Felszólalás adatai

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010-ben távozó szocialista hatalom nehéz örökségének egyik legterhesebb része a devizahitel-szerződések ügye. Egyértelmű volt kezdettől fogva a kormány álláspontja a tekintetben, hogy a magyar családoknak jogi védelmet kell biztosítani a devizahitel-szerződéseket kötő bankokkal szemben.

Mi volt a helyzet 2010-ben? Több mint egymillió devizahitel-szerződés volt, melyből 90 százalékot tettek ki a svájci frankban fennálló devizahitel-szerződések, és mindössze 10 százalék volt az euró, illetve japán jen alapú szerződés. Ebből is látszik, hogy valótlan állítás az, hogy bármilyen árfolyamveszteség miatt kellene most többet fizetni a hitelt törlesztő családoknak, hiszen pontosan tudjuk, hogy a szocialista kormányzás alatt volt 20 forinttal gyengébb euró is, mint a mostani euróárfolyam.

(13.50)

Arról viszont a magyar kormány és Magyarország semmilyen formában nem tehet, hogy a svájci frank árfolyama 25 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Ebből látszik, hogy milyen felelőtlenség volt megengedni azt, hogy egy olyan devizanemben adósodjanak el családok, amelyet még bevezetni sem kívántunk soha, amire - szemben az euróval - semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget nem vállaltunk.

Azt lehet mondani, hogy a kormány nagyon sokat tett ebben az ügyben, de a probléma még teljes egészében mindig nem oldódott meg. A végtörlesztés lehetőségével 170 ezren élhettek, és körülbelül ugyanennyien vették a mai napig igénybe az árfolyamgát, illetve az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket. Azt látjuk, hogy a múlt heti versenyhivatali döntés egyértelművé tette azt, amit gyanúként mi is sokszor megfogalmaztunk, hogy a bankok jogellenesen működtek együtt, kartelleztek annak érdekében, hogy végtörlesztésben való részvételét minél több embernek akadályozzák meg. Ezért kell majdnem 10 milliárd forintos bírságot fizetniük a bankoknak. Ez is alátámasztja a jelenlegi kormánypártoknak azt a helyes, korábban már megfogalmazott helyes véleményét, mely szerint jogi védelemre van szüksége a magyar embereknek a devizahitel-szerződéseket nyakló nélkül megkötő és a valós kockázatokra a magyar polgárokat nem figyelmeztető bankokkal szemben.

Ha az a kérdés, hogy ki a felelős azért, hogy a jelenlegi helyzet előállt, akkor nyilvánvaló, hogy a legkevésbé az állampolgárok, akiknek ezt mint kedvező lehetőséget a valós veszélyekre való figyelemfelhívás nélkül ajánlották fel a bankok. Komoly felelősséget visel a magyar állam, az akkori magyar kormány és a bankfelügyelet, amely eltűrte azt, hogy egy olyan helyzet álljon elő, ami nyilvánvaló volt, hogy ha az árfolyam megváltozik, akkor a magyar gazdaságpolitika nem fogja tudni kezelni, és a legnagyobb felelősség pedig azoké a bankoké, akiknek noha évtizedes tapasztalataik voltak a hitelezésben, ennek ellenére nyakló nélkül tették lehetővé, nem megfelelő biztosíték adása esetén is, a hitelek felvételét.

Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos ezért, hogy teljes körű megoldást tudjunk találni. Még mindig nagyon sok családot érint a kérdés, ezért a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy teljes körű megoldást találjon. Ahhoz viszont, hogy jó jogszabályi javaslatot tudjunk előterjeszteni, tisztán kell látni a jogi helyzetet. Ezért kezdeményeztük azt, és ezért kezdeményezte a kormány azt, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon, tisztán lássunk a szerződések ügyében. Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés is volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, például az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Úgy gondoljuk, hogy csak az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályai alapján is ezeknek a szerződéseknek egy részét vagy akár egészét jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani. Éppen ezért természetesen mi semmilyen igényt nem fogalmazhatunk meg és nem is kívánunk megfogalmazni tartalmi értelemben a Kúriával szemben, de miután jelentős társadalmi rétegeket érintő kérdésről van szó, ezért a minél fontosabb tisztázása a kérdésnek fontos.

Ezért üdvözöljük azt, hogy a Kúria a mai napon mindenki számára a saját honlapján elérhetővé tett indítványában jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. Ez a jogegységi eljárás a kezdeményezés szerint választ fog adni arra, hogy a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön; a devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések, a pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi következményei közül a bíróság melyiket alkalmazhatja.

Erre várjuk a válaszokat, és a kormány ezután a saját megoldási javaslatával elő fog lépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: A kormány nevében adandó válaszra ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, itt egy olyan problémával állunk szemben, amely már a kormányváltás pillanatában nemcsak hogy ismert volt, de széles körű is volt. Abban az időszakban már bőven mindenki tisztában volt azzal, hogy a nagymértékű devizahitelezés korábban soha nem látott probléma elé állítja majd a teljes kormányzatot és azokat a családokat, amelyek érintettek voltak benne. A Gyurcsány-Bajnai-időszakban 140-szeresére, nem 140 százalékkal, hanem 140-szeresére nőtt a devizahitel-állomány, mindez azért, mert megpróbálták valamivel kiváltani azt a kamattámogatott forinthitelt, lakáshitelt, amit az első Orbán-kormány vezetett be, és valamelyest politikai bosszúból is, valamelyest más ismeretlen okokból is, de ezt a rendszert visszavezették, és a devizahitelezésre ösztönözték az embereket. Nem állította meg ezt semmi, óriási mértékben duzzadhatott fel a devizahitelezés.

Másrészről azért hunyt szemet efölött Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, hiszen valamiféleképpen ebben látták még a gazdaságnak egy motorját. Volt olyan év ugyan, amikor a nemzeti össztermékünk 7 százalékkal esett vissza Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon országlása idején, de ebben láttak még egy olyan lehetőséget, ami valamiféle energiát tud adni a gazdaságnak. Nem törődtek azzal, hogy mi lesz azután, hogyha letelik az ő kormányzati ciklusuk. Jól tudjuk, hogy a korábbi jegybankelnök is csak annyit mondott, hogy nem kell segíteni a devizahiteleseken, mint azt a WikiLeaks dokumentumaiból az interneten is olvashattuk, mert legalább megtanulják, hogy mikor vegyenek fel hitelt és mikor nem, mondta ezt az egykori jegybankelnök a WikiLeaks alapján az amerikai nagykövetnek.

Szintén, ha feltesszük azt a kérdést, hogy mit tett akár Gyurcsány Ferenc, akár Bajnai Gordon a devizahitelezés problémájának megoldása érdekében, nem hiszem, hogy fél óra gondolkodás után bárkinek is egyetlenegy intézkedés is az eszébe jutna. Márpedig nekik elég lett volna az, ha legalább megpróbálják lelassítani vagy megállítani a devizahitelek számát és nagyságrendjét. Más országokban, mint közismert, tilos az ilyesfajta devizahiteles konstrukció, nálunk azonban semmifajta szabályozással nem állták útját ennek a növekedésnek. A csökkentésről pedig szó sem lehetett, bár mindenki tudta, hogy ez probléma, nem kezdtek bele ilyesfajta törvényhozásba, hogy valamit javítsanak a devizahiteles konstrukción.

A múlt héten egyeztetés zajlott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Igyekeztünk a jogot alkalmazó szinte minden hivatásrend képviselőjével konzultálni. Ott voltak az Országos Bírósági Hivatal munkatársai, ott volt a Kúria több vezetője, ott voltak a közjegyzői képviseletek, az ügyvédi kamara, a Nemzeti Bank. Tehát igyekeztünk az ügyészséggel együtt szinte mindenkit tárgyalóasztalhoz ültetni, szinte mindenkivel konzultálni, akik valamilyen fázisában, akár a szerződés létrejöttekor, akár a teljesítéskor, a jogorvoslat esetén vagy a végrehajtás során, vagy a végrehajtható okiratok szerkesztése során belekerültek ebbe a rendszerbe, és valamelyest ők is el tudták mondani itt a javaslataikat, amelyeknek egy részét már a most futó törvényjavaslatokhoz módosító javaslatként be is nyújtottuk egy-két esetben, a későbbieket pedig a devizahiteles mentőcsomagban kívánjuk használni vagy még azelőtt.

Ugyanakkor, mint itt elhangzott, nem ez lesz az első ilyen kísérlet, hiszen akár a végtörlesztés esete, a Nemzeti Eszközkezelő, az árfolyamgát és gyűjtőszámla bevezetése, az ócsai lakópark felépítése vagy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mind-mind-mind ennek a kormányzatnak az intézkedése volt, akárcsak a kormányváltás után röviddel a devizahitelezés megtiltása a lakosság körében.

Azért fontos a kormányzat számára is a Kúriának ez a jogegységi döntése, és azért fontos a jogegységi eljárás lefolytatása iránti indítvány, amely az interneten is mindenki számára olvasható a bíróság honlapján, hiszen tisztázza azt a jogi helyzetet, hogy tulajdonképpen érvényesek vagy nem érvényesek ezek a szerződések, egyes kikötések bírósági úton orvosolhatók-e, tisztességesek vagy tisztességtelenek-e, elsősorban az egyoldalú kamatemelésnek, szerződésmódosításnak a lehetősége egyáltalán adott volt-e, vagy milyen keretek között volt adott, illetőleg a kamatrés kérdése, amely leginkább foglalkoztatja a közvéleményt. Ha ezekben a kérdésekben a Kúria belátható időn belül, hiszen itt pár héten belül döntést fognak hozni, a jogértelmezését nyilvánosságra hozza, onnantól kezdve derül ki, hogy mi az a része a devizahiteles problémának, ahol a kormányzatnak lépnie kell, melyik az a rész, ahol nem sikerül a két fél között akár bírósági közvetítéssel is orvosolni a korábbi problémákat, hanem közbe kell lépjen a kormányzat. Ez a kúriai döntés ki fogja jelölni számunkra a kereteket, amelyeken belül a kormány természetesen azonnal lépni fog (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a devizahiteles problémára a törvényjavaslattal előáll itt a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Nyakó István jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

NYAKÓ ISTVÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Pálffy István, KDNP; Gaudi-Nagy Tamás, Jobbik.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkeztek a következő képviselők: Szél Bernadett, LMP; Tóbiás József, MSZP; Gyenes Géza, Jobbik; Pálffy István, KDNP; Hidvéghi Balázs, Fidesz.

(14.00)

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Bartos Mónika, Fidesz; Vágó Gábor, LMP.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Lenhardt Balázs, független; Suhajda Krisztián, Jobbik.

Felszólalások:   15-18   19-24   25-26      Ülésnap adatai