Felszólalás adatai

Felszólalások:   201-208   209-222   223-231      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Ezzel az azonnali kérdések órájának a végére értünk. Most kétperces technikai szünetet tartunk. (Rövid szünet.)

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Móring József Attila váltja fel.)

(17.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Most előterjesztés tárgysorozatba-vételi kérelmének tárgyalása következik.

Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön „A 2020. év Trianon Emlékévvé nyilvánításáról” című, H/467. számú határozati javaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Nemzeti összetartozás bizottsága utasította el.

Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, Szávay István képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének, ötperces időkeretben. Parancsoljon!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot, amely a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiáját, legtragikusabb dátumát jelenti. Ezen a napon vált hivatalossá az, hogy nemzetünk közel egyharmadát a szövetséges, az első világháborúban győztes hatalmak a szomszédos államok uralma alá kívánják hajtani. Azóta az idegenbe szakadt magyarok mint kisebbség élnek a saját földjükön. Erre a dátumra szeretnénk már egy jó ideje felhívni a figyelmet, erre a dátumra szeretnénk már egy jó ideje valamiféle konszenzust teremteni itt a Házban. Ennek a dátumnak a kapcsán mondjuk azt most már itt a Jobbikban lassan másfél éve, hogy erre a dátumra Magyarországnak, a magyar kormánynak is fel kellene készülnie. Ez a dátum ugyanis a szomszédos országok számára ünnepnapot jelent, és ehhez a dátumhoz a környező országok nyilván majd így is fognak viszonyulni. Erről a dátumról tehát nekünk méltó módon kellene megemlékeznünk, és méltó választ kellene adnunk arra a várható hazugságáradatra, amit a környező országok  különösen Románia  majd ennek a dátumnak és az ehhez az eseményhez vezető, különböző időpontok százéves évfordulói kapcsán mondani fognak. Ezek a százéves évfordulók, azon események századik évfordulói, amelyek a trianoni békediktátumhoz vezettek, hamarosan, ezen az őszön ugyanis elkezdődnek. Hamarosan elérkezünk az első világháború lezárásának századik évfordulójához, majd következnek azok a tragikus események, amelyek végül hozzájárultak a történelmi Magyarország széteséséhez, köztük azok a dátumok most ősszel, amelyeken csekély legitimitású nemzetgyűlések Újvidéken, Turócszentmártonban vagy éppen Gyulafehérváron kimondták történelmi hazánk feldarabolását, szétszakítását. Ezért javasoltuk Farkas Gergely képviselőtársammal azt, hogy 2020 egy Trianon-emlékév legyen, amely megadja a méltó válaszokat az általam előbb említettekre.

Önök eddig a bizottsági szinten három alkalommal szavazták le ezt a javaslatot, miközben egyébként tudjuk azt, hogy a külhoni magyar közösségek megerősítése, a külhoni magyar közösségek támogatása és általában az ezzel kapcsolatos szimbolikus ügyek tekintetében túl sok vita nincsen köztünk. A Jobbik korábban is támogatta a legfontosabb nemzetpolitikai lépéseket, ezért mi is úgy nyúltunk ehhez a kérdéshez  ezt is sokszor hangsúlyoztuk, megteszem ismét , hogy pusztán egy javaslatot, egy keretet szeretnénk lefektetni, lehet ezen vitatkozni, lehet ehhez más módon is hozzányúlni. Azt kértük önöktől és a fideszes képviselőtársainktól  akik egyébként valamennyire sajgó lelkiismeretükről tanúbizonyságot téve csak tartózkodtak ennek a javaslatnak a leszavazásakor , hogy valamilyen módon próbáljunk ebben a kérdésben konszenzusra jutni. Ehhez tettünk mi egy ajánlást a magunk részéről.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezen szimbolikus dátum kapcsán a magyar parlament tegyen egy szimbolikus nyilatkozatot egyik részről, másrészről pedig határozza meg azokat a konkrét módokat, cselekvési lehetőségeket, ahogy erre a nemzeti tragédiára, a száz évvel ezelőtti nemzeti tragédiára emlékezni fogunk.

