A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Támogatom és intézkedek. Támogatom és intézkedek, annál is inkább, mert nagy valószínűséggel ez a hölgy nem egyedül van az országban ezzel a helyzettel, bár nem egy tipikus helyzetről van szó, ugyanakkor előfordulhat ilyen. Képviselő asszony annak idején aktívan részt vett a törvény vitájában, amikor a rehabilitációs járadék bevezetésével foglalkoztunk, hiszen az volt a célja ennek a törvények, hogy az egészségkárosodott, de megmaradt képességeiket használni tudó emberek ne a passzív ellátás irányába menjenek, hanem maradjanak az aktív ellátás kategóriájában, és a meglévő képességeikhez mérten találjanak a munkaerőpiacon maguknak munkát. Ehhez az állam támogatást nyújt rehabilitációs járadék formájában; tehát a rehabilitáció ideje alatt is tudnak szerezni munkajövedelmet, és ezzel társadalombiztosítási jogosultságra is sort tudjanak keríteni.

Azt el kell ismerni két év távlatából, hogy van néhány pontosításra igény és szükség. Azt is gondolom, képviselő asszony, hogy nekünk ebben élen kell járni, fel kell tárni minden olyan anomáliát, amit a két év praxisából felszínre tudtunk hozni. Ezeket ki kell küszöbölni. Ennek a hölgynek pedig, tisztelettel arra kérem képviselő asszonyt, adjon tájékoztatást arra nézvést, hogy az ő ügyével kiemelten és külön kívánok foglalkozni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. A Kökény Mihály képviselő úr által jegyzett indítványt a kormány támogatja. Köszönöm.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni a foglalkoztatási törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslathoz tett észrevételeiket, az önök által benyújtott módosító javaslatokat. Mielőtt az elhangzott észrevételekre, módosító javaslatokra reagálnék, engedjenek meg két nagyon rövid megjegyzést.

A törvényjavaslatra tett észrevételek alapján ismételten levonható az a következtetés, hogy a foglalkoztatási törvény, amit a törvényjavaslat módosít, igen speciális helyet foglal el a jogszabályok között. Tartalmánál fogva ugyanis az a látszat keletkezhet, hogy a törvény szabályai önmagukban képesek emelni a foglalkoztatottság szintjét és csökkenteni vagy megszüntetni a munkanélküliséget. Mindannyian tisztában lehetünk vele, hogy ez kizárólag a jogi szabályozás eszközével nem lehetséges. A foglalkoztatottság növelésének, a munkanélküliség csökkentésének elsődleges megoldási módja a gazdaság élénkítése. A foglalkoztatási törvény, valamint más jogszabályok az általuk szabályozott eszközökkel, támogatási lehetőségekkel csupán kismértékben tudnak hozzájárulni a munkaerő-piaci folyamatok kedvezőbb alakulásához. Különösen igaz ez olyan nemzetközi, illetve hazai gazdasági helyzetben, amikor a gazdasági folyamatokat a recesszió, a lelassulás jellemzi.

A második megjegyzésem. Nem minden törvénymódosítás célja annak a területnek a gyökeres és nagymértékű átalakítása, amelyet a módosítandó törvény szabályoz. Igen jelentősek lehetnek az olyan módosítások is, amelyek feladata a más jogszabályokkal való összhang megteremtése vagy az egyes jogszabályok alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok hasznosítása. Az előbb említett okok, indokok miatt módosítja a javaslat a külföldiek, illetőleg a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, egészíti ki a foglalkoztatási törvényt a rehabilitációs szakértőre vonatkozó szabályokkal.

(22.40)

Lényegesnek tartom a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését is, amely szerint a nem hivatásos nevelőszülői tevékenység az álláskeresési járadék szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek. Ennek eredményeként ugyanis a csekély összegű tiszteletdíj felvétele nem befolyásolja az álláskeresési járadékra való jogosultságot. Természetesen tartalmaz a törvényjavaslat olyan eszközöket, amelyektől azt reméljük, hogy a meglévő támogatások mellett elősegíthetik álláskereső honfitársaink munkához jutását.

A törvényjavaslat két olyan eszközt tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy nem csupán a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, illetőleg a rehabilitációs alaprész pénzeszközei legyenek fordíthatók a foglalkoztatás elősegítésére. Az egyik a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása. Vitatkoznék azokkal a képviselőtársaimmal, akik azzal érvelnek, hogy ez az eszköz nem ösztönzi a munkaadókat arra, hogy rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket foglalkoztassanak. E támogatás anyagi fedezete abból a forrásból kerül átcsoportosításra a Munkaerő-piaci Alapba, amely a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásaira van elkülönítve, ezért arra ösztönöz, hogy az ellátások kifizetése helyett inkább a foglalkoztatás megvalósítására kerüljön sor. Az eszköz hatékonyságát növelheti a Start Extra kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény. Ezért nem értünk egyet azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek az említett támogatás mértékének megváltoztatását javasolják.

A másik ilyen lehetőség, hogy a munkaerő-piaci alapellátások finanszírozására szolgáló szolidaritási alaprész pénzeszközeiből a jövőben lehetőség lesz a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére az álláskeresési támogatás folyósítása helyett. A támogatás részletes szabályait kormányrendelet fogja tartalmazni.

Úgyszintén nem támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely annak a rendelkezésnek az elhagyását javasolja, miszerint a kormány felhatalmazást kap a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjára vonatkozó szabályok megalkotására. Álláspontunk szerint igenis szükséges, hogy csak azok a szervezetek nyújthassanak ilyen szolgáltatást, amelyek megfelelő szakmai és egyéb feltételekkel rendelkeznek, és a munkaügyi szervezet megfelelő áttekintéssel rendelkezzen az ilyen szolgáltatást nyújtó szervezetekről.

Sokan kifogásolták a rehabilitációs hozzájárulás összegének felemelését. Az összeg felemelésére azért volt szükség, mert a Munkaerő-piaci Alapot terhelő kiadások anyagi fedezete másképp nem biztosítható. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítését továbbra is fontosnak tartjuk, ezért szükséges volt 2010-ben a hozzájárulás összegének felemelése. A következő években az összeget az éves költségvetési törvény fogja meghatározni.

Köszönöm a képviselőtársaim figyelmét, köszönöm, hogy meghallgattak, ennyit kívántam elmondani.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt a dokumentumot ismertetném, kérem, engedjék meg, hogy röviden utaljak az előzményekre, illetve beszéljek az új program megalkotásának folyamatáról, tekintettel arra, hogy magam is nagyon sok olyan egyeztetésen, konferencián, tanácskozáson vettem részt, ahol külföldi és hazai kollégák bevonásával készült el ez a stratégia.

Az Országgyűlés 2000-ben fogadta el az első hazai drogstratégiát. Ennek a stratégiának a célkitűzései az idén lejárnak. Tavasszal az Országgyűlésben mindnyájan fontosnak tartottuk, hogy a drogpolitika továbbra is stratégiai megközelítésen alapuljon. Többpárti indítványra az Országgyűlés 2009. március 4-én egyhangúlag fogadta el a 18/2009-es országgyűlési határozatot, amely alapján új stratégia megalkotására kérte fel a kormányt. A határozat indoklásában megfogalmazódott az az igény, hogy a stratégia kialakításában részt vegyenek az érintett hazai és nemzetközi szakmai szervezetek is.

A stratégia-előkészítés valamennyi szakaszában széles körben egyeztetésekre került sor az érintett civil és szakmai szervezetekkel, érdekcsoportokkal. Ahogy a bevezetőmben említettem, én magam is több ilyen egyeztetésen vettem részt. Valamennyi, a hazai kábítószer-probléma kezelésében érintett intézmény és minisztérium aktív munkájával járult hozzá a folyamathoz. Felállításra került egy hazai és nemzetközi tudományos tanácsadó testület, felkértük az Európai Unió és az ENSZ vonatkozó hivatalos szerveit, hogy szakértelmükkel segítsék elő a nemzetközi jó gyakorlatok hazai viszonyokra történő átültetését, segítsék elő azt, hogy a nemzetközi elvárásoknak is meg tudjunk felelni azon túl, hogy Magyarországnak a konszenzus irányába kell továbbvinni a drogpolitikát.

A folyamatok a lehető legnagyobb transzparencia mellett zajlottak. Az alapkoncepció és a stratégiai anyag, valamint egyéb meghatározó dokumentumok egy honlapon keresztül elérhetővé váltak. Minden állampolgár elmondhatta, leírhatta a véleményét azzal kapcsolatban, hogy milyen szintű drogstratégiát fogadjon el Magyarország. Azt tapasztaltuk, hogy a közös gondolkodásra való felhívás gyümölcsöző és rendkívül aktív volt. Winston Churchill azt mondta: bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást. Nagyon bölcs politikus volt. Foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Megtörtént az első drogstratégiai félidős és záró értékelés, amelynek tapasztalatait elengedhetetlen alapul venni az új program megalkotása során. Értékeltük az aktuális nemzetközi drogpolitikai folyamatokat, felvázoltuk a lehetséges együttműködéseket a kapcsolódó társadalmi szintű problémákkal foglalkozó hazai stratégiákkal. Ismeretes, hogy az elmúlt kilenc évben rendszeres jelleggel elkészültek a hazai kábítószerhelyzetet vizsgáló jelentések. Mindezek az adatok bázisként szolgáltak a célkitűzések megalapozásakor.

A kábítószer-probléma összetett társadalmi szintű jelenség, a problémakör kezelése ezért többféle alapelv és az azokból származtatott intézkedések együttese mentén nevezhető meg kellő hatékonysággal. Olyan konszenzusos alapelvek kerültek tehát rögzítésre, amelyek valamennyi politikai szintű értékvállalással egyeztethetőek és szakmailag is elfogadottak. Ilyen alapelvek az ideológiamentes, átfogó megközelítési mód, a tudományos eredményekkel igazolt tényeken és adatokon alapuló szemlélet, a beavatkozások közös cselekvésen, civil és állami szereplők partnerségén alapuló tervezése, végrehajtása, illetve értékelése, az emberi jogok, az emberi méltóság és egyenlő ellátás elvének érvényesítése.

(15.50)

A stratégia úgy kíván egységes szemléleti keretet meghatározni a tervezett beavatkozások kapcsán, hogy számol a probléma összetettségével, a kábítószer-használat különböző megjelenési formáival, a különféle tudományterületek eltérő megközelítési módjával, valamint figyelembe veszi a kérdés vonatkozásában megjelenő differenciált társadalmi észlelést.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A dokumentum 2010-2018 évekre vonatkozóan rendezi össze azokat a reális szakmai célkitűzéseket, amelyek kedvező eredménnyel járó beavatkozásokat jelenthetnek a hazai kábítószer-probléma alakulása szempontjából, összesen több mint száz intézkedésről van tehát szó. A stratégia - követve a 2000-ben teljes politikai konszenzussal elfogadott stratégiában megfogalmazott közpolitikai elvet - a kábítószer keresletének és kínálatának együttes, kiegyensúlyozott csökkentését tartja továbbra is a leghatékonyabb megközelítési módnak. Ez azt jelenti, hogy a kábítószer-használat megelőzése, kezelése az illegális kábítószer-kereskedelem elleni fellépéssel együttesen, közösen alkalmazva célravezető. A világ más országainak gyakorlatát is figyelembe véve ez idáig e módszer bizonyult a leghatékonyabb megközelítésnek. Mindezek érdekében a különböző beavatkozások kiegyensúlyozottságára és koordinált összehangolására kell törekedni.

A nemzeti stratégia felhatalmazása szerint az illegális kábítószerekkel foglalkozik, de nem hagyja figyelmen kívül az ellenőrzés alatt nem álló, nagy népegészségügyi ártalmakat okozó szerekkel, például az alkohollal, a nikotinnal való visszaélések, valamint a szerhasználathoz nem kapcsolódó, viselkedési függőségek jelenlétét sem. A dokumentum úgy foglalkozik egy szűkebb halmaz, az illegálisnak nevezett kábítószerek kérdésével, hogy megközelítési szemléletében kiterjesztő módon jár el. Lehetővé teszi a társproblémák kezelésében fennálló szinergiák kihasználását, figyelembe veszi a különböző problémák kölcsönhatásait. A nemzeti stratégia fő célja egy olyan magabiztos, szolidáris és produktív társadalom megvalósítása, ahol lehetőség nyílik kiegyensúlyozott megközelítésben kezelni a kábítószer-probléma hatásait, a lehető legtöbb egészségnyereséget elérve ezzel az egyének és természetesen a magyar társadalom számára.

A nemzeti stratégiában foglalt gyakorlati célkitűzések három fő pilléren jelennek meg. Ezek közül első, ami a fiataljaink jövője szempontjából talán a legeslegfontosabb: a prevenció, a megelőzés területe. A legtöbb célkitűzés a stratégiában a prevencióra koncentrálódik tehát; a prevenciónak minden színtéren érvényesülnie kell, ahol a fiatalok elérhetők. Ezek egyebek mellett a család, az iskola, a munkahely, a szabadidő-eltöltés helyszínei, a szórakozóhelyek vagy akár az internet.

A második pillér a szenvedélybeteg-ellátó rendszer nagy ívű fejlesztését irányozza elő. Az egészség védelme érdekében alapvető szándék az, hogy hozzáférést biztosítsunk magas szintű, a kliensek igényeihez igazodó kezelési és ellátási szolgáltatásokhoz. Csökkenteni kell a droghasználattal kapcsolatos egyéni és társadalmi kockázatokat, viszont növelni kell a drogbetegek reintegrációs esélyeit.

Végül a harmadik, szintén nagyon fontos pillér, a kínálatcsökkentés célja a társadalmi biztonság növelése, a kapacitások és együttműködések fejlesztése a kábítószer-kereskedelem, a -terjesztés elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.

A nemzeti stratégia a polgárok közösségeit partnernek, a megvalósítás legfontosabb szereplőinek tekinti. Tudatában van annak, hogy a csupán állami akaratot megtestesítő szemlélet nem lehet elégséges és eredményes a probléma kezelésében. A helyi közösségekre nemcsak mint a kábítószer-használattal összefüggő kockázatok és ártalmak által leginkább érintettekre kell tekintenünk, hanem úgy is, mint amelyek térben és időben a probléma kialakulásához legközelebb állóként a leghatékonyabban tudnak közreműködni azok kezelésében. Az együttes cselekvések, a lokális és közösségi együttműködések megsokszorozzák hatásukat, és erőforrásokat mobilizálnak. Ezért szükséges a közös felismerésen alapuló, egyeztetett fellépés megvalósítása a közösségek legalapvetőbb formáiban és szereplőivel. Ezek a szereplők lehetnek: a család, a hozzátartozók, az iskola és a munkahely világa, a lakóhelyi és települési közösség szervezetei, az egyházak és közösségeik, valamint a társadalmi szervezetek.

Minthogy a nemzeti stratégia elsősorban fejlesztési irányokat határoz meg, és azok megvalósítását kívánja a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével előmozdítani, meghatározó jelentősége van a nemzeti szintű koordinációs mechanizmusok hatékony működtetésének. Ez jelenti egyrészt az állami intézmények, a minisztériumok, az országos szervek munkájának összehangolását, másrészt a helyi intézmények koordinációját. A kábítószer-politika határon átnyúló jellege is hangsúlyossá teszi továbbá a nemzetközi együttműködések szerepét.

