Készült: 2024.09.22.09:28:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

159. ülésnap (2016.06.06.),  389-404. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 18:45


Felszólalások:   383-389   389-404   405-406      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Megkérdezem, hogy a jelzett időkeretekben kíván-e valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Ezért a vitát lezárom, és megkérdezem, hogy az előterjesztők közül kíván-e valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelzik, hogy nem.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A Jakab István és Győrffy Balázs fideszes képviselők által T/10399. sorszámon benyújtott előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetőek.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Ezért megadom a szót Jakab István alelnök úrnak, a bizottság előadójának.

JAKAB ISTVÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2016. június 2-án tartott ülésén megtárgyalta a T/10399. számon benyújtott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottságunk összegző módosító javaslatot és összegző jelentést készített.

A bizottságban érdemi vita az előző napirendi ponthoz hasonlóan nem alakult ki, a bizottság többsége az összegző módosító javaslatot és jelentést támogatta. Kérem képviselőtársaimat, az ügy fontosságára való tekintettel támogassák a törvénymódosítást. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Győrffy Balázs előterjesztőt, kíván-e hozzászólni. (Jelzésre:) Jelzi, igen. Öné a szó, képviselő úr.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő jogszabály-módosítás, törvénymódosítás némi változáson esett át a Törvényalkotási bizottság módosítóinak köszönhetően. Ennek oka van. Itt ragadnám meg az alkalmat, amiben megköszönöm ellenzéki képviselőtársaimnak azt a konstruktív hozzáállást, amivel egy nagyon fontos és akut problémát próbálunk meg kezelni. Nagyon bízom benne, hogy ez a konstruktivitás a holnapi szavazáson is jellemezni fogja az ellenzéket.

A jogszabály egyik részét, amiben nem tudtunk konszenzusra jutni, és a kamara bizonyos jogosítványait érintettük volna, előterjesztőként is amiatt támogatva vettük ki a jogszabály-módosításból, hogy a konszenzusos részek elfogadása politikai akadályba ne ütközzék. Úgy gondolom, hogy egy olyan áldozatot hoztunk előterjesztőként, ami mindenképpen szükségszerű volt, és egy olyan fontos problémának, egy olyan súlyos problémának a megoldását teszi lehetővé, amivel a magyar vidék számára egy nagyon fontos üzenetet tudunk elhelyezni, ez az üzenet pedig az, hogy bizonyos esetekben képesek vagyunk szakmai alapokon együttműködni a Magyar Országgyűlésben, ami reményeim szerint szakmai alapokon pozitív üzenet mindazoknak, akik nyomon követik ennek a jogszabálynak a módosítását.

Köszönöm szépen a Törvényalkotási bizottságnak azt a munkát, amivel ezt a reménybeli konszenzust létre tudta hozni, ellenzéki képviselőtársaimtól pedig tisztelettel kérem, hogy azt a konstruktivitást, amit a formális és informális vitákban is mutattak, a holnapi szavazás alkalmával is megerősíteni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom, hogy a vita végén a zárszó elmondására 8 perc áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót államtitkár úrnak.

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági jelentést és az összegző módosító javaslatot a kormány támogatja.

ELNÖK: Köszönöm, Nagy István államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Harangozó Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Először én is azzal szeretném kezdeni, hogy üdvözöljem azt a hozzáállást, amivel Győrffy Balázs képviselőtársunk gondozta ezt a kérdést, hiszen valóban egy olyan kérdésről van szó, amit ildomos megoldani, hiszen az ország számos részéről nagyon sok megkeresés jött hozzánk is, ami arról szólt, hogy visszaélésszerűen bántak egy törvény adta lehetőséggel többen, amikor is az ökogazdálkodásra hivatkozva próbáltak olyan földeket megszerezni, amikről mindenki tudta, hogy nem azért hivatkoznak az ökogazdálkodásra, mert valóban ezt a tevékenységet akarják folytatni, hanem egyszerűen azért, mert elővásárlási jogot biztosított a földtörvény.

Azt, hogy a törvényjavaslat második részét, amiben teljesen egyértelműen nem volt konszenzus, és még a probléma felvetésével se értettünk egyet, hogy képviselőtársam elhagyni javasolta, kifejezetten pozitív lépésnek tartom. Azonban meg kell jegyeznem, hogy továbbra is van úgy az egésszel problémám, mégpedig az, hogy mi elejétől fogva nem támogattuk magát a földtörvényt, ami lehetővé tette ezt a visszaélést.

(23.20)

Továbbra is azt gondoljuk, hogy a földtörvény javítgatása helyett egy teljesen másik földtörvényre van szükség.

Továbbá gondunk van azzal is, hogy most sem sikerült föloldani azt a problémát, amit itt az elmúlt időszakban is többször megemlítettem, hogy úgy tűnik, mintha a földművelésügyi tárca nem lenne a helyzet magaslatán, mert magát a problémás törvényt, ami lehetővé tette ezt a visszaélést, ők jegyezték annak idején, azt még ők hozták be, de a probléma észlelése, annak a javítási szándéka már nem telt ki a földművelésügyi tárcától, azt már egyéni képviselői indítványként kellett Győrffy Balázsnak behozni.

Sajnos az a baj, hogy ez a jellemző működés, hogy általában az ilyen problémákat nem a tárca veszi észre, nem a tárca próbálja kijavítani, és ennek megfelelően továbbra is fönnáll a kérdés, hogy de akkor miért van szükség erre az agrártárcára, mert egyre kevésbé látom én indokoltnak, hogy az a kettős rendszer működjön, hogy van az agrártárca is, meg van a kamara is, mind a kettő jó sok közpénzt felemészt, és mintha egy kettős működés lenne. El kéne dönteni, hogy melyiket tartjuk meg, vagy melyiknek kéni irányítani igazából a hazai agrár-szakigazgatást.

Van még egy gondom, hogy végül is ebből egy sarkalatos törvénymódosítás lett, merthogy nagyon helyesen fölismerték azt, hogy az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdése előírja, hogy ezt a tárgykört csak sarkalatosan lehet módosítani, vagy sarkalatosan kell előírni ezeket a játékszabályokat. Én már csak egy dolgot nem értek: ha itt ez ilyen egyértelműen és világosan látszik, akkor majd a héten egy később tárgyalandó ügynél, a ménesbirtok ügyénél, a mezőhegyesi törvénynél miért nem ilyen egyértelmű és világos, hiszen pontosan ugyanennek az analógiája van, ugyanúgy a P) cikk (2) bekezdése előírja, hogy ezt a tárgykört sarkalatosan lehet csak kezelni, és ott nem írja elő a sarkalatosságot, egy sima feles törvényben akarja fölülírni a földtörvény korlátozásait, itt pedig egyébként teljesen helyes módon sarkalatosan hozza be az előterjesztő.

Szóval, magát a javaslatot olyan szempontból mindenképpen üdvözlöm, hogy az említett problémát javítani képes ez a javaslat, azonban a földtörvényt mi továbbra is elutasítjuk, és a toldozgatását-foldozgatását emiatt nem feltétlenül fogjuk támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Jelzésre:) Jelzi Magyar Zoltán, hogy igen. Öné a szó, képviselő úr.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Örülök, hogy behozták ezt a javaslatot, már csak azért is, mert többek között egy írásbeli kérdésemmel is feszegettem korábban már ezt a problémát, hiszen hozzánk is számtalan jelzés érkezett be helyben élő gazdálkodóktól, hogy csúnyán visszaélnek egyesek ezzel az elővásárlási, elő-haszonbérleti lehetőséggel, és hozzájárulunk ahhoz, hogy ezt a kiskaput be lehessen végre zárni.