A környező országok  mint említettem  fognak emlékezni és emlékeztetni is minket, és garantálható, hogy sorozatban fogják megalázni Erdély és a többi régió elszakított magyarságát, akár Délvidéken, akár más régiókban, rákényszerítve őket az ünneplésre. Látjuk ennek már az előszelét akkor, amikor Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökétől megvontak egy magas állami kitüntetést, sőt még a román állampolgárságának a megvonása is szóba került pusztán azért, mert ő azt mondta, hogy nekünk, magyaroknak ezen a napon nincs mit ünnepelnünk.

Természetesen ezt nekünk meg kell értenünk, a szomszédos országok számára ezek örömünnepek, területet szereztek, országot szereztek ezeken a dátumokon, nekünk azonban ezzel az alkalommal nincs mit ünnepelnünk, mint ahogy egyébként a magunk részéről továbbra sem értünk egyet azzal, ahogy önök általában Trianon ügyéhez viszonyulnak, hiszen még az előző nemzetpolitikai kormányzat által meghatározottak vannak érvényben, miszerint énekelős, táncikálós, vidám módon kell ehhez a dátumhoz hozzáállni. Mi úgy gondoljuk, hogy itt nincs helye az ünneplésnek, hanem inkább szembe kell nézni Trianon máig ható, szomorú valóságával.

Mindig is támogattuk tehát a kormányzatnak a legfontosabb nemzetpolitikai törekvéseit. Egyetértünk azzal, hogy fontosak és szükségesek azok az anyagi támogatások, amelyek határon túlra irányulnak, ugyanakkor azt látjuk, hogy bizonyos konfliktusos ügyeket is fel kell vállalni. Ha a szomszédos országokkal nem értünk egyet nemzetpolitikai ügyekben, akkor azokban a kérdésekben igenis ki kell állni, és adott esetben kell vállalni olyan ügyeket, amelyeket konfliktusosnak érezhetünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Önök ezt a kérdést nyilván így kezelik, ezért nem szeretnének ezzel foglalkozni. Nagyon fontosak az anyagi támogatások, de a pénz nem minden, néha ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell, és világos választ kellene adni. Jobb lenne, ha ezt együtt tudnánk tenni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most, tisztelt képviselőtársaim, képviselőcsoportonként egy-egy képviselő kettő-kettő perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Elsőnek megadom a szót Pánczél Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt előterjesztő Képviselő Urak! Először is a határozati javaslattal kapcsolatban szeretném elmondani önöknek, hogy ugyan nem először tárgyalunk már itt, sem a Nemzeti összetartozás bizottságában, sem itt Házban, de szeretném felhívni a figyelmet arra, amit egyébként ön minden bizonnyal tud, hogy 2010 óta nem határozati javaslatunk van Trianonról, hanem egy törvényünk van, mégpedig a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, amely megemlékezik Magyarország egyik legnagyobb történelmi tragédiájáról és a történelmi Magyarországot szétdaraboló békediktátumról. Ebben a törvényben benne foglaltatik mindaz, hogy tisztelettel adózik azon emberek, közösségek emléke előtt, akik e tragédiát követően is a magyarságot mind szellemi, mind gazdasági értelemben képesek voltak újra megerősíteni, és képesek voltak túlélni ezt a tragédiát. S adózik és fejet hajt mindazok előtt, akik magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, vagy akik az életükkel kényszerültek adózni a nemzeti önazonosságuk vállalásáért.Tisztelt Képviselő Úr! Ugyanakkor ez a törvény kinyilvánítja azt is, hogy a több állam fennhatósága alá betett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, és az államhatárok feletti összetartozás egy valóság.

Tisztelt Képviselő Úr! 2011-ben egy új Alaptörvényt fogadtunk el, amelyben Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. 2010-ben törvényt fogadtunk el a kedvezményes honosításról, a kettős állampolgárságról szóló törvényt, illetve választójogot kaptak a határon túli magyar szavazók. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mindez, és amiről ön is beszélt  gazdasági, oktatási, kulturális támogatások , megteremtették a nemzetegyesítést, és ezen az úton kívánunk a jövőben is eljárni. Tisztelettel kérem, hogy most ne nyilvánítsuk gyászévvé és ne emeljük ezzel esetleg más államok ünnepségének a fényét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

