája, hogy a rendszerváltás után 25 esztendővel a magyar Országgyűlésben arról vitatkozunk, hogy a rendszerváltást megelőző időszakban milyen remek volt vidéken az élet, mennyire stabil, kiszámítható, a vidéki demokrácia tökéletesen működött. Azt gondolom, ez valahogy egy kicsit talán ‑ lehet, hogy másokat nem, de valószínű, hogy sokakat ‑ bennünket azért mellbe vág, de tudomásul vesszük. (Gőgös Zoltán: Mi vág mellbe? A háztáji meg a nyolcmillió disznó vág mellbe?) Szerencse, hogy ebben a Házban most erről érdemben vitatkozhatunk, szerencse. Gőgös képviselőtársam, meg­szoktam már, hogy ön a zenei aláfestést, ha én meg­szólalok, folyamatosan biztosítja. Köszönöm szépen, igyek­szem nem figyelni majd rá.

Tisztelt Országgyűlés! Azért ha már a rendszerváltásig visszamentünk, emlékeztetni szeretném önöket néhány apróságra. Amikor a privatizáció megkezdődött, vajon kik húztak belőle hasznot? Vajon kik húztak belőle hasznot? Vajon azok a gazdák húztak belőle hasznot, akik tisztességgel vissza akarták venni a földjüket és elkezdték a gazdálkodást?

Gőgös képviselő úr percemberekről beszélt. Hát, itt van ön előtt az az agrárügyeket 25 éve felvállaló percember, aki, nem vagyok rá büszke, de nem gyűjtöttem vagyont (Gőgös Zoltán: Azt a rendszert…), de tudom, mi az, hogy lelkiismeretesen küzdeni az emberekért, tudja? (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Nem vagyok rá büszke, de ettől függetlenül nyugodtan nézek az ön szemébe is meg bárki szemébe. (Gőgös Zoltán: Én is.) Egy.

Kettő. Tisztázzuk a percemberek oldaláról, hogy mi is zajlott! Talán emlékszik még ön arra, amikor a gazdasági társaságok földtulajdonszerzési lehetőségét meg kívánták adni 1996-ban (Gőgös Zoltán: Nem emlékszem rá!); amikor aláírásgyűjtést kellett ahhoz kezdenünk, hogy egyáltalán a földet meg lehessen védeni és megtartani, mert önök már rég eladták volna az egészet. Talán még emlékszik ön arra, ugorjunk egyet, amikor 2002-ben megkapták a lehetőséget a kormányzásra, mi volt a legfontosabb lépésük: hogy a salátatörvénybe beapplikálják a földtörvényt, és nyilván ott azonnal módosították azokat a jogszabályokat, amelyek a családi gazdaságok tönkretételére irányultak. Emlékezzen vissza, kedves képviselőtársam, emlékezzen csak vissza, hogyan változtatták meg a családi gazdaságokra vonatkozó jogszabályokat! Emlékezzen csak vissza, hogyan változtatták meg a családi gazdaságok számára biztosított kedvezményes hiteleket, új feltételeket előírva, és lehetetlen helyzetbe hozva őket! (Gőgös Zoltán: Soha nem vettük vissza!) Emlékezzen csak vissza, kedves képviselő úr, hogy a nagyüzemek részére közel 80 milliárd forintot engedtek el! Emlékezzen csak vissza, hogy a nagyüzemek részére hogyan szervezték meg a konszolidációt! Remélem, sikerült felidéznem az ön emlékezetébe. (Gőgös Zoltán: Igen.)

Emlékezzen csak vissza, hogy az európai uniós tárgyalásoknál mennyire vették figyelembe a családi gazdaságok helyzetét! Emlékezzen vissza, hogy még egyeztetésre sem voltak hajlandók annak idején meghívni bennünket. (Gőgös Zoltán: És most mi van, Pista?) Németh Imre akkori miniszter jelezte, hogy nem hívtuk meg a Magosz elnökét, mert nem ért velünk egyet. Nos, azt gondolom, mi nem itt, máshol is, máskor is érdemben tárgyaltunk, csak úgy emlékezzen vissza! (Gőgös Zoltán: Akkor elmentetek tüntetni, most meg nem!) Nagyon kedves, képviselő úr, olyan kellemes így beszélnem, de csak folytassa nyugodtan, ne zavartassa magát!

A következő, amit szeretnék szíves figyelmébe ajánlani. Most hatalmas krokodilkönnyeket hullajtanak, hogy mi lesz a családi gazdaságokkal, mi lesz az egyéni gazdákkal. Képviselő úr, akkor kellett volna; akkor kellett volna, amikor ezeket a pályázati hirdetményeket elkészítették, és amikor megjelentették a Magyar Közlönyben, ahol önök az értékesítési egységeket kialakították; amikor összevonták a területeket, 1/1 tulajdonba azért, hogy nagy egységben tudják egy ajánlattételre odaadni azoknak, akik az önök számára kedvesek voltak. Emlékezzen csak vissza! (Gőgös Zoltán: Nem volt ilyen egy se, nem lett vége!) Itt van a kezemben! Itt van a kezemben! (Felmutatja a papírokat.)

