Felszólalás adatai

DR. SZABADKAI TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nálam több költségvetési vitát megélt képviselőtársaim is bizonyára egyetértenek abban, hogy most nem a korlátlan források rendelkezésre állásának és nem a szárnyaló képzeletnek a költségvetését alkotjuk meg. Ebben a mai felszólalások is megerősítettek. Tapasztaltabb, rutinosabb képviselőtársaim mondják, ilyen és hasonló helyzettel nemigen találkoztak eddig, s ez a helyzet bizony fájó lépések meghozatalához és olyan költségvetés elfogadásához vezet, amelyet a kényszer és a korlátok fennállása vezérel.

Ebben a helyzetben óhatatlanul merül fel a felelősség, a felelős gondolkodás kérdése. Az a feladatunk, hogy átlássuk a globális pénzügyi krízis okozta nehézségeket, és gondolatainkat, javaslatainkat áthassa az óvatosság és a visszafogott tervezés. Azt gondolom, a benyújtott, módosított, majd kiigazított költségvetési törvényjavaslat ezen elvárások teljesüléséhez megfelelő alap lehet. Most olyan a helyzet, hogy minden eddiginél fontosabb lenne az összefogás. Ha szabad nagy szavakat használnom: a nemzeti összefogás. Természetesen nem úgy általában, hanem az egyes ügyek mentén. Együtt kell, kellene működni egy sor kérdésben. Energiáink nagy részét nem a múltba való mutogatás, az egymás ostorozása kell hogy lekösse, hanem a közös gondolkodásé. Ez a nemzeti érdek. Együtt, közösen kell megvédeni az országot azoktól a hatásoktól, amelyeket a pénzügyi és gazdasági válság okoz. Ez közös felelősségünk. Nem lehet cél a bizonytalanság előidézése vagy fenntartása. Nem lehet pártérdekből oda nem állni azon intézkedések mellé, amelyek ha nem lennének, összeomolna a magyar gazdaság és az államháztartás. A válságtól az országot meg kell védeni. A benyújtott költségvetés véleményem szerint alkalmas arra, hogy a védelem irányába hasson. Ez a költségvetés meg akarja védeni Magyarországot. Az elmúlt két év eredményei, megszenvedett eredményei, különösen a sikeres konszolidációs program révén elért költségvetési egyensúly védelmét tartalmazza. Nem hagyja, hogy fejre álljon az állam és az ország.

Ennyi bevezető után engedjék meg, hogy a költségvetés fejlesztési részeivel, fejlesztési forrásaival foglalkozzam. Uniós tagságunk előtt és után is gyakran foglalkoztunk azzal, hogy mit jelent számunkra az Európai Unió tagjának lenni, milyen előnyökkel jár a tagságunk. Felmerül a kérdés, vajon milyen lenne az élet most az Európai Unión kívül. Hiszen tudjuk, mondták, létezik élet az Unión kívül is. A kérdés csupán az, hogy milyen lenne.

Az uniós pénzek adnak arra lehetőséget most, hogy egy válságellenes politikát csináljunk, a pénzpiaci válság negatív hatásainak, a gazdasági recessziónak a kezelésében ezek a források bizony kiemelkedő szerepet játszanak. A jelenlegi helyzetben az uniós tagság, az uniós források a fejlesztés lehetőségét teremtik meg. Hangsúlyozandó - és ezt tartalmazza a benyújtott javaslat -, hogy az állami kiadások keretein belül elsőbbségük van az EU-s társfinanszírozással megvalósuló beruházási projekteknek. Ugyancsak elsőbbségük van azoknak az uniós programoknak, amelyek a kis- és középvállalkozások támogatását célozzák. A költségvetés megvédi az uniós források soha vissza nem térő lehetőségét, nem farag le lényegesen a nemzeti önrész költségeiből.

Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy a költségvetési törvényjavaslat, a jogszabály szöveges részében helyet kaptak az uniós programok folyamatos likviditását biztosító, valamint a szükség esetén a tervezettnél nagyobb összegű kifizetéseket is lehetővé tévő rendelkezések. Ezek szerint az uniós előirányzatok az eredeti tervekhez képest 30 százalékos mértékig túlléphetők, valamint lehetőség van a fejezeteken, előirányzatokon belüli, azok közötti átcsoportosításra is. Ezek a lehetőségek teremtik meg, hogy a nemzeti társfinanszírozás folyamatosan biztosított és elegendő legyen. A források tehát, úgy tűnik, rendelkezésre állnak, a kérdés nyomatékosan az, miképpen történik, milyen eredményességgel, milyen hatékonysággal a felhasználás és a forrásokhoz való hozzáférhetőség. Ezért fontos, hogy a ma érvényben lévő uniós támogatáspolitika szabályait úgy változtassuk meg, hogy gyorsabb és több uniós forrás jusson a kis- és közepes vállalatoknak, kisebb lehessen a nemzeti hozzájárulás megkövetelt mértéke, csökkentve ezzel a költségvetésre háruló terheket is.

(11.20)

Oda kanyarodnék vissza, hogy ez is, a hatékonyság és a hozzáférhetőség biztosításának a kérdése is nemzeti ügy, amelyben a közös gondolkodás, az együttműködés kulcsfontosságú. Ezért bízom abban, hogy a jövő héten, a gazdaság helyzetéről tartott tanácskozáson, a gazdasági csúcson kiemelt szerepet kap az uniós források felhasználásának kérdése. Kívánom mindannyiunknak, hogy ebben a közös gondolkodásban legyünk eredményesek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)