Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4125. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Bencsik János államtitkárnak, 20 perces felszólalási időkeretben.

BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy a lakosság terheinek további növekedését megakadályozza a jelenlegi szétszabdalt, átláthatatlan, pazarló, a fogyasztókat indokolatlan költségekkel terhelő távhő-szolgáltatási rendszer gyökeres átalakításával.

(21.20)

Azokon a területeken, ahol természetes monopóliumok működnek, ezeket az érdekeket erősebb állami szabályozással szükséges érvényesíteni, amit a hatósági ármegállapítás tud garantálni.

Az egyre több család számára nehezen kigazdálkodható rezsiköltségek az elmúlt években gyors ütemben növekedtek, és egyre nagyobb szeletet hasítottak ki a magyar háztartások kiadásaiból. A kormány ezért a szociális biztonság erősítése érdekében kezdeményezte az állami ármeghatározás bevezetését a lakossági gáz- és villamosenergia-, valamint az ez év márciusában elfogadott törvénymódosítás eredményeképpen a távhőszolgáltatás tekintetében is. A jogszabály a távhő árát a március 31-én alkalmazott ár szintjén befagyasztotta az új miniszteri rendelet kihirdetéséig. E szabályozás alapján a Magyar Energia Hivatal a nyár folyamán minden érintett távhőtermelő és távhőszolgáltató vonatkozásában elvégezte az indokolt költségek felülvizsgálatát, és javaslatot tett a távhőárak miniszteri megállapítására.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat e felülvizsgálat eredményeit is figyelembe veszi, és egyúttal megteremti egy új távhő-szolgáltatási támogatási rendszer bevezetéséhez szükséges alapfeltételeket. Az új támogatási rendszer célkitűzése kettős: egyrészről a lakossági távhőárak szinten tartásának biztosítása, másrészről a közszolgáltatást nyújtó távhőszolgáltatók ösztönzése arra, hogy ténylegesen primer energiamegtakarítással járó, nagy hatásfokú, kapcsolt termelésből vásárolják a távhőt.

A kötelező átvételi rendszer módosításának egyik célja éppen az volt, hogy a kapcsoltan termelők esetében a villamos energia ártámogatási rendszerét egy új, a hasznos hőigényen alapuló, hatékonyabb, az energiapolitikai célok megvalósítását jobban szolgáló hőár-támogatási rendszer váltsa fel. Erre azért van szükség, mert a földgáz alapú kapcsolt villamosenergia-termelő gázmotorokat villamosenergia-termelésre optimalizálták. Számos esetben a szükségesnél nagyobb villamos teljesítmény beépítésére került sor, mint amekkora kapcsolt hőkapacitást igényelt maga a hőpiac. Miután a korábbi támogatási rendszer a villamos energia átvételére épült, ezért a támogatás egy jelentős része, mintegy kétötöde nem jutott el a távhőfogyasztókig, és az a gázmotoros üzletág extraprofitját gyarapította.

A kormány által most előterjesztett javaslat az új, társadalmilag igazságosabb támogatási rendszer törvényi kereteit állítja fel, felhatalmazást adva a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy az új rendszert bevezesse. A tervezett távhő-szolgáltatási támogatás jogosultjai a külön jogszabályi feltételeknek megfelelő távhőszolgáltató és külön kezelt, elsődlegesen kórházak és felsőoktatási intézmények lesznek.

Ha a tisztelt Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az említett új hőtámogatási rendszer 2011. október 1-jével hatályba lép. A törvényi felhatalmazás alapján készülő jogszabály állapítja majd meg a távhő-szolgáltatási támogatás mértékével, a távhő-szolgáltatási támogatásra való jogosultság feltételeivel, valamint a távhő-szolgáltatási támogatás kezelésével kapcsolatos részletes előírásokat, továbbá az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Az új támogatási rendszer hosszabb távon kiszámítható, méltányos gazdasági környezetet és ellátásbiztonsági szempontból működőképesebb piacot teremt az iparági szereplők számára. Ezen felül azt is biztosítja, hogy a lakossági távhőfogyasztók árai ne változzanak. Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a törvénymódosító javaslatot elfogadni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Először megadom a szót Fejér Andor úrnak, a fogyasztóvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

FEJÉR ANDOR, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelmi bizottság mai ülésén megtárgyalta a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításáról szóló T/4125. számú törvényjavaslatot, és azt 12 igen szavazattal, 3 szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak.

TÓTH CSABA, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelmi bizottság mai napon tartott ülésén vitatta meg és ajánlotta általános vitára a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló T/4125. számú törvényjavaslatot, amelyre vonatkozóan a véleményükkel kisebbségben maradt bizottsági tagok nevében álláspontunkat az alábbiakban kívánom összefoglalni és az önök figyelmébe ajánlani.

A bizottság ülésén az ellenzéki képviselők részéről kérdésként merült fel a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy miként illeszkedik a jelenleg tárgyalás alatt álló nemzeti energiastratégiához. Ezen túlmenően igazodnia kell a nemzeti energiastratégia alapján kidolgozásra kerülő távhőfejlesztési cselekvési tervhez is. Ugyancsak kérdésként merült fel, hogy az új árszabályozási rendelet elkészül-e és hatályba lép-e a fűtési szezon megkezdése, azaz 2011. október 15. előtt. A fogyasztói érdekek védelme tekintetében kevésnek tartjuk a törvényjavaslat rendelkezéseit, amelyeknek meg kellene felelniük az átláthatóság, a kiszámíthatóság és az energiahatékonyság elősegítése szempontjainak. Mindezeken túl kikerült a törvényjavaslatból az a rendelkezés, amely szerint a szerződés megkötését követően bekövetkezett áremelkedés visszamenőleges hatállyal csak jogszabályi előírás alapján, kivételesen válik a szerződés részévé.