Tisztelt Képviselő Úr! Önök azért hozták létre ezeket az értékesítési egységeket, mert ha már eladtak egy-egy nagygazdaságot ‑ tudom, most is folytatja majd, hogy Szendrőt hozom szóba. Igen, ha magát egy 5400 hektáros gazdaságot el lehetett adni, a földet meg odaadni a társaságnak, természetesen majd utána már az egy értékesítési egység megvan, csak egy tollvonás kellett volna, hogy az egészet odaadják. (Gőgös Zoltán: Odaadtuk?) Igen, mert megakadályoztuk (Győrffy Balázs: A szándék megvolt!), csak azért nem sikerült egyébként, mert az olasz tulajdonosnak meg a strómannak véletlenül nem stimmelt a személyiigazolvány-száma, de erről Budai államtitkár úr kicsit hosszabban tudna beszélni. Ha csak úgy a múltat visszaidézzük.

Rendben, nézzük akkor tovább! Ha már megvannak a nagy értékesítési egységek, ha már sikerült megoldani mindent, akkor jöttek önök azzal, hogy na, bevezetjük az SPS rendszert. Mi is ez az SPS-rendszer? Hát az, hogy bázisalapon határozzák meg a támogatásokat. Ezt gyönyörűen bevezették, Alkotmánybíróságnál kellett megtámadjuk, hogy ne tudják végrehajtani.

(17.00)

Mit jelentett volna ez? Azt jelentette volna, kedves államtitkár úr, hogy most már, ha sikerül odaadni a földet, sikerül odaadni a vagyont, adjuk hozzá a támogatást is kiemelten. Nos, én megértem, megértem, hogy ez önöket zavarja.

Fiatal gazdák támogatása, tisztelt államtitkár úr, csak hogy pontosak legyenek a számok, igyekeztem gyorsan rögzíteni magamnak. Annak idején, amikor az Új Magyarország vidékfejlesztési programot önök készítették, akkor önök a fiatal gazdák számára 8 milliárd forintot (Gőgös Zoltán: És mi lett a vége? 26.), 8 milliárd forintot irányoztak elő. Akkor jeleztük, hogy ez jóformán semmi. Önök nem figyeltek és nem is bíztak a fiatalokban. Örülök, hogy most Harangozó Gábor képviselő úr ilyen boldogan emlegeti a fiatalok ügyét és ennyire harcosan kiáll értük. Akkor kellett volna, kedves képviselő úr, amikor 8 milliárdot irányoztak elő egy hétéves pénzügyi ciklusra, úgy ‑ és elmondom azt is, mert nem beszélek mellé, maradjunk a tényeknél -, önök összesen 25 milliárd forintot fizettek ki (Gőgös Zoltán: Így van. Akkor mi a baj?), önök összesen… (Dr. Varga László: Miért jó, hogy eladjátok a földeket?) Pillanat! Csak abban a ciklusban még, abban a ciklusban még az Orbán-kormány összesen 72 milliárd forintot tett hozzá ehhez, kedves képviselő úr. (Gőgös Zoltán: A fiatal gazdáknak 70 milliárd? Ne beszélj már!) Összesen 72 milliárd forintot tett hozzá ehhez, kedves képviselő úr. Itt kezdődik az, amikor a fiatalokkal elkezd a kormány foglalkozni érdemben, súlyt adva. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Képviselő úr, ez az, amit kifizettek, és amit még most ebben a pénzügyi ciklusban kifizetnek a fiatal gazdák számára.

De ha már itt tartunk, hogy ki mond igazat és ki nem, abban az időben hatalmas vitát folytattunk arról, hogy azok a fiatalok miért nem indulhatnak a fiatalgazda-pályázaton, akik már gazdálkodtak, akiknek a családja gazdálkodott, akik a szülőktől, nagyszülőktől kaptak valamennyi földet, hogy próbálgassák a szárnyaikat. (Gőgös Zoltán: Most indulhatnak?) Nem voltak hajlandók az Unióhoz fordulni, és nem voltak hajlandók változtatni. Most, a mostani programban, már a fiatalgazda-programban azok is pályázhatnak, azok a fiatal gazdák, mert így lett a program elfogadtatva, mert ezt akarja a mostani kormány, hogy az a fiatal gazda, aki gazdálkodik, az a fiatal gazda tudja igénybe venni a támogatásokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Csak úgy szeretném tájékoztatni önt, hogy jelenleg, amit a kormány betervezett, az 77 milliárd forint ebben a ciklusban még plusz a fiatal gazdák számára. Tehát egyszer 72-t már kifizetett, és most 77 milliárdot előirányzott. (Gőgös Zoltán: Nyugtával dicsérjük a napot!) Azt gondolom, jelezve Sallai képviselő úr felé is, hogy ez a kormány nem azzal akar szórakozni, hogy most induló gazdaként kinek 1-2 vagy 5 hektár földet ad, és belehajszolja abba, hogy kezdje el a gazdálkodást, mert előbb-utóbb majd csak belebukik, hanem odafigyel, segít, és megfelelő támogatásokat biztosít a fiatal gazdák számára. Tudja, az a célunk, hogy valóban versenyképes és hosszú távon olyan stabil gazdaságok jöjjenek létre, amelyek a nemzetközi versenyben is talpon tudnak maradni. Nos, azt gondolom, hogy talán ezt követően…

Még egyetlen kis színest azért engedjenek meg, hogy megemlítsek. Talán emlékeznek rá, amikor a Na­tura 2000-es területekről a döntés megszületett, tudják, kedves Sallai képviselő úr, tudja, hogy honnan tudták meg a magyar gazdák, hogy az ő területük Natura 2000-es földterületbe esett? (Zsigó Róbert: Gőgös Zoltán mondta.) Onnan, ha elmentek a földhivatalba, és véletlen akartak valamilyen beavatkozást. Arra nem volt hajlandó az akkori kormány, hogy legalább egy tájékoztatást adjon, holott az Európai Unió összes tagállamában megfelelő egyeztetést lefolytattak a gazdákkal, és tájékoztatták őket, tudja? Csak úgy mellesleg szeretném megjegyezni.

Van még egy harmadik megjegyzésem. Ne a magyar gazdától féltsék a földet! A magyar gazda pontosan tudja, a gazda, a tulajdonos gazda pontosan tudja, hogy a földet hogyan és miért kell művelni. Tudja?! Ő generációkban gondolkodik előre, nem arra figyel, és nem azt alapozza meg, hogy ő bérlőként gazdálkodjon, hanem tulajdont akar teremteni. Miért? Hiányolták, akkor nézzük. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a tulajdonos gazda stabilan, hosszú távon gondolkodik, ő figyel arra, hogy milyen módon műveli a talajt, milyen a talaj tápanyagszintje, hogyan, mekkora összeget fordít arra, hogy rendes gazdaként megfelelő hozamokat tudjon elérni. Ha öntözésre be akarja rendezni a területét, bérelt területen komoly beruházásokat megvalósít? Nem. (Gőgös Zoltán: Miért nem?) Hosszú távon, stabilan a tulajdon az, amelyik biztonságot és garanciát ad.

Képviselőtársaim elmondták a különböző uniós törekvéseket, én csak úgy egy mondattal, engedjék meg. Pontosan ismerjük, hogy a magyar földtörvényt kik és hogyan jelentették fel Brüsszelben, ismerős a stílus, nagyon sokszor elhangzott ebben a Házban is. Ha már arra hajlandók voltak, akkor nyilván van egyfajta félelmünk, hogy nem véletlen indul majd a brüsszeli támadás is. Meggyőződésem az, nem véletlen kezdeményeztük, nem véletlen kezdeményeztem, hogy valóban a gazdáknál van a legjobb helyen a föld, úgy, úgy, hogy ehhez a gazdák megfelelő hitelt kapjanak, méghozzá úgy, hogy valóban 1,95 százalékos kamatteher mellett, húsz évre. Elmondták a kollégáim világosan, nem akarom végigismételni, hogy milyen feltételeket tudunk és tudtunk megteremteni ehhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy Harangozó Gábor képviselőtársam szavaira nagyon röviden reagáljak. Ugyan azt írtam ide magamnak, hogy méltatlan lenne a válasz, abban a stílusban én nem is szeretnék. Nem is szeretnék abban a stílusban, azt hiszem, hogy majd képviselő úr is néhány év múlva rádöbben, attól, hogy durva kifejezéseket használ a Magyar Országgyűlésben, attól még nem lesz nagyobb súlya a szavának. Azt gondolom, hogy ha ön itt, ebben a Házban példákat hoz, az nagyon helyes, tegye is, csak ezeket a példákat hozza úgy, legyen szíves, hogy az valóban a magyar gazdaságra is alkalmazható legyen.

Ha ön valóban félti a magyar embereket, ha ön valóban félti a magyar vidéket, akkor valahogy én nem értem, talán a frakciójával is egyeztetni kellene, ne csak a személyes véleményét mondja el, hogy hogyan képzelték el és hogyan képzelik el ma is azt, hogy vidéken, a vidéki emberek megfelelő földterületekhez jussanak. Hogyan képzelték, hogyan képzelnék el azt, hogy egyik pillanatban el akarják vonni a földet, egyik pillanatban nagy értékesítési egység, egyik pillanatban nagybirtokot akarnak, a következő időszakban már szociális szövetkezetet és szétteríteni a földet? Képviselő úr, valamelyik állítás komoly kérdőjeleket tesz a mondat végére, döntse el, hogy melyik az igaz.