A hatékony beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a folyamatosan változó kábítószer-probléma mintázódásáról, társadalmi és egyéni meghatározó tényezőiről. A kutatási és értékelési tapasztalatokat széles körben és közérthető formában kell hozzáférhetővé tenni.

A stratégia végrehajtásával kapcsolatos célkitűzéseket cselekvési programok realizálják konkrét beavatkozásokká, meghatározva egyúttal a felelősöket és a határidőket is. Az első cselekvési program az új nemzeti stratégia elfogadását követően léphet életbe.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az új nemzeti drogstratégia egy olyan keretrendszer, amely a kábítószer-probléma területén mindennapos tevékenységet ellátó szakemberek, intézmények munkáját segítheti elő koordinált formában. A stratégia a szakmai közösség előremutató, távlati javaslatait tartalmazza. Kialakításában valamennyi fontos hazai szakmai ernyőszervezet részt vett, és támogatta azt. A drogstratégiában foglalt célkitűzések politikai nézetektől függetleníthető, korszerű tartalmakat jelenítenek meg. A konkrét megvalósítás, az eszközök meghatározása, a jogszabályok alakítása, a költségvetési ráfordítások meghatározása a felelős kormányok döntési kompetenciája.

Jövő januártól az európai uniós trióelnökség keretében másfél évig Magyarország az európai uniós drogstratégia végrehajtásának felelős képviselőjévé válik. Ma valamennyi európai uniós ország rendelkezik drogstratégiával. A dokumentum teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió 2005-2012 közötti évekre érvényes drogstratégiájával és az annak végrehajtását szolgáló, a tagállamok számára 2009-2012 évekre feladatokat meghatározó akciótervvel. Ez a stratégia lehetőséget ad arra, hogy a politika adekvát módon segítse elő a magyar társadalom védelmét a globális jellegű kábítószer-probléma kihívásaival szemben egy kiegyensúlyozott, pragmatikus szakmai szempontokat hangsúlyozó kezelési keret megteremtésével.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot vitassák meg, és később fogadják el.

Elnök úr, képviselőtársaim, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon élvezetes és tartalmas volt ez a közel másfél-két óra. Én a legmesszebbmenőkig akceptáltam a felvetéseket és a hozzászólásokat, bár jobban örültem volna, hogyha a Ház nagyobb aktivitást mutat, legalábbis többszereplősen, hiszen ki-ki három-négy minőségben is meg kellett hogy szólaljon, de ez nem vont le a hozzászólások értékéből.

Szeretném előrebocsátani, képviselőtársaim, hogy ez a közel egy év, amíg az előkészületek és az egyeztetések folytak, nem volt olyan egészségügyi szakember, aki a területtel foglalkozik, nem volt olyan szociális területen dolgozó szakember, aki a kábítószerügyekkel foglalkozik, olyan jogi szakember, olyan rendészeti szakember, aki ne lett volna megszólítva. Tehát az előkészítő munka nagyon-nagyon széles spektrumon mozgott.

Ahogyan a bevezetőmben, illetve az expozé bevezetőjében említettem, ott megemlítettem, én magam többször részt vettem, több alkalommal volt olyan rendezvény, ahol több napig bezárkózva szakemberek gondolkoztak a stratégia kialakításán. Nem volt olyan mérvadó civil szervezet, nem volt olyan mérvadó tudós - itt Funk Sándortól kezdve tényleg a TASZ-ig -, mondhatom a civileket, a kutatókat és a tudós embereket...

El kell mondanom azt, hogy maga a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, ahol a szakma és az államigazgatás szereplői, tehát az Oktatási, a Rendészeti Minisztériumon keresztül a Szociális Minisztériumig bezárólag, a rendőrségtől a határőrségig bezárólag nagyon sokféle tudás koncentrálódik... - mi legalább három vagy négy alkalommal mint KKB-ülés, foglalkoztunk a stratégia előkészületeivel. Azt gondolom, igen, egy kicsit a nyelvezetében is modernebb, új tudások jelentek meg az elmúlt tíz évben. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy haszontalan volt vagy kevésbé volt értékes a közel tíz évvel ezelőtt elfogadott stratégia, és örvendetes, hogy máshol vannak már a hangsúlyok, más a fogalmi apparátus, amellyel a problémákat megoldhatnánk. Hogyha ugyanez lenne, akkor mondhatnánk azt is, hogy tíz évig az égvilágon semmi nem történt, ami pedig nem lenne igaz, mert nagyon sok minden történt.

Azt gondolom, Magyarországnak az Európai Unió tagállamai közül, de még a kelet-közép-európai tagállamok közül sincs szégyenkeznivalója. Magyarország az összes többi országhoz képest, amelyek hasonló kondíciókkal, hasonló problémákkal rendelkeznek, Magyarország igenis ebben az ügyben élen jár.

Pettkó képviselő úr is említette, hogy több módosító indítványt kíván benyújtani. Tisztelettel veszem ezeket a képviselői indítványokat. Természetesen a munkatársainkkal ezeket át fogjuk tanulmányozni, de bármelyik frakciótól is érkeznek ezek, amelyik tényleg a tisztázást, a jobbá tételt, a hatékonyabbá tételt szolgálja, azt a legmesszebbmenőkig támogatni fogom én magam is és a munkatársaim is. Úgyhogy, képviselőtársaim, arra biztatom önöket, akkor nyújtsák be ezeket az indítványokat, még van néhány percünk rá, de gondolom, minden képviselőtársunk, aki ilyen szándékkal jött erre az ülésnapra, ezeket már elkészítette.

Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérdezi képviselő úr, milyen lesz a jövő társadalma. Én azt gondolom, hogy a jövő társadalma ép lesz, egészséges lesz és kiegyensúlyozott lesz, de ennek érdekében valóban számtalan politikai döntést kell meghoznunk. Én azt gondolom, hogy az ország népességfogyásának mérséklése, lehetőség szerinti megállítása egy olyan össztársadalmi érdek, amely minden kormány politikájában első helyen kell hogy szerepeljen.

Vitathatatlan, képviselő úr, hogy a munkahely és a gyerekvállalás egyensúlyának megteremtése nagyon fontos determináció. Én nem osztom képviselő úrnak azt a véleményét, hogy elsősorban különböző adózási, adópolitikai ügyekkel lehet ezt befolyásolni, de a munkahely és a gyermekvállalási hajlandóság egyensúlyának megteremtésével igenis lehet. Lehet a család és a munkavégzés összeegyeztetésével. Azt gondolom, hogy ebben számtalan előrelépés volt az elmúlt években, és reményeim szerint a jövőben is lesz.

Aztán van még két olyan determináció, amely a népesség számát befolyásolja. Az egyik valóban a termékenység, a másik pedig a demográfiai öregedés. Mindkettőről néhány gondolatot engedjen meg, képviselő úr. Jelenleg durván 10 millióan vagyunk. Érdekes a képlet, hogy Magyarországon minden évben több fiúgyermek születik, mint leánygyermek, ennek ellenére a népesség úgy néz ki Magyarországon, hogy mintegy 5,2 millió nővel számolunk, és nem éri el a 4,8 milliót a férfiak száma. Ebből aztán azt a következtetést kell levonnunk, hogy meg kellene nézni, ténylegesen hol van itt a hiátus, miközben több fiúgyermek születik, mint kislány. A hiátus ott van, hogy a társadalmon belül bizonyos korcsoportokban rendkívül nagy a férfihalandóság. Meg kell állapítanunk, hogy a 45-49, 50-54 éves korcsoportban bizony nagyon nagy a férfihalandóság. Ez magyarázza többek között azt a jelenséget, hogy Magyarországon mintegy 972 ezer özvegy van, és ebből mindössze 160 ezer az özvegy férfiak száma. Természetesen nem azt szeretném, ha több özvegy férfi lenne ebben az országban, mert ez azt jelentené, hogy nekik meghalt a feleségük, hanem azt szeretném csak demonstrálni ezzel a számmal, hogy ha a 972 ezer özvegyből csak 160 ezer a férfi, az azt jelenti, hogy hatszor annyi férfi hal meg idő előtt, mint nő. Ez viszont komoly tragédia, kedves képviselőtársaim. Továbbá azt is meg kell állapítanunk, hogy bizony a roma népesség egészségi állapota lesújtóan rossz ebben az országban, és ez minden mutatónkat lerontja.

Kedves Képviselőtársaim! Valóban úgy van, ahogy képviselő úr mondja, a társadalmi reprodukcióhoz kettőnél több gyereket kell szülni, és nálunk ez a termékenységi mutató 1,32 százalék. Lehetne magasabb, én magam is ennek örülnék jobban. De ha most elrendelnénk azt, hogy holnaptól kezdve minden magyar anyának kettőnél több gyereket kell szülni, vagy akár három gyereket kell szülni, a népességfogyás bizony akkor is be fog következni. És ez nem azért van, mert a kormányzati intézkedés természetesen befolyással van többek között a szaporodási indexre, hanem azért van, mert a korfa el fog mozdulni, és a korfa elmozdulása miatt biztosan csökkenni fog a népességszám.

Hogyan fogunk kinézni a következő évtizedekben? 1990-ben, a rendszerváltás évében ugyanannyi 14 éven aluli gyerek volt Magyarországon, mint amennyi 60 éven felüli. Kedves képviselőtársaim, 2010-ben, amely itt van a nyakunkon, a 60 éven felüliek már többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, 2020-ra a 65 éven felüliek többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, és 2025-re a 70 éven felüliek is többen lesznek, mint a 14 éven aluliak, 2040-ben pedig a 70 éven felüliek többen lesznek, mint a 19 éven aluliak, 2050-ben pedig, kedves képviselőtársaim, a 70 éven felüliek többen lesznek, mint a 24 éven aluliak. No, ez egy nagyon komoly társadalmi kihívás, de ezt nem tragédiaként kellene megélnie a magyar társadalomnak, hanem ez egy lehetőség megtétele arra nézvést, hogy itt valamit csinálni kell.

(13.40)

Azt is szeretném elmondani, hogy bizonyos korcsoportok természetesen hiányozni fognak a magyar társadalomból, de ez akkor is be fog következni, hogyha azokat az intézkedéseket, amelyeket az előbb elmondtam, már holnap meghoznánk. Ugyanis arról van szó, hogy bár lehet, hogy évek múlva nagyobb szaporodásra képes a magyar társadalom, de mivel 2-3-4 évvel ezelőtt nem születtek meg azok a gyerekek, akik 20-25 év múlva akár több gyereket is vállalnának, következésképpen ez a népességfogyás be fog következni.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A végével kezdem. Kedves Képviselő Úr! A tárcánál több munkatárs is dolgozik ezen a programon, és kiemelt feladatuknak tekintik, az OKM-mel közösen együttműködve megteremtjük a szükséges feltételeket. Valóban úgy van, ahogy a képviselő úr mondja. Reményeim szerint 8-10 ezer olyan fiatal szerez a jövőben szakmát, akiknek egy része eleddig kihullott az oktatási rendszerből.

A közoktatási törvény nyári módosításakor - ha emlékszik rá, képviselő úr, ez a 27. § (4) bekezdésével bővült az indítvány kapcsán, ahol is a szakiskolai nevelés és oktatás kizárólag szakképzési évfolyamokon is megszerezhető -, ezzel megteremtettük a törvényi alapját annak, hogy azok a fiatalok, akik nem kívánnak az általános műveltséget megszilárdító 9-10. évfolyamon továbbtanulni, közvetlenül az általános iskola befejezését követően megkezdhessék választott szakmájuk tanulását.

Október 7-én az OKM-mel közösen közleményt adtunk ki, amelyben tájékoztattuk az érdeklődőket az alternatív szakképzési forma főbb paramétereiről. A közlemény tartalmazza, hogy az iskolák az alternatív szakképzés vonatkozásában a felvételi eljárás folyamatában is megváltoztathatják beiskolázási tervüket.

Októberben megjelent a 24/2009. (X. 30.) SZMM-rendelet az OKJ módosításáról. Az új képzési formában oktatható szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadása decemberben várható. Mindezek alapján az intézményeknek, illetve a fenntartóiknak elegendő idő fog rendelkezésre állni a helyi tantervek elkészítéséhez, valamint a pedagógiai program módosításához.

Abban bízom, hogy egyre több fiatal fog szakmát szerezni itt az új képzési forma keretében, és tisztelettel jelentem, új többletforrásokra nincs is igény ehhez. Tehát még egy pluszpontot szerezhetünk az intézkedéseinkhez.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a 2005-ben indított szakképzési reform rendkívül jól halad, annál is inkább, mert - ahogy képviselőtársunk is utalt rá - térben és időben is növekedett az integrált szakképző központok száma, gyakorlatilag az egész országot lefedi, és elvégzi azt a koordinatív irányító, szervező tevékenységet, amelynek során a társszervezetek bevonásával jó döntések születhetnek. Az is látszik, hogy az utóbbi években a tanulók korszerűbb képzés kereteiben sajátíthatják el a szakmaszerzés fortélyait. Ebben a korszerű képzési formában most már a szakmát szerző tanulóknak körülbelül a 85 százaléka vesz részt.

Örvendetesnek tartom azt is, hogy a középfokú oktatásban részt vevő hallgatók mintegy 40 százaléka a szakképző intézményekhez irányul, és ott próbálnak szakmát szerezni. S ahogy képviselő úr is mondta, az alternatív szakképzési lehetőséggel a következő évben még több potenciális szakmunkás kerülhet a gazdaság, az elsődleges munkaerőpiac porondjára.

Az látszik, hogy az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy valaki a saját lábán tudjon állni, nem feltétlenül a munkahely hiánya, hiszen Magyarországon most is több mint 43 ezer betöltetlen munkahely van - 43 ezer betöltetlen munkahely van! -, a legnagyobb probléma a nem korszerű, a munkaerőpiacon eladhatatlan tudás. Ez jelenti a legnagyobb akadályt. Az elmúlt években javult a beiskolázási szakirány és létszám is. Én ezt is borzasztóan örvendetesnek találom. S meg kell mondani, hogy a gazdasági válság enyhítésére azok a képzési formák a legalkalmasabbak, amelyek a felnőttképzés irányába hatnak, mert ott lehet a leggyorsabb reakciókat adni a gazdasági válság kihívásaira.

Engedje meg a tisztelt Ház, hogy azt mondjam, a válságot közvetlenebbül inkább azok a szakképzési programok és intézkedések enyhítik - mint említettem -, amelyek a felnőttképzésben valósulnak meg. Ezek közül hadd mondjak egy-két példát! Indítottunk egy programot, amely a munkahelymegőrzést képzéssel kombinálja. Az uniós és költségvetési támogatásból megvalósuló program egyszerre biztosítja a válság során veszélybe került munkahelyek megőrzését a bérek és járulékai fedezésével, és a kieső munkaidőben a dolgozók képzését. Ezzel segíti a vállalkozások felkészülését arra az időszakra, amikor megindul a gazdaság fellendülése, és megnövekszik a szakképzett munkaerő iránti kereslet. A programban eddig mintegy 350 kis- és középvállalkozásnak ítéltek meg pályázati alapon támogatást. Közülük 184 már konkrét kifizetésben is részesült, amelynek összege meghaladja a 3,5 milliárd forintot. A nagyvállalati kör pályázatainak elbírálása folyamatban van.