A nagy hatékonyságú, kapcsolt energiatermelők korszerűsítő beruházásainak szükségességét nemcsak a villamos energia kötelező emelt szintű árának megszüntetése okozza, hanem a 2011. július 12-től fizetendő energetikai különadók is. Nem véletlen, hogy érdemben foglalkozik a törvényjavaslat a lehetetlenülés miatt alkalmazandó kijelölési eljárás szabályaival. A szabályozásból kikerül az a rendelkezés, amely tiltotta, hogy a miniszter árszabályozása visszaható hatályú legyen. A nyereség korlátozására és megosztására vonatkozó miniszteri felhatalmazó rendelkezésből ugyan nem derül ki, de az NFM közleménye alapján a korábban általános, 8-10 százalékos nyereséget legfeljebb 4-4,5 százalékban korlátozzák. Mindez megszünteti a termelők és a szolgáltatók rendszerfejlesztéssel összefüggő ösztönzését, amely végső soron a fogyasztók számára fog idővel újabb többletterheket okozni.

Mindezek alapján a törvényjavaslat általános vitára ajánlását nem támogattuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság többségi véleményét Riz Levente képviselő úr ismerteti.

RIZ LEVENTE, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság a mai ülésén kétharmados többséggel általános vitára alkalmasnak találta a T/4125. számú törvényjavaslatot, amely módosítja a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt.

Az előterjesztés általános szándéka egy új támogatási rendszer kereteinek a bevezetése, amely átlátható, világos, egyértelmű és új feltételeket teremt az energiaszektorban, amelynek középpontjában a távhőfogyasztó megvédése áll.

Két fontos célt hadd emeljek ki a törvényjavaslatból. Idén októbertől ennek révén - amennyiben a parlament elfogadja - egy olyan új szabályozás kerül bevezetésre, amely a földgáz-, villamosenergia-szolgáltatás mellett bevezeti a távhő esetében is a kormány által garantált hatósági árat. Ennek a következménye, hogy a hatósági árképzés révén megzabolázható a távhőár, és ez védettséget ad a fogyasztóknak.

A másik fontos cél, pedig egy új hőoldali támogatási rendszer létrehozása. Jelentős fordulat, hogy a kormány a korábbi évek rossz gyakorlatától eltérően most már nem az energiatermelő cégeket, hanem a távhőszolgáltatókat és a fogyasztókat kívánja támogatni, illetve segíteni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a korábbi években a közel 100 milliárd forintra nőtt, nehezen megokolható támogatás 42 milliárd forint lesz, és ehhez nem a távhőtermelők fognak hozzájutni, hanem a távhőszolgáltatók.

Amennyiben a parlament elfogadja ezt a jogszabályt, utána rendeletalkotási feladata lesz a fejlesztési miniszternek, három fontos rendeletet kell alkotni, hogy október 1-jén az új rendszer elindulhasson.

(21.30)

Először is meg kell állapítani a termelők számára a hatósági maximalizált hőárat, ami alapján a távhőszolgáltatók vásárolják az energiát. Meg kell határozni a végfogyasztói árat, ami a lakossági felhasználókat illeti, illetve az önkormányzatokat, például kórházakat, iskolákat, és rögzíteni kell a távhőszolgáltatók számára a hőoldali támogatás részletszabályait. Ezeknek a támogatásoknak egyébként az ellenőrzésük is meg fog valósulni, az Energia Hivatal ellenőrizni fogja, és jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatást bírsággal növelten kell visszafizetni.

Tisztelt Országgyűlés! A most októberben a fűtési szezon kezdetén bevezetendő új támogatási rendszer hosszabb távon is egy átlátható és tervezhető rendszert hoz létre, lehetővé teszi a távhő árának kordában tartását, ezáltal biztosítja a kormánynak a Széll Kálmán-tervben szereplő rezsiköltségek befagyasztására vonatkozó ígéretét.

Mindezekre tekintettel a gazdasági bizottság többsége 18 igen és 4 nem arányában támogatja a törvénymódosítási javaslatot, és kéri, hogy a parlament is hasonlóképpen tegyen.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak.

KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottságban valóban vitattuk, mint ahogy elhangzott, az államtitkár úr expozéjában elhangzottakat. Nem is tudom, és nem is értem egyébként, hogy a kormánypárti képviselőtársam honnan veszi azokat, amiket mondott, elmondott, hogy mi minden van ebben a törvényjavaslatban, mert mi pontosan azt mondtuk el a bizottsági ülésen, hogy pontosan ezek a dolgok nincsenek benne. Ez egy felhatalmazás tulajdonképpen arra, hogy a kormány azt csináljon ezen a területen, amit akar, és a parlamentnek, az Országgyűlésnek semmilyen rálátása a dologra nem lesz, semmilyen garancia egyébként nincs arra, bár miért vonnánk kétségbe a kormány jó szándékát, de nincsenek garanciák, törvényi garanciák, hogy valóban, ami itt elhangzott, az fog történni a következő hónapokban.

Különösen nincs garancia azért, tisztelt képviselőtársaim, mert el kell mondani, hogy mit tapasztaltunk az elmúlt hónapokban az új kormány törvényalkotási tevékenységéről az energetika területén. Volt tavasszal egy egyes energetikai tárgyú törvények módosítását kezdeményező törvényjavaslat, amihez természetesen megint az utolsó pillanatban a záróvitához benyújtott számos módosító indítvány keretében ellenőrizetlen módon a kormánypárti képviselők által követhetetlenül fogadtatott el a kormány szabályozást erre a területre vonatkozóan.