Én nem kívánom ezt a részét most már tovább firtatni, maradjunk abban, hogy a magyar kormány döntött, a magyar kormány a gazdák mellé állt, a magyar kormánynak az a fontos, hogy egy versenyképes, hosszú távon stabil, működőképes gazdaság jöjjön létre úgy a magyar vidéken, hogy ezek a gazdaságok stabilan képesek legyenek minden tekintetben versenybe szállni. Nagyon jól tudjuk azt, hogy törvényekkel tudjuk védeni a földet, de hosszú távon megtartani csak eredményes gazdálkodással, ahhoz pedig, hogy sikeres legyen a gazdálkodás, komoly invesztícióra van szükség, ahhoz pedig tulajdonra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kénytelen vagyok Mesterházy Attila urat megszólítani. Jó lett volna, ha végig bent van a teremben, hallja, és nem egy kinyilatkoztatásra jön be. (Gőgös Zoltán: Te se voltál itt végig!) Legyen szíves, olvassa majd el a jegyzőkönyvet, és akkor talán az ön által felvetett kérdésekre autentikus, világos választ kap. (Mesterházy Attila közbeszólása.) Szíveskedjen elolvasni!

A következő. Még néhány reagálást engedjenek meg! Csak nem biztos, hogy lesz elegendő időm. Gúr Nándor képviselő úr számon kérte Raskó György nyilatkozatát a Magosszal kapcsolatban. Szeretném önnek mondani ‑ nincs idő rá végig felolvasni -, hogy a Facebookján megtalálja. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy: „Bár ne tettem volna” ‑ ez az interjúra vonatkozik -, „mert borzasztó, úgy tűnt, hogy az újság átesett a ló túlsó oldalára.

A megjelent szöveg nem az, amit én mondtam, és főleg nem olyan éllel, mint ami le van írva.” De a teljes szöveg olvasható, és csak azért, hogy konkrétak legyünk.

Varga László képviselő úr megszólított, éppen akkor nem voltam bent a teremben. Engedje meg, közben néztem a képernyőn én is (Mesterházy Attila: Én is.), mert közben volt egy egyeztetésünk. Azt kell mondjam önnek, hogy igen, ezt mondtam, nem véletlenül, mert abban az időben szüntették meg a Nemzeti Földalapot, akkor integrálták be a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőbe, és akkor volt ez az időszak, amikor kialakították a nagy értékesítési egységeket, és akkor akarták eladni az összes állami földet. (Gőgös Zoltán: Senki nem adta el!)

Erre mondtam, kedves képviselőtársam, nagyon pontosan erre mondtam. (Gőgös Zoltán: Most miben más a helyzet?) És csak hab a tortán, kedves képviselő úr ‑ nem szívesen hivatkozom meg, de azért tudja -, azzal kapcsolatban, aki ezt szervezte, bár ne legyen igazam, sajnálom, az elsőfokú ítéletet már meghozta a független magyar bíróság. Ezt csak a fenyegetésekre jelzem, csak a fenyegetésekre jelzem, tudja? Ezt azért tisztázzuk!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: Oké, csak akkor most se kell eladni!)

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! E késői órán engedjék meg, hogy a Törvényalkotási bizottság többségi álláspontját ismertessem. A Törvényalkotási bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 46. § (5) bekezdése alapján a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló T/6981. számú törvényjavaslathoz az összegző módosító javaslatot beterjesztette, az összegző módosító javaslatot megvitatta, és a vita során 21 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében azt elfogadta.

(22.40)

Tisztelt Országgyűlés! Egy igen jelentős törvénymódosításról van szó, azonban egy igen rövid törvénymódosításról. Ez gyakorlatilag a haszonbérleti szerződések módosítására vonatkozik, méghozzá a haszonbérleti szerződések díjainak megállapítására vonatkozik. A haszonbérleti szerződések módosításának igénye összefügg a clausula rebus sic stantibus római jogi alapelv gyakorlati alkalmazásával, vagyis az idő múlásával összefüggésben a körülményekben történő lényeges változásnak alapot kell adni a szerződéses kapcsolat egyes részeinek megváltoztatására.

Ugyanakkor a szerződést megkötő haszonbérbe adó személy szándékainak a szerződésben való megjelenítésére a szerződés megkötését megelőző folyamatban megvolt a lehetőség, míg a tulajdonváltás nyomán a szerződésbe lépő új haszonbérbe adónak erre értelemszerűen nem volt lehetősége. Erre figyelemmel a módosító javaslat az új haszonbérbe adónak nyitja meg a lehetőséget, hogy a jogvesztő 90 napos határidőn belül kezdeményezhesse a haszonbérleti díj megemelését a piaci díj összegére. Ennek megállapítása vonatkozásában azonban nem szükséges, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara közreműködjön, ez természetesen így gyorsabb eljárást tesz lehetővé.

