Készült: 2024.09.23.01:33:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2010.12.07.), 32. felszólalás
Felszólaló Tóth Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási, tudományos bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 2:59


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH FERENC, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alapról szóló T/1811. számú törvényjavaslatot az oktatási, tudományos és kutatási bizottság ez év december 6-ai ülésén tárgyalta meg az általános vitára való alkalmasság szempontjából.

A törvényjavaslat a közelmúltban megkezdett nemzetpolitikai lépések sorozatát folytatja, évtizedes előzményei pedig új hangsúlyt kapnak az eltelt évek tapasztalatai nyomán. Eközben nem változott az alapvető cél, előmozdítani a határon túli magyarságnak szülőföldjén való boldogulását. A kedvezményezettek köre kiterjed valamennyi érintettre és az ott élők szervezeteire, önkormányzataira, közepesnél nem nagyobb vállalkozásaira, sőt bizonyos feltételek mellett magukat nem magyar nemzetiségűeknek vallókra is, csupán politikai pártra vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetre nem.

A Bethlen Gábor nevével fémjelzett pénzalapból, amelynek feltöltésére elsősorban a magyar állam vállal garanciát, szintén nagyon széles tevékenységspektrumban igényelhető támogatás. Ezek sorából ki kell emelnünk, hogy magánszemély és vállalkozó is pályázhat nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés, illetve tankönyv- és taneszköz-támogatásra, ösztöndíj elnyerésére, de ugyanígy pályázhat közoktatási és felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény is.

(10.30)

Az oktatási-nevelési támogatásnak az óvodásokra való kiterjesztésével az óvodai oktatási intézményekben tanító pedagógus is támogatásban részesülhet, és meghatározott továbbképzéseken vehet részt. Mindez a magyar identitás vállalása kedvéért történik.

A rendelkezésektől azért is várható nagyobb eredményesség, mert a korábbi célelőirányzatos tervezés nem tudta követni a szomszédsági relációban egyetlen költségvetési éven belül többször is változható nemzetpolitikai célokat, valamint a bázisszemlélet sem alkalmazkodott az aktualitásokhoz. Ez a körülmény az átláthatóságnak sem kedvezett. A Szülőföld Alap jogutódjának számító Bethlen Gábor Alap működésénél viszont eleven, a valóságos szükségleteknek megfelelő célok rugalmas követése a kiindulás. Ebben garanciát jelent a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatása, valamint a MÁÉRT mellett működő szakbizottságok szakmai iránymutatása a források elosztására az egyes szakterületeken.

Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelenthetem, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság egyhangúlag ítélte általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Mivel ez a tény nagyon hasonlít a más bizottságok általi fogadtatáshoz, jó hangulatú, konstruktív vitát remélhetünk, melynek végén nagy arányban fogadhatjuk el a törvényt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai