Felszólalás adatai

DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon minden középiskolás emlékezhet a tanulmányaiból, vagy mindenki középiskolás korában találkozott azzal a fogalommal, hogy élethazugság. Ibsen drámáinak központi motívumáról van szó, és valahogy itt a parlamentben ülve, mintha ez a leírás volna a legmegfelelőbb a két nagy parlamenti erő, a Fidesz és az MSZP viselkedésére. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hé!) Mintha folyamatosan, hétről hétre azt hallanánk a Fidesz részéről, hogy nem kell program, nem kell valódi megoldás, kell viszont egy kormányváltás, és azzal minden megoldódik. A szocialisták ezzel szemben abban bíznak, hogy csak ne történjék semmi, húzzuk ki 2010 tavaszáig, hátha nagyobb baj nem lesz.

Arról szeretnék beszélni, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ezt így folytatják, akkor nagyon nagy baj lesz, akkor Magyarország nagyon rövid idő alatt akár tönkre is mehet. Szeretnék beszélni arról, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója ma miért döntött úgy, hogy nem támogatja a parlament feloszlatására vonatkozó kezdeményezéseket. Még mielőtt a kérdés érdemét érinteném, szeretnék beszélni mindenekelőtt a népi kezdeményezés mint műfaj alkalmatlanságáról ebben az esetben.

Navracsics képviselő úr arról beszélt, hogy szegedi és budakalászi polgári körök összehozták azt az 50 ezer aláírást, amivel fel lehet oszlatni az Országgyűlést. Ebből kiindulva azt hiszem, hogy egyetérthetünk abban, hogy minden pillanatban egy bármikor kitűzött parlamenti választás után napokkal előállhat bármelyik párt, és össze tud hozni 50 ezer aláírást. Azt hiszem, hogy 50 ezer aláírást még egy Munkáspárt nagyságú párt is össze tudna hozni, amelynek egyébként a gazdaságpolitikai programja, tisztelt fideszes képviselőtársaim, nagyon sok esetben meglehetősen hasonlít az önökére. (Felzúdulás és derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ha ezt a formát alkalmazzuk, akkor minden alkalommal vissza lehetne hívni kollektívan a képviselőket, márpedig demokráciánk egyik szabálya az, hogy a képviselők nem visszahívhatók. Ha egyenként nem visszahívhatók, akkor javaslom, ezt a formát kollektív visszahívhatóságra se alkalmazzuk.

De szeretnék beszélni a kérdés érdeméről, szeretnék beszélni arról, hogy miért nem érdeke Magyarországnak, különösen a mostani válsághelyzetben, hogy fél évig kormányozatlanul maradjon. Szeretném, ha egy kicsit beszélnénk a parlamentben arról, hogy hogyan reagálnának arra a piacok, ha egy olyan helyzetben, ahol az egyik nagy parlamenti párt egy alkalmatlan programmal jelentkezik, egy másik parlamenti pártnak pedig semmiféle programja nincs, nos a kettőjük vetélkedéséből vajon milyen kampány, vajon milyen kormányprogram volna elvárható Magyarország számára.

Tisztelt Navracsics frakcióvezető úr és Szijjártó képviselő úr, úgy is, mint az elnöki stáb vezetője a Fidesznél, azt kell önöknek mondanom, hogy ahogy hallgattam az önök felszólalását, nem bíznám önökre az ország válságkezelését. (Felzúdulás a Fidesz, taps az MSZP soraiban.) Önöknek az elmúlt hónapokban, a válság kirobbanása óta ugyanúgy nem volt egyetlen használható ötletük Magyarország problémáinak megválaszolására, mint ahogyan korábban sem volt semmiféle javaslatuk arra, hogy Magyarországon hogyan lehetne megváltoztatni nagyon sok mindent, amit a szocializmusból örököltünk.

