Készült: 2020.03.30.15:40:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

129. ülésnap (2008.03.10.), 201. felszólalás
Felszólaló Hadházy Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:21


Felszólalások:  Előző  201  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti éghajlat-változási stratégia 2008-2025 címet viselő munka rendkívül értékes, nagyon sok pozitív gondolatot fogalmaz meg és rögzít. Alapvetően támogatni is lehet. Nem kívánom most ennek az értékelését elvégezni, csak néhány olyan kérdésre szeretnék rámutatni, amit hiányolok ebből az anyagból, mert úgy gondolom, azért nem teljesen kerek ez a stratégia.

Azt elfogadhatjuk és rögzíthetjük, hogy Magyarország súlya és szerepe a világban elég csekély, ettől függetlenül mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a ránk kirótt elvárásoknak megfeleljünk. Ezt akkor is meg kell tennünk, ha nagyon jól tudjuk, hogy olyan nagy ipari hatalmak, mint például az Egyesült Államok vagy Kína, igazából teljességgel figyelmen kívül hagyják ezt a problémát, és olyan pályára állítják a Föld éghajlatát, ami aztán mindenki számára kényszerhelyzetet fog szülni. Ennek tükrében most először is a közlekedési kérdésekkel kívánok foglalkozni két csoportosításban. Az egyik a Duna mint vízi út szerepe és jövője, a másik pedig az országon belüli tömegközlekedés kérdése.

A másodikkal kezdem. Szakemberek és mások is régóta mondják azt, hogy az ország főváros-centrikusságát, fővárosfüggését oldani kell. Nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években, az elmúlt tizenöt-húsz esztendőben több százezer ember költözött ki a főváros környékére, azonban ők itthagyták a munkahelyüket, az iskolájukat, az egészségügyi ellátórendszerüket, mivel az agglomerációban ezeket a szolgáltatásokat, lehetőségeket nem kapták meg.

Éppen ezért a kormányzat figyelmébe szeretném ajánlani, hogy az agglomerációt és a fővárost érintő súlyos környezetvédelmi kérdéseket, problémákat jelentős mértékben lehetne enyhíteni, ha az agglomeráció területén létrehoznánk munkahelyeket vagy azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fővárosba történő ingázást jelentős mértékben csökkenthetik. Ha ezt a munkát elvégezzük, akkor ki fog derülni, hogy a jelenlegi úthálózat többé-kevésbé képes kiszolgálni a forgalmat, illetve megfelelő tömegközlekedési rásegítéssel, annak erősítésével középtávon ezt a kérdést kezelni lehet. Ez nyilvánvalóan nemcsak környezetvédelmi problémát vet fel és old meg, hanem gazdasági és kulturális tényező is, hiszen egyben a fővárost körülölelő agglomerációt fejlesztjük, és ott teremtjük meg a hosszú távú megélhetés lehetőségét. Iskolákat kell építeni, egészségügyi intézményhálózatot kell kialakítani, munkahelyeket kell teremteni, ehhez pedig egy kormányzati stratégia készítése volna szükséges.

(19.10)

Ezzel is természetesen hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az éghajlatváltozás üteme nagyon minimális mértékben ugyan, de csökkenjen.

A másik közlekedési kérdés a Duna mint hajózóút kérdése. Sajnálatos módon a Duna szerepe ma igen jelentéktelen, jóval nagyobb forgalmat lehetne ezen a területen lebonyolítani, és nagyon jól tudjuk azt, hogy a vízi szállítás jóval hatékonyabb és jóval környezetbarátabb megoldás, mint akár a vasúti, akár a közúti szállítás. Az Unió egyébiránt ezt a kérdést messzemenően támogatja, olyannyira, hogy az Európai Unió közlekedési és turisztikai bizottsága egy munkatervet dolgozott ki, és egy uniós biztost is kijelölt annak érdekében, hogy készítsék el a Duna mint európai vízi út fejlesztésének programját. Ezt a programot 2010-ig el kell készíteni, és azt követően a 2014-2020 között esedékes európai uniós költségvetésben lehet és kell a szükséges forrásokat biztosítani.

Ez a munka elkezdődött, Magyarországon is folyik. A Vituki ennek a szakmai felelőse, és természetesen a vízügyi szakma is részt vesz ebben a munkában a vízügyi igazgatóságok és más vízügyi szervezetek révén. Azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy az az általános vélekedés alakult ki, hogy ez a dunai hajózási program csak a hajózóút fenntartására és kialakítására koncentrálódik, és nem foglalkozik olyan egyéb kérdésekkel, mint területfejlesztés, mint turizmus, mint ökológia, amely mint tudjuk, az EU víz-keretirányelvei alapján kiemelt jelentőségű tényező. Bizony, itt nagyon komoly szakmai ellentmondások is kialakulnak vízbázisvédelem, ökológia és hajózóút, gazdaság területén. Ezeket az ellentmondásokat föl kell oldani, nem hatalmi szóval, hanem megfelelő kommunikációval. Azt szorgalmazom, hogy végre vonjuk be a társadalmat ebbe a nagyon fontos kérdésbe, vitassuk meg a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal, a régiókkal együttműködésben annak érdekében, hogy egy olyan program alakuljon végre ki, amely társadalmilag támogatott lesz, és a megvalósítás első fázisában nem azon fogunk vitatkozni, hogy miért ezt kell megvalósítani, mi hiányzik belőle és mi fölösleges. Rendkívül bonyolult és nagyon nehéz ez a kérdés, de mindenképpen az ország számára rendkívüli fontosságú.

