Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az egész kialakult helyzet előzményéről azt érdemes tudni, hogy világosan látszik, hogy nagyban befolyásolja mind a rendvédelmi szervek működőképességét, mind pedig a Magyar Honvédség működőképességét az a többezres létszámhiány, ami kialakult az elmúlt időszakban. Adatkérések és írásbeli kérdések nyomán is teljesen világossá vált a válaszokból, hogy 10-15 millió túlórát, túlszolgálatot és túlmunkát teljesít mind a rendvédelmi szervek állománya, mind pedig a Magyar Honvédség. Éppen ezért borzasztó nehézséget okozott volna, ha a törvény úgy marad, ahogy egyébként jelen pillanatban még hatályos, hogy 2019. január 1-jétől nem lehet pénzben megváltani a túlszolgálatot, és innentől kezdve csak és kizárólag szabadságban lehetett volna ezt kiadni. Ez egyértelműen veszélyeztette volna mind a rendvédelmi szervek, mind a Magyar Honvédség működőképességét, hiszen amikor nyilvánosságra került ez a rendvédelmi szervek esetében, akkor azt elég nagy társadalmi visszhang követte, és világosan látni lehetett, hogy nagyon sokan elhagyták volna a rendvédelmi szervek állományát. És ez sajnos nem lett volna másként a Magyar Honvédségnél sem, amennyiben nincs további lehetőség a túlszolgálat kifizetésére. A másik pedig az, hogy az óriási létszámhiány miatt lehetetlenség csak és kizárólag szabadságban kiadni ezt a túlmunkát és túlszolgálatot, hiszen nincs annyi katona, nincs annyi rendőr, nincs annyi ember a büntetés-végrehajtásban, hogy folyamatos szolgálatot lássanak el, és az ország biztonságáért érdemben tudjanak dolgozni. Tehát ebben mindenféleképpen lépni kellett. S nem volt véletlen az, hogy augusztus végén képviselőtársaimmal benyújtottuk ezt a javaslatot. És igen, nagyon örülök neki, hogy végre valamiben van konszenzus, és hogy erről érdemi beszélgetés folyt a Honvédelmi és rendészeti bizottságban. Tényleg azt gondolom, ez egy nagyon jó példa, hogy lehet így is cselekedni. Én remélném egyébként, hogy „a honvédelem nemzeti ügy” törvényhelyet minél több alkalommal komolyan veszik. Ez egy olyan pozitív példa, amit ki kell emelni. A Honvédelmi és rendészeti bizottság lényegében egy szó szerinti konszenzust tudott létrehozni, és minden egyes képviselő megtámogatta ezt a javaslatot.

S tényleg teljesen mindegy, hogy ez önálló képviselői indítványként, bizottsági módosítóként vagy bármilyen más módon kerül a parlament elé. Azt gondolom, nem kérdés, hogy ezt mindannyiunknak támogatni kell, és természetes, hogy mi is igennel fogunk szavazni, és az LMP is igennel fog szavazni erre a javaslatra. Kérem az összes kormánypárti képviselőt, hogy ők is szavazzanak erre igennel.

A 2022-es dátumra szerettem volna még kitérni, hiszen az eredeti javaslatban ezt a 2022-es dátumot tüntettük föl. Ennek nem volt más oka, mint hogy most tényleg szükség van gyorsan egy tűzoltásra. Viszont az is igaz, hogy legkésőbb 2022-re ki kell dolgozni egy érdemi párbeszéddel, érdemi szakmai és politikai egyeztetéssel és az érintettek bevonásával egy olyan új előmeneteli és illetményrendszert, amely valós megbecsülést ad, amely versenyképes illetményeket tud biztosítani az állomány számára. Több alkalommal jeleztük, hogy 60 ezer forintban kellene megállapítani ezeket az illetményeket ahhoz, hogy versenyképes lehessen, és egy olyan előmeneteli rendszert, amely tartalmaz egy új típusú korkedvezményes nyugdíjrendszert, egy olyan előmeneteli rendszert, amely minél hosszabb szolgálatra ösztönöz. Hiszen nyilvánvalóan az az érdek, hogy akik a Magyar Honvédség állományában szolgálnak, azoknak az embereknek a tudása minél tovább ott legyen, és a tapasztalatokat át tudják adni a fiataloknak, tehát minél hosszabb szolgálatra ösztönözzön. De természetesen ellentételezni kell azt a rendkívüli igénybevételt, aminek a katonáink ki vannak téve.

Tehát nagyon örülök, hogy bár borzasztó ritkán, de ez egy pozitív példája annak, hogy konszenzus tudott lenni ebben a kérdésben. Köszönöm. (Taps.)