Ha megnézzük az önök teljesítményét az elmúlt években, hogy mivel járultak hozzá Magyarországon ezeknek a rendszereknek az átalakításához, a gazdaság jobbításához, a közigazgatás, az egészségügy, a felsőoktatás előreviteléhez, akkor azt kell mondanom, hogy a szaldó elborzasztó. Az önök legnagyobb teljesítménye, hogy a tavalyi év elején megtorpedóztak népszavazással néhány olyan liberális reformjavaslatot (Dr. Semjén Zsolt tapsol.), aminek a végeredménye, hogy Magyarország ma sokkal rosszabb helyzetben van, mintha azokat a lépéseket megléptük volna. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(18.10)

Tavaly az önök népszavazási kezdeményezéseinek és az MSZP bátortalanságának köszönhetően megspóroltuk a 300 forintos vizitdíjat, mára megkaptuk a 300 forintos eurót. Ha megnézzük Magyarország problémáját, akkor az minden mérvadó közgazdász szerint (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) - azok szerint is, akikre önök a leggyakrabban és a legnagyobb kedvvel hivatkoznak - elsősorban az, hogy ezeket a rendszereket nem alakítottuk át. Az MSZP ebben meglehetősen bátortalanul viselkedett, de az önök - mint ellenzék - bűne nagyon hasonló mértékű abban, hogy mindent, ami megjelent a parlament asztalán, legyen szó MSZP-s, legyen szó SZDSZ-es és legyen szó MDF-es elképzelésekről, mindent csírájában próbáltak megfojtani. (Font Sándor: Ki volt többségben?) Hogyan várhatná a Magyar Köztársaság ezek után önöktől, hogy képesek legyenek választ adni egy ennyire kiélezett helyzetben a válságkezelés kérdéseire? (Folyamatos közbeszólások.)

Szeretnék azonban arról is beszélni, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában mi az MSZP felelőssége. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Az elmúlt időszakban a kormánypárt a kormány birtokában lévő eszközökkel nyilván sokkal részletesebben tudott tájékozódni azokról a folyamatokról, amelyek nagyon sok esetben kritikus határig vitték el a magyar államadósság finanszírozását, a devizahiteleink finanszírozását, a vállalkozások és a háztartások finanszírozását. Önöknek kormánypártként tisztában kell lenniük azzal, hogy egy ilyen világgazdasági kihívás milyen azonnali lépéseket igényel. Ezeket a lépéseket önök az elmúlt hetekben megspórolták, nagyon sok esetben a parlamentet inkább politikai marketingcéllal használták, semmint hogy megfelelő, kidolgozott javaslatokat hozzanak ide a válság megoldása érdekében.

Így tehát azt tudom mondani, hogy Magyarországon ma az az alternatíva, hogy vagy egy rossz programmal rendelkező, késlekedő, bátortalan kormányt, vagy egy még ilyen programmal sem rendelkező Fideszt válasszon meg és bízzon meg a válság kezelésével. (Közbeszólások a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Ha pedig így van, akkor mit látnak azok, akik figyelnek bennünket, néznek bennünket a televízióban, vagy hallgatnak bennünket a rádióban? (Közbeszólás a Fidesz soraiban: A SZDSZ-t! - Sírnak! - Az elnök csenget.) Csak azt a következtetést vonhatják le, hogy ez a vita nem Magyarország problémáinak megoldásáról, nem erről a nemes szándékról szól, hanem puszta hatalomvágyról szól, a hatalom megszerzésének vágyáról Orbán Viktor elnök úr és a Fidesz részéről, és a hatalom megtartásának vágyáról az MSZP részéről.