Aztán, hogy még abszurdabb legyen a történet, néhány héttel később a képviselők tiszteletdíját szabályozó jogszabályhoz adtak be szintén energetikai tárgyú és a távhő kategóriába tartozó szabálymódosításokat. Már akkor bejelentették, hogy rövid időn belül benyújtja a kormány a távhőár-szabályozásra vonatkozó új elképzeléseit, és íme, eltelt közel hat hónap, és most, az utolsó pillanatban nyújtja be a kormány; néhány hét múlva, két-három hét múlva kezdődik a fűtési szezon. Senki föl nem tudott készülni erre az új szabályozásra, ennek az alkalmazására, teljesen ismeretlen dologgal kell találkozniuk az önkormányzatoknak, az önkormányzati társaságoknak, nem önkormányzati társaságoknak.

Ráadásul elhangzanak olyan vélemények az államtitkár úr szájából is, amiket egyszerűen nem is értek, azt mondta: arra törekszenek, hogy ne változzanak a távfűtési árak. Ha erre törekszenek, hogy ne változzanak, korábban még mást mondtak, hogy másra törekszenek, de hogy ne változzanak, erre miféle garanciát nyújt egyébként ez a benyújtott törvényjavaslat? Mi semmiféle garanciát ebben nem látunk, de majd a részletekről az általános vitában néhány gondolatot még el kívánunk mondani.

Mindezekre tekintettel nem támogattuk az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 15-15 perces időkeretben; elsőként Riz Leventének, a Fidesz képviselőjének.

RIZ LEVENTE (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom Kovács Tibor képviselőtársamat, olyan depressziós mostanában. (Dr. Józsa István közbeszólása.) Próbáljon bízni a kormányban, és remélni azt, hogy ezek a garanciák majd a rendeletek útján önnek is megfelelő módon megszületnek. Hadd beszéljek most, mivel az idő már nagyon későre jár, és mindjárt tíz óra, egyetlen aspektusáról ennek az előterjesztésnek, ez pedig a társadalmi aspektus.

Egy hatalmas rendszerről van szó, a távhőszolgáltatás Magyarországon 640 ezer lakást jelent, több mint kétmillió ember él ezekben a lakásokban, az ország lakóinak több mint 20 százaléka. Ez azt jelenti, hogy nagyon fontos és nagyon jelentős társadalmi kérdés a távhőár képzése, a távfűtött lakások 85 százaléka panellakás, házgyári technológiával épített lakásokról van szó, lakótelepeken találhatók ezek.

Folyamatos az elmúlt évek során, jelenben is zajlik a panelprogram, de azt gondolom, hogy emellett is még mindig nagyon sok a rossz hőszigeteléssel, egyedi fűtési lehetőségek nélkül fenntartott lakások száma. Ezért is nagyon fontos a panelprogram intenzív folytatása mellett, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje a családokat, és megteszi azt, ami már nagyon régóta fontos, a távhő hatósági árának szabályozását. Ez egyfajta szociálpolitikai eszközként is működik, amire nagy szükség van. Hogy szűkebb pátriámról beszéljek, Budapestről, itt 241 ezer panellakásról vagy távhővel fűtött lakásról beszélünk. Sőt, még szűkebb pátriám, Rákosmente, Budapest XVII. kerület majdnem 7300 lakást jelent. Budapest-szerte több mint 600 ezer ember lakik ilyen lakásokban, a mi kerületünkben közel 20 ezer ember, tehát egy nagyon jelentős társadalmi kérdés a fővárosban. Éppen ezért is nagyon fontosnak tartom a távhőárak megzabolázását.

Az elmúlt 15 év úgy telt, hogy a közüzemi díjak, így a távhő is általában mindig az infláció felett emelkedtek. Ezt most a távhő esetében is meg lehet akadályozni a most beterjesztett törvényjavaslattal, illetve a majd kapcsolódó miniszteri rendeletek segítségével. Tehát a panellakásokban élő emberek érdekében ezért is nagyon fontosnak ítélem, hogy a villamos energia, földgáz után a távhő árképzése is a hatósági árak közé fog tartozni. Ez az előterjesztés ennek alapját teremti meg, ezért kérem a tisztelt parlamenttől, hogy támogassa azt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Kovács Tibor képviselő úr, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül sajnálom, hogy késői órán ilyen körülmények között kell tárgyalnunk egy valóban nagyon sok embert érintő - tehát ha 700-800 ezer háztartásról beszélünk, akkor az több millió állampolgárt jelent -, egy ilyen jelentőségű javaslatot itt az utolsó pillanatban kell tárgyalni a parlamentben este fél tízkor, rengeteg türelmetlen kormánypárti képviselővel, akik hihetetlenül kevés türelemmel hallgatják azokat az észrevételeket, amelyeket az ellenzéki képviselők elmondanak. Csak azt nem értettük már az előző viták kapcsán is, hogy azokra a konkrét szakmai észrevételekre, amelyek az ellenzék oldaláról elhangzanak, miért nem kapunk érdemi és megfelelő szakmai választ és reagálást a kormánypárti képviselők részéről.

Szóval hat hónap telt el, tisztelt képviselőtársaim, és az ígéret ellenére a kormány nem volt képes elkészíteni a távhőár-szabályozás új rendszerét. Miért nem, ugyan miért nem volt rá képes? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert ez egy hihetetlenül összetett és bonyolult rendszer az egész országban. Nem tudunk két egyforma, azonos rendszert bemutatni. Van olyan, amikor a távhőtermelő is meg a szolgáltató is az önkormányzat tulajdonában van. Van olyan rendszer, ahol egyik sincs az önkormányzat tulajdonában. Van olyan, ahol a távhőtermelő a versenyszférából jön, a szolgáltató az önkormányzat tulajdonában van, és ezért jelentett olyan bonyolultságot az egész rendszer átalakítása, amiről képviselőtársaim beszéltek.

De az, tisztelt képviselők, hogy ez a rendszer jött létre, éppen az önök kormányzása idején, '98 és 2002 között indult el. Számos önkormányzat ebben az időszakban kényszerült arra, hogy a korábban hatékonytalanul működő vagy régi és elhasználódott távhő-szolgáltatási rendszerét újjáalakítsa.

(21.40)

Nálunk például, az én városomban éppen Matolcsy György volt az, aki levélben biztatta az akkori önkormányzatot, hogy igenis ilyen módon egy kapcsoltan termelő egységgel oldják meg a város távhőellátását, hogy villamosenergia-termelés, illetve kazános rendszerrel megoldva a távfűtést sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban. Energetikai hatásfoka - talán az államtitkár úr tudja - ezeknek a rendszereknek általában 80 százalék fölött van, szemben azokkal a rendszerekkel, amelyek korábban működtek, és 30-40 százalékos volt a hatásfokuk.

Tehát amikor egy új árszabályozási rendszert vezetünk be, akkor tulajdonképpen azt veszélyeztetjük, hogy ez az egész bonyolult rendszer a későbbiekben fenntartható és finanszírozható lesz-e, és egyáltalán biztosítja-e az az árképzési rendszer, amit itt majd a kormányzat ki fog alakítani, hogy ez a rendszer folyamatosan működtethető, felújítható legyen a következő években, talán évtizedekben.

Azt tapasztaltuk, hogy minden olyan időszakban, amikor ez a biztonság, amit korábban a fogyasztók ezzel a rendszerrel szemben tapasztaltak, megváltozott, akkor elindult egy leválási hullám a távhőszolgáltatás rendszeréről, és tudjuk, hogy ez az egyik legveszélyesebb folyamat, mert minél kevesebb fogyasztó veszi igénybe egy távhőszolgáltatás rendszerét, fajlagosan többe kerül a hő előállítása, annál kevésbé lesz fenntartható a rendszer. Tehát törekedni kell arra, hogy a fogyasztó megelégedett legyen ezzel a szolgáltatással, és lehetőség szerint a legalacsonyabb áron tudjon szolgáltatni a szolgáltató, pontosan azokban az épületekben, amiről a képviselőtársam is beszélt. A panellakások hőszigetelése, bár elindult az elmúlt években, köszönhetően az előző kormány elindított programjainak, de azért számos olyan panellakás van, amelyeknek a hőtechnikai hatásfokuk igen rossz, emiatt a hőfogyasztás rendkívül magas, ezért rendkívül fontos, hogy a hőellátás gazdaságos legyen, és megfizethető legyen a fogyasztók számára.

Sajnálatosan azt kell mondanom, államtitkár úr, amit a gazdasági bizottságban is elmondtunk, hogy ez a javaslat egy keretszabályozás, minden tekintetben felhatalmazza a kormányt arra, hogy olyan szabályozást fogadjon el, amit a legjobbnak tart. Természetesen most feltételezhetjük azt, hogy a kormány legjobb szándéka, hogy egy jó hatásfokú szabályozást fogadjon el, de sajnálatosan erre semmiféle garancia nincs, és az Országgyűlésnek sincs semmiféle rátekintése arra, hogy amennyiben nem ilyen ez a szabályozás, akkor hogyan lehet azon változtatni, vagy hol lehet tulajdonképpen kezdeményezni a változtatást.

Nem lehet tudni semmit sem arról, mi a szándéka a kormánynak arra, hogy a távhőszolgáltatás támogatására való jogosultságnak milyen feltételeket kíván szabni a kormány, milyen technikai vagy remélem, egyéb más feltételeket nem kíván szabni azért, hogy valaki hozzájusson ehhez a támogatáshoz, mert a villamosenergia-fogyasztók ma is fizetik azt az 1 forint 20 filléres hozzájárulást, amiből majd ezt a távhőtámogatást a későbbiekben finanszírozni fogják.

Vannak fenntartásaim a tekintetben, hogy a kormány egyesével egy-egy távhőszolgáltató vagy -termelő esetében jobban fogja tudni kézben tartani a folyamatokat, mint ahogyan korábban azt az önkormányzatok tették, és bár kap az Energia Hivatal felhatalmazást sok kérdés felügyeletére, a korábbi időszakban is volt ilyen felhatalmazása az Energia Hivatalnak. Az államtitkár úr a bizottsági ülésen rosszul mondta, mert a 40 megawattos erőművek fölött az Energia Hivatalnak igenis volt beleszólása az árszabályozásba, és az Energia Hivatal jóváhagyásával lehetett szabályozni a távhő árát az önkormányzati szférában is.

Tehát sajnálatosan még egyszer ki kell fejeznünk azt, hogy semmilyen garanciát nem látunk arra, hogy ez a rendszer valóban hatékonyabb lesz, mint a korábbi, semmilyen garancia nincs arra, hogy olcsóbb lesz vagy hatékonyabban működtethető lesz. Garanciák nincsenek, ettől függetlenül bízunk benne, éppen a fogyasztók érdekében, hogy ez ilyen rendszer lesz. Főleg abban bízunk, hogy mielőbb megismerhetjük és alkalmazni tudjuk ezeket a szabályokat, és nem kerülünk olyan helyzetbe, mint a korábbi időszakban, hogy a fogyasztók bizonytalanok voltak a tekintetben, hogy mennyibe fog kerülni a távfűtés egész rendszere.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Papcsák Ferenc fideszes képviselő úrnak.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy zuglói polgármesterként, ahol több mint 30 ezer ember él egyébként lakótelepen, a képviselő úr kormányon az elmúlt 8 évben nem tudott segíteni ezeken az embereken. Ez volt az a kormány, az Orbán-kormány, amely ebben az évben március 31-én az alkalmazott ár, a távhő ára tekintetében befagyasztotta egy meghatározott szinten. Több bizalmat várok el a képviselő úrtól, illetőleg azt is, hogy októbertől pedig hatósági ár lesz.

