Felszólalás adatai

ELNÖK: Képviselő úr elfogadta az államtitkári választ, így léphetünk a következő interpellációra.

Tarnai Richárd, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Mi a biztosítéka a Magyary-program megvalósulásának?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. Tessék, parancsoljon!

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mindannyian ismerjük annak a Munkács melletti kis faluban lakó öregembernek a történetét, aki úgy volt élete során az Osztrák-Magyar Monarchia, a Csehszlovák Köztársaság, Magyarország, a Szovjetunió, végül Ukrajna állampolgára, hogy mindvégig át sem lépte a határt. Kevés olyan vidék van a világon, amely az évszázadok során annyi viszontagságon, államhatalom-váltáson, rendszerváltáson esett át, mint a Bereg-vidék. Számtalanszor dúlták fel tatárok, törökök, pusztították labancok, románok, csehek és oroszok.

Hasonlóan sok viszontagságon és romboláson esett át a magyar közigazgatás is. Hazánk történetének utolsó diktatúrája, az úgynevezett népi demokrácia a közigazgatást az államigazgatással azonosként kezelte, a hatalomgyakorlás puszta eszközévé alacsonyította azt. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy még ma is lesújtó az emberek véleménye. Egy 2009-es felmérésben a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalatai szerint személyes ismerős révén könnyebb elintéznie hivatalos ügyeit. 2006-hoz képest ötszörösére nőtt azok száma, akik azt mondták, hogy pénzt kértek a kedvező elbánásért, elavult a technika, és nem emberközeli az ügyfélszolgálat. Jól érzékelhető tehát, hogy a magyar közigazgatás hitele, szakszerűsége és tisztasága a szocialista kormányok alatt erősen megkopott és devalválódott.

Mintha az idők folyamán elveszett volna a közigazgatás lényege, mégpedig az, hogy nem elég jogszabályok alapján így-úgy ellátni a közfeladatokat, mindezt a közjó szolgálatában kell tenni. Ezért üdvözlendő, hogy a napokban bemutatott Magyary-program ennek szellemében tűzte ki célul a közigazgatás átfogó fejlesztését és átalakítását. Eszerint a kormány elsődleges célja a jó állam megteremtése azáltal, hogy az emberek és a vállalkozások igényeit a közjó érdekében és annak keretei között szolgálja, nem pedig akadálya vagy ellenfele akar lenni a polgárnak, hanem támasza és segítője. A jó állam egyben versenyképes állam is, amely lehetőséget teremt a gazdaság szereplői számára a hatékony gazdaságpolitika és állami működés által, azaz eredményes, gazdaságos, biztonságos és felügyelhető. Az elmúlt húsz év látszatreformjai azonban egyértelműen leértékelték ezeket a folyamatokat. A reform szót szinte szitokszóvá tették a látszatreformerek, a túlmozgásos naponta újítók.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a biztosíték arra, hogy a Magyary-program tervezett intézkedései a mindennapokban is megvalósulnak, és az állam végre polgárai számára valódi támaszt és segítséget nyújt?

Köszönöm válaszát. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: A tárca nevében Rétvári Bence államtitkár úr készül válaszolni az interpellációra.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy ön is mondta, szinte ezek már elcsépelt, elhasznált, devalválódott szavak, amelyeknek értéke is kevés van. Ennek nincs más oka, mint az, hogy az elmúlt 21 évben összesen 50 olyan kormányhatározat, kormánydöntés született, amely a közszolgálat reformját, az eljárások egyszerűsítését, a szervezetrendszer átláthatóbbá tételét tűzte ki célul.

(15.40)

Mindezek ellenére ez nem valósult meg. Magyarországon nem láthattuk ennek a kézzelfogható, tapintható következményeit. A Magyary-program, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki, és ennek a 11. számú munkapéldányát bemutattuk Magyary Zoltán születésnapjához nagyon közeli időpontban, bízom benne, hogy más sorsot fog megélni, és valóban ez lesz az áttörés a közszolgálat területén. Már csak azért is, hiszen ahogy Magyary Zoltán is mondta, a közszolgálat reformját egy alkotmányos reformnak kell megelőznie, ez Magyarországon már megtörtént.

