Felszólalás adatai
341. ülésnap (2014.02.06.), 56. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Fónagy János (Fidesz) |
Beosztás | Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
Videó/Felszólalás ideje | 4:15 |
Felszólalások: Előző 56 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ismeretterjesztésre mindig örömmel vállalkozom. Azt pedig, hogy ki mit ért arrogancia alatt, engedje meg, hogy egy másik alkalommal egymás között tisztázzuk.
A Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásáról szóló döntés az egyik leghosszabb előzménnyel bíró döntése lesz az Országgyűlésnek, és ez a téma a Magyar Országgyűlés modern kori történelmének az egyik legjobban előkészített ügye. Az Országgyűlés több kormányzati cikluson keresztül foglalkozott a kérdéssel, 2005-ben, 2009-ben, 2011-ben az energiastratégia tárgyalásakor.
2005. november 21-én fogadta el az Országgyűlés azt a határozatot, amit Petrétei József igazságügy-miniszter nyújtott be a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbítására. Az országgyűlési határozat kimondja, hogy a Paksi Atomerőmű esetleges leállítása esetén a hazai villamosenergia-ellátás megoldhatatlanná válik. A határozat kimondja, hogy az erőmű üzemidejének meghosszabbítása energiapolitikai és gazdasági szempontok alapján egyaránt kedvező. A határozatot 339 igen, 4 nem és 8 tartózkodás ellenében fogadta el az Országgyűlés. Világosan látszik, hogy a Gyurcsány-kormány 2005-ben elkötelezte magát az atomenergia mellett, és ebben a Magyar Országgyűlés nagy többsége támogatta. Ráadásul 2005 és 2009 között az akkori kormányok az Országgyűlés kifejezett jóváhagyása nélkül bővítették Paksot, nem fenntartották a működő kapacitásokat, hanem bővítették - egyébként helyesen - blokkonként 440 megawattról 500 megawattra, így Paks kapacitása 1760 megawatt teljesítményről helyesen 2000 megawattra növekedett. Az akkori ellenzék, mi ezt nem kifogásoltuk, ezt hallgatólagosan, helyesen tudomásul vettük. Ezek után 2009-ben az Országgyűlés megadta a szükséges felhatalmazást a kapacitás fenntartásához.
Az országgyűlési pártok gyakorlatilag egyhangúlag fogadták a határozatot, és biztos vagyok benne, hogy azok, akik akkor megszavazták ezt, ha nem választások előtt lennénk két hónappal, ma is megszavaznák. 2011-ben pedig hosszas társadalmi vita és szakmai egyeztetés előzte meg az energiastratégia ugyancsak nagy többséggel történő országgyűlési elhatározását.
Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra a lehetőségre, hogy az Országgyűlés archívumában a több mint száz szakmai egyeztetés anyaga rendelkezésre áll, a minisztériumok irattárában ez a több mint száz szakmai fórum, egyeztetés, érdek-képviseleti és egyéb iratok rendelkezésre állnak. Nézzék meg, és akkor talán tisztábban látnak ezen a területen.
Elmondható tehát, hogy megvolt a szakmai előkészítés, megvolt a felhatalmazás, és az elmúlt 20-25 év történelmében példa nélkül, egyedülálló módon megvolt a politikai konszenzus, ebből pedig következik, hogy az Országgyűlés döntéseinek végrehajtása a kormány számára nemcsak felhatalmazást jelent, hanem egyenesen kötelezettséget. Ennek tettünk és teszünk eleget. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 56 Következő Ülésnap adatai