A másik fontos projekt a kulcskompetenciák fejlesztése a felnőttek széles rétegeiben. Ugyancsak a válság utáni helyzetben lesz kulcsszerepe annak, hogy 2010-11-ben egy 12,5 milliárd forintos uniós program mintegy százezer főnek fogja erősíteni az informatikai, nyelvi készségeit, írás-olvasási alapkompetenciáit.

A felnőttképzésben megvalósuló keresletvezérelt képzést illetően meg kell említenem még azt a törvényi változást, hogy a munkaügyi központoknak kötelezően támogatniuk kell azokat a képzéseket, amelyek iránt konkrét munkaerő-piaci igény mutatkozik. Egyre több jel mutat arra, hogy a képzéseket a vállalkozások is fontosnak tartják, mert 2008-ban, amikor már érzékelhető volt a válság hatása, az előrejelzések ellenére nem csökkent, hanem ha csekély mértékben is, de növekedett azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek a képzését a vállalataik támogatták.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

(9.30)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Képviselő úr kérdezte, hogy ismerjük-e az "Út a munkához" programot. Én ismerem, és tisztelettel jelentem, mintegy 230 ezer rendszeres szociális segélyezett volt ebben az évben, ez év április 1-jével, amikor elindult ez a program, és a program keretében 97 ezer ember dolgozott ez év augusztusában. Azt gondolom, hogy ha százezer ember, százezer olyan ember, aki valóban éveken keresztül nem végzett semmiféle olyan tevékenységet, amely arra utalt volna, hogy a nyílt munkaerőpiacon ténykedik, akkor ez egy komoly eredmény. Ezek szerint képviselő úr nem ismeri az "Út a munkához" programot, én meg ismerem.

Azt egy percig nem vitattam, hogy egy család egzisztenciáját leginkább az determinálja, hogy abban van-e kereső tevékenységet folytató felnőtt családtag. Azt egy percig nem vitatom, hogy a gyermekek testi és szellemi fejlődését leginkább a táplálékhoz, a jó táplálékhoz való hozzájutás determinálja. Éppen ebből a megfontolásból, kedves képviselőtársaim, engedjenek meg néhány számszerű adatot: jelenleg Magyarországon közel 1 millió gyermek vesz részt a közétkeztetésben, ebből kedvezményes étkeztetésben 370 ezer gyermek, bölcsődében 9 ezer gyermek, óvodában 120 ezer gyermek, általános iskolában 240 ezer gyermek.

Kedves Képviselőtársaim! A kedvezményes étkeztetésen belül mintegy 204 ezer gyermek étkezik ingyenesen, ebből bölcsődében 5 ezer gyermek ingyenesen étkezik. 2009-ben mintegy 530 ezer gyermek jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Szeretném megjegyezni azt is, kedves képviselőtársaim, hogy ezen kedvezmény biztosítása természetesen nem pénzbeli juttatást jelent, hanem egyéb szociális támogatásokat és kedvezményeket. Szeretném elmondani azt is képviselőtársaimnak, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők évente két alkalommal, júliusban és novemberben kiegészítő támogatást kapnak mintegy 5800-5800 forint összegben, illetve a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok szintén júliusban és novemberben 8400-8400 forint egyszeri támogatásban részesülnek.

Kedves Képviselőtársaim! Bizonyára nem kerülte el a figyelmüket, hogy ebben az évben kétszer annyi pénzt fordítottunk a rászoruló gyermekek nyári étkezésére, mint eddig bármikor, 2,4 milliárd forintot biztosítottunk a települési önkormányzatok számára, hogy legalább napi egy meleg ételt tudjanak adni a gyermekeknek. Ez kétszer annyi támogatás, mint az előző évben volt, és reményeim szerint, ha képviselőtársaim elfogadják ma a jövő évi költségvetést, jelentem tisztelettel a jövő évi költségvetésben is benne szerepel ez a támogatási összeg. (Nagy zaj, az elnök csenget.) Ez lehetővé teszi számunkra, hogy mintegy 130 ezer gyermek ingyenesen étkezzen a nyári szünidő teljes időtartama alatt.

Meg kell említeni két olyan futó programot, amely szintén a rászoruló gyermekek ellátását biztosítja. Az egyik a "Biztos kezdet" program, a másik az óvodakezdési támogatás, amelynek eredményeképpen jelenleg több gyermek jár óvodába, mint eddig bármikor, és akik járnak, azok rendszeresen járnak. Azt gondolom, ezek az intézkedések mind-mind azt a célt szolgálják, amit annak idején a nemzeti stratégiában megfogalmaztunk, hogy legyen jobb a gyermekeknek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Kedves fiatal Barátom! Én nagyon sajnálom magát, én tényleg nagyon sajnálom. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mi is sajnáljuk.) Miért vetemedik ilyenre?! Olyan jóravaló embernek indult itt, ebben a Házban. Miről beszélünk? (Dr. Kontrát Károly: Államtitkár úr, nem a pártbizottságon van!) Miről beszélünk? Kedves Barátom! Szeretném önnek elmondani, hogy ellentétben önnel, én még soha nem dolgoztam pártbizottságon. (Derültség az MSZP soraiban.)

Ha szembesíteni akarjuk a magyar társadalmat a felnövekvő nemzedék problémáival, akkor erre tényleg jó volt az ifjúságkutatás. Csak kérdezem: az államnak van csak kötelezettsége ebben a társadalomban? Talán nem kéne arról beszélnünk, hogy vajon a rendszerváltás után a családok betöltötték azt a szerepüket, amelyet egy reprodukáló társadalomban be kell hogy töltsön? Talán a helyi társadalom betöltötte a szerepét? Talán az önkormányzatok betöltötték a szerepüket? Talán azok a civil közösségek, amelyek létrejöttek, lehetőséget teremtve már a rendszerváltás után arra, hogy önkéntesen szerveződjenek, azok betöltötték azt a szerepüket, amelyet egyébként egy demokratizálódó, innovatív társadalomban be kell tölteni?

Én úgy emlékszem, kedves képviselőtársaim, hogy nemcsak a baloldalon voltak olyan civil szervezetek és olyan ifjúsági szervezetek, akiknek az orrára kellett koppintani. Talán arra kellett volna szocializálódni a rendszerváltás utáni húsz évben az ifjúsági szervezeteknek, hogy hogyan férkőzzünk be különböző döntéshozó szervezetekbe?

(9.30)

Arra kellett hogy szocializálódjanak, hogy hogyan osszuk el egymás között a pénzeket? Arra kellett szocializálódni, hogy hogyan kell elfogadni a beszámolókat? Nem a valóságos problémákkal kellett volna foglalkozni? Mert ha ez történt volna, és ezt meg is tették volna, akkor itt lennének olyanok, akiknek van erkölcsi alapjuk föltenni kérdéseket.

Kedves Képviselőtársaim! Azt én egy percig nem vitatom, hogy az ifjúság szocializációjához nagyon-nagyon sokféle szervezetnek, nagyon-nagyon sokféle intézménynek, nagyon sokféle politikának, nagyon sokféle érdeknek meg kell jelennie többek között itt az Országgyűlésben. Na de ezeket akkor artikulálni kell, és ha szabad ezt kérnem, akkor lehetőség szerint ezt olyan szervezetek és olyan képviselők tegyék, akiknek van felkészültségük, szervezeti hátterük, társadalmi támogatottságuk, és akkor erről lehet itt értelmes vitákat folytatni. Én állok rendelkezésükre - állok rendelkezésükre.

Az, hogy milyen irányba megy el a magyar társadalom, az, hogy a magyar ifjúság, a felnövekvő generáció a társadalmi reprodukcióban milyen helyet foglal el, mindannyiunkon múlik, nem csak egy-egy politikai párton, nem csak egy-egy kinyilatkoztatáson. Lehet itt frázisokat pufogtatni meg újságcikkeket előcitálni, de arról azért mégiscsak kéne beszélnünk ebben az országban, ha már elfogadtuk ezt az ifjúsági stratégiát, hogy hogyan alakulnak a népesedési dolgaink, hogyan alakul a társadalom elöregedése, a demográfiai kihívások, hogyan alakulnak a foglalkoztatási paramétereink, hogyan alakulnak az adózási feltételeink, hogyan alakulnak a járulékfizetési feltételeink. Azt az érzetet keltjük-e az országban, hogy itt mindenki teljesítmény nélkül majd az állam emlőjén nevelkedve boldogul? Vagy azt, hogy hát, kérem szépen, az öngondoskodás nem valami kapitalista métely, hanem egy kicsit körül kéne néznünk.

Én tudom jól, hogy nagyon nehéz egy hatvan év körüli embernek azt mondani, hogy tessék öngondoskodni, mert nem erre rendezkedett be az elmúlt 40-50 évben, de azt gondolom, hogy egy 30-40 éves fiatalembernek már lehet azt mondani, hogy nagy valószínűséggel 10-20-30 év múlva az állam téged nem fog tudni eltartani, hogy lehet, hogy az csak egy pillére a gondoskodásnak, az anyagi biztonság meglétének, hogy te járulékot fizetsz.

Nem kéne arról beszélni, hogy ezen túlmenően át kéne egy kicsit szabni az oktatási rendszerünket? Remélem, hogy ha majd egyszer kormányra kerülnek, olyan 8-12 év múlva, képviselőtársam, akkor bevezetik a tandíjat, mert én mélységesen, mélységesen elítélem azt a fajta esélyegyenlőség-gátló politikát, ahol a gazdagoknak több jut. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt gondolom, nincsenek olyan távol egymástól a politikai elképzeléseink a kábítószer-probléma kezelésének módjáról, mint az esetenként meg is mutatkozik. Úgy látom, mindannyian biztonságos társadalmat szeretnénk, emellett pedig nem mondunk le senkiről, aki a kábítószer-használat miatt problémás helyzetbe kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési határozati javaslathoz Pettkó képviselőtársunk - ahogy említette, és itt többször elhangzott - 19 módosító indítványt nyújtott be, ahogy látom, és többek között dr. Csáky Andrással közösen még egy kapcsolódó módosítót is beadtak. Számos indítvány a stratégia alapelveinek hangsúlyosabb érvényre juttatását, a szöveg pontosabbá tételét, valamint a beavatkozási területek szélesítését célozta. Éppen ezért, ahogy már Winkfein Csaba képviselő úr is utalt rá, több módosító javaslatot, illetve kapcsolódó módosító javaslatot is támogatni tudunk. A segítő szándékú, konstruktív közreműködést köszönjük a képviselő úrnak, azt gondolom, ezt a legmesszebbmenőkig lehet akceptálni.

Tisztelt Ház! A stratégiai program a kábítószer-probléma kezelése címet kapta, ami a szakmai gondolkodás jelenlegi lépcsőfokát szimbolizálja. Egyetértünk azzal, hogy a kábítószer-problémát vissza kell szorítani, de ennél többet kell tennünk. Azt gondoljuk ma már, hogy a helyzetet adekvát módon kell kezelni, nemcsak egészségügyi kezelésről van szó, hanem minden olyan intézkedésről, amivel mérsékelhető a probléma, amitől csökken a kábítószert kipróbálók aránya, csökken a droghalálesetek száma, bejutnak az ellátórendszerbe azok, akiknek kezelésre van szüksége és így tovább.

(11.20)

Ma már többet tudunk, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. A különböző beavatkozásokkal kapcsolatban egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre tudományos bizonyítékok és költséghatékonysággal foglalkozó elemzések. A stratégia e tudományos megközelítések mellett foglal állást, figyelemmel a társadalom, az állampolgárok elvárásaira.

Képviselőtársaimat is arra kérem, hogy figyeljünk oda a szakmai eredményekre, hallgassuk meg a tudományos munkát végző szakembereket, hiszen nem véletlen, hogy az utóbbi években nem romlottak tovább a kábítószerhelyzet mutatói. Ez köszönhető azoknak a programoknak is, amelyek néhány éve már igazoltan jól működnek, és amelyek továbbfejlesztését előírja az új drogstratégia is.

Egyetértünk abban is, hogy a prevencióba be kell fektetnünk a fiataljaink jövője szempontjából. Nincs közöttünk véleménykülönbség abban sem, hogy minden lehetséges eszközzel fel kell lépni az illegális kábítószer-kereskedelem ellen. A stratégia egy keretrendszer, a megvalósítás a kormányok felelőssége és dolga. A mindenkori kormány joga eldönteni, hogy milyen jogszabályokat hoz, a rendelkezésre álló eszközöket milyen arányban alkalmazza. Ezért is kell hogy észrevegyük azt, hogy nem azon kell vitáznunk, hogy mi szerepel túlsúlyban a programban, hanem talán arról, hogy melyik az a hatékonynak ítélt eszköz, amelyre nem gondoltunk, vagy hol vannak olyan kapacitások vagy ellátásbeli hiányosságok, amelyekre oda kell figyelni.

Jó stratégiaszöveget sokfélét lehet írni, de a pontos szükségletekre és eszközökre rámutató tartalmat talán mégsem annyit. A szakmai ernyőszervezetek nem véletlenül támogatták a szakmai és társadalmi vita során a programot. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy tegyék ezt önök is, hiszen valamennyien azt szeretnénk, hogy Magyarország ezekben a kérdésekben helyes úton haladjon előre, a drogprobléma csökkenjen Magyarországon, hazánkban.

Képviselőtársaim, elnök úr, nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem rövid lenni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája során mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők, illetve a bizottságok munkájukkal aktívan hozzájárultak az új szabályozás megalkotásához. A parlamenti vita során elsősorban az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények, illetve a mezőgazdasági növénytermesztési idénymunka szabályai kerültek előtérbe.

A kormány a törvényjavaslatot eredetileg kettős szándékkal nyújtotta be a parlamenthez. Egyfelől az volt a cél, hogy egy általános munkaviszonyhoz képest egyszerűsített adminisztráció kísérje ezt a foglalkoztatási formát. Ezt a célt szolgálta az elektronikus, illetve a telefonos bejelentés, valamint a munkaszerződés-minta bevezetése.

Másfelől az volt a célunk, hogy az egyszerűsítés ne menjen a munkavállalói jogosultságok rovására, vagyis biztosítható legyen, hogy a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatás esetén is részesülhessenek bizonyos egészségbiztosítási ellátásokban, ledolgozott idejük pedig szolgálati időként a nyugdíjnál elismerhető legyen. Ehhez a bejelentés nélküli, tehát feketemunkát kellett visszaszorítani, amit elsődlegesen a napi, a munka megkezdéséig megteendő elektronikus bejelentés garantál.

Ehhez az alapkonstrukcióhoz képest elsősorban a növénytermesztési idénymunkára vonatkozóan fogalmazódtak meg további egyszerűsítési igények, és ezek alapján kerültek benyújtásra olyan tartalmú módosító javaslatok, mint például az írásba foglalt munkaszerződés hiányában vezetendő jelenléti ív szabályai, a jelenléti íven rögzítendő adatok köre, a jelenléti ív egy példányának a munkavállaló részére történő átadása.

