Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megszokhatták már, hogy a hasonló törvényjavaslatok esetében elsősorban adatvédelmi szempontokat szoktam a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, és ez így lesz most is. Sajnos, ugyanazt a tendenciát látjuk ebben a törvényjavaslatban is, mint ami már több korábbi törvényjavaslatban is megjelent, hogy a kormány adatéhsége továbbra is határtalan. Lényegében mindent szeretne tudni a polgárokról, és hogy őszinték legyünk, fütyül arra, hogy az európai adatvédelmi szabályok milyen módon védik az európai polgárok adatait. Most mondom, nem lennék nyugodt a kormány helyében abból a szempontból, hogy ez a törvény, ha elfogadja az Országgyűlés, akkor az európai adatvédelmi szabályokkal való ütközés tekintetében, magyarul, ezzel a legendás és híres GDPR-ral való összevetésben hogyan fog szerepelni. Továbbra is elképesztőnek és felháborítónak tartjuk, hogy miközben a kisvállalkozók csodákat csinálnak azért, hogy megfeleljenek a GDPR-nak, egy sor, egyébként szükséges garanciát kell biztosítaniuk, eközben a kormány fütyül mind a célhoz kötöttség elvére, mind pedig az adatokkal való rendelkezés elvére.Hadd hozzak néhány példát ebből a törvényjavaslatból is! Például a törvényjavaslat 3. §-ában lényegében követhetetlenül kibővülnek a lakcímnyilvántartásból való adatszolgáltatás feltételei. A közjegyző, a bíróság, az ügyészség, a külügyi elemző központ, az országgyűlési központ vagy Országgyűlési Őrség, a búr és a búrkalap is hozzájuthat ezekhez az adatokhoz válogatás nélkül, és anélkül, hogy egyébként ennek különösebb értelme lenne.

Még problémásabbnak látjuk a 16. §-t. A 16. §-ban ugyanis kimondottan egészségügyi adatokat, tehát különösen védett adatokat ad, adhat át a rendszer az egészségügyi rendszeren kívüli, de különböző hatóságoknak, például a közlekedési hatóságnak. Lehet, hogy ez kényelmes önöknek, vagy kényelmes a hatóságoknak, vagy van egy csomó uniós pénz, amit el akarnak költeni, és erre pont jól jön, hogy egy ilyen rendszert, elektronikus rendszert építsenek ki, de ez nyilvánvaló módon sérti az állampolgárok saját adataikhoz való jogát, és egyébként a célhoz kötöttség nagyon nehezen igazolható.

Tudom, hogy majd elmondja államtitkár úr, hogy de csak azért, merthogy majd akkor a jogosítványnál, nem tudom, micsoda, egyszerűbb lesz, de azt kell önöknek mondanom, hogy pontosan ezek a típusú kiskapuk azok, ahol valamelyik hivatal kényelme érdekében feláldozzuk az adatokhoz való jogot, és feláldozzuk az adatbiztonságot.

Nem mondom tovább, hasonlóképpen az arcképpel is nagyon könnyedén bánik a törvényjavaslat. Ez az elektronikus arcfelismerés korában ugyanolyan érzékeny, személyes adattá válik, mint a numerikusan vagy digitálisan, szövegesen rögzíthető adatok, és ezeket is nagyon széles körben teszi megoszthatóvá, megismerhetővé a hatóságok számára ez a törvényjavaslat.

Összességében ez nem egy korszerű adatvédelmi szemléletet, hanem az igazi, klasszikus rendőrállami szemléletet tükröző javaslat, a rendőrség ilyen-olyan nemzetbiztonsági meg egyéb, bürokratikus érdekeire hivatkozik, és a különböző állami hatóságok minden adathoz hozzáférhetnek. Ez nem egy európai törvény, nem egy európai megoldás, nem is fogjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)