Önöknek 8 évük volt arra, hogy hatósági árrá minősítsék a távhő árát, ezzel is biztonságot adhattak volna az embereknek, az egyébként valóban nehéz sorsú embereknek, a kiszolgáltatottságukat tudták volna csökkenteni. Sajnálom, hogy a képviselő úr nem olvasta el ezt a törvénytervezetet, mert ha elolvasta volna, akkor az 57. § kiegészül egy e) ponttal, amely szerint a hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ez egy törvényi garancia, ez biztosíték az emberek számára.

Az önök munkája nem volt biztosíték, éppen ezért önöket megfosztották a kormányzás lehetőségétől.

Több bizalmat kérnék a képviselő úrtól, hogy bizakodó legyen a jövőt illetően, mi meg fogjuk oldani az emberek problémáit megnyugtató módon. (Zaj az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek, elsőként Rétvári Bence képviselő úr, KDNP.

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! (Zaj. - Az elnök csenget.) A KDNP frakciója támogatja ezt a javaslatot, és engedjék meg, hogy egyetlenegy dolgot hozzak ide ezen a késői órán. A Magyar Szocialista Párt a mai nap 9 óra 50 percéből 9 óra 50 percet azzal a hazugsággal töltött, hogy a Fidesz-KDNP-kormány javaslatai, legyen az végtörlesztés vagy bármi egyéb a gazdagoknak kedveznek és nem a szegényeknek.

Most, kedves szocialista képviselőtársaim, általában ilyen távhővel fűtött panellakásokban nem a leggazdagabb emberek laknak Magyarországon. Az, hogy számukra garantáljuk, hogy amikor kicsi az infláció, nem nőhet az ár, az, hogy garantáljuk, hogy az árképletből kikerülnek olyan tételek, amelyek védhetetlenek a szolgáltatóknál, az, hogy garantáljuk, hogy csak 4-4,5 százalék körüli legyen az a haszon, ami eddig 8-10 százalék volt ezeknél a szolgáltatóknál, ez tipikusan a szegény sorsú kisembereket védi, ez tipikusan nem azokat a gazdag embereket, akik nem távhőszolgáltatásos lakásban laknak, hanem tipikusan a nehéz sorsú embereket.

Ha valamivel ezeknek az embereknek segíteni szeretnénk, ez pontosan a rezsiköltségek befagyasztása, hogy a közműszolgáltatók ne tudják nekik olyan óriási mértékben emelni a közműárakat, mint ahogyan a gáz árát önök megemelték a saját 8 éves ciklusuk alatt. Ha valóban hitelesen azt szeretnék képviselni, hogy a kispénzű embereken akarnak segíteni, a szegény sorsú embereken akarnak segíteni, tipikusan ez az a javaslat, amit támogatniuk kell. A KDNP pont ezért támogatja ezt a javaslatot, mert a szociálisan leginkább rászoruló embereken segít, leginkább a társadalom peremére szorult embereken. Én azt javasolom a Szocialista Pártnak, hogy ha egész nap azzal töltötték az idejüket, hogy valótlanságokat állítottak a Fidesz-KDNP végtörlesztésre vonatkozó javaslatáról (Zaj az MSZP soraiban.), akkor itt, amikor tényleg a szegény embereken segíthetnek, segítsen rajtuk, és ne csak a tehetőseket támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Józsa István képviselő úr kétpercese következik.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem tudom, honnan veszi Rétvári Bence úr azt a hazugságot, hogy itt bárki a gazdagokról beszélt volna. Ha pontosan megfigyelte volna a 9 óra 50 perces vitát, mi arról beszéltünk, hogy viszonylag lehatárolható az a kör. Senki nem beszélt a gazdagokról, csak arról a lehatárolt körről. (Zaj a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Összevissza beszél! Mindig a gazdagokról beszél!)

Pontosan, a többségről! Nem veszi észre azt a problémát, hogy miközben... Tetszik figyelni, államtitkár úr?

(21.50)

Véletlenül azt találta mondani, hogy a társadalom peremére szorult emberek. A lakótelepen élőkről mondta ezt az előbb. Én nem hiszem, hogy a lakótelepen élők a társadalom peremére szorult emberek lennének. Nem tetszett észrevenni, de az előbbi szavaiban véletlenül panelprolizni tetszett megint. Majd meg kell nézni a jegyzőkönyvet. (Dr. Soltész Miklós: Ne hazudozzál már megint! Nem mondott semmi ilyet! - Közbeszólások, zaj. - Dr. Soltész Miklós: Őszödön szólaltál volna fel!) Szó szerint azt mondta, hogy a szocialisták nem akarnak segíteni a társadalom peremére szorult embereken. Tehát én nagyon kérem, hogy figyeljenek, figyeljenek a részletekre, ne kiabáljanak (Az elnök csenget.), hallgassák meg a hozzászólásokat. (Dr. Soltész Miklós: Megint hazudtok! Szégyelld magad!) Itt arról van szó... Miklós! Kedves Miklós, hadd térjek rá a hozzászólásom lényegére! Ez csak a bevezető volt. (Derültség az MSZP soraiban. - Moraj a kormánypártok soraiban.)

