Készült: 2024.09.26.13:09:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

226. ülésnap (2012.10.08.), 50. felszólalás
Felszólaló Talabér Márta (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:09


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A rászorultságtól függő ellátások célja, hogy segítséget nyújtsanak a rászoruló személyeknek ahhoz, hogy saját és családjuk létfenntartását biztosítani tudják.

A szociális ellátórendszerben jelenleg nincs olyan felső összeghatár, amely az összes rászorultságtól függő ellátással szerezhető összeget magában foglalná. Ugyanakkor az egyes ellátások jövedelmi feltételeinek vizsgálatánál - bizonyos kivételekkel - a más segélyekből, támogatásokból származó jövedelmet is számításba kell venni. A rászorultságtól függő ellátásokra való jogosultság jövedelmi feltételeinek vizsgálata az egy fogyasztási egységre, illetve egy főre jutó jövedelem alapulvételével történik. A szociális törvény részletesen meghatározza, mely bevételeket, így mely rendszeres pénzellátásokat kell e tekintetben a jövedelemszámításkor figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy egy előzetes korlát a jelenlegi rendszerben már működik, egyrészt a különböző elvek mentén nyújtott ellátások keveredésének megakadályozása, másrészt a túlzott ellentételezés elkerülése céljából.

Mit is jelent ez a valóságban? Nézzünk egy gyakorlatias példát: ha egy családban az apa nem dolgozik és három iskolás gyermeket nevelnek, közel 126 ezer forint a család jövedelme, amiből az egy főre jutó jövedelem több mint 25 100 forint, és ebben az esetben még nem vettük figyelembe azokat a támogatásokat, amelyek részben pénzbeli ellátások, részben pedig egészségügyi szolgáltatások. Ezek szerint a jelenlegi szociális és gyermekvédelmi törvények alapján, illetve a helyi rendelet figyelembevételével ez a család éves szinten több mint kétmillió forintot kap úgy, hogy ehhez nem kell munkát végezni. Természetesen a rendszeres támogatások a mai rendszer szerint a fenti családot megilletik, hiszen ha önhibáján kívül az apa nem dolgozik, a három iskoláskorú gyermeket akkor is el kell tartani.

A fenti családban, ha az apa dolgozik, akkor a család egy főre jutó jövedelme csak 19 600 forinttal több havonta, mint annak a családnak, ahol különböző jogcímeken valamilyen szociális ellátást kapnak. Tehát a rendszer szinte azonos megélhetési szintet biztosít annak is, aki dolgozik, és adót fizet. A különböző támogatásokból a fenti család munka nélkül is meg tud élni, mert a gyermeknek ingyenesen biztosítva van a tankönyve, étkeztetése, gyógyszerellátása, és polgármesterként azt is tudom, ha valamilyen rendszeres ellátásban részesül a család valamely tagja, nem kapcsolják ki a szolgáltatásokat, miközben sokszor semmilyen közüzemi díjat nem fizetnek, és minden egészségügyi szolgáltatást is igénybe tudnak venni.

Tisztelt Államtitkár Úr! A ma hatályban lévő szociális ellátórendszer ösztönöz-e a munkavállalásra és a felelős életvitelre? A krízishelyzetek esetén adható támogatások esetén milyen, a jelenlegitől eltérő segítségnyújtás várható?

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai