Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy fontos törvénymódosító csomag áll előttünk. Valóban, az eddig elhangzottak alapján és én magam is ahhoz szeretnék csatlakozni, hogy persze jó, ha vita van. Én a harcias vitát is megértem, főleg egy katonai kérdéseket érintő témában. Hol máshol lehetnének harciasak a képviselők? Nyilván mindennek van mértéke. Én azért mégiscsak a közös nevezőt keresném, hiszen a honvédelmet valóban mindannyian nemzeti ügynek tartjuk, a honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdése is így fogalmaz. Tehát jó, hogyha ebből indulunk ki minden harciasság mellett, hogy ezt a közös nevezőt erősítsük. Nyilván hogyha a Magyar Honvédségről van szó, akkor talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy ez egy fontos záloga, mintegy alapja a biztonságunk garantálásának, hogy legyen egy ütőképes Magyar Honvédség. Tehát ezen szerintem nem érdemes vitatkozni. Azon, hogy ez mekkora legyen, milyen eszközökkel legyen felszerelve, azon persze lehet részletesen vitatkozni.

Most ez a törvényjavaslat nem feltétlenül erről szól, hanem arról szól, amit már itt előttem többen említettek, az államtitkár úr beszélt a biztonság értékéről, a biztonság fontosságáról. Ezt szeretném én is megerősíteni a KDNP-frakció nevében is, hogy igen, a biztonság az egy állandó érték, állandó értéket jelent mindannyiunk számára. És hogy ez miért kerül elő mindig?

Azért, mert egy rendkívül gyorsan változó világban kell megőriznünk azt az állandó értéket, ami a biztonságot jelenti. Ez egy nagyon-nagyon komoly kihívás mindannyiunk számára, és nagyon komoly kihívás a mindenkori Magyar Honvédség számára is, és azt kell hogy mondjam, hogy valamennyi nemzet számára, ahol hadseregeket fenntartanak és működtetnek, szinte valamennyi országban, talán néhány sziget kivételével, néhány kisebb sziget kivételével, itt nem másra gondoltunk.

Azzal hadd kezdjem én is, mielőtt rátérnék a törvény szövegére, a módosítási elképzelésekre, hogy én magam úgy látom, hogy az egyik nagyon nagy kihívása, talán a legnagyobb kihívása napjainknak, a XXI. századnak, hogy a globalizáció felgyorsult világában hogyan tudjuk megőrizni a nemzeti értékeinket, hogyan tudjuk megőrizni a nemzeti karakterünket, a helyi lokális közösségek értékeit, amelyekkel tartozunk gyermekeinknek, unokáinknak. Tehát én azt hiszem, hogy ebből kell, ebből a nagy összefüggésből kell kiindulnunk.

Persze említhetnék még jó néhány kihívást, többek között a jelenkori civilizációk megmaradását és a jelenkori civilizációk jövőjét, adott esetben a mi civilizációnk, a nyugati civilizációnk jövőjét is, gondoljunk csak a migráció folyamataira. Tehát ezekre mindre-mindre válaszokat kell adnunk és találnunk, méghozzá megnyugtató válaszokat. És akkor még nem is beszéltem az emberiség jövőjéről meg a Föld jövőjéről, amikor már egyesek alternatív világokat kutatnak, élhető, az emberiség számára élhető világokat kutatnak.

(15.20)

Szerintem nekünk továbbra is a Jóisten által teremtett világot, a Földet kell megbecsülnünk, és nekünk, magyaroknak elsősorban Magyarországot, itt a Kárpát-medencében a magyar nemzeti értékeket és az embereket kell megvédenünk, és mindent megtennünk a magunk háza táján, mind a törvényhozó hatalomnak, mind a végrehajtó hatalomnak, s kisebb és nagyobb emberi csoportoknak, nyilván az egyéni képviselői munkásságunknak köszönhetően is. Ennyit bevezetőképpen.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 27 törvény módosítását tartalmazza, tehát egy nagy anyag. Régebben úgy is fogalmazhattunk, hogy egy salátaanyag. Sok mindent érint, hiszen ez egy átfogó, sok-sok területet, sok-sok törvényt, adott esetben sarkalatos törvényeket is érint a módosítási szándék. Varga-Damm Andrea valóban dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. Említette, hogy az állami vagyonról szóló törvényt is érinti az előterjesztés, mint ahogy érinti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló CXXV. törvényt is. A kormányzati törekvések és szándékok nyilván tetten érhetők abban, hogy egyfajta egységes rendszer legyen. Azért lett létrehozva a mostani kormányzati struktúrában egy nemzeti vagyonért felelős minisztérium, amely tárca nélküli miniszterséget jelent, hogy felügyelje az állami vagyont, hogy ne kerülhessen ez elherdálásra. Szerintem ez egy helyes és jó döntés. Ezt a döntést meghozta a kormány, és ez a döntés tükröződik  hiszen jogállamban élünk  ebben a törvényben is. Szerintem ez semmiféle problémát nem fog okozni a Magyar Honvédség működésében.

Szeretném érinteni a honvédelmi törvényt, a 2011. évi CXIII. törvényt, amely egyrészt azon szándékok mentén kerül módosításra, hogy a polgári felkészüléssel kapcsolatos feladatok hatékonyabban legyenek koordinálva. Nacsa Lőrinc fiatal képviselőtársammal, tehetséges kollégámmal beszélgettünk arról, hogy a polgári védelem mit is jelent valójában, és mit is jelent az, amit Varga-Damm Andrea mondott a katasztrófavédelem kapcsán. Valóban, egy egészséges országban szerintem arra kell törekedni, hogy a polgári védelem mint egy nagy rendszer átfogjon sok-sok mindent. Tehát a hátország védelme, a civil lakosság, a civil emberek, polgártársaink, állampolgártársaink védelme legyen hangsúlyos elem. Ez nyilván a mai korban is és minden korban nagyon nehéz feladat, de ezt el lehet látni.

S nyilván a történelmi korok, s a rendszerváltás sok mindent hozott. Nem akarom most végigsorolni történetileg, hogy mi minden történt. Tudjuk azt, hogy a katasztrófavédelem egy erős szervezetté alakult, és maga alá tudta gyűrni adott esetben a polgári védelmet is. De szerintem fontos törekvés ebben a törvénymódosításban is, hogy a polgári védelmi felkészültséget, a polgárok tájékoztatását, a civil emberek felkészítését az esetleges különleges jogrendi helyzetekre megtegyük. Szerintem ez fontos dolog, mert az emberek nem nagyon tudják, hogy baj esetén mit kell tenniük. Nekünk kötelességünk, hogy ezt is megtegyük és elvégezzük, vagy elvégezze a kormányzat nyilván a végrehajtó hatalom élén. S ezt a feladatot nyilván a honvédelmi miniszter fogja ellátni a módosítás alapján. A KDNP-frakció ezt támogatja.

Szerintem jó gondolat a megyei védelmi bizottságoknál létrehozott általános elnökhelyettesi feladatkör is, és jó gondolat a civil polgármesterek mellé odahelyezni egy védelmi szakembert, egy referenst, egy honvédelmi referenst. Szerintem ez megoldható feladat, nem hinném, hogy ez ördögtől való, nem hinném, hogy ez létszámgondokat jelentene. Szerintem ez erősödés, és a szakmai, hozzáértésbeli képességek erősítését jelenti, s a civil szférával a kapcsolatot is erősítjük ezen keresztül, és egy hatékonyabb védelmi rendszert tudunk kialakítani ennek köszönhetően.

Azért fontos ez, mert a honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy Magyarország biztonságát három pillérre helyezzük. Ez a három pillér nem áll másból, mint egyrészt a Magyar Honvédség képességeiből, a NATO szövetségi rendszeréből, a szövetségeseinkből, valamint állampolgáraink, a magyar állampolgárok áldozatkészségéből, hazafias elkötelezettségéből.

Ennek érdekében szerintem bőven van mit tenni, a Magyar Honvédség képességeiben is. Nyilván a NATO döntően rendben van. Az állampolgáraink felkészültségét segítenünk kell, tudatosabbá kell tennünk, a biztonság iránt elkötelezettebbé és szélesebb látókörűvé kell tenni az állampolgárainkat, hogy ha baj van, mindenki tudja, hogy mi a teendő, és mit lehet tennie, hová kell fordulnia, mit csinálhat.