Az utóbbi hétvége ebben a nagyon reménytelen helyzetben hozott valami újat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Megjelent a 309 forintos euró.) Az elmúlt hét végén megjelent ugyanis egy olyan program, amely a magyar közgazdász szakma, elemzők, független kutatók, volt nemzetibank-elnökök, a Magyar Tudományos Akadémia elnökeinek álláspontja szerint alkalmas arra, hogy az országot kivezesse a válságból. Erre a programra a Szocialista Párt dermedten reagált, azt mondja, hogy valami hasonlót szeretne, de ekkorát nem mer lépni, nem látta még be, hogy valóban ilyen intenzitású programra van szükség ahhoz, hogy Magyarország ki tudjon jönni a mostani helyzetéből.

Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a Fidesz még el se olvasta ezt a programot. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hol van a program?) Azt a programot, amelynek a létrehozásában nagyon sok szocialista és liberális világnézetű ember mellett nagyon sok konzervatív szakértő is részt vett, önök még el se olvasták, vagy ha elolvasták, akkor arra sem méltatták, hogy egyetlenegy mondatot mondjanak azzal kapcsolatban, hogy mi az önök véleménye ezekről a megoldásokról. Önök kórósan tartózkodnak attól, hogy bármit, ami Magyarország számára megoldást jelenthet, az asztalra tegyenek. És tudom, hogy miért van ez. Azért, mert semmiféleképpen nem szeretnék kockáztatni, semmiféle, véletlenül elmondott, rossz mondat árán azt, hogy minél nagyobb arányban bekerüljenek a következő parlamentbe. (Közbeszólások.) Ezt értem, ez az önök érdeke, ez a Fidesz és a KDNP érdeke. Magyarországnak és a magyar embereknek ez semmiféleképpen nem érdeke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van tehát egy program. (Zaj. - Az elnök csenget.) A Reformszövetség programja választ ad a válság kezelésére, választ ad arra, hogy milyen adórendszer mellett indulhat be a növekedés, választ ad arra, hogy hogyan lehetne visszaszerezni a nemzetközi pénzpiacok bizalmát, választ ad arra, hogy hogyan tehetjük Magyarországot vonzóvá azoknak a nemzetközi befektetőknek, akik továbbra is itt vannak, mert Kelet-Közép-Európában lehetőséget látnak. Választ ad ez a program arra, hogy hogyan kell átrendeznünk a közszférát, a közigazgatást, az oktatást, az egészségügyet, ott vannak előttünk a válaszok a Reformszövetség tollából, megbecsült közgazdászaink tollából. Ezeket a programokat kell végrehajtanunk.

Én azt javasolom a parlamentnek, hogy ahelyett, hogy folyamatosan, hétről hétre a parlament feloszlatásának újabb és újabb szándékáról beszélünk, legalább egy pillanatra próbáljuk meg a saját asztalunkra odatenni a Reformszövetség javaslatait. Tisztelt Orbán elnök úr, olvassa el, kérem, a Reformszövetség javaslatait, és mondjon róla véleményt! Mondja el, hogy ez-e az, amellyel ki szeretné vezetni az országot a válságból, vagy van-e bármiféle más, halvány elképzelése arról, hogy hogyan lehetne rendet tenni. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.)

Ha ez megtörténik, és a Fidesz szembenéz ezekkel a programokkal, és valamit mond rájuk, vagy ha a Szocialista Párt képes egy nagy levegőt venni, és nem presztízsszempontok alapján mérlegelve a helyzetet képes továbbmenni, képes felvállalni azokat a reformokat, amelyeknek úgy tűnik, hogy a parlamentben van már támogatottságuk, de ez a támogatottság egyelőre még kisebbségi, mert csak a parlament kisebb pártjai mondják azt, hogy ez a program felvállalható, akkor Magyarországot ki tudjuk vezetni ebből a helyzetből, akkor nem kell félnünk a csődtől, akkor odaállhatunk a választóink elé, és azt tudjuk mondani, hogy megmentettük.

Arra kérem önöket, tisztelt fideszes és tisztelt szocialista képviselőtársaim (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy ezzel igyekezzünk foglalkozni a következő hetekben a parlamentben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ, szórványos taps az MSZP soraiban.)