A másik oldalon ezzel állítható párba, hogy a bejelentési kötelezettséget nem naponként, hanem csak a bevallási kötelezettséggel egyidejűleg, havonta egyszer kell csak teljesíteni, hiszen ez esetben a munkavállaló kezében marad egy irat arról, hogy adott napon munkát végzett, így a naponkénti bejelentés elmaradhat.

A módosító javaslatok másik jelentős köre a fizetendő közteher mértékét érintette. A törvényjavaslat eredeti szövege a kedvezményes körben, tehát a magánszemély munkáltatók háztartásában végzendő, illetve az idénymunka esetén 40 százalékos kedvezményes közterhet állapított meg, míg az egyszerűsített foglalkoztatás többi esetében az általános szabályokat rendelte alkalmazni.

E pontban sokféle módosító javaslat érkezett, amelyek 21, 25, illetve 30 százalékra kívánták csökkenteni a kedvezményes közteher mértékét. Az eredeti filozófia szerint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményes közteher igen nagy motivációt jelentett a visszaélésekre, ezért a kedvezmény mértékét sem volt indokolt a jelenlegi széles körben meghagyni. Mindazonáltal azoknak az érveknek is van valóságtartalmuk, miszerint a kedvezményes közteher a legális foglalkoztatásra sarkalhatja a munkáltatókat, érdekeltséget teremtve számukra ezen a téren. Ezért a mezőgazdasági idénymunka és a rövid időtartamú háztartási munka esetén a 30 százalékos kedvezményes közteherre vonatkozó módosítások nyertek támogatást.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Kétségtelen, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai sokféle érdeket érintenek, amelyek egymással adott esetben ellentétesek is lehetnek. A munkáltatók rugalmasságra, kedvezményes közterhek biztosítására vonatkozó érdekeit, illetve a munkavállalók foglalkoztatási és társadalombiztosítási biztonságra való igényét kellett összeegyeztetni. Remélem, a módosító javaslatokkal átformált törvényjavaslat megfelelően egyensúlyoz e két követelmény között, és a gazdaság, a munkaerőpiac szereplői számára a jelenlegihez képest egyszerűbb, könnyebben alkalmazható, de emellett a munkavállalók szociális biztonságát is garantáló jogi megoldást jelent majd.

Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatásra javasolt módosítással együtt a zárószavazás során elfogadni szíveskedjenek.

Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Képviselő Asszony! Én is meglepődtem egy kicsit, mert úgy emlékszem, hogy Magyarország történelmében még nem volt példa arra, hogy ilyen jellegű rendeletet alkotott volna egy települési önkormányzat. Képviselő asszony délelőtt a szociális bizottság ülésén is valami hasonló kérdést intézett hozzám, és tisztelettel jelentem, hogy néhány dolognak nekem is utána kellett néznem, mert nem egy mindennapi dologról van szó.

(15.30)

Van egy olyan törvény, ami 1992-ben született, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szól, és a törvény idevonatkozó 5. § (2) bekezdése értelmében a lakcímbejelentés szempontjából "lakcímnek tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy amennyiben más lakása nincs, szükségből megszáll". Az vitathatatlan, hogy előfordulhat olyan helyzet, hogy a két utóbbi definíció miatt kell hogy valaki így szállásolja el magát. Az egyik, hogy szükségből megszáll, a másik, hogy amennyiben lakása nincs, valamilyen olyan lakóegységben száll meg, amely nem feltétlenül lakás céljára épült.

Mindennemű korlátozás oda vezethet, azt gondolom, amit az elmúlt egy-két évben már lehetett tapasztalni, de azt megelőzően, a rendszerváltás óta még soha, hogy az utcán élők között sajnálatos módon megjelentek a roma hajléktalanok. Erre példa még nem volt. Ugyanis azt tapasztaltuk az elmúlt években, évtizedekben vagy két évtizedben, amióta szembetűnő a hajléktalanság Magyarországon, hogy általában a hajléktalanok száma különösebben nem nő, sajnálatos módon nem is csökken, de a szolgáltatásokat végző civil szervezetek többé-kevésbé ilyen tájékoztatásokat adnak, hogy soha nem látott mértékben vannak jelen a roma etnikumhoz tartozó hajléktalanok.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, figyelemmel leszek az egyperces korlátra. El kell olvasni ezt a rendeletet. Én magam sem láttam, hiszen, ahogy említette képviselő asszony, csak a híradásokból lehetett róla tudomást szerezni. Magyar állampolgárokra vonatkozóan soha nem volt ilyen törvényi szabályozás. Azt meg kell mondjam, hogy van minimum lakóterület négyzetméterben meghatározva, illetve korlátozva, az viszont kizárólag a korábban hatályos idegenrendészeti törvényben volt, ahol a letelepedettek esetén minimálisan 6 négyzetmétert írt elő a törvényi szabályozás azokban az intézményekben, ahol bevándorlókat fogadtak egyáltalán.

Képviselő Asszony! Azt gondolom, együtt többre fogunk jutni ebben a kérdésben, és a hét folyamán el fogjuk olvasni ezt a rendeletet, utána reményeim szerint tudunk végleges álláspontot kialakítani róla.

Köszönöm szépen.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A kormányzat nem hozott intézkedést sem a rehabilitációs foglalkoztatás támogatásával kapcsolatosan, sem az intézményi foglalkoztatással kapcsolatosan, amely azt eredményezné, hogy itt tízezrével kerülnek utcára az emberek. Annál is inkább bátorkodom ezt állítani, mivel a fogyatékosszervezetekkel a költségvetésről a tárgyalásokat én folytattam le, és a költségvetési tételek minden pontjában megállapodtunk.

A Fogyatékosügyi Tanáccsal folytatott tárgyalások eredményeképpen azon megváltozott munkaképességű személyek, akik a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban vesznek részt, és akkreditált foglalkoztatóknál dolgoznak, a 2009. évben ténylegesen felhasznált pénzforrással azonos mértékű támogatást fognak kapni a következő évben, 2010-ben is, ez pedig nem azt determinálja, hogy itt az utcára kellene bárkinek is kerülnie.

Ennek részben a költségvetési törvényben biztosított megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás - ez egy fejezeti kezelésű előirányzat -, részben a TÁMOP megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése mint kiemelt projekt a forrása. Az európai uniós forrásból rendelkezésre áll 2008-tól az első ütemben 16 milliárd forint, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújt segítséget a regionális munkaügyi központokon keresztül, illetve a megállapodás része volt az is, hogy a 2010. évre az intézményi foglalkoztatás támogatási keretét a Munkaerő-piaci Alapból plusz 2 milliárd forint összeggel kiegészítjük. Ezt a munkaerő-piaci igényt egyébként a Munkaerő-piaci Alap tanácsa támogatta.

Hogyha a viszontválaszra sor kerül, akkor még a szociális foglalkoztatásra is szeretnék kitérni. Köszönöm szépen, elnök úr.

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Képviselő Asszony! Az én fizetésem hamarabb csökkent, mint ahogyan elkezdtük volna a szakmai szervezetekkel a tárgyalásokat, és a kormány minden egyes tagjának csökkent a fizetése, jelentem tisztelettel.

Akkor mondom tételesen: a fogyatékosszervezetek aláírták azt a megállapodást, amelyben tudomásul veszik, hogy mivel a tárca költségvetése 9 százalékkal csökkent, a fogyatékosszervezetek érdekvédelmi tevékenységét támogatandó megállapodásról volt szó és nem a foglalkoztatásról. Egyébként az előbb említettem, hogy a Munkaerő-piaci Alapból pótolunk be 2 milliárd forintot.

Az engedélyezett foglalkoztatás, most rátérek a szociális foglalkoztatásra:, az engedélyezett foglalkoztatotti létszám 12 135 fő, ebből 5268 fő munkarehabilitációs foglalkozáson vesz részt, 6867 fő pedig fejlesztő-felkészítő foglalkozáson vesz részt. A rendszernek, amit módosítottunk, a célja a támogatási összeg pályázati úton való gazdasági, szakmai szempontú elosztása és semmi más, mindenki hozzá fog jutni ahhoz a támogatáshoz, amelyet megszavazott az Országgyűlés.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Amikor az államnak kevesebb a bevétele egy adott évben, mint volt az előzőben, akkor azt gondolom, hogy mindannyiunknak belátással kell lenni. Ezt tették a felelősen gondolkodó fogyatékosszervezetek vezetői is. Köszönöm a nagy országos szervezetek vezetőinek, akik maguk éltek azzal a javaslattal, hogy tudomásul veszik, ha a szociális tárca költségvetése 9 százalékkal csökken, akkor az ő érdekvédelmi munkájukra fordított állami támogatás is 9 százalékkal csökken; bölcs vezetők, és én köszönettel tartozom nekik.

Képviselőtársaim pontosan tudják, hogy évről évre egyfajta szokásjog alapján különböző fogyatékosszervezetek az érdekvédelmi munkájuk elvégzéséhez különböző állami támogatásokat kaptak, de mivel ezek a támogatások egyáltalán nem voltak arányban sem az elvégzett munkával, sem a hiánypótló szolgáltatások működtetésével, sem a taglétszámmal, a szervezetbe tömörült tagok létszámával, már az előző évben eljutottunk oda, hogy egy picit arányosítsunk ezeken a támogatásokon. Azt gondolom, nem ördögtől való az, ha lajstromba vesszük az ellátandó feladatokat, megnézzük, hogy hány embert szolgálnak ki, és megnézzük, hogy milyen tevékenységet folytatnak az érdekvédelmi szervezetek, és ennek függvényében kerüljenek megállapításra az állami támogatások.

Elfogadták a szervezetek, hogy a hiánypótló szolgáltatásokat finanszírozza az állam. Elfogadták a szervezetek azt is, hogy mint a suszterszéknek, három lábon kell állni a források megszerzésében. Az egyik lábat biztosítja az állami támogatás, a másik lábat össze kell szedniük pályázati forrásokból, és nagyon sok fogyatékosszervezet az érdekvédelmi munkájának a kielégítése érdekében bizony a piacról is tud bevételekre szert tenni, hiszen szolgáltatnak, mégpedig piaci alapon szolgáltatnak. Megértették ezt a fogyatékosszervezetek, és ez alapján került aláírásra ez a megállapodás.

Nem gondolom, hogy ördögtől való dolog az, ha a támogatások egy része automatizmusként kerül finanszírozásra. Hadd mondjak egy példát! A legnagyobb támogatással rendelkező Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének az elmúlt évben elfogadott és erre az évre kapott támogatása 207 millió forint volt, amiből ők csak az érdekvédelmi munkájukat végezték. Amikor munkatársaink és a fogyatékosszervezet vezetői együtt végignézték az elszámolást, akkor az látszott, hogy mintegy 41 millió forintot fordítottak érdekvédelmi munkára. Hangsúlyozom: 207 millió forintból az érdekvédelmi tevékenység támogatására 41 millió forintot fordítottak. Ehhez képest az automatizmus több mint 70 millió forint volt, és a pályázatnál az égvilágon semmi nem fog történni, kedves barátaim, csupán látni szeretné a tárca, hogy mire akarják fordítani a pályázati pénzt. Az égvilágon semmi más nem történik. Írják le, hogy melyek azok a hiánypótló szolgáltatások, amelyeket ők akarnak megcsinálni a tagjaik érdekében. Ezeket nyuszifülszerűen fel lehet sorolni: igen, én működtetni akarok kutyakiképző iskolát; igen, én működtetni akarok hangoskönyvtárat; igen, én működtetni akarok segédeszköz-kölcsönzést. De legalább tudjuk már, hogy mit akarnak működtetni.

A másik dolog pedig: én ezt a pályázatot inkább automatizmusnak tekinteném, mivel arra mások nem pályázhatnak. Ugyanis az öt nagy országos szervezeten kívül oda más nem pályázhat. A kis civil szervezetek, amelyek nagy szövetségekbe nem tömörültek, külön pályázati keretből pályázhatnak a saját maguk tevékenységére, és az nem is feltétlenül érdekvédelmi munka kell legyen.

No már most én azt gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy ilyen aspektusokból megközelítve meg látva a dolgot nemhogy szégyenkeznivalója nincs a kormánynak, hanem hála a jó istennek, elindultunk abba az irányba, aminek a jövőben be kell következnie.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Ismeretes a Ház előtt, hogy az új polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés novemberben fogadta el. Az új Ptk. végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat fő szabály szerint a már a tisztelt Ház előtt lévő Ptk. tartalmazza.

A szociális és munkaügyi tárgyú törvények módosítása a módosuló rendelkezések terjedelme miatt azonban szétfeszítené a Ptké.-t, ezért a törvények módosításáról külön törvénycsomag készült. Jelen törvényjavaslat célja ugyanis az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Ptk. szabályaihoz való igazítása.

(9.40)

A törvényjavaslat az alábbi törvények módosítását tartalmazza: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény; a családok támogatásáról szóló törvény; a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény; a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény; a nemzeti civil alapprogramról szóló törvény; a munka törvénykönyvéről szóló törvény; a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény; a szakképzésről szóló törvény; a Bérgarancia Alapról szóló törvény; a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény.

A legnagyobb terjedelemben a gyermekvédelmi törvény módosul. Az új Ptk., illetve elsősorban annak második és harmadik könyve ugyanis számos ponton érinti a gyermekvédelmi törvényt. A családjogi rendelkezések az új Ptk. harmadik, családjogi könyvében kerültek szabályozásra.

A jogforrás változásán túl jelentős tartalmi módosításokra is sor került, ami miatt szükségessé vált a gyermekvédelmi törvény módosítása, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően. Néhány fontos kérdésről részletesebben is szeretnék szólni.

(A jegyzői székeket dr. Hende Csaba és Török Zsolt foglalja el.)

Tisztelt Ház! A szülői felügyeletre vonatkozó új rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében módosul az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleménynyilvánítási joga a gyermek nevének, iskolájának, életpályájának megválasztását illetően. Ez a jog akkor illeti meg a szülőt, ha annak felügyeleti jogát e tekintetben nem korlátozták vagy nem vonták meg, illetve cselekvőképességét a bíróság szülői felügyelettel kapcsolatos jognyilatkozat megtételében nem korlátozta. A felsorolásból a tartózkodási hely kijelölését hagytuk el, mivel ehelyett a szülő az átmeneti nevelésbe vett gyermekének gondozási helyével, illetve annak megváltoztatásával kapcsolatban nyilváníthat véleményt. Ez pedig igen fontos kérdés a családjából kiemelt gyermek hazagondozása szempontjából.

A gyermeki és szülői jogokkal, valamint a kötelességekkel összhangban tartalmazza a törvényjavaslat az átmeneti gondozásban részesülő, a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott gyermek külön élő szülőjével való kapcsolattartását, továbbá a családból kiemelt gyermek szüleivel való kapcsolattartásáról szóló külön rendelkezéseket.