A hozzászólás lényege az, hogy én nagyon hiszek Papcsák Ferencnek. Sok évet dolgoztunk együtt a XI. kerületben, és most a főváros másik kerületébe került, én azt hiszem, hogy nem érzi még súlyában ezt a problémát. Nincs az a bölcs atyaúristen, még hogyha drága államtitkár úr közel is áll hozzá a tanulmányai révén (Moraj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.), aki ezt központi árszabályozás keretében meg tudná csinálni.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Ez egy előző rendszerben volt így (Az elnök csenget.), most másik rendszerben vagyunk. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő kétperces: Kovács Tibor MSZP-s képviselő úr.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak nagyon röviden szeretném Rétvári államtitkár úr figyelmébe ajánlani a dolgot, hogy bár azt gondolja, hogy a Fidesz kétharmada arra is kiterjed, hogy ők megszabják, hogy holnaptól kezdve ez ennyibe kerül, és akkor a probléma meg van oldva, sajnos ettől a kérdés sokkal bonyolultabb, mert egyetlenegy olyan felmérés sincs a tekintetben - vagy legalábbis majd államtitkár úr, az illetékes államtitkár úr válaszol erre a dologra -, hogy milyen károkat okozott egyes távhőtermelőknél, és milyen következményei lesznek annak, hogy ugyan befagyasztották az árakat, csak a költségeit ennek a dolognak ki fizeti meg, vagy a jövőben ki fogja megfizetni. Ugyanis nagyszerű dolog azt mondani, hogy mi majd megszabjuk az árakat, és mindenki alkalmazkodjon hozzá, de hogyha ennek például az lesz a következménye, hogy a társaság, amely a távhőtermelést végzi, csődbe megy, mert nem tudja azon az áron biztosítani a távhőszolgáltatást, akkor néhány tízezer ember fűtés nélkül marad, és ez egy olyan probléma, tisztelt államtitkár úr, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani oly módon, hogy majd beteszünk egy vaskályhát minden egyes lakásba, és majd holnaptól azzal fűtenek, ugyanis az ilyen rendszereknek a stabil, fenntartható működését kell hosszú távon mind a finanszírozás oldaláról, mind a másik, a technikai oldalról biztosítani, mert nem lehet egyik pillanatról a másikra néhány ezer lakást egy más fűtési rendszerre átállítani. Ilyen változtatásokra többéves átalakítás után kerülhet sor, és hogyha nem biztosítjuk a stabil működését az egész ellátórendszernek, akkor bizony nagyon nagy galibába kerülhetünk, amit aztán nem tud még kétharmaddal sem a kormány megoldani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Hegedűs Lorántné képviselő asszony, Jobbik.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, most hallottuk az államtitkári expozéban is, alapvetően azt célozza, hogy a távhő árának miniszteri, hatósági ármegállapításához egy keretet adjon. Nagyon fontosnak tartom, hogy hangsúlyozzuk itt az előzetes jelzőjét a hatósági árnak, mert az a fajta hurráoptimizmus veszi körül ezt a törvényjavaslatot is, meg a miniszterelnök úr ezzel kapcsolatos bejelentéseit csakúgy, mint a szennyvízdíj, a vízdíj, illetve a szemétszállítás hatósági árának bevezetésénél, mint hogyha eddig nem lett volna hasonló rendszer már így fölállítva, ugyanis az önkormányzat volt az árhatóság, az önkormányzat képviselő-testületének volt mindig - a területileg illetékesnek - joga és lehetősége eldönteni, hogy mennyi legyen az adott évben a távhő díja.

Tehát értelmezésünk szerint nem az a kérdés ezek szerint alapvetően, hogy ki döntsön a távhő hatósági áráról, hanem hogy mit dönt, igazából, pontosan mi az az ár, amit megállapít, mi az a döntési mechanizmus, ami a végén egy távhődíjat fog eredményezni; hogy valóban megalapozott adatszolgáltatás alapján dönt az, aki az árhatóság - ebben az esetben a miniszter -, tehát hogy valaki kontrollálja-e azokat az adatokat, amelyek alapján aztán az árhatóság dönt ezekben a kérdésekben. És valóban, ahogy itt az előbb is elhangzott, eddig is volt egy olyan szervezet, aminek ez lett volna az egyik feladata - nevezetesen a MEH -, igenis volt, lett volna ilyen kontroll-, felügyeleti szerepe, sajnálatos módon, több esetben, tudjuk, hogy ezt a feladatát nem látta el.

Más rossz példát is tudunk mondani a korábbi rendszerből. Akkor, amikor az árhatóság nem nézett utána, nem járt utána annak, hogy valójában azok az adatok, amelyeket a távhőszolgáltató a következő évre, a következő év ármegállapításához nyújt, azok valóban, ténylegesen olyan adatok, amelyek elfogadhatóak. Engedjenek meg nagyon röviden egy példát a Főtáv esetéből! A 2007-2008-as évet vizsgálta az ÁSZ, hogy valójában a díjkalkuláció mennyire volt megalapozott, és azt kellett hogy megállapítsa, hogy számtalan olyan díjelem volt beleépítve az árba, amelyeknek semmi közük nem volt egyébként a távhőszolgáltatáshoz, illetve kifejezetten volt olyan, amit nem lehetett volna - bűncselekmény volt, mondjuk ki - beleépíteni. Ilyen volt például az, hogy a főpolgármesteri hivatal épületének fűtési költségét bizonyos értelemben beleszámolták ezekbe a díjakba; tehát magyarul: Demszky Gábor hivatalának a fűtését, rövidítsük le. Fix vezetői prémiumokat, ajándékokat lehetett beleszámolni, de ilyen volt például a fejlesztési díjhányad kérdése, amit ugyan beleépítettek, ugyanakkor megállapítottak külön rácsatlakozási díjat is, amit aztán nem szedtek be. Tehát adott esetben egy luxus lakóparknál, hogyha rá akart volna valaki csatlakozni a távhőszolgáltatásra - volt ilyen, tudjuk -, attól nem kérték el a rácsatlakozási díjat, de a fejlesztési díjhányadot minden panellakótól elkérték. Tehát igen, van mit átvilágítani a meglévő árakban, és az új árhatóságnak ezen átvilágított és teljesen új alapokra épített díjszerkezetből szabad csak kiindulnia.

