Felszólalás adatai

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! A kormány nagyon fontosnak tartja azt, hogy a karitatív szervezetek tevékenységét támogassa, amelyek elsődleges feladatuknak - ahogyan ön is fogalmazott - a rászorulók, a betegek, az önmagukat ellátni nem képes időskorúak segítését tekintik. Ezt a munkát az állam normatív hozzájárulás folyósításával támogatja, amelyet a Magyar Államkincstáron keresztül juttat el ezekhez a szervezetekhez. A költségvetés milliárdokat szán erre a nemes célra, de ez nem jelentheti azt, hogy ilyen esetekben félretehetnénk az adófizetők pénzéért vállalt felelősséget.

Mint az képviselő úr előtt is bizonyára ismert, az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat a Megmentő Kht. jogutódjaként jött létre, s korábban a szervezet minden esetben megkapta a neki jogosan járó 30, majd később 100 százalékos normatívát. A Megmentő Kht. az általa ellátott feladatok teljesítéséhez 2008-ban, illetve 2009-ben több mint félmilliárd forint hozzájárulást igényelt, amelyet meg is kapott. Az ellenőrzés során azonban kiderült, hogy a kht. elszámolási kötelezettségének csak jelentős késéssel tett eleget, 2009-ben a felvett támogatásból több mint 370 millió forintot vissza kell fizetnie. Erről a mai napig nem gondoskodott. Úgy működik ugyanis ez a normatívaigénylés, hogy megjelölik azt a normatívát, amelyet ők maguknak jogosnak tartanak az ellátottak általuk becsült vagy jelentett száma alapján, és az utólagos ellenőrzésnél gyakran kiderül, hogy nem annyit kértek, mint amennyi nekik jár, hanem ennél jóval többet.

Bizonyára ön előtt is ismert, hogy a Megmentő Kht. fenntartásában működő szociális szolgáltatót 2009. május végén a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Egyházteste által alapított Alvinczi Péter Szeretetszolgálat vette át, ezzel a feladatok ellátása egyházi jogi személyhez került. A törvény értelmében így a változatlan formában biztosított szolgáltatáshoz immár nem a 100 százalékos, hanem a fajlagos normatíva 170 százalékának megfelelő összeget, valóban az ön által is említett 1,8 milliárd forint állami hozzájárulást igényeltek.

A megállapított támogatás folyósítását a Kincstár akkor függesztette fel, amikor értesítést kapott arról, hogy a Kaposvári Városi Ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt nyomozást rendelt el a magyarországi egyháztest alapításával kapcsolatban feltételezett visszaélések vizsgálatára, és ezzel a szervezet működésének jogszerűsége vált kérdésessé. Olyannyira, hogy az ügy jogszerűségét illetően mind a horvátországi anyaegyházon belül, mind a magyarországi történelmi egyházak körében is komoly aggályok merültek fel. A szeretetszolgálat működési engedélyét a közelmúltban a Közép-magyarországi Államigazgatási Hivatal szociális és gyámhivatala is felülvizsgálta, és azt több vonatkozásban is jogszabálysértőnek találta. Ezt követően vonta vissza november 19-én a Magyar Államkincstár az állami támogatást megállapító határozatát. Tehát ilyen szempontból nem egészen pontos, amit tisztelt képviselő úr mondott - valakitől pontatlan információt kapott -, mert azt említette, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal másodfokon felülvizsgálta a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságának az elsőfokú határozatát, de ez követte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal döntését, tehát a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal szociális és gyámhivatalának a működési engedélyt kétségbe vonó, illetve részben jogszabálysértőnek minősített döntése.

Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára elfogadja, hogy ilyen körülmények között méltatlan a Magyar Államkincstárt jogsértéssel vádolni. A szeretetszolgálat ügyében éppen hogy jogszerűen járt el, hiszen mindent elkövetett azért, hogy a közpénzek felhasználása felett őrködjön. Ha mégis sor került volna a támogatási összeg folyósítására, és a hatósági vizsgálat utólag azt állapítja meg, hogy a szeretetszolgálat létrejötte nem felelt meg a jogszabályoknak, tisztelt képviselő úr, nem ön tenné fel azt a kérdést, hogy miként kívánja visszaszerezni az állam a nem létező szolgáltatónak kiutalt 1,8 milliárd forintot? Ráadásul a jogelőd sem mutat hajlandóságot 370 milliós visszatérítési kötelezettsége teljesítésére. Vagyis ez az ügy kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy tisztelt képviselő urat valaki esetleg nem elég alaposan informálta erről.

Egyébként azt nyilvánvalóan tudjuk, hogy ki kell fizetni azt a pénzt, amelyért megdolgoztak a munkatársak, de azon nem tudunk átlépni, hogy ez a pénz nem jár annak a szervezetnek, amely őket alkalmazza. Tehát most annyit tudott tenni a kormány, úgy gondoskodik arról, hogy a rászorultak ne maradjanak ellátatlanul, hogy még az idén azt az anyagi forrást rendelkezésre bocsátjuk - részben az önkormányzatok, részben a Kincstár segítségével -, amely lehetővé teszi, hogy még az idén minden dolgozó megkapja a neki járó pénzt.

Kérem, hogy fogadja el a válaszomat. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.