Erre a módosításra azért van nagyon nagy szükség, mert valamennyien tudjuk, és ennyi részletesebb indoklást engedjenek meg a nagyon szigorú szabályok szerint megfogalmazott szakmai észrevételhez, hogy vannak olyan területek, ahol aranykoronánként 300-500 forint a bérleti díj, egy másik, ugyanilyen minőségű terület 3-5 ezer forint aranykoronánként. Tehát az öt-, tízszeres differenciát a rendszer nem bírja el. Ezért bátorkodott javasolni a bizottság azt, hogy itt az egységes díj megállapítása országosan a bérleteknél legyen lehetővé téve. Előzetesen az előterjesztő azt javasolta, hogy ezt a kamara állapítsa meg, a bizottság úgy határozott, hogy erre külön lehetőség nincs.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel a bizottság a szükséges módosításra javaslatot tett, és azt a már az előbb említett szavazati aránnyal elfogadta, így ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy szíveskedjenek támogatni a bizottság által tett módosító javaslatot, és magát a törvényt a bizottság elfogadásra javasolja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2016. június 2-án tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításával kapcsolatos előterjesztést.

A bizottság az összegző módosító javaslatot és összegző jelentését benyújtotta. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Mezőgazdasági bizottságban kialakult álláspontokat. Ezek a javaslatok gyakorlatilag helyesírási pontosításokat jelentenek. A törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai vita nem merült fel. Az előterjesztő és a kormány képviselője egyetértett, és a bizottság pedig a módosítást elfogadta.

Kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal a törvénymódosítást támogassák. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2016. június 2-án tartott ülésén megtárgyalta a T/10399. számon benyújtott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságunk összegző módosító javaslatot és összegző jelentést készített.

A bizottságban érdemi vita az előző napirendi ponthoz hasonlóan nem alakult ki, a bizottság többsége az összegző módosító javaslatot és jelentést támogatta. Kérem képviselőtársaimat, az ügy fontosságára való tekintettel támogassák a törvénymódosítást. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint az egyik előterjesztő kértem most szót, ígérem, képviselőtársaim, rövid leszek. A zárszót Győrffy Balázs képviselőtársam mondja, viszont kénytelen vagyok két apró gondolattal reagálni az elhangzottakra.

Az egyik az, hogy a földforgalmi törvény gyakorlatilag a jogalkotó szándékának megfelelően, korrekt módon elkészült. Nem ez az egyetlen törvény, amikor az alkalmazás során egy folyamat kezdődik, és találnak egy kiskaput. Kedves Képviselőtársaim! Ilyenkor mit tehet a képviselő? Mit tehet a kormány? Azt, hogy lép, méghozzá gyorsan. Ezért köszönet, hogy együttműködnek, köszönet, hogy közösen tudunk segíteni azokon az embereken, akiknek egyébként valamennyiünk programjában az a céljuk, hogy helyben tudjanak maradni, tudjanak gazdálkodni.

Én csak azért kértem szót, hogy Harangozó képviselőtársamnak jelezzem, hogy ha van egy ügy, amiben az embereknek lehet segíteni, akkor a gombot is nyomják meg hozzá. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nem reagálni kívánok az ön által felsorolt rágalomözönre. Azt gondolom, hogy ön nemcsak a kormánytagokat, nemcsak a képviselőket, hanem az egész köztisztvi­selői kart rágalmazta itt, az ország Házában. Azt gondolom, ezt önnek kell végiggondolnia, hogy lehet‑e és érdemes‑e ezt így folytatni. (Dr. Józsa István: Csak védeni akarta!)

Azonban a nap folyamán, a vita során elhangzott néhány kérdésre szeretnék reflektálni. Az egyik az, hogy az egy öröm és eredmény, hogy Magyarország a támogatásokat olyan előzmények után is le tudta hívni, aminek tanúi voltunk. Kettő: elhangzott az az ellenzéki hozzászólások kapcsán, hogy miért is van ez a nagy sietség. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ha egy beruházás korábban valósul meg, annak a haszna a nemzetgazdaság működésében korábban jelentkezik.

Elhangzott egy másik olyan kifogás, hogy miért is van szükség autópályákra, miért épülnek ezek. A vá­lasz elhangzott, hogy igen, ez uniós előírás. Azt gon­dolom, hogy ennek van egy másik oldala is. Mi Európa részei vagyunk, és itt Magyarországnak megvan az az előny, ami ebből fakad a beruházások során.

