Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt, hogy miért szükséges az egységes hírközlési törvény, mindannyian tudjuk, hiszen a hírközlési koncessziókkal kapcsolatban a kizárólagos jogok ez év decemberétől a jövő év novemberéig tartó időszakban lejárnak, tehát megteremtődik annak a lehetősége, hogy a hírközlési piac liberalizálódjon.

Természetesen ennek a jogszabályi alapját is meg kell teremteni, erről szól ez a nagy terjedelmű törvény, ami három hatályos törvény szabályozási tárgykörét foglalja magában, de nagyon sok új elemet is tartalmaz a hatályos törvényekhez képest. Mi, kormánypárti képviselők a Fidesz padsoraiban úgy látjuk, hogy ez a beterjesztett törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy ez a piac, ami a piacnyitás után 2002 januárjától kialakul, szabályozott piac legyen, és ezen a szabályozott piacon lehetőség szerint szabályozott verseny alakuljon ki, úgy, hogy a piac résztvevői is megtalálják számításukat, és mindenképpen a fogyasztó, az előfizető kerüljön középpontba, és ennek a versenynek mindenképpen ő legyen a haszonélvezője.

A jövő az elektronikus világé és az információs társadalomé. Ennek egyik nagyon fontos feltétele, hogy az információs társadalom szolgáltatásait eljuttató hírközlési szolgáltatásoknak minél nagyobb választéka álljon rendelkezésre mindenütt - ezt aláhúztam, és majd erre vissza fogok térni -, lehetőleg olcsó áron, amit szintén a hírközlési verseny élénkülése segít majd elő.

Az egyik nagyon fontos új szabályozási tárgykör a szolgáltatók közötti együttműködésre vonatkozó szabályok, amelyek leginkább a 36-45. §-okban jelennek meg. Ahhoz, hogy a hírközlési piacon a verseny akadálytalan lehessen, az is szükséges, hogy a szolgáltatók a hálózataikat egymás rendelkezésére bocsássák. Tulajdonképpen az erre vonatkozó kötelezettséget, ennek feltételeit szabályozza ez a törvény. Ez az, ami nagyon sok új elemet tartalmaz a hatályos törvényekhez képest.

A másik leglényegesebb új terület az úgynevezett egyetemes szolgáltatás szabályozása. Ugyanis ha valóban szabad vagy eléggé szabad verseny alakul ki ezen a piacon, akkor egyértelművé válik, hogy bizonyos területeken nem lesz kifizetődő a távközlési szolgáltatások nyújtása. Ahhoz viszont mindannyiunk köérdeke fűződik, hogy mindenütt továbbra is elérhetőek legyenek a távközlési szolgáltatások az igénybe vevők számára. Ez az, amit az úgynevezett egyetemes szolgáltatás bevezetésével a törvény elő kíván segíteni.

Ennek a finanszírozásáról is gondoskodik oly módon, hogy minden távközlési szolgáltató köteles ezzel kapcsolatban hozzájárulni ennek az egyetemes szolgáltatásnak a működtetéséhez. És mivel úgy látjuk, hogy ennek a törvénynek a középpontjában mindenképpen a fogyasztó áll, és az kell hogy álljon még a módosító indítványok után is, ezért néhány konkrét gondolatot szeretnék elmondani arról, hogy mi az, ami véleményünk szerint ebben a törvényben benne van, és mindenképpen hozzájárul, hogy ennek a hasznát a fogyasztók, az előfizetők élvezhessék.

(16.30)

Elsősorban kialakul és élénkül a verseny, amelyhez, mint már említettem, az előttünk fekvő törvényjavaslat jogi alapot fog biztosítani. Az előfizetők a szolgáltatások minőségének javulását kell hogy érezzék, hosszabb távon különösen, és mi mindenképpen úgy gondoljuk és ezzel értünk egyet - az európai példák is ezt mutatják -, ellenzéki képviselőtársaim hozzászólásaival ellentétben úgy gondoljuk, hogy igenis a díjak csökkenni fognak mind rövid, mind hosszú távon.

Ennek egyik fontos előfeltétele a hálózatok összekapcsolhatósága, ugyanis a szolgáltatók egymás szolgáltatásaival tudnak majd versenyezni, és nem meghatározó, hogy melyik rendszert ki építette ki, azt az adott kábelszakaszt, amely egy adott előfizető lakásában megtalálható. Ez az a bizonyos előfizetői hurok átengedése, amely szabaddá teszi a szolgáltatók választását mind a helyi hívások, mind a távolsági hívások és a nemzetközi beszélgetések terén. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez 2002-től mindenképpen éreztetni fogja hatását, és meggyőződésünk, hogy ezen a piacon, hiszen a nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják, igen komoly verseny fog kialakulni, és a szolgáltatók versenyezni fognak az előfizetőkért. Meggyőződésünk, hogy ez nagyon helyes, és úgy látjuk, hogy ennek mindenképpen árleszorító hatása lesz, amit az előfizetők fognak majd élvezni.

