Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előző nagyon hosszadalmas vita után most is egy hosszadalmasabb vita alakult ki ahhoz képest, hogy arra lehetett számítani, hogy abban azért egység mutatkozik, hogy ezt a törvényt azért támogatni fogják az ellenzéki képviselők. Ehhez képest egy olyan szürreális időszakon vagyunk túl, amikor gyakorlatilag azt mutatták be az ellenzéki képviselők, hogy Magyarországon adóemelések vannak, és adóemelésekben gondolkozik a kormány. Arra kérem a képviselő urakat, hogy kicsit komplexebben nézzük, és egy picit nézzük madártávlatból az intézkedéseket, tehát ha csak a válsághelyzet vagy a veszélyhelyzet óta meghozott adóintézkedéseket nézzük, 368 milliárd forintos adócsökkentésekről született döntés, tehát ebben a néhány hónapban. A kettő adóemelő intézkedés, amiről az előző és a mostani napirendi vita is folyt, 91 milliárd forintos adóbefizetést irányzott elő, tehát 368 milliárd forintnyi adócsökkentést és 91 milliárd forintnyi adóemelést. Azt gondolom, ha a kettőt együttesen nézzük, akkor alaptalanok azok a vádak, hogy adóemelésben gondolkozik a kormány. Pont, hogy a baloldali kormányok gondolkoztak adóemelésben, és ez az az adópolitika, amit 2010 óta nem folytatunk. Tehát mi azt hisszük, hogy adócsökkentéssel lehet a gazdaságnak stimulust adni, és úgy látjuk, hogy ezek egyébként be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Ez a kettő adónem, amiről most beszélünk, tehát ez a két, a nagyvállalatokat támogató és a fogyasztási forgalmi adók körébe tartozó adó egyértelműen annak az adópolitikának a része, amit 2010 óta folytatunk, ami egyben egy adóstruktúra-váltás is. Tehát ha megnézzük az elmúlt időszak adóintézkedéseit, a munka adóterheit folyamatosan, évről évre szisztematikusan csökkentjük, tehát egyre olcsóbbá tesszük a foglalkoztatást. Abban hiszünk, ahogy ez az előző vitában is elhangzott, hogy munkát és megfelelő béreket kell adni az embereknek.

Hogy a költségvetési egyensúly megmaradhasson, rengeteget kellett fehéríteni, rengeteget kellett adóadminisztrációt csökkenteni és egyszerűsíteni, és emellett előfordulhat, hogy további forrást is be kell vonni a költségvetés egyensúlya érdekében. Viszont ha ezt megtesszük, ha megnézzük az elmúlt néhány év, mondjuk, akár egy tucat év intézkedéseit, ezek mindig olyanok voltak, amelyek vagy negatív externáliát, tehát mondjuk, jövedéki adót, vagy fogyasztási-forgalmi típusú adókat vezettek be. Tehát egyértelműen ugyanazt a logikát követjük, amit az elmúlt időszakban, hogy a fogyasztásra szeretnénk átterhelni az adózás súlyát, és a jövedelemadóztatást kell csökkenteni.

Tehát azok a vádak, amik itt elhangzottak, hogy adóemelés történt ebben az időszakban, és hogy például egy-egy vállalkozás milyen adóemelést kapott most a nyakába, és hogy ennek milyen következményei lehetnek, azt gondolom, hogy nézzük komplexen, a szochocsökkentéssel együtt. Egy nagy foglalkoztató, kereskedelmi multi nagyvállalat 2 százalékpontos csökkentést fog kapni júliustól a teljes bérterhe után. Én azt gondolom, hogy ezeket érdemes azért a serpenyőbe beletenni, amikor erről az intézkedésről beszélünk.

Szintén az hangzott el  de a képviselőket már nem látom , hogy adóemelésekben és az adók számának a bővítésében gondolkozik a kormány. Én azt gondolom, hogy itt is érdemes megnézni a tényeket, hogy miket csináltunk az elmúlt időszakban. Csak 2019-ben és 2020-ban tíz adónemmel van kevesebb, mint a korábbi időszakban, tehát tíz adónemet szüntettünk meg. Ebben volt olyan, amely adókat töröltünk, és voltak olyanok, amiket összevontunk, tehát egy egyszerűsített, áramvonalasabb adórendszer felé haladunk. Hogy ebből hogyan lehet azt a konklúziót levonni, hogy növeljük az adók számát, nyilvánvalóan úgy, ha csak erre a mai egyetlenegy javaslatra tekintünk, és nem emeljük fel a fejünket egy picit tágabb horizontra. Én azt javaslom, hogy tegyük ez utóbbit, tehát nézzük az elmúlt időszak eseményeit komplexen.