A harmadik, ami kifogásként hangzott el, hogy Magyarország késve hirdette meg a pályázatokat. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném egyértelművé tenni, hogy több mint egy évet késett az Európai Unió a jogszabályok megalkotásával, a saját költségvetése elfogadásával. Azt gondolom, hogy ott, Brüsszelben kellene igazán kopogtatni és nem azokat kifogásolni, akik valóban nagyon intenzíven dolgoztak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: A kártyám jelezte, hogy nem működik. (Közbeszólások: Már jó!) Most már igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Győrffy Balázs elnök úr, képviselőtársam részletesen elemezte, hogy miért szükséges a törvény módosítása. Engedjék meg, hogy nagyon röviden néhány gondolatot hozzáfűzzek az általa elmondottakhoz.

Ha a kamara eddigi munkáját, teljesítményét nézzük, akkor ahhoz, hogy a későbbiek során teljes körű szolgáltatást tudjon adni az ágazat valamennyi szereplőjének, ahhoz ezt a néhány módosítást feltétlenül meg kellett hogy tegyük. Ahhoz, hogy élni tudjunk azokkal az eszközökkel, amelyek rendelkezésre állnak ma már, ezeket a módosításokat meg kellett valósítani. Ahhoz, hogy közel 400 ezer kamarai tagot ki tudjunk szolgálni, ezekre a változtatásokra szükség van, hisz az az informatikai rendszer, amely ma már rendelkezésre áll és közvetlen tudjuk vele segíteni a kamara tagságát, számunkra egy nagyon jelentős eredmény.

Ezen túlmenően pedig a földbizottságok működése kapcsán előállt a kamara jogi ellehetetlenülése szinte, mert a tagság érdekében történő érdekérvényesítő képessége jelentős mértékben gyengült. Éppen ezért volt szükség arra, hogy egyértelművé tegyük, a perképesség, a perindítási képesség legyen egy­értelmű a kamara számára.

Talán az egyetlen olyan szervezet, amely több mint 2200 településen a te­rületi agrárgazdasági bizottságok által tudja képviselni a tagságát. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nyilván nem a területi agrárgazdasági bizottságok tagjai azok, akik a földadásvételekben közreműködnek, hanem a kamara megyei szervezete, de minden esetben a helyben lakó kamarai tagok érdekében lép fel.

Felvetődött a bizottsági ülésen is, hogy miért sürgős. Azért, kedves képviselőtársaim, mert a 160 ezer döntésből az a 2 százalék egy jelentős szám. Ezen túlmenően pedig nagyon sok per van folyamatban, amit le kellene zárni, méghozzá érdemben le kellene zárni. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, arra kérem önöket, hogy támogassák azt a javaslatot, amit képviselőtársammal közösen kezdeményeztünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak a személyes megtámadtatás miatt jelzem Gőgös képviselő úr felé, és ez egyetlen mondat lesz: saját alapszabályt a saját szervezetben tessék átalakítani, megformálni úgy, ahogy akarja, a saját asztalán rendezkedjen, az enyémen, a mi asztalunkon ne ‑ pont.

Visszatérve a témára, és megkövetem elnök úr, mert kénytelen voltam személyes ügyben ezt elmondani itt nyilvánosság előtt. Kedves Képviselőtársaim! Az, hogy a kamarai szolgáltatások hogyan működnek, azt jelzi, hogy egy teljes új támogatási rendszerre való átállásnál teljes mértékben át tudott állni a magyar gazdatársadalom ‑ egy. Kettő: az összes, n+2, az összes uniós forrás Magyarország részéről, ami a vidéket és az agráriumot illeti, lehívásra került. Ezen túlmenően pedig tessék szíves még egyetlenegy olyan szervezetet mondani, aki teljes körű szolgáltatást nyújt uniós és egyéb ügyekben évi 2 ezer forint tagdíjért. És ezt tessék majd elmagyarázni az őstermelőknek is. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. április 27-én megtárgyalta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló T/14681. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazat mellett, 6 nem ellenében összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság saját indítványát tartalmazza, amely egy pontban pontosítja a szakbizottság előterjesztését is. Az elfogadott módosító indítvány egyrészről felhatalmazást ad a halgazdálkodásért felelős miniszternek arra, hogy olyan programot dolgozzon ki, amelynek célja az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása, másrészről rögzíti, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. mellett a Balaton gazdaságosan fenntartható hasznosítása, valamint a balatoni vízgyűjtőn lévő haltermelési létesítmények busatermelésének kontrollja érdekében a Balatoni Halászati Zrt. tekintetében is a tulajdonosi jog gyakorlója a halgazdálkodásért felelős miniszter legyen.

(18.00)

Az előzőeken túlmenően a módosító javaslat értelmezést segítő és nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.

A Törvényalkotási bizottságban szakmai vita nem alakult ki, csupán egy belső túlterjeszkedést vizsgáló ügyrendi indítvány ügyében végül maga az indítványtevő, az indítványt előterjesztő is tartózkodott.