Maga a Magyary-program nem csupán arról szól, mint sok más program, hogy a jövőre nézve, fél év múlva, egy év múlva, három év múlva, öt év múlva vagy tíz év múlva, milyen célokat kell Magyarországnak elérnie, hiszen ez, mint ahogy a címlapja is mutatja, a 11. számú munkapéldány. Ez már azt is magában foglalja, amit az elmúlt egy évben tettünk, és nyilván azokat a célkitűzéseket is, amelyeket a jövőben szeretnénk megtenni. Éppen ezért nem csupán tervek, álmok, vágyak vagy programok szerepelnek benne, hanem egyfajta irányzék: az elmúlt egy év merre konvergált, mi volt az iránya; és az, hogy megvalósuljon az, amit ön is kérdezett, képviselő úr, hogy mi a biztosíték arra, hogy ez nemcsak egy írott malaszt marad, papírra vetett szavak, hanem konkrét következménye is lesz, az pontosan az elmúlt egy év, hiszen már sok eddig megtett bizonyíték is több, mint az eddigi ígéretek.

Engedje meg, hogy a négy beavatkozási terület közül, amelyek: a szervezet, a feladatok, az eljárás és a személyzet, a szervezet kapcsán elmondjam önnek azokat a tényeket, amelyek az eddigi gyakorlattal szakítanak. Nagyon sokszor mondják a közigazgatásra, hogy ugyanarra a feladatra több szerv van, túlburjánzó háttérintézmények vannak, párhuzamosságok vannak a közigazgatásban. Mi ezt nemcsak mondtuk, de fel is léptünk ellene. Engedje meg, hogy pár számot összehasonlítsak 2010 és 2011 között! Itt, a parlamentben, a patkóban is jól látható, hogy 13 minisztériumból 8 maradt. Az már itt kevésbé vehető szemügyre, hogy a területi államigazgatási szervekből 292-ből idénre 93 maradt, tehát harmadára csökkent ezeknek a száma. A közszolgáltató költségvetési szervek száma 193-ról 92 darabra csökkent. Ezek nem jövőbeni tervek, hanem már megvalósult intézkedések.

A kormány, valamint a minisztériumok által alapított alapítványoknak és közalapítványoknak a száma 68 darabról 21 darabra csökkent. Ez is óriási számcsökkenést jelent. Ezeknél a közalapítványoknál az volt a legnagyobb probléma, hogy bár közvagyonból jöttek létre, valamilyen úton-módon vagy a rendszerváltáskor, vagy azután egy közvagyonrész vonult át alapítványi formába, de az államnak a befolyása, az államnak a döntéshozó képessége vagy felelősségre vonó képessége megszűnt ezekkel kapcsolatban. Ezért kellett ezeket átszervezni.

A legnagyobb átalakítás, ami megtörtént január 1-jével, az a kormányhivatalok létrejötte, hiszen itt a kormányhivatal úgy jött létre, hogy a közigazgatási hivatal 14 másik hivatalt olvasztott magába, és a 33 dekoncentrált szervből így már több mint a fele egységesen működik, és a többi is a kormányhivatal koordinálásában. Akkor fog majd leérni ennek a közigazgatásnak, államigazgatásnak a lába a földre, amikor 2013. január 1-jétől a megyei kormányhivatalok alatt megjelennek a járási kormányhivatalok is.

Maga a Magyary-program az Ereky-tervet is magában foglalja, amelyik a kormányzati elhelyezés terve. A feladatok kapcsán folyamatosan frissülő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) állami feladatkatasztert vezetünk be, és további intézkedéseket is hozunk, amelyek biztosítékai annak, hogy ez a terv megvalósuljon, és mindenki érezze a jobban működő, hatékonyabb államot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem Tarnai képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen, államtitkár úr, a választ. Valóban tapasztaltuk az elmúlt évben, hogy a hivatalok száma csökkent, ezzel párhuzamosan a bürokrácia is. Reméljük, hogy a kormányzat ezen az úton marad, úgyhogy ezért el tudom fogadni a választ. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)