Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Államtitkár Úr! A bizottsági összefoglalóban is, meg itt is, úgy gondolom, hogy csupáncsak a jegyzőkönyv kedvéért fontos megemlíteni, hogy vannak Magyarországon önkormányzatok, és ebben a költségvetési zárszámadási jelentésben jelentős terjedelemben az önkormányzatok is megjelentek, ugyanakkor szeretném, ha a jegyzőkönyvben legalább az elhangzana, hogy az önkormányzatok pénzügyi teljesítéséről is szó volt, hiszen a költségvetésnek elég jelentős részét képviselik a magyar önkormányzatok, és ebből van 3180 körüli önkormányzat. Egy általános megjegyzést szeretnék tenni  valamelyik vitában ezt egyébként elmondtam, de úgy gondolom, hogy szeretném, ha az államtitkár úr reagálna erre -: az önkormányzatoknál az államháztartási törvény azt írja elő, hogy a zárszámadást követően fogadhatják el a következő évi költségvetésüket. Mi úgy tárgyaljuk most a magyar állam zárszámadását, a költségvetésről szóló 2017. évi jelentést, hogy már el van fogadva az állami költségvetés, tehát gyakorlatilag úgy fogadtuk el a költségvetést, hogy nem is tudtuk, hogy az előző évet hogyan teljesítettük, veszteséggel, nyereséggel, hogy. Ezt egy önkormányzat ma Magyarországon 3180 helyen nem tehetné meg, mert ebből komoly problémái lehetnének, hogy ez hogy fordul elő. Ezt csak úgy megjegyzésként említem meg.

A másik, ami rendkívül fontos, hogy nem hangzott el, de ugyanakkor az önkormányzatok nem annyira jó helyzetben vannak, mint amilyen jó helyzetről egyébként magában ez a hatalmas vastag, többkötetes anyag beszámol, és azért fontos ezt látni és tudni, mert kettészakadnak az önkormányzatok: vannak az úgynevezett adóerő-képességgel sújtott önkormányzatok, azok ugye befizetők, például a Klebelsberg Kunó intézményfenntartó intézménynek  ez sem hangzott el, pedig ez egy elég fontos tétel  mi szolidaritási adót fizetünk, aki az adóerő-képesség listáján rajta van, ez 167 ilyen önkormányzatot jelent pillanatnyilag, és lényegében nem történik más, mint hogy ezek az önkormányzatok finanszírozzák azokat az önkormányzatokat, keresztfinanszírozás zajlik, amelyek ugye a saját maguk intézményrendszerét sem tudják működtetni. Én polgármester voltam áprilisig, nekünk erre az évre 607 millió forint úgynevezett szolidaritási adót kellett befizetni, amiből üzemeltetik a Klebelsberg Kunó intézményrendszert. A fővárosnak, mert mondjuk, Budapesten vagyunk, a fővárosnak 10 milliárd forint ez a szolidaritási adó, amit be kell fizetni. Tehát ha ilyen mértékben… És ez nő, mert az induló évünk az sokkal kevesebb volt, az csak kétszázhatvan-valahány millió volt, most 607 millió, és lehet, hogy jövőre már 1,2 milliárd lesz a szolidaritási adó, amit az önkormányzatoknak kell fizetni, és most nem egy önkormányzat nevében, nemcsak a Fővárosi Önkormányzat nevében, hanem tulajdonképpen mindegyik önkormányzat nevében meg kell ezt említenem.

Van egy másik probléma még, amit az időm enged elmondani, és muszáj, hogy csak a jegyzőkönyv miatt megjegyezzek, és a zárszámadásba bekerüljön. Elhangzott, és ez helyes és jó, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésre került. Ez az önkormányzatokat súlyosan érinti ebben az országban, merthogy csak egészen minimális százalékban finanszírozta vissza az állam. Politikailag deklarálta, hogy ennyivel emelem a minimálbért, ennyivel emelem a garantált szakmunkásbért, de pénzt, azt nem adok hozzá, azt gazdálkodjátok ki! Az egy teljesen más eset, ugye, amikor egy gazdálkodó multicégnek vagy akár csak egy kisvállalkozásnak kell ezt kigazdálkodnia, mert az azt mondja, hogy négy vagy hat órában foglak a jövőben foglalkoztatni, és zsebből fizetem a többit, de a mi esetünkben, ahol köztisztviselői, közalkalmazotti törvények szabályoznak, akárcsak a munka törvénykönyve, ott ezt nem lehet megtenni. Tehát nem hangzik az el, hogy mekkora tételt jelentett, mondjuk, Budapest vonatkozásában, egy budapesti kerület vonatkozásában vagy az adóerő-képességgel sújtott önkormányzatok vonatkozásában az, hogy deklarálva van évente a minimálbér-emelés, de ugyanakkor ehhez nem tud forrást adni, csak egy egész jelentéktelen, a mi esetünkben egy jelentéktelen összeget sokkal később, hónapokkal később, még kerestük is, hogy miért jött ez a kis pénz, nagy nehezen jött valamennyi. Ez is hozzátartozik a zárszámadáshoz, amikor a zárszámadásról beszélünk, hogy bizony…

És még egyet szeretnék megemlíteni. Korábban a személyi jövedelemadó egy része megillette az önkormányzatokat. Itt nem nagyon van arról szó, hogy a személyi jövedelemadó már nem illeti meg az önkormányzatokat, nem csak 2017-ben, már az előtte való években meg lett ez vonva. És nem hangzott el, hogy hatalmas összeg a gépjárműadó, amit beszedünk ebben az országban ilyen óriási gépjárműpark mellett, ami van, ami korábban 100 százalékban az önkormányzatokat illette meg, hiszen ők szedik be, ők adminisztrálják, és rengeteg munka van vele, ők is hajtják be, de annak a 60 százaléka csak csupán, a többit elviszi a magyar állam.

Sok minden egyebet meg lehetne a költségvetés kapcsán említeni, ami sújtja az önkormányzatokat, leginkább az, azt gondolom, a fontos, hogy egy zárszámadásnál a magyar önkormányzatokról, a magyar települések gazdálkodásáról, úgy gondolom, hogy illik szót váltani. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)