A törvényjavaslatban található egyszerűsítések, pontosítások egyértelműen a horgászok és a potenciális halfogyasztók érdekeit szolgálják. Ezért kérem képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. április 27-én megtárgyalta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/14660. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be, amelyet a bizottság 20 igen szavazattal, 10 nem ellenében elfogadott.

(18.10)

Az összegző módosító javaslat a Törvényalkotási bizottság saját indítványát tartalmazza, amely két pontban pontosította a szakbizottság módosító javaslatát. Az elfogadott javaslat így egyértelműsíti, hogy az új megyei küldöttgyűlés küldötteinek mandátuma nem az alakuló megyei küldöttgyűlés napjával, azaz nem a naptári napon, hanem az új küldöttgyűlés megalakulásának időpontjával jön létre, és az előző küldöttgyűlés mandátuma ezzel egyidejűleg ebben az időpontban szűnik meg. Továbbá az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzíteni kell, hogy a választott bírósági kikötésre vonatkozó rendelkezés hatálya a már megkötött és a módosítás hatálybalépésekor is érvényes kikötésekre nem terjed ki. Végezetül a módosító javaslat hosszabb felkészülési időt biztosít a törvény rendelkezéseinek alkalmazására.

Összességében tehát, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, és a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslat elfogadásával tisztább és pontosabb szabályozás születhet, ami mind a Magyar Agrárkamara alkalmazottainak, munkatársainak, mind pedig a kamarai tagságnak alapvető érdeke. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2017. május 11-én a házszabály 46. §-a alapján megtárgyalta az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/14461. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazat mellett, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Mezőgazdasági bizottság és a Fenntartható fejlődés bizottsága egyes módosító indítványait is, továbbá a Törvényalkotási bizottság saját javaslatát is, amely a sarkalatossági záradékot és az azzal összefüggő rendelkezéseket elhagyja, így a törvényjavaslat egyszerű többséggel elfogadhatóvá válik.

A támogatott módosító javaslat rögzíti, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás egyik alapvető elvárása, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodási tevékenység következtében ne romoljon. A törvénytervezet ennek az elvárásnak a következetes érvényesítése céljából az erdők aktuális természetességi állapotát bemutató törvényi kategória mellett ‑ helyesen ‑ bevezeti a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás fogalmát, illetve kategóriáját. A koherens szabályozás érdekében azonban a törvény több rendelkezésében indokolt a régi kategóriát az új kategóriával cserélni.

Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a támogatott módosító javaslatok között szerepel Gőgös Zoltán MSZP-s képviselőtársunk pontosító, garanciális szabályokat is tartalmazó indítványa.

Győrffy Balázs képviselőtársam indítványa rögzíti annak fontosságát, hogy a folyamatos erdőborítás fenntartásával való erdőgazdálkodásra csak az arra alkalmas erdőkben szorítsuk rá az erdőgazdálkodókat. Ellenkező esetben a rendelkezéssel inkább ellenkezést váltunk ki, holott ezen a téren a konstruktív együttműködés, illetve kreatív kezdeményezőkészség nélkül nem lehet eredményt elérni. Ennek kapcsán indokolt figyelembe venni azt is, hogy a vágásos erdőgazdálkodás elhagyása természetvédelmi szempontból nemcsak előnyökkel, hanem esetenként hátrányokkal is járhat. A vágásos üzemmódban a 10-15 éves visszatérések, erdőnevelési beavatkozások sokszor jobban szolgálják az ott élő fajok élőhelyének háboríthatatlanságát, mint a faállomány és a talaj rendszeres évenkénti vagy kétévenkénti bolygatásával járó örökerdő üzemmód.

Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy a természetes erdőfelújítások és a folyamatosan erdőborítást biztosító módszerek elterjedése révén természetvédelmi szempontból a vágásos erdőgazdálkodás terén is jelentős előrelépés történt az elmúlt két évtizedben. A madárvédelmi irányelvből levezethető elvárások tehát az erdőterv szerinti erdőgazdálkodás révén is biztosítottak anélkül, hogy az erdőgazdálkodás tartalmán, jellegén jelentősen változtatnánk.

Győrffy Balázs irománya kimondja azt is többek között, hogy a Natura 2000-es rendeltetés megállapítása indokolatlan azon erdők esetében, amelyek nem minősülnek jelölő erdei élőhelynek. Így például az idegenhonos fafajokból álló kultúrerdők és faültetvényerdők esetében, vagy akár az olyan erdei élőhelyekre vonatkozóan, amelyek ugyan magasabb természetességi állapotúak, de az országban nagy gyakorisággal előfordulnak, jelölő erdei élőhelyként való kijelölésük nem merült fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felhívom figyelmüket, hogy a támogatott módosító javaslatok között szerepel lényegében Sallai R. Benedek LMP-s képviselő úr kezdeményezése is, amely az adattárhoz való hozzáférési lehetőségek körét pontosította.

