Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Már megszokhatták, hogy itt hétről hétre napirend után beszámolok az Ángyán-jelentések legtanulságosabb megállapításairól. Most néhány konkrétummal készültem, ugyanis ezek mutatják leginkább azt, hogy a kormányzat politikája köszönőviszonyban nincs azzal, amit egyébként korábban ígértek, sőt amit a mai napig kommunikálnak.

Sokszor hallhattuk itt a Ház falai között és a legkülönbözőbb fórumokon, hogy önök, a Fidesz-KDNP-kormány a helyben élő családi gazdálkodókat segíti mind a birtokpolitikával, mind a támogatáspolitikával. Hát, ezzel a kommunikációs trükkel és ezzel a folyamatosan szajkózott kis panellal csak az a probléma, hogy nem igaz. A tények pont az ellenkezőjét támasztják alá.

Nézzünk egy-két példát! Mondjuk, nézzük meg azt, hogy a legnagyobb agrárérdekeltségeknek hogyan is alakultak a támogatásai. Itt a legfrissebb adatok a 2014. évről teljes mértékben rendelkezésre állnak, a 2015. év még csak részben került feldolgozásra, de már ebből is világosan látszik, mondjuk, 2011-hez képest, ami a második Orbán-kormánynak már az az éve volt, amit teljes mértékben ő maga határozott meg, ő szabta meg a pályázati források kijuttatásának a feltételrendszerét is jelentős mértékben. Például Csányi Sándor érdekeltségének ‑ itt a Bonafarm-csoportot emelném ki ‑ 3969 millió forintról 6000 millió forintra emelkedtek az agrártámogatásai. Ez 50 százalékos növekedést jelent. De hasonló mértékű, sőt talán még nagyobb emelkedést lehet megfigyelni Nyerges Zsolt, Simicska Lajos érdekeltségeinél, a Mezort-csoportnál. Leisztinger Tamás is tarolt, pedig ugye baloldali vállalkozóként van elkönyvelve, mégis 41,5 százalékkal tudta növelni agrártámogatottságának mértékét, ahogy a Bódi László-féle csoport is, vagy Mádl Istváné is, de érdekes megemlíteni például a GSD-csoportot, amely köztudottan külföldi hátterű csoport, amely 55 százalékkal tudta növelni agrártámogatottságait.

Ha ezt a hét legnagyobb érdekeltséget vesszük, akkor ez azt jelenti, hogy kereken 50 százalékkal tudták növelni a Fidesz-KDNP-kormány alatt a támogatásaikat, és ahogy említettem, ez még csak a hét legnagyobb érdekeltség. Jól látható, hogy a kommunikációval ellentétben a valóságban a nagyok tarolnak az önök kormányzása alatt. El lehet képzelni, hogy ha ennyi milliárd forintot tudnak elszipkázni a közös kasszából, a közös kalapból a nagyok, akkor nyilvánvalóan ennyivel kevesebb marad a kommunikációban sokat hangoztatott családi gazdaságoknak.

De nemcsak a támogatottságuk mértéke nőtt, hanem ami még szembeötlőbb és talán még inkább szembemegy a kormány ígéreteivel, az pedig az, hogy magukat a területeket is tudták növelni ezek az érdekeltségek. Részben ebből is fakad aztán a támogatottságuk növekedése is. A Bonafarm-csoport, amit már említettem, 16 500 hektárjából 28 300 hektár lett az önök kormányzása alatt. Ez 71 százalékos növekedés. Nyerges, Simicska Lajos érdekeltségei is nőttek ‑ nyilván ez még a háború előtti időszak, mielőtt a kollégiumi szobatársak között kitört a csetepaté ‑, 14 ezer hektárról 25 ezer hektárra tudták növelni birtokaikat, 72 százalék.

De érdemes a szintén már említett Leisztinger Tamást is példaként idehoznom, 11 ezer hektárjáról 23 ezerre növelte, 96,5 százalékos növekedést tudott ez az érdekcsoport érvényesíteni a helyben élő családi gazdálkodók kárára. Összességében a hét érdekeltséget nézve ez 78,8 százalék birtoknövekedés. Hát hol van ez a kicsik támogatásához? ‑ kérdem én. Jelentős részben egyébként állami területekből tudták növelni a birtokaikat.

Azt hiszem, ez a néhány szám is jól mutatja azt, hogy valóban homlokegyenest az ellenkezője zajlik a magyar vidéken, mint amit egyébként folyamatosan kommunikálnak. Erre próbálja itt a Jobbik is felhívni minden héten a figyelmet, hiszen ma már Magyarországon, hála a Jóistennek, nem kell szinte senkinek bizonygatnom azt, hogy nem a dél-ame­rikai modell a járandó út. Nem az a helyes, amikor egy szűk elit kezében összpontosul a vidék erőforrása, a megmaradt természeti erőforrások, hanem a XXI. században egy normálisan működő európai országban az lenne a követendő, ha valóban egy színes magyar vidékre építenénk, a helyben élő családi gazdálkodók lenne a gerince a magyar vidéknek. Ehhez viszont egy gyökeres fordulatra van szükség a politika területén is, hogy mind a forrásokat, mind pedig a földeket ezekhez a családokhoz juttassuk. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)