(17.40)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is az LMP-frakció nevében szeretném jelezni, hogy a frakciónk ezt rendkívül fontos pozitív kezdeményezésnek tartja, és természetesen támogatjuk is a tárgysorozatba vételt. Egyetértek továbbá az előterjesztő Szávay István képviselő úr aggodalmaival. Jól látjuk a jeleit annak, hogy sajnos ezeket az évfordulókat a környező országokban belpolitikai célokra használják, és bizony olyan folyamatok indultak el, amelyek súlyos károkat okozhatnak az ottani, a határon túl élő magyarság életében, és nehezítik azt, hogy biztosítani lehessen az őket megillető jogokat. Egy picit vitatkozni szeretnék kormánypárti képviselőtársammal. Valóban történtek pozitív intézkedések, illetve elindult a felkészülés erre az emlékezésre a saját szempontunkból is, ugyanakkor mindenképpen előremutatónak tartom ezt a javaslatot, különösen azt a pontját, hogy be kell tudni mutatni ennek a tragikus békediktátumnak a máig ható feltételeit tárgyilagos módon, nemzetközi szinten.

Én magam tapasztaltam a nemzetközi politikában, hogy óriási hiányosságok vannak, óriási lemaradások vannak, már csak abban, hogy az információt eljuttassuk nemzetközi szinten. És hasonlóképpen rendkívül fontos az, hogy cselekedjünk egységesen anyaországi politikai szervezetek, egységesen ítéljük meg ezt a kérdést, és egységesen lépjünk fel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a határon túl élő magyarok jogát, és megint csak nemzetközi szinten azt az információt el tudjuk juttatni, hogy bizony itt nagyon súlyos adóssága van még akár az Európai Közösségnek, hogy megkapják azokat a jogos követeléseket a határon túl élő magyarok, amelyek egyébként rendkívül fontos európai értékekhez kapcsolódnak, kiemelten az autonómiatörekvések támogatását. És ahhoz, hogy ehhez a megfelelő nemzetközi súlyt és a megfelelő szövetségeket meg tudjuk kötni, ahhoz bizony szükség van arra, hogy egységesen, nemzetközi szinten felhívjuk a figyelmet azokra a jó példákra, amelyek igenis megfelelnek az európai gyakorlatnak és amelyek előnyére válnának azokban a térségekben is, ahol a határon túli magyarok többségével élnek, és jogosan követelik ezeket a fejleményeket.

Úgyhogy köszönöm szépen előre, és ismétlem, az LMP-frakció örömmel támogatja ezt a rendkívül fontos javaslatot. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A következő felszólaló a Párbeszéd képviselőcsoportjából Tordai Bence képviselő úr. Csak nyugodtan, megvárjuk képviselő úr, hogy föltegye a mikrofont. Parancsoljon, most öné a szó.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, és köszönöm a türelmet, elnök úr. A Párbeszéd részéről természetesnek tartjuk ezt a kezdeményezést. Valóban, ahogy az előterjesztő mondta, Trianon a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, és méltó gondolat, hogy száz évvel később megemlékezzünk erről.Meg kell emlékezni természetesen arról is, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy így alakult a magyar történelem, mi vezetett el ehhez a sorscsapáshoz, hiszen ez nem volt előzmények nélküli. Amikor majd erről emlékezünk, akkor nem hiszem, hogy a jelen politikáját eköré kellene felépíteni, de nyilvánvalóvá kell tenni, hogy ez a magyar nemzeti identitásnak fontos része, még akkor is, ha nem eköré építjük fel a mai önmagunkról szóló gondolkodásunkat. Hiszen nem lenne túlságosan előremutató dolog, hogyha a szomszéd országokkal, szomszéd népekkel való viszonyt egy száz évvel korábbi sérelem alapján határoznánk meg, és értem ugyan a kormánypárt aggodalmait, de nem osztom azokat.

Azt hiszem, hogy egy jó diplomáciai munkával meg lehet értetni a szomszédos országokkal, azokkal a nemzeti közösségekkel, ahol magyar közösségek is élnek, és állampolgárként részesei annak az országnak a politikai életének, de honfitársként, nemzettársként pedig nyilvánvalóan Magyarországhoz kötik őket továbbra is erős szálak. Tehát meg lehet értetni egymással, hogy ezek nem egymás ellen irányulnak, ugyanakkor valóban az emlékezésnek és adott esetben a gyásznak ekkor ideje van és ideje lesz.