Az elmondottakból is következően, az előzetes egyeztetéseknek megfelelően és a támogatott módosító javaslatokból is adódóan az Országgyűlés akár konszenzussal is elfogadhatná az előttünk fekvő javaslatot, ha csupán szakmai és lelkiismereti szempontok döntenének. Én arra kérem önöket, hogy pártpolitikai szempontok helyett az előzőekre helyezzük a hangsúlyt, és valamennyi magyar polgár érdekében, a jövő generációinak az érdekében is támogassák a javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Most 14 óra 2 perc van, a kérdések tárgyalásának végére értünk, most az azonnali kérdésekkel folytatjuk munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Szakács László, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „Ez Önöknek a demokrácia?” címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Simicskó István honvédelmi miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a válasz. (Dr. Szakács László jelzésére:) Köszönöm szépen. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Bárándy Gergely, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez: „Rokonok, haverok, és mások 4.” címmel. Elnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Nagy Márton alelnök urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen elnök úrtól kéri a választ.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos, valamennyi­ünk számára meghatározó országos ügyben kértem szót a mai napon, ez pedig a kamarai választások ügye. November 3-án lezajlottak a kamarai választások, és ki kell mondjuk: a rendszerváltás óta először a vidék, a szakma összefogott, és ez az emberek sikerét adta. Ki kell mondjuk, ki kell mondjuk, hogy közel 50 ezer kamarai tag vett részt, és azért amikor ezt a számot értékelik, azt is figyelembe kell venni, hogy országos választáson több mint 11 ezer helyen lehet leadni a szavazatot, most itt 248 helyen lehetett a szavazatot leadni. Tehát utazni kellett, fel kellett vállalni ennek költségeit, időt fel kellett vállalni, és mégis elmentek az emberek, és szavaztak.

Tisztelt Országgyűlés! A kamarai választások kapcsán nem egy képviselőtársunk eléggé durva megnyilatkozásait itt most ma vissza kell utasítsuk a következő miatt. A kamarai tagok elmentek, szavaztak önként, a saját érdekükben. Az eredményt sokan kétségbe vonták, hogy mi lesz majd, hiszen volt vetélytárs is. Tájékoztatnom kell a tisztelt kétkedőket, hogy a Magosz-listára 88,3 százaléka szavazott a közel 50 ezer embernek, és a MOSZ-listára 11,7 százalék. Azt gondolom, hogy ezek az eredmények mindenki számára egyértelműek. És azt gondolom, hogy itt és most azt a durva kirohanássorozatot, amit megengedtek maguknak, fejezzék be. Itt fejezzék be!

Mindamellett, ha már itt tartunk, akkor kénytelen vagyok még egy szempontot idehozni önök elé. Nem átallott két képviselőtársunk szalmabálákat hordani egy választókörzet elé. Tudják, a szalma könnyű, a Stroh, a szalma könnyű! Miért mondom ezt? Könnyűnek találtattak azok a politikusok, LMP és MSZP, Gőgös Zoltán vezetésével, Sallai R. Benedek asszisztálásával. Azt gondolom, hogy végig kellene gondolniuk: nem bennünket sértettek meg, a politikusokat, a vidéket, az embereket sértették meg, azokat sértették meg, akik saját érdekükben kiálltak, felvállalták azt, hogy igenis a véleményüket meghatározzák. Miért? Azért, kedves képviselőtársaim, mert ez a választás értékválasztás is volt.

A vidék döntött, a vidék azokat az értékeket, amiket az őket képviselők eddig képviseltek, azokat fontosnak tartja, azért, kedves képviselőtársaim, mert a vidék úgy döntött, hogy számukra a szolgálat fontos. Számukra a szolgálat, az fontos, amikor arról van szó, hogy milyen legyen a földbirtok-politika; számukra a szolgálat fontos akkor, amikor az uniós forrásokat el kell érni. Számukra a szolgálat fontos akkor, amikor egységes programok mellett ki kell állni, mondjuk, egy jégesőmérséklő rendszer kialakítása.

(11.50)

Számukra fontos az, hogy milyen lesz stratégiai szempontból az elkövetkező időszakban az öntözésfejlesztés, vagy éppen a fehérjeprogramot is említhetném. Az emberek, a gazdák számára, a vidék számára fontos az ő életük, az életminőségük. Az a politikus pedig, aki csak szalmabálát tud odavinni, azt gondolom, megkapja a méltó megítélését a vidéktől, az emberektől 2017-ben is.

Tisztelt Országgyűlés! A vidék egyet akart: boldogulni, élni. A vidék megválasztotta az őt képviselő vezetőket. Itt szeretnék most köszönetet mondani annak a 17 szervezetnek, amely a Magosszal összefogott, aki ma a teljes magyar agrár-, élelmiszer-gazdaságot képviseli, lefedi az országot. Egyértelművé tették, hogy ők szolgálni akarnak, és együtt a vidékkel, az emberekkel boldogulni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)