Felszólalás adatai

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hozzászólásomat három állítással szeretném kezdeni, utána ezen három állítás indokait szeretném adni.

Az első állításom az, hogy jó ez a törvényjavaslat. A második állításom (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Rossz!), hogy bizony nem annyira jó ez a törvényjavaslat. A harmadik állításom viszont az, hogy csapnivalóan rossz ez a törvényjavaslat. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)

Jó ez a törvényjavaslat, mert alapvető célja - ami egyébként a törvényjavaslat 1., 2. §-ában és a hatályba léptető rendelkezéseiben van megfogalmazva - mindenképpen támogatandó. Akár a mezőgazdasági bizottság ülésén elhangzott indokokat, akár az itt, eddig a bizottsági előadók megfogalmazásában elhangzott, erre vonatkozó indokokat nézzük, nem lehet kérdéses, hogy nem lehet vitatni és elvitatni, hogy szükséges kedvezményekkel is segíteni azt, hogy a vidék és annak a szociális, egészségügyi, ha tetszik, a vidéken való létezést elősegítő létesítmények beruházásai olcsóbbak legyenek. Legyenek olcsóbbak, végül is ezt célozza ez a törvényjavaslat, és igyekszik megteremteni azokat a garanciákat - meg kell azért még nézni pontosan, hogy ezek jó garanciák-e, én úgy látom, hogy alapvetően jók ezek a garanciák -, amelyek azt is biztosítják, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a kedvezménnyel.

Nem lehet kérdéses, hogy egy olyan pártnak, mint a Magyar Szocialista Párt, ebben a vonatkozásban támogatnia kell a törvényjavaslatot, hiszen a vidék, a vidéken élő ember fejlődése, jólétének a megfelelő és jó irányú alakulása nélkül beszélgethetünk mi itt sok mindenről: Európáról, a fejlett Magyarországról, sehol nem leszünk. Ha az emberek ott helyben jól érzik magukat, és ehhez hozzá kíván járulni ez a törvény, akkor tettünk valamit ennek az érdekében.

Nem jó ez a törvényjavaslat, mert bizony tartalmaz átgondolatlan elemeket is. Ilyen átgondolatlan elemnek tekintette a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a mezőgazdasági bizottsági ülésen - ennek megfelelően ebben a részében már ott sem támogatta - a törvényjavaslat beterjesztett 3. §-át, amely nem másról, mint a földvédelmi járulék elég radikális - ahogy azt itt ismertette is képviselőtársam -, esetenként a kétszerest is meghaladó növelését célozza. Összességében azt lehet mondani, hogy nem egy hatalmas nagy összegről van szó, bár ennek a részletei és hatásai a mezőgazdasági bizottsági ülésen meglehetősen rejtve maradtak, de az itt elhangzottakból is kiderült, hogy 1,5-1,8 milliárd forintról van szó, ha ezt megduplázzuk, összességében sem éri el a 4 milliárd forintot.

Mégis van egy elfogadott, két évre szóló költségvetése ennek az Országgyűlésnek, és ezen túlmenően semmi bizonyítéka nincs annak, hogy ezzel a duplájára emeléssel valóban elérhetők azok a célok, amelyek a földdel kapcsolatosan például a Borkó képviselőtársam által ismertetett bizottsági álláspontban is megjelentek.

(20.40)

Hozzá kell tenni még egy dolgot: ha ez a gondolat, a földvédelmi járulék növelése valóban ilyen átgondolt és végiggondolt lett volna, akkor - gondoljuk mi, a Magyar Szocialista Párt részéről - egy felelős kormány felelős minisztériuma által beterjesztett törvényjavaslat része lehetett vagy kellene hogy legyen. Itt azonban nem erről van szó.

Elhangzott a mezőgazdasági bizottság ülésén ennek a törvényjavaslatnak az életútja - már az előkészítése, életútja. Itt lényegében valóban nem más volt az indító ok, mint hogy - és hangozzék el pozitív értelemben a neve - az Ifjúsági és Sportminisztériumban kitalálták, hogy bizony a vidék fejlesztéséért és a vidéki sport fejlesztéséért ilyen ágon is tenni kellene. Egészen őszintén szólva, ennek a törvényjavaslatnak más benyújtási indoka nem volt.