A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek tekintetében. Ennek során lényeges kérdés a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat életben tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézmény, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban testvérrel, nagyszülővel való kapcsolattartás szabályozását. A kapcsolattartással összefüggő kiadásokról is történik rendelkezés, a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával, a gyermekvédelmi szolgáltató és az önkormányzat segítségnyújtásának megfogalmazásával.

A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, az örökbefogadást elősegítő tevékenység ellátása érdekében a javaslat lehetővé teszi az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek számára, hogy átmeneti otthont tartsanak fenn várandós anyák számára, ahol legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátása biztosítható. Gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy a gyermeküket örökbe adni kívánó anyák együttes elhelyezése a családok átmeneti otthonaiban ellátott szülőkkel és gyermekeikkel konfliktusokhoz, nehéz helyzetekhez vezet, ezért szükséges, hogy lehetőséget biztosítsunk kisebb, speciálisan számukra biztosított átmeneti elhelyezés megteremtésére.

Új feladatként jelenik meg az örökbefogadást követő gondozás, amelyet a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az örökbefogadást segítő közhasznú szervezet végezhet. Az örökbefogadást követő gondozás lényege, hogy az örökbefogadás megtörténte után a szakembernek fel kell vennie a kapcsolatot az örökbe fogadó családdal. A kapcsolatfelvételen túl alapelv az önkéntesség, kivéve, ha a szakemberek a gyermek veszélyeztetettségét észlelik; emellett az örökbe fogadó család bármilyen felmerülő probléma esetén segítő szakemberekhez fordulhat, igénybe veheti az önsegítő csoportok segítségét, az ilyen típusú civil kezdeményezéseket.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a hatékony segítségnyújtáshoz igen lényeges, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki az utánkövetést végző szervezet szakemberei és az örökbe fogadó szülő között. Ha az örökbefogadóban a felkészítés során tudatosítják, hogy probléma esetén segítséget kérhetnek a szakemberektől, akkor talán nem csak krízishelyzetben keresik fel a szolgáltatót. Legtöbbször ugyanis a családok már csak akkor kérnek segítséget, amikor beállt a válsághelyzet.

Az utánkövetés időtartama az egyes országokban igen változóan alakul. A szükség esetén igénybe vehető szolgáltatások - pszichológiai tanácsadás, konzultáció, önsegítő csoportok s a többi - jellemzően 18 éves korig állnak rendelkezésre. Ez a helyzet például Ausztriában, Luxemburgban és Észtországban. Egyes országokban a kötelező utánkövetés nemzetközi örökbefogadás esetén a származási ország kérésének megfelelően előre meghatározott ideig tart; így van ez Luxemburgban és Spanyolországban, míg Olaszországban a monitoring 1-3 év időtartamú.

Az új Ptk. családjogi könyvében meghatározott, örökbefogadást érintő lényeges változások következményeként szükséges a gyermekvédelmi törvényben eddig nem szereplő, csak a kormányrendeletben szabályozott örökbefogadást elősegítő civil szervezetek megjelenítése, a rájuk vonatkozó alapvető szabályok törvényi szintre emelése, tekintettel arra, hogy nyílt örökbefogadás csak rajtuk keresztül, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat közreműködésével lehetséges. Az örökbefogadást elősegítő tevékenységre vonatkozó szabályozás keretein belül az adatkezelésre vonatkozó szabályok is szerepelnek.

Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a már létrejött örökbefogadások sikerét szolgálná a családtámogatási törvény azon módosítása, amely lehetővé tenné a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően legfeljebb fél évig azt, hogy az örökbe fogadó szülők valamelyike gyermekgondozási segélyt vegyen igénybe. Így az örökbefogadó a gyermekkel otthon maradhat vagy részmunkaidőt vállalhat, hogy minél több időt töltsenek együtt a gyermek mihamarabbi beilleszkedése érdekében. Ez tehát a gyes igénybevétele szempontjából a három, majd a két évnél idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben sérült kisgyermekek hazai örökbefogadásában segítséget jelentene, amelyre a házastársi és nemzetközi örökbefogadás nem teremtene jogalapot. Számításaink szerint az örökbefogadói gyes a hazai örökbefogadási statisztika alapján mintegy 100-120 gyermeket érintene évente.

A többi törvény vonatkozásában a javaslat az új Ptk. terminológiájából és szerkezetéből adódó terminológiai és technikai módosításokat tartalmazza. Így például a javaslat kiegészíti az elévülés szabályát a munka törvénykönyvében, a külön törvény szerinti közvetítő igénybevételének kezdeményezésével. A törvényjavaslat továbbá a munkavállaló közeli hozzátartozójának fogalmát is meghatározza, amellyel kapcsolatban jelzem, hogy annak törlése indokolt, mert ez végül az új Ptk.-ba kerül be.

Végül rámutatnék arra, hogy a nagykorú személyek döntéshozatalának elősegítése céljából az elfogadott új polgári törvénykönyv bevezeti a támogatott döntéshozatalt, amellyel egyéni szükségleteken alapuló döntési segítség biztosítására kerülhet sor, anélkül, hogy ez az érintett személy cselekvőképességének korlátozásával járna. Az új jogintézmény várhatóan 2010. május 1-jén lép hatályba.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Ház támogatását a törvényjavaslat elfogadásához a gyermekek és a cselekvőképességükben érintett nagykorú személyek jogainak minél teljesebb körű biztosítása érdekében.

Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Ház! Olvastuk a tanulmányt, figyelembe vettük, és intézkedni is fogunk. Az Állami Számvevőszék - amint említette képviselő úr - valóban elvégezte ezt a tanulmányt, illetve ezt az elemzést, és októberben közreadta. Azt szeretném megjegyezni képviselőtársamnak, hogy a megváltozott munkaképességűek támogatási rendszere meglehetősen sok elemű, az egyik eleme csak az, amiről képviselő úr részben beszélt.

(15.00)

Itt olyan 130 ezer emberfőt érünk el különböző támogatási formával, illetve szolgáltatással.

Az elmúlt időszakban a megváltozott munkaképességű munkavállalók közel 10 százaléka vett részt tartós támogatott foglalkoztatásban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a megváltozott munkaképességűek csupán 10 százaléka lenne foglalkoztatott. A képviselő úr ugyanis nem veszi figyelembe azt, hogy a foglalkoztatottak körébe kell sorolni azt a kört is, amelynek tagjait azért foglalkoztatják a munkáltatók, hogy az elvárt mértékű foglalkoztatási szintet tudják teljesíteni. Természetesen célunk, hogy a jelenleginél nagyobb létszám tudjon a foglalkoztatási támogatási rendszerben megjelenni, ezt segíti például a komplex rehabilitáció rendszerének bevezetése is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A támogatottak bértámogatása, költségkompenzációs támogatás, valamint a rehabilitációs költségtámogatás esetében legfeljebb hároméves keretszerződés alapján részesülhetnek támogatásban. Az ön által szorgalmazott rehabilitációs intézkedések értékelésére alapvetően a támogatási keretszerződések lejárta után kerülhet sor, előtte semmi szín alatt sem.

Tájékoztatom, hogy a minisztérium folyamatosan elemzi a rehabilitációs támogatásokat, és a hatékony működés szempontjainak figyelembevételével készíti elő a jogszabályi változások koncepcióját. A rehabilitációs támogatás eredményeinek szakmai értékelése az európai uniós forrásból támogatott rehabilitációs járadékosok egyéni együttműködési programja keretében bevezetésre került. A tapasztalatok alapján az értékelés kiterjesztését tervezzük a többi támogatási forma esetében is, illetve az utolsó kérdésére szeretném jelezni, hogy 2010. január 1-jétől az akkreditációról szóló 176/2005. számú kormányrendelet módosításával az akkreditációs tanúsítványok kiadását újra lehetővé kívánjuk tenni.

Azt kérdezi a képviselő úr, hogy tervezi-e a kormány a személyre szabott támogatási rendszer bevezetését. Erről is szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy a támogatási rendszer több elemében már ma is személyre szabott, mivel a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásától, valamint a betöltendő képzettségtől függően határozza meg a támogatás mértékét. A kormány tehát nemcsak hogy tervezi, hanem meg is kezdte a személyre szabott támogatás rendszerének bevezetését.

Bízom a képviselő úr lojalitásában, lévén számára kedvező választ adtam, nyilván el is fogadja válaszomat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget, annál is inkább, mert végre elmondhatom, hogy mi a véleményem erről az egészről. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet természetesen szakmailag megalapozottan és a jogszabályokkal összhangban hozza meg a döntéseit. Az intézetnek olyan belső utasítási rendszere van, amely a jogszabályokon alapul. Ez a belső utasítás nem tartalmaz olyan kizáró feltételeket, amelyeket ön a kérdésében megfogalmazott, tisztelt képviselő úr.

Ellentétben az ön által elmondottakkal viszont a finanszírozás feltételeinek megváltoztatása kizárólag szakmai alapon történt. Azt a célt szolgálják a változtatások, hogy a leghátrányosabb helyzetű célcsoport ellátásához segítséghez jussanak, és ne szorítsák ki őket azok a személyek, akik nem az ellátás célcsoportjai; merthogy most körülbelül ez van. Esetleg ne szorítsák ki őket az ügyeskedők.

Ön azt kérdezi, mi lesz azokkal, akiket az ORSZI elutasít. Az ORSZI-elutasítás azt segíti, hogy más foglalkoztatási lehetőségek felé nézzenek, abba az irányba segítsék őket, mármint a támogatandó személyeket, mint például a védett akkreditált foglalkoztatás, illetve a nyílt munkaerőpiac. Tehát ebbe az irányba kéne menni ezeknek az embereknek, és nem bebetonozni az 50 százalékon őket. A kormány különböző eszközökkel kíván segítséget nyújtani azoknak, akik kiszorulnak a nyílt munkaerőpiacról a munkaképességük miatt. Az egészségkárosodott személyek számára a kormányzat a megváltozott munkaképességűek védett, illetve akkreditált foglalkoztatási rendszerét támogatja. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás azonban nem egyenlő a megváltozott munkaképességű személyek védett foglalkoztatásával.

Az ORSZI feladata az intézményen belüli szociális foglalkoztatás célcsoportját azonosítani, s vizsgálni azt, hogy kizárólag ebben az ellátási körben szükséges-e a munkarehabilitációhoz való hozzájutás biztosítása. Egyébként Békés megyében sajnálatos módon az intézményen belüli szociális foglalkoztatás célcsoportja nem minden esetben a jogszabályoknak megfelelően történik, és most még finoman is fogalmaztam.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.10)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Semmi esetre se essenek abba a bűnbe, hogy táppénzcsalók lesznek. A járványok esetén a tisztiorvosi szolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény vezetője is elrendelhet rendkívüli szünetet. Természetesen itt lokális ügyekről van szó, és akkor a fenntartó egyetértését is bírnia kell ennek a szervezetnek. A főjegyző rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy egyéb esetekben szintén az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével elrendelhet ilyet.

Az 1992. évi XXII. törvény, a munka törvénykönyve szerint rendes szabadságot vehet ki erre az átmeneti időszakra bárki, a különös személyi vagy családi körülményekre tekintettel a munkavállaló az egyébként irányadó 15 napos előzetes értesítési határidő mellőzésével is jogosult szabadságot kérni. Ennek időtartama évente 3 munkanap lehet. Ezzel a lehetőséggel mindkét szülő élhet, úgyhogy én azt gondolom, ha váratlan esemény van vagy hosszabb iskolai szünet, az ezzel a lehetőséggel áthidalható.

Másfelől éppen a gyermeknevelési feladatokra tekintettel jár a törvény alapján pótszabadság a munkavállalóknak a gyermek 16 éves koráig. Ennek mértéke egy gyermek esetén két nap, két gyermek esetén négy nap, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen hét munkanap. Azt hiszem, ez is mindannyiunk számára ismeretes. Végül a rendes szabadság mellett a tanítási szünet miatt nehéz helyzetbe kerülő szülő a munkáltatóval még meg is egyezhet fizetés nélküli szabadságban is.

Másképpen alakul a helyzet, ha a tanítási szünettel érintett gyermek maga is beteg, ha ugyanis a szülő a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, a társadalombiztosítási szabályok alapján keresőképtelennek minősül, és ha valaki keresőképtelen, akkor pedig jár neki a táppénz.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A módosításokkal támogatjuk. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Két dolog van, amelynek kapcsán megjegyzéssel szeretnék élni.

Az egyik, ahogy a képviselő úr is említette, a nemzeti ifjúsági stratégiából adódóan van olyan feladatunk, amely szerint cselekvési terveket kell elkészíteni. A cselekvési tervek megfogalmazása folyamatban van. Ez az egyik dolog.

A másik pedig: a kormányzat szeretné megismerni a többi politikai párt és frakció véleményét is, és ennek függvényében kívánjuk kialakítani álláspontunkat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Engedelmével a tisztelt Háznak zárszót mondanék, annál is inkább, mert egy alapos munka után állunk, és azt gondolom, hogy néhány ügyre feltétlenül reflektálnunk kell, tartozunk ennyivel az Országgyűlésnek és az utókornak is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy elnök úr mondta, az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt rendelkezések megerősítették a gyermekvédelmi törvény által lefektetett alapelveket. Azt, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, nagyon fontosnak tartom, továbbá ha a családból kiemelt gyermek a vér szerinti családjába nem gondozható vissza, elsősorban örökbe fogadó szülőnél, nevelőszülőnél, s ha ez sem lehetséges, családias, kis létszámú gyermekotthonban kell őt elhelyezni. Az elmúlt időszakban alkotó odafigyelés volt tapasztalható a gyermekek védelme ügyében, különös figyelemmel az örökbeadás jogintézményére, amelynek során a változásokban mind a szakma, mind a politika egyaránt egyetértett, hála a jóistennek.

Sajnálatosnak tartom azt a vitában képviselt szakmai álláspontot, hogy az új Ptk.-val nem értenek egyet, és annak elutasításából vezetik le azt, hogy erre a törvényjavaslatra is nemet kell mondaniuk. Tényleg őszintén mondom, hogy sajnálom. Úgy gondolom, hogy ebben a javaslatban valóban előremutató gondolatok fogalmazódtak meg, olyan gondolatok, amelyekkel a civil szervezetek és valamennyi parlamenti párt képviselői is egyetértettek. A hazai örökbefogadás feltételrendszere, illetve az örökbeadási eljárás szabályozása megfelel a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény általános elveinek, illetve összhangban áll a külföldi szabályozással, azonban most mégis olyan új jogintézménnyel gazdagodik a jogrendszerünk, mint az örökbeadás utáni követés és tanácsadás, valamint az örökbefogadói gyes, amely a gyermekek érdekében áll. Ezért is érthetetlen a Fidesz részéről az elutasítás. Véleményem szerint helyesebb lenne, ha ezeket a törekvéseket az Országgyűlés egységesen tudná támogatni, miután az örökbeadási kérdésekkel többen maximálisan egyetértettek.

Ékes József az általános vitában felvetette, hogy a fogyatékos és súlyosan fogyatékos gyermekek örökbefogadására is meg kell találni a választ. Úgy gondolom, valamennyi fogyatékos és súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt - vér szerinti és örökbe fogadó szülőt egyaránt - a legnagyobb tisztelet illeti meg. Ennek kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy az örökbe fogadó szülőt ugyanolyan jogok, ellátások illetik meg, mint a vér szerinti szülőt, hiszen ők az örökbefogadással válnak a gyermek vér szerinti szülőjévé. Úgy vélem, igazi differenciált támogatási rendszer segíti a szülőket gyermeknevelési feladataik ellátásában.