Jóval előbb is észrevehették volna a problémát, ahogy esetleg sok más hasonló gondot, amitől egyébként hemzseg a földforgalmi törvény, és én sem tartom egy jó iránynak, hogy majd egyesével kezeljük ezeket a problémákat. Valóban jó lenne egy teljesen új jogszabály. Eltelt már annyi idő a hatálybalépés óta, hogy levonjuk a következtetéseket, és tényleg érdemben tudjunk változtatni a jogszabályon.

Én is köszönöm a konstruktív hozzáállást, nagyon jó lenne, ha nemcsak a sarkalatos törvényeknél, a kétharmados törvényeknél tapasztalnánk ezt a fajta kormánypárti hozzáállást. Egészen más lenne egyébként a jogalkotás minősége is, meg az Országgyűlésről kialakított kép is az állampolgárok fejében, ha hasonlóan korrekt hozzáállást tapasztalnánk minden egyes jogszabály tekintetében, már csak azért is, mert az észrevételeink az ellenzék részéről valóban konstruktívak voltak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jó néhány beépítésre is került a jogszabályba.

Annak, hogy a kamarai rész végül is kikerült ‑ itt a többletjogosítványokkal kapcsolatos részre utalok ‑, örülök. Tudom, hogy az is egyébként részben aktuális problémákat is igyekezett kezelni, azonban úgy ítéltük meg, hogy túlzott jogosítványokat kapna a kamara, ráadásul nem kaptunk megfelelő garanciákat arra, hogy a kamarának ez az átpolitizált jellege valaha is megszűnhetne.

Ha már erről a jogszabályról beszélünk és a földforgalmi törvény módosításáról, minden ilyen alkalommal elmondom, megragadom a lehetőséget, hogy elmondjam, hogy ha esetleg államtitkár úr már tudna minket tájékoztatni arról, hogy a régóta ígért üzemszabályozási törvény, családi gazdálkodásról szóló törvény, illetve a szövetkezetekről szóló törvény mikor kerülhet a Ház elé, mert mégiscsak egy csomagban lenne értelmezhető ez számunkra, hiszen akkor nem kellene többé elbeszélnünk egymás mellett, és tisztában lennénk azzal, hogy a kormánynak mit jelent, mondjuk, a kis és közepes családi gazdálkodó, mert az jól látható a mindennapi politikai viták során, hogy egészen különböző dolgokat értünk ezen fogalmak alatt. De ha lenne egy ilyen világos törvény, akkor erről már nem kellene itt hetenként vitát nyitnunk.

Tehát összefoglalva nagyon röviden: egy fontos kiskaput zár be ez a lehetőség, sokan visszaéltek ezzel. Örülök, hogy tudunk ebben lépni, és ebben konstruktív partnerei tudtunk lenni a kormányoldalnak. Ugyanakkor ez nagyon kevés ahhoz, hogy a földforgalmi törvény egy mindenki számára elfogadható jogszabály legyen. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Jakab István alelnök úrnak, Fidesz.

JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint az egyik előterjesztő kértem most szót, ígérem, képviselőtársaim, rövid leszek. A zárszót Győrffy Balázs képviselőtársam mondja, viszont kénytelen vagyok két apró gondolattal reagálni az elhangzottakra.

Az egyik az, hogy a földforgalmi törvény gyakorlatilag a jogalkotó szándékának megfelelően, korrekt módon elkészült. Nem ez az egyetlen törvény, amikor az alkalmazás során egy folyamat kezdődik, és találnak egy kiskaput. Kedves Képviselőtársaim! Ilyenkor mit tehet a képviselő? Mit tehet a kormány? Azt, hogy lép, méghozzá gyorsan. Ezért köszönet, hogy együttműködnek, köszönet, hogy közösen tudunk segíteni azokon az embereken, akiknek egyébként valamennyiünk programjában az a céljuk, hogy helyben tudjanak maradni, tudjanak gazdálkodni.

