Felszólalás adatai

Megpróbálom néhány gondolatban összefoglalni azt, ami a különböző ellenzéki pártok részéről elhangzott. Nagyjából általánosnak mondható az a vélekedés, hogy itt többről van szó, mint nyugdíjkorhatárról, hiába próbálja a kormányzat úgy beállítani, hogy itt egy korhatárvitáról van szó. Nyilvánvalóvá vált, és az ellenzék minden jelen lévő pártja azt fogalmazta meg, hogy itt bizony a kormányzatnak valamiféle egyéb céljai vannak a bírósági rendszerrel és az idősebb bírókkal. Abban már megoszlottak természetesen a vélemények a különböző pártok között, hogy erre eleve szükség van-e, vagy ez-e a megfelelő módszer a kivitelezésre.

Úgy gondolom, hogy a két álláspont, miszerint például a Jobbik részéről elhangzott, hogy nem lennénk ellene a bírók munkájának egy megfelelő szakmai szűrésének, de ezt természetesen a bírói rendszeren belül tartanánk, szigorú törvényességi kontroll mellett, hiszen ez fenntartaná a bírósági rendszer függetlenségét. Viszont mindenképpen úgy gondoljuk, hogy a bírói munkának egyfajta objektív mérésére szükség van, lévén, hogy tapasztaltuk néhány esetben a hozzánk eljutott megkeresések és az elmúlt évek akár jogvédő tapasztalataiból - ezt például Gaudi képviselőtársam is kifejtette -, hogy bizony-bizony voltak olyan bírók, akiknek a munkája felülbírálatra adhatott indokot. De ezt nem lehet olyan módon, tarvágással megoldani, hogy egy bizonyos életkor felett elküldjük nyugdíjba a bírókat, hiszen ez nem korkérdés, ugyanúgy az idősebb bírók, mint a fiatalabbak között egységes rendszer alapján kell megállapítani a munkát.

Az MSZP részéről Lamperth Mónika képviselőtársunk ennél keményebben fogalmazott. Ő úgy fogalmazott, hogy izzadságszagú a kormány érvelése, és ők rámutattak arra, hogy nincs szükség ilyen típusú szabályozásra. Ők a bírói függetlenség megsérülését vélték felfedezni az egész szabályozásban, tehát nem a számok kerültek előtérbe, nem 62, 63, 64 vagy 65 éves kor volt az MSZP problémája, hanem az, hogy itt tulajdonképpen egy piaci számháborúnak érezték a kormányzat lépéseit.

(18.10)

Összességében elmondható, hogy az ellenzék minden pártja abban egyetértett, hogy indokolatlan a 62 és a 65 év közötti különbségtétel a vezető tisztségek betöltésénél, a bírósági, ügyészségi vezető tisztségek betöltésénél, annál is inkább, mivel a szabályozás tervezete tartalmazza azt, hogy a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az OBH elnöke kivételt jelentene. Tehát amennyiben életkorral próbálná meg magyarázni a kormányzat ennek a szükségességét, a vezetői tisztségre való alkalmasságnak az okát, ez azon a logikai bukfencen bukna el, hogy a legfőbb vezetők tekintetében ezt a kiskaput meghagyja a tervezet, ami tulajdonképpen védhetetlenné teszi. Ennélfogva a 62 és 65 éves kor közötti, még munkajogviszonyban, tehát bírói jogviszonyban lévő emberek vezető tisztségének a megszüntetését az ellenzék egyértelműen úgy ítélte meg, hogy ez diszkriminatív, és felmerült egyébként az is, hogy ez másodszorra sem fogja kiállni az Alkotmánybíróság próbáját. Az ellenzék kérte a kormányzatot, hogy változtasson álláspontján, ezek szerint sikertelenül.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)