A Fidesz képviselői úgy látták, hogy helytelen lenne már meglévő gondnokok mellé egy újabb független szakember megjelenése, amikor a gondnokoknak kell a fő szabály szerint ismerni a gondnokoltak jogait és helyzetét, és hogy nem látni, hogy a hatáskörök hogyan és milyen mértékben válnának el a két szereplőtől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt hiszem, ismételten el kell mondanunk az új polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos törekvéseit, amely egy differenciált szabályozásra irányul, vagyis arra, hogy előmozdítsa a fogyatékos emberek jogvédelmét a szükségesség és az arányosság követelményének szem előtt tartásával. Ennek érdekében újraszabályozza a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személyekre irányadó joganyagot, és olyan új jogintézményeket vezet be, mint az előzetes jognyilatkozat és a támogatott döntéshozatal. A támogatónak a bíróság által történő kinevezése nem eredményezi a támogatott személy cselekvőképességének korlátozását, hiszen helyette nem járhat el, döntéseket nem hozhat. Ugyanakkor a bíróság által kinevezett támogató jogosult a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen lenni, közreműködni, a nyilatkozattételt elősegíteni, a támogatottal konzultálni, egyeztetni.

Ezzel szemben a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, aki értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt, valamint az ebből eredő, a társadalmi részvételt akadályozó egyéb körülmények hatására a vagyoni vagy egyes személyi ügyeit illetően önállóan vagy támogatói segítséggel eljárni és döntéseket hozni nem képes, és a cselekvőképesség korlátozásának elmaradása a károsodás veszélyét idézné elő. Ezért nem kerülhet sor támogató kinevezésére azon ügyek vagy ügycsoportok vonatkozásában, amelyek tekintetében a nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása válik szükségessé. A szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ugyanazon személy egyszerre lehessen ugyanazon vagy más személy támogatója és gondnoka is, de a feladatuk eltérő, hiszen a támogató a támogatott nevében helyette járhat el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz három módosító indítvány került benyújtásra, amelyekből csupán egy nincs összhangban a kormányzat véleményével. Egyetértünk minden olyan javaslattal, amely az emberi jogok, a gyermeki jogok érvényesítését szolgálja. Támogatható az a módosító javaslat, amely arra irányul, hogy a nyílt örökbefogadást elősegítő szervezet a szolgáltatásért a szolgáltatás igénybevevőjétől a törvényben meghatározott költségeken kívül más befizetést, más vagyoni előnyt se nem kérhet, se nem fogadhat el. Nagyon fontos számunkra az a módosítás is, amely rendezi a kirendelt eseti gondnok munkadíjának és költségeinek viselését abban az esetben is, ha ezen költségek sem a kirendelést kérő szervre, sem a felekre nem háríthatók át. Ezekben az esetekben - közjegyző, bírósági végrehajtó előtt folyó ügyekben - az állam a gyámhivatalokon keresztül viseli a költségeket.

Az új polgári törvénykönyv a nem vagyoni kártérítés helyett bevezeti a sérelemdíjat, mint a személyhez fűződő jogok megsértésének közvetett kompenzációját, illetve a pénzbeli elégtételt jelentő magánjogi büntetést. A bíróság a sérelemdíj mértékét az eset körülményeire tekintettel állapítja meg. Általánosan nem volt tisztázott annak a kérdése, hogy a polgári törvénykönyv mely esetekben vehető figyelembe a munka törvénykönyve alkalmazása során mint háttérjogszabály, ezért indokolt a munka törvénykönyve kártérítési felelősségről szóló fejezetében - természetesen a hatályos szabályozás mintájára - megfogalmazni a nem vagyoni kár megtérítésére irányadó speciális rendelkezést.

(12.30)

Ezért támogatjuk ezt a javaslatot is, hiszen ez a sérelemdíj alkalmazásához kötődik. Indokolt törölni a munkavállaló, közeli hozzátartozó fogalmát ebből a törvényjavaslatból, hiszen a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tartalmazza ezt a fogalmat. Nem támogatjuk azt a módosító javaslatot, amely szerint nem hivatalból, hanem kérelemre kellene szabályozni az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartását.

A szabályozás során lényeges kérdés a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, amely módot ad a gyermek megóvására a bántalmazó szülővel szemben, ugyanakkor minden más esetben lehetőséget teremt a családi kapcsolat életben tartására. Ugyanezen okból a javaslat rögzíti az új jogintézményt, a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit, valamint a szülőn kívül más hozzátartozókkal, elsősorban a testvérrel, a nagyszülővel való kapcsolattartás szabályozását. A gyámhivatal a gyermek érdekében ugyanis a kapcsolattartást korlátozhatja, megvonhatja, szüneteltetheti, ha a szülő a gyermeket súlyosan veszélyezteti, jogával visszaél. Éppen az áll a gyermek érdekében, hogy egyértelmű döntések szülessenek ebben a kérdésben is.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása után több gyermeknek gyakoribb lesz a vér szerinti családdal való kapcsolata, több válsághelyzetben lévő anya tudja megtartani gyermekét a kis létszámú családok átmeneti otthonában, illetve a feltételek fennállása esetében több nagyobbacska gyermek örökbefogadására fog sor kerülni a jövőben. Valamennyien biztosak lehetünk abban, hogy a törvényjavaslat a jövő nemzedék érdekeit szolgálja. Meggyőződéssel vallom, hogy a gyermekek védelmének ügye mindannyiunk közös gondja, ebben kérem képviselőtársaim támogatását.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Képviselőtársaim! Jó néhány dologban egyetértek Gulyás képviselő úrral (Mécs Imre: Mindenben.). Mindenekelőtt azt gondolom, hogy az alkotmányosság mindenek előtt való, éppen ezért engedje meg, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által elkészített választ a Házban fölolvassam.

A kormány, amint azt Gulyás képviselő úr korábbi interpellációjára, azonnali kérdésére, napirend előtti hozzászólására többször miniszter úr, úgy tudom, legutóbb éppen miniszterelnök úr is megerősítette, elkötelezett abban, hogy minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel biztosítsa a közérdekű adatok nyilvánosságát, a kutatók számára az iratok megismerhetőségét és a múlt feltárását. Ezt én magam is borzasztó fontosnak tartom.

(12.40)

A szabályozás alapkérdése az érintettek információs önrendelkezési joga és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog érvényesülése közötti ellentmondás feloldása, amely megnyugtatóan csak az alkotmány módosításával érhető el.

Erre, valamint a kérdés társadalmi horderejére és a politikai súlyára tekintettel a szabályozási koncepció kialakításához minden politikai szereplő konszenzusára, sőt társadalmi konszenzusra van szükség. Ennek megfelelően miniszterelnök úr kezdeményezésére a tegnapi napon politikai egyeztetés megtartását terveztük a parlamenti pártok részvételével a kormány által előkészített, az alapvető kérdéseket számba vevő munkaanyagot alapul véve. Az egyeztetések célja a koncepcionális kérdések eldöntése, így különösen az alkotmány módosításának szükségességéről való döntés.

Sajnálatos módon a kormány minden ez irányú erőfeszítése ellenére a tegnapi négypárti egyeztetést - korábban részvételüket ígérők távolmaradása miatt - nem lehetett megtartani. Amennyiben és amikor a parlamenti pártok közötti egyeztetések alapján körvonalazódik majd egy politikai megegyezés az adatnyilvánosság biztosításának mikéntjéről, a kormány minden szakmai támogatást meg fog adni annak érdekében, hogy megszülethessen az információs önrendelkezési jog minél szélesebb körű érvényesítését garantáló olyan szabályozás, ami az Alkotmánybíróság előtti vizsgálat próbáját is kiállja.

Az előkészítés során nem maradhat el annak vizsgálata, hogy a pártok konszenzusa alapján választott megoldás a széles értelemben vett közvélemény támogatását élvezi-e. A politikai akarat megfogalmazása után ugyanis a szabályozási koncepció társadalmi elfogadottságát is mérni kell és figyelembe kell venni.

Képviselő úr és a kormány álláspontja között nincs különbség tehát abban, hogy nem maradhat el a múlt előítéletektől mentes, objektív alapokon nyugvó feltárása, a tiszta helyzet teremtése, hiszen ez az ország érdeke is. A kormány ezért bízik benne, hogy a minél hamarabb megkezdődő politikai egyeztetések rövid időben belül megegyezésre vezetnek, ami alapján le lehet folytatni a széles körű társadalmi egyeztetést, és neki lehet fogni a részletes szabályozás tényleges előkészítésének.

Köszönöm szépen. (Keller László tapsol.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Csak két mondatot szeretnék a képviselő úr által felvetett ügyre reagálni, reflektálni. Kérdezi képviselő úr, vajon kik csinálhattak ilyen szórólapot. Hát, nem elegáns úriemberek csinálnak ilyet, akik nem írják alá a szórólapjukat, hanem politikai nyikhajok. Politikai nyikhajok randalíroznak az országban, és valótlanságokat állítanak.

Képviselő úr itt tételesen mondta a választókörzetében létrejövő fejlesztéseket. Én azzal a javaslattal szeretnék élni képviselő úr felé, hogy - persze, ennek van anyagi konzekvenciája, de - jelentessen meg egy újságot, egy szórólapot, és sorolja föl, hogy mennyi mindent tett ezért az országért, azért a választókörzetért. Én úgy emlékszem, képviselő úr 16. éve parlamenti képviselő, és én pontosan tudom, hogy mennyit dolgozott ezért a választókörzetért. Ez az egyik dolog.

A másik pedig: ha van még kapacitása rá, akkor én szívesen állok rendelkezésére, és összeszedjük azokat a módosító javaslatokat, amelyeket ellenzéki képviselők nyújtottak be a költségvetéshez, többek között ilyen címszó alatt, hogy felszíni vízelvezetést Esztergom-Búbánatvölgyben, valamelyik képviselőtársunk - én úgy emlékszem, mintha fideszes képviselő lakna azon a vidéken - háza előtt lévő csónakázótó vízelvezetését megoldandó. Én azt gondolom, kedves képviselőtársaim, hogy ez arcpirító, ez szégyen, hogy miután több szakhatóság elutasítja ezeket az indítványokat, az ország költségvetéséhez nyújtanak be ilyen módosító indítványt. Vagy jelentesse meg azt a szórólapot képviselő úr, ahol egy volt miniszter, jelenleg ellenzéki parlamenti képviselő ravatalozó építését szorgalmazta választókörzetében a gazdaság élénkítése céljából. Én azt gondolom, hogy ezek a módosító indítványok magukért beszélnek. Ez egy felelőtlen politika, és még véletlenül sem úriemberi mentalitás.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Keller László tapsol.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Mielőtt konkrétan válaszolnék a képviselő úr felvetésére, szeretném őszinte tiszteletemet és nagyrabecsülésemet kifejezni mindazoknak, akik az ország demokratikus átalakulása érdekében, illetve a függetlensége kivívása érdekében komoly áldozatokat hoztak.

A jogalkotó e sérelmet szenvedett személyek részére kívánt nyugdíj-kiegészítő juttatás formájában többletjövedelmet nyújtani. 2000. január 1-jén hatályba lépett az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000-es kormányrendelet. A rendelet alapján az ott meghatározott körben a saját, illetve özvegyi jogon járó nyugellátáson túlmenően havonta folyósított fix összegű 20, illetve 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítő juttatásra jogosultak azok a személyek, akik három évet elérő vagy azt meghaladó szabadságelvonást, illetve szabadságkorlátozást szenvedtek el. A jogalkotó szinte a lehetetlenre vállalkozott akkor, amikor a jogi szabályozás útján kívánta az életutakban, életsorsokban bekövetkezett tragédiákat és töréseket orvosolni.

A szabadságuktól politikai okból megfosztottak anyagi helyzetének javítására, életkörülményeik és szociális helyzetük biztosítására nyújtott pénzbeli támogatás komplex szabályozás útján valósult meg. A különböző jogcímeken elszenvedett szabadságelvonások alapján a sérelmet szenvedett személyek többfajta pénzbeli ellátásra is jogosulttá váltak.

Az ellátások körét pontosítva, a fentieken túlmenően az alábbi juttatásokat kapják, illetve kaphatják meg az érintettek. Egyszer: a társadalombiztosítási és munkajogi helyzet rendezéséről szóló kormányrendeletek alapján nyugdíj-kiegészítést, úgynevezett politikai rehabilitációs járadékot, amelynek összege jelenleg a szabadságelvonás időtartamától függően havi 15 ezer forintig terjedhet. A második: a személyi kárpótlási törvényben meghatározott és a jogosult választásának megfelelően kárpótlási jegyben vagy havi életjáradékban folyósítandó ellátást. Itt külön hangsúlyoznám, hogy a havonta folyósított kárpótlási életjáradék számításához szükséges alapösszeget a kormány a korábbi gyakorlatnak megfelelően a 2009. évben is a nyugellátással azonos mértékben emelte, így ennek összege jelenleg 70 329 forint.

A nemzeti helytállásért vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc során kifejtett tevékenységükért szabadságuktól megfosztott személyek: nemzeti helytállási pótlékot, amelynek összege a saját jogú nyugellátással és szociális ellátással együttesen érheti el a havi 138 800 forintot. A szabadságelvonások során egészségkárosodást elszenvedett személyek nemzeti gondozási díjat: ennek mértéke a havonta folyósított minimális nyugellátás 150 százaléka, azaz az 1992 óta történt időközi emelésekre figyelemmel mintegy havi 34 ezer forint.

Kiemelném, hogy a felsorolt ellátások a jogszabályi feltételeknek megfelelően már 1992, illetve '93 óta akár egyidejűleg is megillethetik a jogosultat. A juttatások rendszeréből, amelyek egymáshoz kapcsolódnak és egymásra épülnek, nem emelhető ki önmagában a hivatkozott kormányrendelet, hiszen teljességében értékelve a helyzetet látszik, hogy az összegek folyamatosan emelkednek, mint például ez évben is a kárpótlási alapösszeg.

A kormányrendelet alapján járó fix összegű ellátás nagyságrendjére vonatkozóan megjegyezném, hogy még egy rövid tartamú szabadságelvonás esetében is, ha a különböző juttatások - például nyugdíj-kiegészítés, kárpótlási életjáradék, nemzeti gondozási díj, és még sorolhatnám - minimális összegét vesszük figyelembe, az egy-egy jogosultnak 2001 januárjától folyósított összeg többszörösen meghaladja az élet elvesztése után járó egyösszegű kárpótlás mértékét.

(13.00)

Ismeretes, hogy az élet elvesztéséért járó kárpótlási összeg 400 ezer forint volt.

Mindezen felül szintén e körben kell említeni, hogy a kárpótlási jogalkotáson túlmenően a kormányzat figyelemmel kíséri a politikai elítéltek anyagi és erkölcsi helyzetének alakulását, és törekszik a minél teljesebb és minél nagyobb társadalmi megbecsülésükre.