Meglátásunk szerint valójában ez a törvényjavaslat erőteljesen keretjellegű, és az igazi lényeg abban van, amit még sajnos nem láthatunk, abban a miniszteri rendeletben, amelyik majd igazi tartalommal tölti ki ezt a rendszert. Nagyon sajnálatos, hogy az érdemi részéről a tisztelt Ház nem dönthet, csak majd konstatálhatja, hogy mi jelenik meg a miniszteri rendeletben. Több alkalommal az előttünk fekvő jogszabály értelmezésem szerint rossz törvényi helyre hivatkozik - ezt majd a részletes vitában szeretném kifejteni, hogy mire gondolok. Nagyon sajnálatos, hogy fogyasztóvédelmi szervezetek, illetve érdekvédelmi szervezetek jogkörét durván csorbítja az előttünk fekvő törvényjavaslat, ezzel kapcsolatban is majd szeretnénk benyújtani módosító indítványokat.

Végül egy gondolatot hadd osszak meg önökkel, illetve bocsánat, kettőt is rögtön. Egyrészt a késlekedés oka: március 31-től kezdve tudjuk, hogy a fejlesztési miniszter lesz az árhatóság a távhő kérdésében. Tudjuk, hogy a távhőszolgáltatás mögött nagyon komoly lobbiérdekek állnak. Talán csak nem az volt-e ezen késlekedés oka, hogy ezen lobbi érdekcsoportok a kormány közelében - hogy mondjam - befolyásolták bizonyos értelemben ennek a törvényjavaslatnak a sorsát, illetve majd a miniszteri rendeletben is meg-megjelenik az ő - mondjuk így - érdekképviseletük.

A másik dolog, amit szeretnék mondani, szintén egy rossz példa, amelyet azonban most nem szeretnék itt kifejteni már csak egyrészt az idő hiánya, illetve a késői óra miatt, de az államtitkár úrnak külön szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy az, hogy mennyire megalapozatlan adatok alapján döntöttek önkormányzatok korábban a távhő áráról, ezt én egy vidéki, történetesen dunaújvárosi példával fogom illusztrálni. Illusztrálni fogom, hogy melyek voltak azok a bűncselekményfajták, amelyek értelmezésem szerint a távhődíjak megállapításánál elkövetésre kerültek, és melyek azok az érdekcsoportok, személyi összefüggéssel alátámasztva, amelyek adott esetben még a kormány döntését is befolyásolni tudják.

(22.00)

Nagyon kérem Bencsik János államtitkár urat, hogy a részletes vitában is részt véve különösen figyeljen oda azokra a nevekre, amelyek majd a holnapi nap folyamán ebben a témakörben el fognak hangozni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

ELNÖK: Felszólalásra következik Szilágyi László, az LMP képviselője.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Október 15-én indul a távhőszezon, és a hőtermelők még nem tudják, hogy milyen áron fogják értékesíteni az általuk termelt hőt. A szolgáltatók sem tudják, hogy milyen költségekkel szerezhetik be ezt a hőt, és milyen támogatást kapnak annak érdekében, hogy rentábilisan el tudják látni a szolgáltatást. Az önkormányzatok mint tulajdonosok vagy résztulajdonosok nem tudják, hogy mire számíthatnak, és mint távhővel ellátott önkormányzati intézmények fenntartói nem tudják, hogy milyen szabályozás várható, és milyen árakról lesz szó a későbbiekben. Az elmúlt egy évben olyan átgondolatlan és kapkodó szabályozási események születtek, hogy egy teljesen kiszámíthatatlan helyzet alakult ki, ami végletesen felborította az ágazatot, és nagyon nagy feszültségeket keltett az ágazati szereplők között.

Nézzük meg, milyen szabályozási lépések történtek az elmúlt, mondjuk, két évben. 2009 végén a Magyar Energia Hivatal javaslatot tett azoknak a kapcsolt hőerőműveknek a KÁT-rendszerből való kivételére, amelyek már megtérültek, és a támogatásuk nem indokolt. Ezt nem sikerült elérni, hiszen a hírhedt Fónagy-Podolák-paktum fenntartotta a status quót, és tovább folytatódott az a fenntarthatatlan támogatási rendszer, amely lehetővé tette, hogy ilyen zűrzavar alakuljon ki ebben az ágazatban. 2010 decemberében a kormány 15 százalékkal csökkentette a kapcsolt erőművek KÁT-támogatását. 2011 januárjában az ország nyilvánossága előtt veszekedett Lázár János és Bencsik János. Lázár János a saját kormánya minisztériuma által beterjesztett törvényjavaslattal szemben próbálta kivenni a kapcsolt hőtermelőket és kizárta volna a támogatási rendszerből. A vita márciusban ért véget, amikor a kapcsolt hőtermelők kikerültek a KÁT-ból, egyidejűleg március 31-ei árszinten befagyasztották mind a termelői, mind a szolgáltatói árakat, és hatósági árassá tették ezeket miniszteri ármegállapítással. Később a képviselők javadalmazásáról szóló törvényben hoztak elénk újabb szabályozási lépéseket. Bevezették a kapcsolt szerkezetátalakítási támogatást, amit mi mindannyian, akik villanyt fogyasztunk, fizetünk a villanyárban. Beígérték aztán egy esetleges kedvezményes gázforrás igénybevételét stratégiai gáztározói áron. Ez egy újabb érdekes folt lenne az egyre jobban elhasznált kabáton és egy negyedik láb az egyre kaotikusabb támogatási rendszerben. S vészesen közeledik október 15-e, a fűtési szezon kezdete, de hónapokon át semmi nyoma nem volt az új szabályozásnak.

Két nappal ezelőtt ismertük meg az új rendszert, ami nem más, mint egyfajta tűzoltó megoldás, ahol alacsonyabb szintű jogszabályba utalják, és az egyedi elbánás, valamint a kézi vezérlés lehetőségét teremtik meg. A kormány sokadszorra kér biankó csekket olyan vészhelyzetben, amit ő maga idézett elő, miközben adós marad az átgondolt, hosszú távra szóló komplex szabályozás kialakításával.