Szintén elhangzott, hogy söralátétet ígértünk, és ehhez képest burjánzik az adóadminisztráció. Szeretném jelezni, hogy a söralátéten is túlmentünk, ugyanis a söralátét a személyijövedelemadó-bevallásra vonatkozott, hogy arra el fog férni. Szeretném jelezni, hogy ezen már túlmentünk, nincsen szükség adóbevallásra. Tehát már söralátét sem kell, az adóhatóság elkészíti ezeket az adóbevallásokat. A magánszemélynek távolról, otthonról, számítógépről vagy akár egy mobiltelefonról, egy jóváhagyó gombot lehet megnyomnia, amivel jóváhagyja a bevallási tervezetét, vagy ha még ezt sem teszi meg, akkor is lesz érvényes bevallása, az adóhatóság akkor is elkészíti a bevallását, ha esetleg a magánszemély ezt nem nézi meg. Tehát a söralátét nemhogy nem valósult meg, hanem túlteljesítettük, és gyakorlatilag már nincsen adóbevallási formai kötöttség, ami az szja-t illeti.

A másik kérdés, ami szintén több képviselő részéről felmerült, hogy hogyan lehet ezt az áthárítást megakadályozni, hogy lehet azt biztosítani, hogy a nagy multivállalkozások ne hárítsák ezt az adót. Itt is hadd utaljak vissza az expozéban elhangzott számokra, hogy 36 ezer kiskereskedő van Magyarországon. Ebből 34 ezer nem lesz alanya ennek az adónak. Tehát 34 ezer olyan kiskereskedelmi egységünk lesz, amelyek pont ugyanolyan adóterheléssel tudnak dolgozni, illetve a szochocsökkentésnek köszönhetően ők is alacsonyabb élőmunkaterhekkel tudnak dolgozni. Tehát 34 ezer kiskereskedelmi cég vélhetően nem fog árat emelni emiatt. Akkor miért gondoljuk, hogy ez a másik 2 ezer lesz abban a helyzetben, hogy ő markánsan áthárítsa ezt az adót, és ezzel veszélyeztesse esetleg azt a piaci helyzetet, ami fennáll a versengő cégek között?

Tehát mi azt gondoljuk, hogy a piaci verseny ilyen szempontból azért ki tud kényszeríteni egy visszafogottságot. Meglátjuk, hogy ez a visszafogottság hogyan fog megvalósulni, de ha át is hárítják egyébként a nagyobb vállalkozások, mert valami oknál fogva megtehetik  tehát a piac nem kényszeríti ki adott esetben azt, hogy át kelljen hárítani ezt az adót , azt lássuk, hogy ennek az adónak az átlagos kulcsa 1-2 százalék között fog alakulni. Ha csak megnézzük egy bolthálózatnak az árazási technikáját, amikor, mondjuk, egy terméket akcióz, a többi ára pedig akár 5-10 százalékkal magasabb is lehet, itt most 1-2 százalékos adóteherről beszélünk. Tehát ha mozgatja is az árakat ez az adó, én azt gondolom, minimálisan mozgatja, és ez nem egy olyan mértékű adó, ami érdemben tudná befolyásolni a termékek értékét.

Úgyhogy összességében én azt gondolom, hogy megvannak azok a garanciák, amik ennek az adónak az áthárítását nem teszik lehetővé vagy nehézkessé teszik. Ez magából a piac működéséből fog következni, illetve abból, hogy a 34 ezer érintett vállalkozás nem alanya ennek az adónak.

Úgyhogy összességében azt szeretném mondani, értetlenül álltam a vitában az előtt, hogy gyakorlatilag az elmúlt csak fél évben több tucat adóemelési javaslatot kaptunk az ellenzéktől, tehát látszik, hogy ők, amikor forrásban gondolkodnak, akkor még mindig adóemelésben gondolkodnak. Most itt van ez a kettő javaslat, ami egyben egy adószerkezet-átalakítást is megkövetel, és ami egyébként a nagyobb teherviselő képességű multi láncokat, illetve multi cégeket terheli, és itt is még a kritikai észrevételeket kaptuk meg. Úgyhogy én remélem, hogy ezeket tudtuk tisztázni ebben az egyeztetésben.

Összességében számos pozitív javaslatot is kaptunk a vita elején, ezeket köszönöm szépen, és a további vita során kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)