Külön ki kell térnem itt az egyetemes szolgáltatásra. Ellenzéki képviselőtársaim már említették, hogy aggódnak azokért az előfizetőkért, akik olyan területeken vannak, ahová a verseny nem fog kiterjedni. Mi úgy látjuk, hogy az egyetemes szolgáltatás bevezetésének intézménye pontosan az ő érdekeiket fogja védeni, és az, hogy minden egyes szolgáltatónak hozzá kell járulni az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához, megteremti annak lehetőségét, hogy az ezeken a területeken élő előfizetők is reális, megfizethető áron jussanak hozzá a szolgáltatáshoz, és ne kelljen komoly, illetve ne kelljen díjemelkedésre számítaniuk.

Mi úgy látjuk, hogy ennek a törvénynek a célja a piac megnyitása, egy szabályozott verseny kialakítása, és mindenképpen fogyasztócentrikus, szem előtt tartva a befektetőket és az infrastruktúra megtérülésének biztonságát és lehetőségét, ugyanakkor mindenkit ösztönöz arra, hogy a szolgáltatásokat minél magasabb szinten nyújtsák, így versenyezve a fogyasztóikért.

Mivel van még időm - nem nyomtam kétpercest -, szeretnék néhány képviselőtársam felvetésére válaszolni.

Podolák képviselő úr említette a kábeltelevíziók kérdését. Ma ugye általában így emlegetjük, hogy kábeltelevíziózás, azonban tudjuk nagyon jól, hogy ma már egy sokkal szélesebb dologról van szó, hiszen azon a bizonyos kábelen, amelyet annak idején valamikor csak kábeltévé-közvetítésre, jeltovábbításra használtak, ma már nagyon sok szolgáltatás megy. Úgy gondoljuk, hiszen annak idején is nagyon sokat vitatkoztunk erről, hogy igenis jó dolog az, és teljes egészében egybecseng az európai uniós előírásokkal, hogy korlátozza a törvény - az eddigi törvény, a távközlési törvény és az előttünk fekvő törvényjavaslat is -, hogy milyen formában lehet kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtani, hiszen az Európai Unió direktívái határozottan megtiltják a keresztfinanszírozást, és kötelezik a szolgáltatókat arra, hogy ha távközlési szolgáltató az anyacég, elkülönített társaságban kell ezt a szolgáltatást biztosítaniuk. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezzel az irányelvvel tökéletesen egybecseng az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Nem szívesen említenék cégeket, hiszen úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy konkrét cégekről szóljon, ennek mindenképpen a fogyasztóról kell szólnia. Azonban olyan körzetekben, ahol van egy nagyszolgáltató és egy másik hasonlóan nagy szolgáltató kábeltelevíziós hálózata működik, úgy gondolom, hogy igenis nagyon komoly versenyre kell számítani. Emlékezzünk csak, annak idején az ártárgyalások esetén nagyon sokan meg voltak azon döbbenve, hogy bizonyos szolgáltatók az internetszolgáltatások árait egyszerűen nem voltak hajlandók módosítani. Én úgy gondolom, hogy itt a lehetőség, hiszen mindazok, akik azon a kábelrendszeren, ahol kábeltelevíziós szolgáltatás folyik, nyújthatnak internetes szolgáltatást, és igenis alá lehet menni azokkal a díjakkal, amit egyébként a távközlési hálózatok szolgáltatói kínálnak. Úgy gondolom, hogy ez már eleve egy versenyhelyzet, van lehetőség és van tere a versenynek.

Molnár Gyula képviselőtársam felvetésére a mobilszolgáltatókkal kapcsolatban úgy gondolom, hogy a mobilpiac egy olyan piac, ahol már az első pillanattól kezdve versenyhelyzet alakult ki. A mobilszolgáltatók mind az ügyfelekért, mind a szolgáltatás minőségének javításáért folyamatos versenyben vannak; talán nem túl erős a kifejezés, ha azt mondom, hogy öldöklő versenyt folytatnak egymás ellen, és igyekeznek minél nagyobb teret kihasítani, minél nagyobb szeletet kihasítani a hazai mobilszolgáltatás piacából. Ez nem véletlen, hiszen szerencsére a mobilpiac Magyarországon nagyon határozottan és nagyon dinamikusan nő. Úgy gondolom, hogy egy már működő, jól működő piaci körülmények között lévő szolgáltatási területet nem biztos, hogy be kell szorítani egy ilyen törvény hatálya alá.

Arról, hogy mi garantálja az egyébként veszteségesen működtethető szolgáltatásokat, már szóltam. Úgy gondolom, hogy az egyetemes szolgáltatás intézményének bevezetése mindenképpen azoknak a fogyasztóknak, előfizetőknek az érdekeit szolgálja, akik olyan településeken vagy szórványterületeken élnek, ahol egyébként nem alakul majd ki versenyhelyzet, hiszen eléggé határon van a finanszírozás lehetősége, és nem lehet nagy üzleti haszonra számítani.

Mindezeket összefoglalva a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója úgy látja, hogy ez a törvény fogyasztócentrikus, a szabályozott piac követelményeinek megfelelő, módosító javaslatokkal természetesen tovább pontosítható, de mindenképpen az kell hogy cél legyen, hogy ezt a törvénytervezetet minél hamarabb az Országgyűlés elfogadhassa, hogy a szolgáltatóknak is legyen megfelelő idejük a piacnyitásra való felkészülésre.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)