Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a záróvitát lezárom. Megkérdezem Szatmáry Kristóf államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Nem.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a mai ülésen kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája. Gulyás Gergely és más képviselők önálló indítványát T/13254. számon, az egységes javaslatot pedig 13254/36. számon kapták kézhez a képviselők. Az egységes javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/13254/41. számon elérhető.

Kezdeményezem, hogy az ajánlásban szereplő pontokat összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1-32. pontjaira. Megadom a szót... (Balczó Zoltán: Ügyrendi.)

Mielőtt megadom a szót Szávay István képviselő úrnak, ügyrendi kérdésben kért szót Balczó Zoltán alelnök úr. Megadom a szót.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Amennyire én itt végigfutottam az előterjesztők névsorán, úgy látom, hogy egyikük sincs itt. Sem Gulyás képviselő úr, sem Cser-Palkovics képviselő úr, sem Rétvári Bence. Kérem, elnök úr, ellenőrizze, hogy nem tévedek-e, de így első rápillantásra nincs előterjesztő, és az előterjesztő jelenléte a záróvitában is szükséges. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel a Balczó Zoltán alelnök úr által ügyrendi kérdésben előterjesztett észrevételre, bejelentésére, amíg az előterjesztők közül valamelyik képviselőtársunk megjelenik, 5 perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Gulyás Gergely megérkezik az ülésterembe.)

Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztő Gulyás Gergely képviselő úr megérkezett, a munkánkat ezennel folytatjuk.

Megadom a szót Szávay István képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány nappal ezelőtt az alkotmányügyi bizottság nyújtott be egy módosító javaslatot ehhez a törvényhez, amelynek keretében a nemzetiségi önkormányzati választások módját kívánja megváltoztatni, illetve rendezni. Ehhez nyújtottam be én magam egy zárószavazás előtti módosító javaslatot.

A nemzetiségi önkormányzati választások rendje 2006-ban úgy működött, hogy illeszkedett az uniós joggyakorlathoz is. Az uniós joggyakorlat szerint, ugye, azon uniós állampolgár, aki egy másik uniós tagállamban állandó lakóhellyel rendelkezik, a lakóhelyén illetékes önkormányzati választáson is részt vehet. 2006-ban azok az uniós állampolgárok, akik magukat valamely Magyarországon elismert nemzeti közösséghez tartozónak vallották, részt vehettek az adott település nemzetiségi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati választásán is. 2010-ben ez nem így volt, 2010-ben ezek az állampolgárok nem szavazhattak, és amikor 2011-ben előkészítés alatt volt a nemzetiségekről szóló törvény, akkor a nemzetiségi önkormányzati vezetők kifejezetten kérték is a kormányt, jelezték azon igényüket, hogy a 2006-os választási rendszert állítsuk vissza. Tehát ezek az uniós állampolgárok, akiknek állandó lakóhelyük van Magyarországon, és valamely nemzeti közösséghez tartoznak, az önkormányzati választás mellett saját nemzetiségi önkormányzati választásukon is vehessenek részt.

A törvény azonban nem fogalmaz egyébként teljesen egyértelműen, ezt szerettük volna mi egy módosító javaslattal egyértelművé tenni, hogy ez a lehetőség adott legyen ezen személyek számára. Ezt egyébként több nemzetiségi önkormányzat vezetője, elsősorban a bolgárok, de hozzájuk mások is csatlakozva, kifejezetten kérték ismételten.

(11.10)

Ugyanis ezt a javaslatot most, amire mi reagáltunk, és a javaslat ezt a lehetőséget be szeretné zárni, ezt a javaslatot önök, jó szokásuk szerint természetesen az érintettekkel, a nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel nem egyeztették. Ma az alkotmányügyi bizottság ülésén volt szó erről a kérdésről, ahol Gulyás képviselő úr elmondta azt, hogy végül ezt a lehetőséget most nyitva hagyják azért, mert a regisztráció már megkezdődött, és az életbe léptetés hatályát 2015. január 1-jére teszik. Tehát most technikai okokból lehetőség nyílik erre a szavazásra, azonban önök, kormánypártiak ezzel a kérdéssel elviekben továbbra sem értenek egyet.

Mi ezt a javaslatunkat fenntartjuk, ezért ki is kértük ezt a javaslatot szavazásra. Kérem önöket, hogy ezt az álláspontjukat vizsgálják felül, gondolják át, legyenek tekintettel a nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek jogos kéréseire, és legyenek tekintettel arra, hogy a nemzetiségi jogokért felelős ombudsmanhelyettes is ezt az álláspontot képviselte és támogatta.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán alelnök úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A 29. ajánlási ponthoz kívánok hozzászólni, és látszólag egy formai kritikát gyakorlok, hogy vajon hogyan kerülhetett ide ez a módosító indítvány ebbe az előterjesztésbe, de ez több mint formai kritika, hiszen arról van szó, hogy ez az Országgyűlés hogyan tartja be a saját maga által hozott törvényeket, és hogyan kívánja a társadalommal betartatni, ha ő maga sem teszi meg.

A mondandóm visszanyúlik a 2011. július 11-ei "hosszú módosítók éjszakájára", amikor az egyházügyi törvénynél a KDNP-vel szemben sor került egy olyan módosításra, amely újraírta a törvényt. Azt követően az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy teljesen értelmetlenné válik mindenfajta részletes vita akkor, ha lehetséges - a házszabály és alkotmányellenesen az alaptörvény ugyanazokat a kritériumokat megtartotta - újraírni mindent. Ezek után önök, a többség azt mondták, megoldjuk a kérdést, betesszük a saját házszabályunkba, hogy tartalmilag bármit lehet még módosítani zárószavazás előtt, nem csak a koherenciazavart, de azt mondták, más témát, más törvényt ide nem hozunk be.

Ez a téma egyébként egy 2013. decemberi uniós rendelet alkalmazása annak érdekében, hogy az adott forrásokhoz hozzá tudjunk jutni. Tehát ez ide nem való, ez egy egész más téma, az "Országgyűlés" kifejezés meg sem jelenik ebben a határozati sorban. Tehát mi azt mondjuk, ezzel megint példáját adták önök annak, hogy a saját szabályaikat felrúgják. Egyébként tartalmilag meg azt mondjuk, támogatnánk, mert annyi veszteségünk van ezen az Unión, hogy legalább bizonyos kártételként valami vissza is folyjon, de a házszabálytól (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) eltéréssel nyugodtan behozhatták volna, nem pedig becsempészve egy ide nem való törvénybe.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a záróvitát lezárom. Megkérdezem Gulyás Gergely képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót, képviselő úr.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két kérdést vetett fel a Jobbik frakciója. Az első ügyben ott, az alkotmányügyi bizottságban is számtalan álláspont volt, nem csupán a kormánypártok, illetve az ellenzéki pártok között, hanem a Jobbik-frakción belül is különböző vélemények vannak. Gaudi képviselőtársam épp az ellenkezőjét mondta el, mint amit Szávay képviselőtársam itt előadott. Van a nemzetiségek között is egy vita arról, hogy a nemzetiségi választáson való részvételre jogosultak meghatározásánál szerencsés-e az, ha olyanok is részt vehettek a szavazásban, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. 2010-ben erre valóban nem volt lehetőség, 2014-ben lesz. Mi ugyan úgy gondoltuk, hogy szerencsésebb lenne, ha nem lenne ilyen lehetőség továbbra sem, de miután az elfogadott törvény biztosította, most pedig a benyújtott módosítás azt eredményezte volna, hogy olyanok is eleshetnek a nemzetiségi választásokon való részvételtől, akik most a regisztrációval már erre jogot szereztek, ezért jogállami érvelés alapján most a választást nem tartjuk lehetségesnek, de azt szeretnénk, ha a 2019-es választásokon már nem lenne lehetőség arra, hogy olyan nem magyar állampolgárok szavazzanak a nemzetiségi választásokon, akik Magyarországon élnek. Addig még két Országgyűlés megbízatása kezdődik el, az egyiknek le is telik, tehát a jövőben az Országgyűlés meg tudja fontolni, akar-e ezen változtatni.

Mi úgy gondoljuk, szerencsésebb, ha valóban az őshonos nemzetiséghez tartozóknak, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, van lehetőségük részt venni a nemzetiségi választásokon. Az alaptörvény biztosítja azt a lehetőséget az önkormányzati választásokon való részvételre a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de állampolgársággal nem rendelkező választópolgároknak, hogy részt vehessenek, és tisztségviselőket válasszanak, de ez a nemzetiségi önkormányzati választásra az alaptörvény alapján nem terjed ki, tehát nincs alaptörvényi kötelezettsége e tekintetben a törvényhozónak. Alaptörvényszerű lesz az az állapot is, ami a 2019-es választásokra megváltozik abban az esetben, ha az utánunk következő két parlament nem módosít a szabályozáson, viszont 2014-ben még mindenki, az itt élő nem magyar állampolgárok is részt tudnak venni a nemzetiségi választásokon.

Ami az államháztartási törvénymódosítást illeti, egyrészt köszönjük szépen a tartalmi támogatást, másrészt annyiban a kritikát is köszönjük, hogy most készülünk elfogadni egy olyan házszabályt, ami ezt a lehetőséget egyszer és mindenkorra kizárja, úgyhogy ilyen formában még egyfajta hattyúdalként ezzel a lehetőséggel éltünk. Miután meg volt nyitva az Áht. az Állami Számvevőszékre vonatkozó rendelkezések miatt, ezért a mi értelmezésünk szerint a házszabály most ezt nem zárja ki, de ezt az értelmezési vitát szerintem már lezárnunk is fölösleges, mert az új házszabály egyértelműen ki fogja zárni.

Köszönöm szépen.

Felszólalások:   63-75   75-82   83-88      Ülésnap adatai