A másik kérdéskör, amit szeretnék felszólalásomban említeni, az a komplex vízkészlet-gazdálkodás kérdése. Igazából vitatkoznak a tudósok, a kutatók azon, hogy ez a globális felmelegedés valóban elkezdődött-e egyáltalán. Van, aki egyébként ezt is érdekes módon vitatja, és azon is vitatkoznak, hogy a felmelegedés minek köszönhető, milyen szerepet játszik ebben a környezetszennyezés, milyen szerepet játszik az energiahordozók elégetése, és egyáltalán milyen folyamat részesei vagyunk, és 10, 20, 50 év múlva ez a folyamat milyen hatással jár a Földre és ezen belül természetesen a Kárpát-medencére. Azt szerettem volna tehát érzékeltetni, hogy ebben azért elég nagy vita alakult ki az elmúlt időszakban.

De azért, ha nyitott szemmel és füllel járunk, mi magunk is láthatjuk azt, hogy bizony a felmelegedés elkezdődött, mérések is mutatják ezt. Azt mondom, hogy ez nagyon nagy kockázatokat vet föl, nagyon nagy kockázatokat jelent, és igazából nagy a veszélye annak, hogy az időjárás megváltozik és szélsőségesebbé válik. Ennek jelei egyébiránt már mutatkoznak ma is, így például a nyári időszakok melegebbek és szárazabbak, a téli időszakok enyhébbek és csapadékosabbak lettek. Nyilvánvaló, hogy ha ez a folyamat elkezdődött, akkor vélhetően tovább is fog folytatódni. Ez azt jelentheti, hogy bizony a csapadékeloszlás szélsőségesebbé válhat, és előfordulhat az, hogy még hosszabb szárazabb időszakok lesznek, illetve még intenzívebb csapadékos időszakok is, akár monszunszerű esőzések is bekövetkezhetnek a vízgyűjtő területen. Mint tudjuk 2002-ből és 2006-ból, ezek bizony Magyarország számára igen nagy próbatételt jelentenek.

Arra szeretnék rávilágítani, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani nemcsak a Tisza szabályozására, nemcsak a Vásárhelyi-terv végrehajtására, hanem ilyen mélységű, ilyen szintű programot kell elkészíteni a Duna magyarországi szakaszára is, kettős feladattal, egyrészt a víztározási képesség növelése céljából, hiszen a nyári időszakban a Dunán lefolyó vízmennyiség rendkívül csekély, ez tovább csökkenhet, és bizony a felmelegedés olyan hatással is jár, hogy a folyóvölgyektől messze fekvő területek talajának a vízháztartása is jelentős mértékben megváltozik, ami a mezőgazdasági kultúrára is jelentős befolyással lehet.

Tehát mindenképpen arra kell felkészülnünk egyrészt, hogy mivel Magyarország olyan adottságú ország, hogy a vízkészlete döntő többségében külföldről származik, ezért véleményem szerint a víztározási kapacitásokat jelentős mértékben növelni szükséges az öntözővíz, illetve a stratégiai jelentőségű ivóvíz hosszú távú biztosítása céljából. A víz stratégiai kérdés lesz nagyon gyorsan a Kárpát-medencében is és Európában is, és Magyarország lehet legalább Közép-Európa vízellátó országa, és ezt a stratégiai helyzetet mindenképpen ki kellene használni azzal, hogy egy komplex vízgazdálkodási programot kellene elindítani. Most az előkészítési időszak rendelkezésünkre áll, ezt a munkát 2010-ig, 2011-ig kellene előkészíteni ahhoz, hogy a 2014-ben kezdődő új uniós költségvetésben a forrásokat biztosítani lehessen erre a feladatra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés rendkívül fontos megítélésem szerint, a magyar vízügyi és ökológiai szakemberek ebben a kérdésben készen állnak arra, hogy a szükséges előkészítő tervezési munkákat elvégezzék, és éppen ezért szerettem volna felhívni előadásomban is erre a kérdésre a figyelmet. Ezt a részt hiányolom ebből az előterjesztésből, tehát hiányolom "A nemzeti éghajlat-változási stratégia 2008-2025 között" címet viselő munkából ezt a kérdést, és javaslom, hogy a kormányzat ezeket a hiányokat mielőbb pótolja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  201  Következő    Ülésnap adatai