A szociális ellátás, a társadalombiztosítás területén ugyancsak érvényesül a kiemelt helyzet. Van mód kivételes nyugellátás igénylésére, ezen túlmenően közgyógyellátási igazolványt, utazási kedvezményt, üdülési kedvezményt is igénybe vehetnek az egykori politikai üldözöttek.

A sérelmet szenvedettek életminőségének mintegy garanciájaként, segítendő a változó életviszonyok kezelését, jelentős szerepe van a kormány által létrehozott és támogatott Szabadságharcosokért Közalapítványnak, amelyben az egészségügyi ellátást és a lakhatást is támogatják.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Áldott, békés, boldog karácsonyt kívánok én is az utolsó ülésnapon minden országgyűlési képviselőnek és hazánk minden polgárának, a határon túli magyaroknak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelül két héttel ezelőtt Bajnai Gordon, az Országos Idősügyi Tanács elnöke, miniszterelnök összehívta az Országos Idősügyi Tanácsot, annál is inkább, mert ezekkel a kérésekkel kívánt a tanács foglalkozni, amelyeket a képviselő asszony is elmondott.

Ha emlékeznek képviselőtársaim, néhány évvel ezelőtt Magyarország elkészített az Európai Unió számára egy hosszú távú, 2050-ig szóló nyugdíj-stratégiai jelentést. Akkor én magam úgy fogalmaztam, hogy a nyugdíjrendszernek úgy kell állni, mint a suszterszéknek, három lábon: a rendszernek finanszírozhatónak kell lenni, rugalmasnak kell lenni, és működőképesnek kell lenni. Azt is hozzáfűztem akkor, hogy a nyugdíjrendszert nem lehet úgy kezelni, hogy a három feltételből legalább kettő teljesüljön, mert egyidejűleg mindháromnak teljesülnie kell, mert egyébként megbicsaklik, mint ahogy a háromlábú szék is megbicsaklik.

Kedves Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy jelenleg Magyarországon az intézkedések hatására kiszámítható nyugdíjrendszert sikerült kialakítanunk, finanszírozható nyugdíjrendszert sikerült kialakítanunk, és kellőképpen rugalmas is ahhoz, hogy a szembejövő váratlan kihívásokra jó válaszokat lehessen adni. Sokszor beszéltünk például a Ratkó-korszak gyerekeinek problémájáról, amelyet, azt gondolom, nagyon korrekt intézkedésekkel elrendeztünk az elmúlt évben, részben a korengedményes nyugdíjakat illetően, részben a finanszírozhatóságot illetően.

A kronológiában van három olyan dolog, amelyet nem terveztünk, nem a mi ügyünk. Az egyik az, hogy 2001-ben, még a Fidesz-kormány idején volt egy informális kormányülés, amelynek az emlékeztetője napvilágot látott, hiszen az idősszervezetek maguk is kikérték, és ebben egyértelművé tették, hogy szeretnék bevezetni az úgynevezett NDC-rendszert - ez az elhíresült svéd modell -, és erről egy kormányülés-emlékeztető biztosít bennünket.

A másik, hogy 2007-ben a KDNP itt, a Házban benyújtott egy ilyen modellprogramot, illetve Varga Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselője (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy nagyon hosszú interjúban a közvélemény elé tárta jövőbeni szándékaikat a Figyelő nevű újságban. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Tizenkét felszólaló volt a tanácsülésen, és mindenki azzal kezdte a felszólalását - még a Fideszhez közel álló Polgári Nyugdíjas Szövetség elnöke is, aki elsőnek jelentkezett -, hogy nincs szükség semmilyen nyugdíjreformra Magyarországon. Ebben az ominózus, figyelős újságcikkben az foglaltatik többek között, hogy 2013-ban a Fidesznek ilyen szándéka van.

Egyetlenegy dolgot kell tisztázni, kedves képviselőtársaim. (Dr. Pósán László: Ülj le, egyes! - Az elnök csenget.) Ha a Fidesz kormányra kerül, az úgynevezett svéd modellt kívánja 2013-ban bevezetni. (Dr. Pósán László: Ülj le, egyes! - Az elnök csenget.) Ha ezt kívánja bevezetni, ez azzal fog járni, hogy ebben a modellben, képviselőtársaim, ki kell állni a tízmillió ember elé, és el kell mondani, hogy kérem szépen, ebben a rendszerben nincs özvegyi nyugdíj, ha tehát a Fidesz kormányra kerül, el fogja törölni az özvegyi nyugdíjat. (Dr. Pósán László: Mi vagy te, gondolatolvasó?!)

Ebben a rendszerben nincs árvaellátás. Akkor ez azt jelenti, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, akkor meg fogja szüntetni több mint százezer gyerek árvaellátását. A non plus ultra, kedves barátaim, mivel egyéni számlás rendszerről van szó, ez azt jelenti, hogy semmiféle hozzátartozói nyugellátás nincs ebben a rendszerben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A rokkantsági nyugdíj is saját jogú ellátás; saját jogú ellátás, ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíj. Az összegének a kiszámításakor is hasonlóan kell eljárni a rokkantsági nyugdíj megállapításánál, mint az öregségi nyugdíjnál. Nyilvánvaló, ha valaki fiatalkorában rokkan meg, akkor neki kevés ideje van arra, hogy szolgálati időt töltsön, hiszen még nem volt lehetősége arra, hogy munkaviszonnyal hosszabb szolgálati időt halmozzon fel magának.

A nyugdíjkorhatárhoz közel eső és ott megrokkanó embereknek a rokkantsági nyugdíj megállapítása ugyanazzal a technikával történik, mint akinek az öregségi nyugdíját állapítják meg. A megrokkanás nélkül, ha valaki előrehozott öregségi nyugdíjba menne, akkor rosszabbul járna, mint az, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt rokkantsági nyugdíjat kap. A rokkantsági nyugdíj mellett dolgozók fizetnek rokkantsági járulékot, de annak fejében 365 napi járulékfizetés után nyugdíjnövelésben részesülnek, vagyis a járulékfizetés ellentételezése is megtörténik. Az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor tehát nincs sem többlet szolgálati idő, sem újabb figyelembe vehető kereset.

A rokkantsági nyugdíj átcserélése azért merül fel igényként, mert a később nyugdíjba vonulók több szolgálati időt, magasabb keresetet érnek el, és ettől a növekedéstől a nyugdíjemelés eredménye elmarad. A kérdés alapján az is felmerülhetne, hogy a régen megállapított öregségi nyugdíjakat miért nem lehet időről időre átszámítani.

A rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó statisztikai adatokat megvizsgálva azt kell mondanom, hogy a korhatár alatti harmadik rokkantsági csoportba tartozók száma magas, a javaslat ezt a kedvezőtlen tényt nem mérsékelné. Ma jelenleg Magyarországon majdnem félmillióan vannak azok, akik korhatár alatti rokkantnyugdíjasok. A nagyszámú aktív korú rokkant számára a rehabilitáció, a munkaerőpiacra történő visszavezetés lehet a biztonságos időskor záloga és nem a rokkantsági nyugdíj átminősítése.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a bölcsődei férőhelyek alakulása kapcsán kiindulópontot jelent az, hogy mivel kiemelt ágazati és kormányzati cél a napközbeni ellátások területén a férőhelyek számának növelése, 2007-ben az Országgyűlés egy határozatot fogadott el a "Legyen jobb a gyermekeknek" nemzeti stratégiáról, illetve ehhez a stratégiához kapcsolódóan egy kormányhatározat is született, amely részletesen meghatározta a gyermekek napközbeni ellátásának javítása érdekében elvégzendő feladatokat.

Nézzük a számokat! Míg 1985-ben mintegy 1300 működő bölcsőde volt hazánkban, a kilencvenes években a bölcsődei hálózat a felére csökkent. 2002-ben értük el a mélypontot, amikor a működő bölcsődék száma csupán 515 volt, ezzel párhuzamosan pedig csökkent mind a működő férőhelyek, mind a beíratott gyermekek száma. 2004-től kezdődően azonban az európai uniós pályázatoknak, a HEFOP-os pályázatoknak köszönhetően megteremtődtek a lehetőségei a bölcsődei és a hozzá tartozó rugalmas szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésének. Itt, ezen a rovaton mintegy 4,1 milliárd forint állt rendelkezésre az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai segítségével. A 2007-2010-es akcióterv-időszakban az uniós források mértéke már több mint 21 milliárd forintot jelent, ami a napközbeni ellátások férőhelyeit hivatott bővíteni.

Már megkezdett és most is kiírt pályázatok révén 2013-ig várhatóan a jelenlegi mintegy 26 ezer férőhelyen kívül olyan 7800-8000 új férőhely jöhet létre, amely az elmúlt évekhez képest, azt gondolom, hogy robbanásszerű fejlődést eredményez a bölcsődei területen.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a napirend előtti felszólalását, annál is inkább, mert valóban, én magam is úgy látom, hogy részben a demográfiai trendeknek betudhatóan, részben az alacsony motiváltság miatt az elmúlt években a szakmunkásképzés oktatási rendszerébe belépő diákok száma borzasztóan alacsony volt. Sajnos alacsony a státusa, illetve presztízse is azoknak a fiatal embereknek, akik régi, a szlengben ipari tanulóknak nevezett oktatásban vesznek részt.

Súlyosbította a helyzetet a szakmunkásképzést választók alacsony motivációja is, a tanulási képességek hiánya. A diákok gyakran hiányzó kompetenciákkal jöttek be az intézményekbe, és borzasztó sokaknak kudarcélménye volt már azt megelőzően is a tanulás. A 9-10. évfolyamon tapasztaltuk, hogy borzasztóan nagy volt a lemorzsolódás, éppen ebből a kudarcélményből fakadóan. Felismerve és elemezve a szakmunkásképzés kritikus pontjait az elmúlt években, több intézkedést tettünk a gazdasági szakemberek, illetve a gazdaság szereplőinek bevonásával, éppen a gazdaság igényeinek kielégítése érdekében.

(9.10)

A tiszkek, ahogy említettük, a tiszkek rendszerének a kiépülése mellett meghatározó szerepet kaptak a regionális fejlesztési és képzési bizottságok az iskolai rendszerű szakképzés szakirányainak és létszámarányainak meghatározásában. Ezzel kívántuk biztosítani, hogy az iskolák képzési kibocsátása közeledjen a gazdaság szakemberigényéhez - nem mindig volt ez szinkronban. A támogatási rendszer átalakításával pedig, konkrétan azzal, hogy két éve csak azok az intézmények juthatnak fejlesztési támogatáshoz, amelyek elfogadják részben a regionális fejlesztési és képzési bizottságok beiskolázásra vonatkozó döntését, ösztönöztük a tiszkeket a megalakulásra. Reményeink szerint az intézkedés már rövid távon vonzóbbá teszi a szakmunkás-életpályát, emeli a presztízsét, csökkenti a keresett szakmákban a szakmunkáshiányt, növeli a tanulók motivációját, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára könnyebbé teszi a szakmaszerzést és a sikeres elhelyezkedést is.

A szakmunkás-ösztöndíjrendszer szervesen illeszkedik a kormány szakképzési reformjához, amelynek célja a keresletvezérelt szakképzéssel segíteni a versenyképes gazdaság megteremtését. Mint tudjuk, ennek feltétele, hogy minden iskolai végzettségi szinten képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerő-piaci kihívásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő álljon rendelkezésre. Alanyi jogon azok a diákok részesülnek 2010. február 1-jétől tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban a gazdaság által igényelt szakmát tanulnak, és tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-et. A támogatott szakmákról a regionális fejlesztési és képzési bizottságok január közepéig döntöttek.

Az oktatási intézmények folyamatosan jelentik be ösztöndíjigényüket a folyósítást végző Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek. Az igénylés bejelentésének határideje a mai nap, így a postai átfutási idővel is számolva körülbelül a jövő hét végén már meg tudjuk mondani az ösztöndíjban részesülők pontos számát. Az ösztöndíj mértéke - ahogy a képviselő úr is említette - ebben az évben, illetve ebben a félévben még 10 ezer forint egységesen, de az őszi tanévkezdéstől kezdve, tehát a 2010/2011-es tanévben a tanulmányi átlag függvényében akár már a 30 ezer forintot is elérheti ez az ösztöndíjnagyság, természetesen ahhoz legalább 4,5-es tanulmányi eredményt produkálni kell a tanulóknak, diákoknak.

Én azt gondolom, hogy egy nagyon jó kezdeményezésről van szó, egy nagyon jó intézkedésről van szó. Megmondom őszintén, hogy végeztünk egyfajta előreszámítást, becslést is a minisztériumban. Mi arra számítunk, hogy ezzel az ösztöndíjprogrammal legalább 10-12 százalékkal növekedhet azon hallgatók, diákok száma, akik a szakmunkásképzés iskolarendszerében vesznek részt, ezzel is erősítve a gazdaság pozícióit.

Köszönöm szépen, elnök úr, képviselő úr, tisztelt Ház. (Taps az MSZP soraiból.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Ha ez felkérés volt egy táncra, akkor a tárca támogatja. Köszönöm szépen. Folytassuk a vitát! (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az országos fogyatékosügyi program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről szóló kormányhatározat végrehajtására, teljesülésére vonatkozó kérdésében négy szociális ellátási formára, illetve ezen ellátásokra fordított támogatási intenzitásra kérdez rá. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét, tisztelt képviselő úr, hogy az intézkedési terv ezek közül egyetlenegyet sem tartalmaz, vagyis nem fogalmazott meg a kormány részére sem a gépjárműszerzéssel, sem a fogyatékossági támogatással, sem az intézményi normatívákkal, sem pedig a támogató szolgálattal kapcsolatos feladatokat. Így tehát az ezen állításokkal kapcsolatos, akár pozitív, akár negatív változtatás sem lenne kapcsolatban az intézkedési tervvel.

Elvileg én most itt le is ülhetnék, mert amiről képviselő úr beszél, az nincs benne ebben a tervben. Az intézkedési tervben szereplő, a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat határidőre végrehajtottuk, tehát a fogyatékosügyi program ezen részeinek megvalósulásával, azt gondolom, elégedettek is lehetünk. Fel kell hívnom képviselő úr figyelmét arra is, hogy az új országos fogyatékosügyi program egy 2007 és 2013 közötti időszakra elfogadott országgyűlési határozat. Tehát ebből még emberi számítás szerint legalább három év hátra van. A végrehajtásról szóló intézkedési tervről szóló kormányhatározat megvalósulása mellett is természetesen további fejlesztésekre van még szükség számos területen. Ezt egy percig nem vitatom el. Az intézkedési terv célkitűzései tehát teljesültek, míg a fogyatékosügyi program céljai még nem teljeskörűen, de ezek megvalósítására eleve 2013-ig kérte fel az Országgyűlés a kormányt.

Az utolsó kérdésére azért nehéz válaszolni, mert a kormányzás nem egy népi játék, aminek nyertesei és vesztesei vannak. Az esélyegyenlőségért és a szociális ügyekért felelős miniszternek nem feladata társadalmi csoportokat nyertesnek kihirdetni, de feladata a társadalmi integráció megőrzése, erősítése, a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékos emberek esélyegyenlőségét javító intézkedések bevezetése, ezen belül az Országgyűlés fogyatékosügyi programjának végrehajtása. Az intézkedési tervet végrehajtottuk, az országos fogyatékosügyi program további fejlesztéseit pedig 2013-ig kell teljesíteni.

