Készült: 2024.09.21.02:45:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap (2015.10.26.),  71-74. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:   67-70   71-74   75-78      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Sallai R. Benedek, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi miniszterhez: „Megállítható-e a hulladékos közszolgáltatások összeomlása?” címmel. Sallai R. Benedek képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Bizonyára a Földművelésügyi Minisztérium előtt is ismert az a tény, hogy nagyon sok kommunális szolgáltató került nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe az elmúlt időszakban. Azok az információk, amelyek eljutnak hozzánk, részben sajtónyilvánosságot is kaptak, és ezekből lehet látni például azt, hogy a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft., amely 300 ezer embert lát el és 265 embernek ad munkát, több mint 200 kiskorú gyermek édesapjának és édesanyjának, teljes mértékben ellehetetlenedett.

De nem egy egyedülálló dologról van szó. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. a tavalyi évet közel 100 millió forintos veszteséggel zárta, s az idén már 150-160 milliós deficitre számíthatnak. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. a 2013-as bő 300 milliós veszteség után 117 milliós veszteséget halmozott fel, és az idei eredmény is hasonló lesz, miközben a felügyeleti díjra 20 millió, lerakási járulékra 160 millió forintot fizettetett ki velük a kormány. De ugyanígy van a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. esetében is, amely 2014-ben 42 milliós veszteséget halmozott fel, majd az idei évben egy igen komoly önkormányzati támogatás mellett is veszteséges marad a cég.

Az országban bármerre nézünk, nagyon sok ilyet látunk. Az Oroszlány és térsége hulladéklerakóit kezelő cégnél 200 millió forintra rúg a veszteség, és mindez annak a rezsicsökkentésnek az eredménye, amivel ezeket a szolgáltatókat ebbe a pénzügyi helyzetbe hozták, és gyakorlatilag az látható, hogy közpénzből kell finanszírozni ezt, az adófizetők fizetik meg mindennek a költségeit.

Az lenne a tiszteletteljes kérdésem, államtitkár úr, hogy van-e bármilyen stratégiája akár a szaktárcának, akár a kormányzatnak arra, hogy hogyan finanszírozza ezeknek a közszolgáltatóknak a veszteségeit. S nyilván felmerül bennem az, miután a minisztériumuk előszeretettel hangsúlyozza az Európai Unió környezetvédelmi programja esetén a szennyező fizet elvet, hogy amennyiben nem fizettetik meg ezeket a díjakat, akkor hogyan fog ez megvalósulni, hiszen az összes magyar adófizetőnek kell megtéríteni ezen cégek veszteségeit.

Mi a stratégiai terve a szaktárcának? - érdek­lőd­nék tisztelettel. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadásra megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! A kormány elképzeléseinek megfelelően a közszolgáltatóknak a köz érdekeit kell szolgálniuk. A kormány célul tűzte ki a lakosság érdekeinek érvényesítését, ezáltal a rezsicsökkentést, melyhez a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményei részéről fokozott hatósági ellenőrzés is társul. Tudja, nagyon érdekes dolog az, hogy ön a cégek működéséért aggódik, mi pedig inkább azért aggódunk, hogy minél több pénz maradjon az emberek zsebében. Sokkal kevésbé érdekes az, hogy egy cég sikeresen működik-e, amelynek közszolgáltatást kell végeznie, vagy hogy az emberek zsebében minél több pénz maradjon. Szerintem ez a második érv, második indok sokkal erőteljesebb.

A rezsicsökkentés a magyar gazdasági modell kulcsfontosságú alkotóeleme, amely jelentősen csökkentette a családok terheit. Bizonyára ön előtt is ismert az a tény, hogy a lakosságot érintő közszolgáltatási díj tekintetében a hulladékról szóló törvény rendelkezik a díjak országosan egységes szabályozás szerinti meghatározásáról. A díjképzés alapfeltételeit miniszteri rendelet fogja meghatározni annak érdekében, hogy megszűnjenek a lakosságot sújtó visszaélések. Célunk, hogy a díjszabás felett erősebb állami kontrollszerep érvényesüljön. Az egységes díjszabásra és az erősebb állami szerepvállalásra azért van szükség, hogy a magyar lakosság ne legyen kiszolgáltatva a versenyszektor érdekeinek.

Véleményem szerint a szennyező fizet elv maximálisan érvényesül a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban. A hulladék termelői a közszolgáltatási díjban megfizetik az általuk termelt hulladék kezelésének díját. Mindez úgy történik, hogy a rezsicsökkentés céljai is teljesülnek. A közszolgáltatás ellátását végző cégek napjainkban valóban számos kihívással szembesülnek, de a több évtizedes gyakorlattal ellentétben a közszolgáltatók profitszerzésének maximalizálása helyett a lakosság érdekeit kell szolgálni.

Jelenleg a közszolgáltatásban egy átmeneti időszak zajlik, egy hosszú távú építkezés van folyamatban, amelynek az egyik jelentős eredménye, hogy ma már ezt a tevékenységet kizárólag hazai állami, önkormányzati többségi tulajdonnal bíró nonprofit cégek végzik, továbbá hogy magas műszaki tartalmú fenntartható fejlődést szolgáló beruházások valósulnak meg. Én azt hiszem, hogy ez az igazi válasz erre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   67-70   71-74   75-78      Ülésnap adatai