Az, hogy ez a távhő-szolgáltatási támogatás lenne a sokszor beharangozott új hőoldali támogatás, a normaszövegben nincs rögzítve. Valamilyen utalás található az indoklásban, de nem tudunk róla semmit. Nemcsak a támogatás mértékét, de a jogosultság feltételeit is későbbi miniszteri rendelet fogja megállapítani, ami egy teljesen átláthatatlan és kaotikus helyzetet eredményezhet. Két hetünk van arra, hogy elkészüljenek ezek az alacsonyabb rendű jogszabályok. Azt gondolom, hogy az ágazati szereplők és nyilván minden érintett nagyon várja már, hogy kitudódjon, mi van ebben. Majdnem kétszáz fűtési rendszerről van szó, és nyilván mindegyikre egyedileg meg kell határozni a támogatási rendszereket.

Engedjék meg képviselőtársaim ezen a késői órán, hogy egy kicsit kitágítsam ennek a vitának a kontextusát. A távhőszabályok újraszabályozása kevés, egy átfogó energetikai szabályozásra volna szükség. Át kellene világítani a teljes ágazatot, az egyes szintek szereplőinek, költségszerkezetének felmérésére, a hatékonyságnövelés lehetőségeinek az azonosítására lenne szükség. Ezzel együtt ösztönözni kellene a lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósítását. Ehhez képest borzasztóan kevés az, amit az Új Széchenyi-terv épületenergetikai fejlesztésekre kíván fordítani.

Nyilvánvalóan meg kell tartani a kötelező átvételi rendszert, de az EU irányelveinek megfelelően fokozatosan ki kell terjeszteni a szén-dioxid-költségek megjelenítését valamennyi ágazatra, így a lakossági fűtésre is, megfelelő rászorultsági alapú kompenzáció mellett. Fenntartható, hosszú távú hatékonyságnövelés csak kiszámítható szabályozási környezetben megvalósuló beruházásokkal valósítható meg, a jelenlegi távfűtési rendszerek és hőszállítási rendszerek rendkívül pazarlók, és így nyilvánvalóan nem tekinthetők környezetbarátnak.

Még egy nagyon fontos szempont van, s remélem, hogy ezen a késői órán lesz fülük ennek meghallgatására. A távhőfogyasztókat négyféle módon támogatja az állam, és az eddigi támogatás összesen legalább 110 milliárd forint értékben 650 ezer lakást érint. S bizony igaz az, amit államtitkár úr említett a bevezetőjében, hogy ez a támogatási rendszer szétszabdalt és átláthatatlan. A lakosság 16 százalékát jelentő városi energiafelhasználókat támogatjuk ilyen módon, és közben hiába van gázár-támogatási rendszer is - ami egyébként hasonlóan kaotikus -, nem biztos, hogy megfelelőképpen járulunk hozzá a rászoruló, energiaszegénységben élő emberek fűtési költségeihez és életfeltételeinek biztosításához.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tavaly télen több mint négyszáz ember fagyott meg, s közülük százegynéhány a saját fűtetlen lakásában. Tehát nem az utcán, hanem a saját fűtetlen lakásában. Ezek közül szerintem egy sem távfűtött lakásban. Ezzel azt szeretném jelezni, hogy a távfűtés rendbetétele után sokkal komolyabb lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a többségében fával, kisebb részben gázzal fűtő, energiaszegénységben élő emberek sorsán is tudjunk segíteni.

Világosan ketté kell választani a szociálpolitikát az energiapolitikától, mert a kettő összekeverése igazságtalan és nem hatékony. Ki kell alakítani egy, a valódi környezeti előnyöket megjelenítő transzparens szabályozást, valamint egy, a valóban rászorulókat támogató, az energiahatékonysági beruházások megvalósulását nem visszafogó, energiahordozó-semleges és az energiafogyasztástól független, rászorultsági alapú lakhatási támogatást, mert a jelenlegi rendszerben sem a fenntarthatóság, sem az igazságosság, sem a nemzetgazdasági szintű gazdasági megfontolások nem érvényesülnek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, így megkérdezem Bencsik János államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni. Úgy látom, hogy kíván. Államtitkár úr, öné a szó.

BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, akkor nem terhelnénk a válaszadással most a tisztelt Ház türelmét. Holnap a részletes vita kezdetén reagálni fogok az itt elhangzottakra.

Köszönöm szépen. (Taps.)

(22.10)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra is sor kerül.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy részletes vitára bocsátja-e a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló T/4125. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 263 igen szavazattal, 26 nem szavazat ellenében, tartózkodó szavazat nélkül a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A részletes vitára a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt két perc úgynevezett - álnevén - technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)

Kérem a tisztelt képviselő urakat, az államtitkár urakat, hogy fontos beszélgetéseiket, ha lehetséges, a folyosón folytassák.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Pokorni Zoltán és Pósán László, Fidesz, képviselők önálló indítványát a H/1486. számon, az együttes bizottsági ajánlást pedig H/1486/8. számon kapták kézhez. A beérkezett valamennyi módosító javaslat a bizottság tagi összetételét módosítja. Erre figyelemmel indítványozom, hogy azokat az Országgyűlés egy szakaszban vitassa meg.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ezzel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Úgy látom, hogy a látható többség elfogadta az indítványomat.

Ennek megfelelően megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-6. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel senki nem jelentkezett, indokolt volt az egy szakasz. (Derültség.)

Kérdezem Pokorni Zoltán képviselő urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíván válaszolni a témában. (Pokorni Zoltán: Majd akkor.) Majd akkor, köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Hörcsik Richárd, Fidesz, képviselő önálló indítványát a T/3998. számon, a gazdasági és informatikai bizottság ajánlását pedig T/3998/4. számon kapták kézhez. Az ajánlás összesen két pontot tartalmaz, amelyek a törvényjavaslat 1. §-át módosítják. Így tehát megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira.

Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. Megadom a szót Mile Lajos LMP-s képviselőnek.

Felszólalások:   285-305   305-335   335      Ülésnap adatai