(15.10)

Mivel az új országos fogyatékosügyi programot az Országgyűlés országgyűlési határozat formájában fogadta el, végrehajtása nem tekinthető kizárólag kormányzati feladatnak. Engedje meg, hogy ezért én magam rákérdezzek, hogy a fideszes, kereszténydemokrata önkormányzatok mit tettek a fogyatékosügyi program céljainak megvalósítása, a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének javítása érdekében. (Font Sándor közbeszól. - Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból: Ezt majd májusban!) Tisztelet a kivételnek, én úgy vélem, alig-alig keveset, szinte semmit.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a lehetőséget. Képviselő úr, eddig sem herdálták el, ezután sem fogják elherdálni, remélem. (Dr. Pósán László: Hiszi a piszi!)

A 2010-es költségvetésben a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány során 315 millió forint szerepelt, a 2009/2010-es tanévre vonatkozóan a roma tanulók tanulmányi ösztöndíjpályázatát 2009-ben írtuk ki, az ösztöndíjak kifizetésére 2010 első negyedévében kerül sor.

A pályázati kiírásban szerepelt, hogy az elbírálás során a kuratórium érvényesítheti a rászorultsági elvet. Az elbírálásnál ezzel a lehetőséggel a kuratórium nem élt, ezért ahhoz, hogy valamennyi érvényes pályázó, azaz 13 836 fiatal ösztöndíjhoz jusson, szükségessé vált a 2009. évi források kiegészítése 82 millió forinttal. Ez a 2010. évi költségvetési források terhére történt meg, s így 2010 márciusában valamennyi érvényes pályázat és pályázó támogatásban fog részesülni.

A közalapítványnak 233 millió forint áll rendelkezésére a 2010/11-es tanévre, az ösztöndíjak kifizetésére 2011-ben kerül sor, így a következő költségvetési évben is lehetőség nyílik az esetleges pótlásra vagy a rászorultsági elv érvényesítésére.

A roma fiatalok esetében ezen elv érvényesítése politikai döntést igényel. A költségvetési törvény alapján a Roma Oktatási Alap 85 millió forintos támogatásban részesül ebben az évben. Több megalapozatlan újsághír jelent meg, mondhatnám azt is egyébként, hogy hazudtak a támogatással kapcsolatban. Tájékoztatom képviselő urat arról, hogy szakértői szinten történt előzetes egyeztetés során megállapodtunk abban, hogy az összeg felhasználásának kedvezményezettjei a roma fiatalok lesznek az alábbiak szerint.

Egy: a támogatás körülbelül fele speciális tanulmányi ösztöndíjat nyújt azon felsőoktatásban tanuló roma hallgatóknak, akik külföldi tanulmányokat kívánnak folytatni, továbbá olyan roma fiataloknak, akik külföldi mesterkurzusokon vennének részt, művészeti oktatás keretében. A támogatás további részét három magyarországi oktatási projekt megvalósítására használják fel. A szakértői megállapodás vezetői jóváhagyása folyamatban van, a támogatási szerződés aláírására ezt követően kerülhet sor.

A múlt hét szerdán egyébként a tárcához megérkezett a Roma Oktatási Alap levele, amelyet sajtóközleményként is kiadtunk, és amelyben jelzik, hogy a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány terhére nem kívánnak hozzájutni a költségvetési támogatáshoz. A tárca egyetért az alap törekvésével, hogy a MACIKA-val szorosabb együttműködést alakítson ki a roma fiatalok oktatásának javítása érdekében. A korábbi szakértői szintű megállapodás is ezen az elven alapult, ezért a tárca szakmai indokokra figyelemmel tovább kívánja folytatni a Roma Oktatási Alappal való egyeztetést.

Tájékoztatom továbbá képviselő urat, hogy a 2010. évben a "Roma integráció évtizede" program költségvetési sorról mindegy 60 millió forint átadásra került a közalapítvány számára; ebből 30 millió forint a Roma Kulturális Alapra, további 30 millió forint pedig a roma intervenciós keretre. Az elmondottakból világosan látszik, hogy kiemelten fontosnak tartjuk az etnikai alapú ösztöndíjrendszer fenntartását. Ezt rendre kiegészíti az Útravaló-ösztöndíjprogram, amely a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalokat is támogatja.

Szeretném megjegyezni, képviselő úr, hogy 2009-ben a program keretein belül körülbelül 20 ezer fő részesült támogatásban. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is fogalmazott, a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló kormányrendelet módosítása a 2006. évtől hatályos szociális törvény célrendszerét követi. Az a szervezet kerül befogadásra 2010-ben, amely a pályázat során megfelelt a szociális törvény céljának és tartalmának.

A szociális törvény - ha emlékszik, képviselő úr - így fogalmaz, ez a 99. § (1) bekezdése: "A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy" - hangsúlyozom, a szociális intézményben ellátott személy - "számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre." Tehát ez nem úgy van, hogy boldog-boldogtalan részt vehet ebben a foglalkoztatási formában.

A pályázati bizottság a rendelkezésre álló keretösszeg elosztásánál összehasonlította a 2010. évre igényelt óraszámokat és a támogatási összegeket a 2009. évben szerződött óraszámokkal és összegekkel. Ezenkívül összevetette az intézményi férőhelyszámokat a foglalkoztatottak létszámával, valamint a fejlesztő-felkészítő óraszámokat és a munkarehabilitációs óraszámok arányát. Mindezeken felül a bizottság alapul vette a pályázatok szakmai értékelését is, figyelemmel az intézmény alaptevékenységének fejlesztő feladataira.

Konkrét kérdéseire válaszolom a következőket. A csökkent munkaképességű embereket megmaradt és fejleszthető képességeik függvényében értékteremtő munkához szeretnénk juttatni a foglakoztatási rehabilitáció segítségével.

Második: a csökkent munkaképességű embereket nem feltétlenül a szabad munkaerőpiacra szeretnénk kirakni, hanem a képességi szintjüknek megfelelő helyzetbe hozni, sokszor csak védett munkahelyre készítjük fel.

A harmadik pedig - befejezésképpen - következik az előzőekből, hogy nem a munkaerőpiacot szeretnénk nehéz helyzetbe hozni, hanem segíteni a rászorulókon, akiknek az aktivizálása mindannyiunk érdeke.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Készséggel válaszolok a ciklus utolsó kérdésére. A gyermekvédelmi törvény, képviselő asszony, ahogy ön is idézte, a veszélyeztetettség fogalmát olyan gyermek vagy más személy által tanúsított magatartásként, mulasztás következtében kialakult állapotként írja le, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza.

Mindez szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelemhez. A gyermekvédelmi szakemberek számára módszertani kiadvány készült a gyermekekkel szembeni rossz bánásmóddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhez, amely tartalmazza többek között a veszélyeztetettség felismerését, illetve a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer tagjainak kötelezettségét is.

A szakemberek jelzései alapján észleltük, hogy a hazai gyermekvédelmi rendszer szereplői, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó szervezetek és személyek - így a védőnők, közoktatási intézmények, rendőrség - gyakran eltérő módon ítélik meg, hogy az adott élethelyzetnek mely jellemzői lényegesek a döntéshozatal szempontjából, vagy az adott helyzetben gyermekjóléti szolgáltatással, esetleg a gyermekvédelmi hatósági intézkedéssel kell-e megvédeni a gyermeket, és hogy a gyermek számára szükséges védelemmel kapcsolatban melyik szereplőnek milyen lépést kell tennie.

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet a tárca felkérésére már 2008-ban munkabizottságot hozott létre a "veszélyeztetettség" fogalom hatékonyabb alkalmazásának elősegítésére. A munka során egyértelművé vált, hogy a probléma nem a fogalom meghatározásában rejlik, hanem a használatához kötődő egységes szempontrendszer és eljárások kialakításában.

Ez a feladat szerves módon illeszkedik a TÁMOP egyik pályázatához, az 5.4.1-eshez, a Szociális szolgáltatások modernizációja pályázathoz. Ennek keretében kerül sor a veszélyeztetettség fogalmának alkalmazását elősegítő szakmai szempontok és folyamatok leírására is.

Köszönöm szépen tisztelettel a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idő rövidsége miatt a két előterjesztéshez együttes expozét szeretnék mondani.

A 160. számú ILO-egyezmény meghatározza a munka világa szempontjából legfontosabb statisztikai adatok körét, előírja az adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, továbbá azt, hogy az adatgyűjtésnél, rendszerezésnél, közzétételnél alkalmazott elvek és módszerek tervezése során a tagállamok működjenek együtt az ILO-val. A T/11725. számú törvényjavaslat javaslatot tesz valamennyi, az egyezményben meghatározott munkaügyi statisztikára történő kötelezettségvállalásra. Az egyezményben meghatározott adatok teljes körére vonatkozóan folyik adatgyűjtés Magyarországon, így a végrehajtás feltételei fennállnak. Az egyezmény megerősítését a Nemzeti ILO Tanács javasolta, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága is támogatta.

A T/11726. számú törvényjavaslat a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló 175. számú ILO-egyezmény Magyarország általi ratifikációja. Az egyezmény egyrészt a részmunkaidős munkavállalókat megillető garanciális szabályokat fogalmazza meg, többek közt a védelmükre, a díjazásukra, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozóan, másrészt előírja, hogy intézkedéseket kell tenni a részmunkaidős foglalkoztatás akadályainak felszámolása, illetve támogatása érdekében. A munkajogi, munkavédelmi és társadalombiztosítási szabályok, valamint az esélyegyenlőségi törvény elemzése nyomán megállapítható, hogy a magyar jogszabályok alapvetően megfelelnek az egyezmény rendelkezéseinek. Az egyezmény megerősítését a Nemzeti ILO Tanács javasolta, valamint az OÉT munkajogi bizottsága támogatta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány támogatja az indítványt. (Taps az MSZP soraiból.)

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Boldogan teszem, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is nagy köszönetet szeretnék kifejezni Koszorús László képviselőtársunk családtagjainak, annál is inkább, mert tanult barátom, képviselőtársam - hogy mondjam? - egyetlenegy állításával nem értek egyet -, az egy kivétel az volt, hogy megköszöni a fogyasztóvédelmi albizottság elmúlt években végzett munkáját.

Kedves Barátaim! Kedves Képviselőtársaim! A kormány felismerte, hogy az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. Ennek szellemében született meg az új, 2007-2013-as időszakra vonatkozó 3. számú, középtávú fogyasztóvédelmi politika és az arra épülő részletes, rövidebb távú cselekvési program, valamint a kapcsolódó kormányhatározat, amelyben a kormány meghatározta a cselekvési program végrehajtása érdekében szükséges kormányzati intézkedéseket, megjelölve azok felelőseit, illetve határidőket.

A kormányhatározat három témakörben jelölt meg konkrét kormányzati intézkedéseket a fogyasztóvédelem szervezetrendszere tekintetében, a fogyasztóvédelem eszközrendszere tekintetében, az erőforrások biztosítása tekintetében. Az új fogyasztóvédelmi politika és cselekvési program óta eltelt időszak eredményei önmagukért beszélnek.

A fogyasztóvédelem minden területe dinamikusan fejlődött, akár a jogszabályalkotásra, akár a hatósági jogalkalmazásra, akár a békéltető testületek vagy a civil szervezetek megerősítésére gondolunk. A fogyasztóvédelmi politika megvalósítása érdekében tett erőfeszítések által a fogyasztók nagyobb biztonságban érezhetik magukat, egységes, minden tekintetben megerősített fogyasztóvédelmi hatósági szervezetrendszer ellenőrzi a vállalkozások tevékenységét, védi a fogyasztók érdekeit.

A békéltető testület szabályozás-felülvizsgálata révén hatékony, alternatív vitarendezési fórum áll a fogyasztók rendelkezésére. Az újonnan létrehozott Fogyasztóvédelmi Tanács és annak szakkollégiumai pedig fórumot biztosítanak a nélkülözhetetlen társadalmi párbeszédnek.

Az újragondolt támogatási rendszer folytán átláthatóbb és hatékonyabb formában működnek a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, több támogatást kapnak a békéltető testületek, erősödött az együttműködés a civilek és a hatóság, valamint a kormányzat között.

Csak néhány példa az elmúlt négy év kemény munkája folytán megvalósult eredményekből.

1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képében egységes integrált fogyasztóvédelmi szervezetrendszer jött létre 2007. szeptember 1-jétől. Ezzel egyidejűleg a hatóság finanszírozása célzottabbá és hatékonyabbá vált, állományának létszáma fokozatosan bővült, 176 fővel. A hatóság nemcsak szervezetében, de hatáskörében is megerősítésre került, általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel került felruházásra, és a 2008. szeptember 1-jei naptól hatályos új fogyasztóvédelmi szabályok alapján szélesebb körben átdolgozott szankciórendszer és bírságolási szabályok mentén végzi munkáját.

(20.30)

2. Komoly előrelépésként értékelhető az érdekegyeztetés terén egy új típusú, tripartit fórum létrehozása a Fogyasztóvédelmi Tanács formájában, amely megalakulása óta folyamatosan ülésezik a fontosabb fogyasztóvédelmi kérdések és jogszabályok megvitatása céljából. A tanács keretén belül az ágazati szintű szakmai kérdések megvitatása céljából szakkollégiumok alakultak, így élelmiszer-ipari, kereskedelmi, pénzügyi.

3. 2008-ban megtörtént a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák országos hálózatának kiépítése is. A hálózati irodák a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szerveivel kötött együttműködési megállapodás alapján minden megyében, illetve a fővárosban leginkább egy helyen fogadják a fogyasztói panaszokat, ingyenes tájékoztatást adnak a fogyasztói kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban. A civil szervezetek pályázati rendszere átalakult, időben is szélesebb körben jutnak a támogatásokhoz, amelynek köszönhetően egyre több helyen végeznek eredményes tájékoztatási és oktatási tevékenységet.

4. A békéltető testületekre irányadó szabályozás a fokozódó terhek, valamint a folyamatosan változó gazdasági körülmények mellett igényelte az átfogó módosítást, amely szintén 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. A testületi tagok díjazása, a testületek támogatása új alapokra került, sok tekintetben módosultak fontos eljárási szabályok, amelyek a hatékony fogyasztói érdekvédelmet és a testületek tekintélyének növelését szolgálták.

5. Erősödött a közvélemény tájékoztatása a fogyasztóvédelmi ügyeket illetően, 2008 őszétől a Fogyasztóvédelmi Hatóság valamennyi jogerős határozata megismerhető, illetve a békéltető testületek is nyilvánosságra hozhatják az együttműködést megtagadó és az ajánlásokat nem teljesítő vállalkozásokat.

És van egy 6., ámde ezt idő hiányában már önöknek el nem mondom. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy nemhogy szégyenkeznivalónk nincs, fogyasztóvédelem-ügyben büszkének kell lennünk magunkra.

Köszönöm szépen, elnök úr, képviselő úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)