De ez így nagyon soványnak tetszett, ezért hát mellé kellett tenni valamit - merthogy így, ilyen formában az ISM mégiscsak ostobaságnak gondolhatta volna, hogy egy ISM-előterjesztésben módosítani a termőföldtörvényt akkor és olyan időszakban, amikor egyébként nagyon-nagyon zajos a földtörvény körüli vitától akár még az európai uniós tanácskozás is -, ezért ilyen vak tyúk is talál szemet alapon, akkor legyen egy kis agráros összefüggése is ennek a dolognak, gyorsan mellétették ezt, az FVM-ben egyébként nem újkeletűen jelen lévő gondolatot a földvédelmi járulék növeléséről.

Azt mondta Borkó úr, hogy ez a kormány számára fontos. Akkor egyetlenegy kérdésem van: miért a mezőgazdasági bizottságnak kellett ezt a törvényjavaslatot benyújtania? Miért nem volt elegendő idő arra a kormánynál, hogy azt a bizonyos törvénymódosítást, a földtörvény módosítását abban az átfogó értelemben, ahogy egyébként ígérte, és nem a választásokkor, hanem ez évben, a mostani plenáris ülésszak elején, beterjessze?

Az a gyanúnk ezzel a törvényjavaslattal - még egyszer: nem elvitatva az 1., 2. és értelemszerűen a 4. § létjogosultságát és fontosságát -, hogy bizony ez egy átgondolatlan, a nemzeti kinccsel nem stratégiai értelemben gondolkodó kormányzati politika. Ennek megfelelően nem tudunk egyetérteni azzal, hogy ilyen módszerekkel, ha úgy tetszik, amikor valaki erősebbnek bizonyult a másiknál, akkor a földtörvényt az ő szempontjainak megfelelően, ha azok még oly nemes szempontok is, módosítgassák. Ha valóban nemzeti kincsünk a föld, akkor a termőföldről szóló törvényhez ne ilyen módon nyúljunk hozzá!

De hogy megint képszerű legyek, mint az előző vitában azzal a bizonyos fürdőszoba-hasonlattal: az az álláspontunk, hogy attól, hogy mindig csak azt a lépést tesszük meg, amit éppen aktuálisan megtehetni látunk, még eltévedünk. Ha valaki ennek az igazságát kétségbe vonja, annak ajánlom, hogy tegyen egy túrát az erdőben, és mindig csak arra menjen, ahol a domborzat és az erdő fái között éppen lehetőséget lát. Csúnyán el fog keveredni. Stratégia nélkül, iránytű nélkül, térkép nélkül csak ez vár ránk. Márpedig ennek a mostani törvényjavaslatnak hiányzik a térképe, az iránytűje, az a földkoncepció, ami az ezekben az ügyekben való döntést és mindenfajta döntést befolyásol.

Miért állítom én ezt? Azért állítom én ezt, mert kétségtelen tény, hogy a földtörvény ezelőtt négy esztendővel, 1997 ilyen tájékán harci kérdés volt. Akkor attól volt hangos az ország, hogy önök kormányra kerülésük esetén megvédik a magyar termőföldet, megvédik a nemkívánatos külföldiektől, megvédik a spekulációtól. A helyzet az - és ez ugyancsak az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén hangzott el -, hogy a folyamatok nem változtak; a földtörvény sem, pedig ígérték. Ha az elmaradt, és ennek a törvénynek a kapcsán el kell mondani, hogy elmaradt, ezáltal ez a kormány önmaga ígéretét is be nem tartva ahhoz járult hozzá, hogy a magyar termőföld teljesen indokolatlanul és időnként teljesen erkölcstelenül külföldiek fennhatósága alá került.

Azt gondolom, hogy ilyen körülmények között - még egyszer: a célok támogatása mellett - nem lehet szó nélkül elmenni a kormány gyakorlata láttán. Ez az álláspontunk természetesen a konkrét benyújtott módosító javaslatunk elfogadása esetén nem jelenti azt, hogy - még egyszer ismétlem - a vidékfejlesztés céljait szolgáló, engedményeket tartalmazó két passzust a Magyar Szocialista Párt a legvégén meg fogja szavazni.

Köszönöm figyelmüket.