Tehát a Párbeszéd részéről, illetve a magam részéről baloldaliként abszolút tudom támogatni a Jobbiknak ezt a kezdeményezését, és a holnapi szavazás során támogatni fogjuk a tárgysorozatba vételt.

Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Dúró Dóra képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó.

DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára magától értetődőnek kell lennie, hogy támogatjuk ezt a kezdeményezést, hiszen valóban a magyarság egyik legnagyobb sorstragédiájáról van szó, amit nem kell félnünk sorstragédiának nevezni. Nem kell ünnepet csinálnunk abból, ami valójában egy gyásznap, és ez, úgy gondolom, rendkívül nagy kisiklatása a nemzetpolitikának a Fidesz részéről, és úgy gondolom, hogy leginkább azért nem támogatják ezt a kezdeményezést, mert ellenzéki indítványról van szó. Hiába beszél arról tehát Pánczél Károly képviselő úr a Fidesz nevében, hogy milyen előrelépések történtek a nemzetpolitikában, valóban történtek ilyenek, jelentős előrelépések is történtek, ugyanakkor, ha azt vesszük figyelembe, hogy például fideszes kezdeményezésre narancsos bált tartottak június 4-én, úgy gondolom, hogy ez önmagában mutatja, hogy a fejekben micsoda nagy zavar van még mindig Magyarországon is, politikusok fejében is Trianonnal kapcsolatban. Ezért igenis van teendőnk a tekintetben, hogy rendet tegyünk emlékezetpolitikában is és kultúrpolitikában is. Itt a 40 év kommunizmus pusztítása egészen elképesztő hatással van még a mai napig is, a ma felnövő generációra is a tekintetben, hogy a történelemhez hogyan viszonyulunk.

Másrészről pedig, ha megnézzük, hogy száz évvel később azok az emberek, akik magyarként saját szülőföldjükön élnek, még mindig nagyon sok tekintetben jogfosztottságban kell hogy töltsék mindennapjaikat, olyan országokban is, amelyek az Európai Unió tagjai, úgy gondolom, hogy ez is arra hívja fel a figyelmünket, hogy rengeteg teendőnk van még Trianonnal kapcsolatban, és ez egy olyan indítvány, ami előmozdítaná ezeknek a problémáknak a megoldását is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A Jobbik képviselőcsoportjából Lukács László György képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a figyelmet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán kevesebb fontos dolog van, mint amiről beszélhetnénk, mint Trianon, és talán kevésbé fájó dolgokról szokott szó esni ebben a Házban, mint egyébként a trianoni békediktátumnak a ténye. Éppen ezért igazán fontos megemlíteni azt és fontos arról is beszélni, hogy mégis mi az akadálya annak, hogy teljes vitát, hogy helyes kiértékelést és egy sokkal erősebb emlékezetpolitikát folytassunk, és itt az akadály talán pont a többség erejében áll. Azt láttuk az elmúlt időszakban is, és talán Pán-czél Károly mostani hozzászólása is azt mutatta meg, hogy a Fidesz rendre elhajol ezek elől a kezdeményezések elől. Most Pánczél képviselőtársamtól megkérdezném, hogy aze az ön megoldása, hogy az Alaptörvény kellő erőt és kellő súlyt biztosíte ennek a jó keretek között való megemlékezésre, vagy csak az a baj, hogy a Jobbik nyújtotta be.

Szerintem ez az utóbbi a probléma önöknél, mert amikor már korábban is benyújtottuk ezt, akkor még egy kicsit megengedőbben is fogalmazott az ön képviselőtársa, nem is ül öntől olyan messze, Szabolcs Attila volt, aki azt mondta, hogy a bizottság ülésén  és itt a Nemzeti összetartozás bizottságának ülésére gondolt  megvitatták, illetve azért utasították el ezt a javaslatot, mert az ősz folyamán  ez 2017-re utalt  szeretnének egy olyan konszenzusos javaslatot benyújtani, mármint a bizottság a tisztelt Ház elé, amely nemcsak az 1920-as eseményekkel, hanem a ’18-19-20-as évek egymásra utaló eseményeivel is foglalkozik, és így komplettebben lehet vizsgálni. Tehát sem magát a Trianon-megemlékezést nem utasították el, hanem a módját, hogy itt egy nagyobb időszakot vizsgálva, komplettebben lehessen az egészet megvizsgálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez időhúzás az önök részéről. Semmi mást nem tettek, a most már egyébként nem képviselő Szabolcs Attila is, a most még képviselő Pánczél Károlyis, mint hogy önök időt húznak. Márpedig időnk nincs, 2020 nagyon közel van. Ha valamit szeretnénk  és még egy üzenet Pánczél Károlynak , ha valami többet szeretne adni ma a nemzetnek, azoknak, akik magukat magyarnak vallják, akkor ne féljen többet adni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Akkor nem korlátozza saját magát az Alaptörvénnyel, akkor fogadja el, akár ha ellenzéki indíttatású egy ilyen javaslat, hogy legyen és tudjunk többet adni annál, és legyen egy tisztességesebb, egy teljes körű megemlékezés, amely nagyobb figyelemmel van az emberekre, mint hogy csak beleburkolózunk az Alaptörvény gúnyájába.