Én csak azért kértem szót, hogy Harangozó képviselőtársamnak jelezzem, hogy ha van egy ügy, amiben az embereknek lehet segíteni, akkor a gombot is nyomják meg hozzá. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. A következő hozzászóló Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden kénytelen vagyok reagálni. Az nem baj, hogy módosul a földforgalmi törvény, sőt, ahogy mondtam, ennek örülök. A probléma az, hogy nem eléggé módosul, és itt elkezdhetnénk egy vitát arról, hogy mennyi pontban nem értünk még ezzel egyet, és szeretném, ha végre ezek is a Ház elé kerülhetnének, tehát ezzel így semmi gondunk nincs.

Azt pedig készséggel elhiszem, hogy a jogalkotó szándéka szerint működik a földforgalmi törvény. Pont ezzel van bajunk! Hiszen én úgy vettem észre, hogy a jogalkotó szándéka nem az volt, amit egyébként a kormányzati kommunikációban folyamatosan hangoztatnak, és most nem megyek bele azokba a sokszor emlegetett, kormányközeli nagyvállalkozókba, akikhez hozzájuttatták az állami földeket, és ebben a földforgalmi törvény aktív szerepet játszott. De tényleg ezzel van bajunk, ha aszerint működik, ahogy önök szerették volna, és nem aszerint, ami egyébként a magyar vidék számára üdvös lenne. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Az előterjesztők közül megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Így van. Köszönöm, elnök úr. Köszönöm az alapvetően pozitív hozzászólásokat. Azt gondolom, hogy Harangozó képviselőtársam is, noha jelezte, hogy valószínűleg nem támogatják a jogszabály-módosítást, de értelmezésem szerint ez inkább politikai, mint szakmai döntés az MSZP részéről, amit megértek, de nyilvánvalóan sajnálok.

Én úgy gondolom, hogy egy olyan jogszabály vonatkozásában, ahol kétharmados többségre van szükség, és ahol a kormányzó erőnek nincs önmagában kétharmados többsége, akkor tudunk haladni, ha egyetértünk. Viszont ha egyetértünk, akkor szerintem a társadalom felé megnyilvánuló kötelezettségünk az, hogy haladjunk. Ha az MSZP-re ebben a formában nem számíthatunk, igazából nem is mi nem számíthatunk, hanem azok az érintett gazdálkodók, akik egy ilyen kellemetlen helyzetbe kerültek, mert nyilvánvalóan most azért nem cserélnék az MSZP-s képviselőkkel, akik majd vidéken találkoznak azokkal az emberekkel, akiket mi most reményeink szerint ki tudunk segíteni ebből a szorult helyzetből és méltánytalan helyzetből, hogy ők ezt hogyan fogják tudni kommunikálni.

(23.30)

De ez legyen az ő problémájuk, ez nyilván egy szintén politikai feladat, amit valamilyen formában, így vagy úgy meg tudnak oldani. Nehéz lesz megmagyarázni, hogy miért állnak azok mellé a huncutkodó úriemberek mellé, akik az ország egyik végéből képesek ökogazdálkodást hazudni ‑ elnézést ezért a szóhasználatért ‑, és élni azzal a lehetőséggel, vagy visszaélni inkább azzal a lehetőséggel, hogy helybeni gazdálkodók elől megpróbálják elvinni a földet.

Én nagyon bízom abban, hogy a holnapi nap egyértelművé teszi azt, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a fajta viselkedést nem tolerálja, nem engedi, és az ellenzék egyes erőivel ‑ hogyha nem is mindenkivel ‑ összefogva képesek vagyunk ezt a méltánytalan helyzetet feloldani. Ennek reményében nagyon számítok arra, hogy az Országgyűlés holnap kétharmados többséget biztosít ennek a jogszabály-mó­do­sításnak. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   383-389   389-404   405-406      Ülésnap adatai