Felszólalás adatai

TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Én a 217., 218. - azt mondták, részletes vita -, a 148., 149., 150. és a 678. módosítások kapcsán szeretnék mondani néhány gondolatot. Az első mindegyik módosításra érvényes együttesen: ha finoman fogalmazok, ez egy kényszerköltségvetés; ha az önök szóhasználatával, akkor ez nem jó költségvetés. Vita egyetlen ponton van közöttünk. Én azt állítom, hogy 2007 és 2008 nélkül ma egy sokkal nagyobb kényszert tartalmazó költségvetést tudnánk csak tárgyalni és elfogadni. Csak ebben van a különbség; nem abban, hogy jó-e, nem abban, hogy bárki szereti-e ezt a költségvetést, hanem abban a megközelítésben, hogy 2007 és 2008 segített-e abban, hogy azt a külső gazdasági hatást, ami érte a világot, milyen módon tudjuk levezetni Magyarországon.

Ezt akkor is mondom, és ez a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz kapcsolódik, hogy sajnos meg kell állapítsam, hiába mondtam el az általános vitában, nem valósult meg vagy nem teljes mértékben valósult meg a fordított arányosság. Meggyőződésem, hogy amikor ilyen kritikus helyzetek vannak gazdaságilag, pénzügyileg, akkor a szolgálatokra nem kevesebb, hanem több pénzeszközt kell fordítani annak érdekében, hogy időben előre jelezhetők és lehetőség szerint megakadályozhatók legyenek a kedvezőtlen lépések és folyamatok.

Emellett is van biztató a szolgálatok költségvetésében is. Ez pedig a következő: igaz, hogy a bérköltségnél és annak járulékainál ugyanúgy együtt elszenvedik - részesei a teherviselésnek, kinek hogy szimpatikus - a 13. havi elvonását és annak költségeit, de náluk, és ezt fontosnak tartom, két területet nem érint a változás. Nem érinti a fejlesztési ügyeket. Ez azért fontos, mert akikkel versenyeznek, esetenként romló gazdasági környezetben is, az elmúlt hónapokban láthattuk, hihetetlenül nagy fejlesztési források állnak rendelkezésre arra, hogy a legkorszerűbb technikákkal, időnként nem is törvényes eszközzel jussanak információhoz - nem a szolgálatok, mások. Azért kell fejleszteni a szolgálatokat, hogy minden ilyen információt meg tudjanak szerezni, és időben megakadályozni a kedvezőtlen folyamatokat. Ezért az legalább kedvező, hogy a fejlesztést nem érinti. Az is kedvező, hogy a működési költségüket nem érinti. Még egyszer, csak a bérköltségüket érinti. Ennek nem örül senki. Nyilván nem örülnek az ott dolgozók sem, de legalább a feladatuk végzése 2009-ben sincs veszélyben, mint ahogy 2007-ben és 2008-ban is megvolt a működéshez a megfelelő feltétel.

A szolgálatoktól egy kicsit eltérve a befejező részben, azt gondolom, hogy a szűkebb lehetőségek növekvő felelősséget jelentenek a döntéshozók és a felhasználók irányába. Ezek közül két olyan elemet emelek ki, szintén a már említett módosító indítványok kapcsán, amelyekre ha a kormány is figyelne és megvalósítaná, nagyon hálás lennék. Az első ilyen példa, hogy a szűkebb lehetőség növekvő felelősséget jelent, a kórházak. Több módosító indítvány, többek között a 678. is érinti a kórházak helyzetét. Újra és újra elhangzik a parlamentben, amikor egészségügyiek jönnek be, és nem agrárosok sorakoznak fel, mint most, hogy milyen iszonyatosan nehéz helyzetben vannak a kórházak. Ez igaz. De szeretném, ha lenne 1990 óta először - még nem volt - egy olyan kormány, amely felismerné a következőt: van néhány kórház az országban, amely a romló feltételek ellenére is mindvégig megőrizte a fizetőképességét, ha úgy tetszik, minden évben pozitív szaldóval zárt, nincsenek kintlevőségei.

Nagyon szeretném a szűkülő lehetőségek között, ha elérnénk, hogy egyszer egy kormány azoknak és csak azoknak írna ki pályázatot, akik a tulajdonosok együttműködésével - mert anélkül nem ment, hogy figyeljen a tulajdonos, Békéscsabától sokfelé - ilyen eredményt értek el. Tehát csak azok pályázhatnak, akik meg tudták őrizni a fizetőképességüket, akik el tudták érni az előző időszakban, hogy minden évben tartalékkal zárták az évet. Nem azt mondtam, hogy csak nekik legyenek elérhető pénzeszközök; mindenki másnak legyen. De egy célzott forrás legyen, amelyet csak ezek a kórházak vehetnek igénybe, mert ők tettek valamit saját erőből, és nemcsak várták a csodát, és kétévente, mindegy, milyen színű volt a kormány, benyújtották a felhalmozott hiányt, és mondták, hogy kérjük, pótoljátok ki.

(17.00)

A másik ilyen - nagyon röviden - a szűkebb lehetőség növekvő feltétele, a hulladékgazdálkodás. Nagyon szeretném, ha a kormány megfontolná, hogy ha szűkülő pénzügyi lehetőségek vannak a hulladékgazdálkodásra, általában a fejlesztésekre, beruházásokra, akkor támogassuk a legkorszerűbb megoldásokat, nem azt, amit megszoktunk, nem biztos, hogy azt, amire hagyomány és már kialakult mechanizmusok és építési technológiák vannak. Ma már olyan technológiák jelentek meg a világban, Magyarországon még gyakorlatilag nem, amelyek a lehető legkorszerűbb módon, minimális tényleges hulladékkal, a hulladék többségét alapanyagként felhasználva kezelik, korszerűen energiává és újrahasznosított anyaggá alakítják, szelektív gyűjtés nélkül, korszerű válogató berendezések és technikai eszközök által. Bízom benne, hogy ilyen programokat is támogatni fog a kormány, mondjuk, a hulladékgazdálkodásban, és nemcsak nagy betonteknők és arra szeméthegyek telepítését.

Tehát én azt gondolom, hogy ezt a költségvetést emiatt, mert kényszer, el kell fogadni, de a kényszeren belül is figyelni kell minden egyes lehetőségre, amely hatékonyabb felhasználást tesz lehetővé.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)