Úgy gondolom, hogy önök fordítva ülnek a lovon. Az ellenzék álláspontja teljesen tiszta, és nagyon szépen köszönjük az ő támogatásukat is, akik jelezték a támogatást. Köszönjük szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a felszólalások végére értünk. Megkérdezem Szávay István képviselő urat mint előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Jegyző úr, kettő perc áll rendelkezésére, parancsoljon!

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni először is a támogató hozzászólásokat Keresztes László Lóránt LMP-s, Tordai Bence párbeszédes és Dúró Dóra független képviselőnek. Úgy néz ki, hogy azért volt értelme ezt a kérdést fölvetnünk. A parlamenti frakciók többsége úgy gondolja, hogy erről érdemes párbeszédet folytatni, és sajnálom, hogy az MSZP-nek nincs bent képviselője, de a legjobb tudomásom szerint ők is támogatólag állnak ehhez az ügyhöz, legalábbis Molnár Zsolt képviselő úr a tárgysorozatba vétel vitájakor erről beszélt, emellett érvelt, illetve jelezte egyetértését.Molnár képviselő úr is egyébként azt mondta a Nemzeti összetartozás bizottságában, hogy azért nem konfrontatív javaslat, és erről a kérdésről, a trianoni trauma feloldásához vezető lehetőségekről érdemes valamilyen párbeszédet folytatni.

(17.50)

Odajutottunk tehát, tisztelt kormánypárti képviselőtársam, hogy nemzeti sorskérdésekben a környező országok által fontosnak tartott és vélhetően hazug vádakkal kapcsolatban Magyarországon, a magyar parlamentben nemcsak a Jobbik, hanem még az LMP, az MSZP, sőt még a Párbeszéd is úgy gondolja, hogy ezekről a kérdésekről érdemes valamilyen érdemi vitát folytatni, erre egyedül a kormánypárti képviselők nem hajlandók. Ez az önök lelkén fog innentől kezdve száradni, képviselőtársaim.

Pánczél elnök úr, ismerjük jól egymást, régóta dolgozunk együtt, pontosan tisztában vagyok az ön elkötelezettségével ezzel az üggyel kapcsolatban, mégis elfogadhatatlannak tartom, hogy önök még ennek a kérdésnek a megvitatásától, az érdemi párbeszédtől is elzárkóznak. Vegyük tudomásul, hogy 1920-ban egy páratlanul gyalázatos és igazságtalan békeszerződés született a magyarság kárára. Ezt a békét Románia egy igazságos döntésnek fogja bemutatni, ezzel a békével kapcsolatban meg fogják alázni az erdélyi magyarságot  ez a folyamat már elkezdődött , és önök, a kormánypártok úgy gondolják, hogy ebben a helyzetben, ebben az évfordulóban abban a környezetben, amikor Románia az egész nemzetközi közvéleményt tele fogja majd harsogni azzal, hogy milyen igazságos döntés született és milyen kisebbségi mintaállamként működnek, önök úgy gondolják, ezzel kapcsolatban elegendő válasz az, hogy az Alaptörvénybe valamit nyolc évvel ezelőtt beírtunk.

Mi úgy gondoljuk, hogy ez kevés. Nagyon sajnáljuk, hogy önök még az érdemi párbeszédtől is elzárkóznak egy ilyen fontos nemzeti, nemzetpolitikai ügyben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   201-208   209-222   223-231      Ülésnap adatai