Felszólalás adatai

BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Teljesen egyetértek az interpellációjában megfogalmazott követelményrendszerrel. Az építőiparban, és ebben nincs vita az öt parlamenti párt, illetve a kormány és a parlamenti pártok között, sok tekintetben tarthatatlan helyzet alakult ki. A tarthatatlan helyzet azért alakult ki, mert abban az árversenyben, ami általában a megrendelőnek jó, általában a piacnak jó, az építőipari vállalkozók, fővállalkozók egy része olyan eszközöket alkalmazott, ami eltér a fair play szabályaitól.

Nem tudjuk bizonyítani a szándékosságot, de szemmel látható, hogy többen úgy nyertek el megbízást fővállalkozóként, hogy ha előre nem is voltak tisztában azzal, hogy ezen az irreálisan alacsony áron nem lehet teljesíteni a feltételeket, a következmény mégis az lett, hogy alvállalkozók sokasága hoppon maradt, nem jutott a pénzéhez, mert a fővállalkozó, amikor a saját részét már megkapta, az alvállalkozókat nem fizette ki. Ennek a fair playtől eltérő gyakorlatnak véget kell vetni. Ebben segít bennünket az, hogy az építőipar és a kormány között, nevezetesen a tárcánk között hetek óta, sőt hónapok óta tárgyalások folynak ennek a helyzetnek az elkerüléséről. De ennél több is történt. Közben az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága keretén belül egy albizottságot hoztak létre, amely pontosan az építőipart sújtó válságelemek következményeinek felszámolásáról, a válság hatásainak enyhítéséről szólt.

Most néhány konkrétumot szeretnék elmondani. Szándékunkban áll, hogy azoknál a tendereknél, ahol követlen vagy közvetett módon az állam a megrendelő és a kiíró, kiszűrjük az irreálisan alacsony árat. Ne lehessen olyan áron elnyerni egy megbízást, mint mondjuk, a legjobb ajánlatot tevő cég, amelyről mindenki tudja a szakmában, hogy ilyen áron kellő műszaki tartalommal ez a beruházás nem építhető meg. Ez az első, amit konkrétan tenni kívánunk. Már megtettük, erről elnök asszony is értesülhetett, éppen annak érdekében, hogy minél gyorsabban jussanak a vállalkozók a pénzükhöz, megemeltük az uniós támogatással megvalósított beruházások előlegének felső határát. Úgy gondoljuk, hogy igenis söprögetni kell a tágabb értelemben vett államnak, beleértve az önkormányzatokat is, a saját háza táján is, ugyanazok a szerződési feltételek vonatkozzanak rá, mint a piaci versenyben részt vevő cégekre. Magyarán, ha megrendelőként, megbízóként nem fizetnek, ugyanúgy késedelmi kamatot kelljen fizetniük, mint bárki másnak. Ne legyen monopolhelyzet, ne élhessenek vissza azzal az erővel, hogy ők kivitelezőkként tetszés szerinti időben fizetnek a fővállalkozónak.

Nagyon fontos, hogy egy pozitív listát hozzunk létre a megbízható vállalkozókról, akik betartják a fair play szabályait. Szeretném megemlíteni, elnök asszony, hogy ugyanakkor a kidolgozandó szakmai javaslatok egy részében nincs nézetazonosság az építőipart képviselő szervezetek körében sem, hogy milyen fedezetkezelő intézményt hozzunk létre, milyen konstrukcióval. Erről még további tárgyalások szükségesek. Még egyszer mondom, még a szakmán belül sincs ezekben jelenleg nézetazonosság, miközben a parlamenti pártok ez ügyben, úgy látom, közös nevezőn vannak.

És végül, de nem utolsósorban kérem elnök asszony megértését, ebben az ügyben a gazdasági bizottság még nem fejezte be a munkát, illetlenség lenne a részemről olyan tényekkel előállni, amely tényeket a gazdasági bizottságnak kell a kormánnyal együtt előállítani. Erre vállaltunk kötelezettséget. Köszönöm szépen megértő türelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)