Szerintem egy nagyon komoly hibát követett el a magyar Országgyűlés 2004-ben, amikor olyan módon szüntette meg az általános hadkötelezettséget, ahogyan megszüntette, mert ezzel gyakorlatilag nemcsak a sorkatonai szolgálatot szüntette meg, hanem az adatközlési, a tájékoztatási, a nyilvántartási kötelezettséget is, és az egészségügyi alkalmassági vizsgálat eltörlését is ezzel a kétharmados törvénnyel elfogadta akkor a magyar parlament. Pestiesen vagy népiesen fogalmazva, ezzel kiöntöttük a gyermeket is a fürdővízzel.

Azért próbálja a kormány ezt a hibát helyrehozni, hogy legalább naprakész nyilvántartása legyen arra nézve, hogy kik azok, akikhez fordulhatunk, kik azok, akik a harmadik pillérnél megszólíthatók. A mai rohanó világban nagyon fontos az időtényező, márpedig időt is meg tudunk spórolni azzal, ha a nyilvántartási rendszerünket naprakésszé tesszük. S ez nem az állampolgárok zaklatásával jár, hanem meglévő, adatokkal foglalkozó, adatok nyilvántartásáért felelős állami szervek bevonásával történik, az adatok átadása történik meg a katonai nyilvántartás rendszerébe, ami szerintem teljesen észszerű és normális dolog. Ez egy józan elképzelés, amely azt a hibát próbálja helyrehozni, amit akkor elkövetett a magyar parlament. Akkor nyilván mindenki azt a jövőképet látta, hogy már kitört a világbéke, és már mindent megszüntethetünk, leépíthetjük a Magyar Honvédséget, és nincs szükség már sorkatonai szolgálatra sem, sőt a nyilvántartási rendszerre sem, amely normális önvédelmi lehetőséget, egy képességet szüntetett meg ezen keresztül.

Most nem beszélek arról, hogy 2001-ben én kezdeményeztem a tartalékos rendszer létrehozását, több formában. Sokan megértették ezt, de nem sok lépés történt. Most ez a folyamat elindult. Államtitkár úr beszélt arról, hogy 17 tartalékosunk volt 2010-ben, ezek száma most már több mint 9 ezer fő. Ez óriási eredmény. Bízom benne, hogy sikerült a Zrínyi haderőfejlesztési programban végigvinni azt a 20 ezer fős tartalékos állományt, amely egy ekkora lélekszámú ország esetében szerintem indokolt, fenntartható és működtethető.

Amit még felírtam magamnak: 2016-ban volt egy fontos NATO-csúcs Varsóban. Varsóban nagyon komolyan kezdtek el foglalkozni  már azt megelőzően is, de Varsóban kiemelt napirend foglalkozott  a hibrid hadviselés sajátosságaival, ezzel az új típusú negyedik generációs hadviseléssel. Ebben a NATO hét alapkövetelményt fogalmazott meg, s ehhez nekünk érdemes alkalmazkodnunk és igazodnunk, mert rólunk is szól mindez, a mi védelmi képességeinket is ilyen módon kell megerősíteni. Ezen a hét alapkövetelményen belül arról beszél a NATO-csúcs, hogy a kormányzat stabilitása, tehát egy politikai berendezkedés stabilitása mennyire fontos; mennyire fontos az ellenőrizetlen tömegmozgások hatékony kezelése; fontos a tömeges sérülések kezelésének képessége, hogy ezt alakítsák ki a NATO-tagországok; fontos az energiaellátás biztonsága, az élelmezés és vízellátás biztonsága kiemelt jelentőségű, a polgári hírközlési rendszerek és a közlekedési rendszer ellenálló képessége is kiemelt jelentőséggel bír. S itt kerül említésre a polgári felkészítés, a polgári felkészültség, tehát az állampolgárok felkészültsége is, a biztonságtudatos gondolkodás. Nagyon-nagyon fontos dolog ez, mert a változások soha olyan gyorsan nem következtek még be, mint napjainkban meg az elkövetkezendő időszakban. Erről már jó néhányszor beszéltünk.

Hadd mondjam el még a következőt, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, a hibrid hadviselés és az új különleges jogrendi tényállás felvetése kapcsán. Régen minősített időszaknak neveztük mindezt, ma különleges jogrendnek. Az Alaptörvényben is szerepel mindez: a veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet, a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a váratlan fegyveres támadás, és pár évvel ezelőtt még jómagam javasoltam, hogy a kormány vegye napirendre, és aztán a parlament el is fogadta, a terrorveszélyhelyzet, a terrortámadás esete. Ez a hat különleges jogrendi tényállás vagy minősített időszak van a mai magyar jogrendszerben.

Ez egy nagyon-nagyon széles körű, szinte minden biztonsági kockázatra kiterjedő felelős gondolkodást tükröz. Nem sok olyan ország van, ahol ennyi bajra gondolnak az ott élő politikusok, törvényhozók és a végrehajtó hatalom. S valóban, a hibrid hadviselés kapcsán, miközben persze százszázalékos biztonság nincs, de törekszünk rá, hogy minél nagyobb biztonságban élhessenek az embertársaink, polgártársaink, ezért az új típusú kihívásokra is oda kell figyelnünk.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a kibertámadásról is, ami szintén említésre kerül az anyagban. Ez az egyik eleme az úgynevezett negyedik generációs hadviselésnek, a hibrid hadviselésnek. A hadviselés fejlődési történeteiben William Lind négy generációt nevez meg, négygenerációs hadviselést. Az első generáció, csak röviden: új harceljárások, kötelékek szerepe, tisztiiskola létrehozása. 1808, Ludovika Akadémia, csak hogy mondjak egy példát, de nyilván a porosz és az orosz iskolákban is, aztán a Habsburgoknál a Mária Terézia Akadémia létrejött 1752-ben.

A második hadviselés az ipari forradalom időszaka, kiteljesedése, a tűzérségi eszközök fejlődése, fejlesztése, a harckocsik megjelenése. Az első világháborúban a britek már bevetettek a nyugati fronton Mark I-es és Mark II-es páncélosokat. Még nem tömegben használták őket, hanem egyenként, de már ez is egy olyan mondást erősített, amit az első világháborúban mondtak, hogy a tűzérség legyőz, a gyalogság elfoglal. Ez volt a második generációs hadviselés.

(15.30)

Mindjárt eljutunk a negyedikhez. A harmadik generáció gyakorlatilag a II. világháború időszaka, a mobilitás, manőverezési képesség, harckocsihadosztályok tömegben való alkalmazása, totális háborúk és a hátország támadása. Itt már előjön, hogy a hátország addigi biztonsága a modern technikával, technológiával már nem garantálható vagy kevésbé garantálható. Itt is előjön már a polgári védelem fontossága, a légvédelmi, légoltalmi pincék létrehozása a civil lakosság védelme szempontjából.

A negyedik generációs hadviselés, amiben ma élünk, ahol már nincs hadüzenet, nagyon nehéz megkülönböztetni a béke, a klasszikus béke állapotát a minősített időszakoktól, a különleges jogrendtől, tehát a háborús időszaktól. Ki mondja meg azt ma nekem, hogy ha például a kibertérben valamilyen támadás történik bármelyik magyar állami intézménnyel szemben  és naponta történnek ilyenek , az most háború vagy nem, nyomásgyakorlás vagy nem? A klasszikus, a clausewitzi értelemben vett háború definíciója: az akaratom rákényszerítése egy másik országra, egy célországra, hogy megtegye azt, amit egyébként nem tenne meg, a politika folytatása más, erőszakos eszközökkel  mondja Clausewitz. Ezt ki teheti meg?

Nyilván a mai világban, a mai technológia, technika színvonalán ilyen típusú manőverek, ilyen típusú befolyásolások nap mint nap megtörténnek, és nyilván ennek egy célja van, a káosz elérése az adott országban, destabilizálni a belső politikai erőt, a fennálló rendet, és kívülről irányítva természetesen mindezt. Sok esetben hadüzenet nincs, a mögöttes erők sem láthatóak. Tehát egy sajátos világban élünk, és nagyon fontos, hogy ezt felismerjük és lássuk, és egyre több képességre tegyünk szert annak érdekében, hogy a magyar embereket megvédjük az ilyen típusú hadviselés számos eszközétől. Hála a Jóistennek, a hibrid hadviselés valamennyi elemét egyszerre még senki sem használta, mert az már a katonai erőt is jelenti, ne adja isten, nukleáris eszközök bevetését is jelenti, de diplomáciai nyomásgyakorlást, pénzügyi nyomásgyakorlást és sok-sok minden mást viszont igen.

Végezetül pedig azzal zárnám, hogy a KDNP természetesen támogatja a törvénymódosítást. Bízom benne, hogy tovább tud haladni lendületesen a haderőfejlesztési célkitűzés. Ez a tízéves terv fontos mindannyiunk számára, és ez garantálja, hogy egy ütőképes Magyar Honvédségünk legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)