Felszólalás adatai

(13.30)

DR. STEINER PÁL (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hétvégén hazánk polgárainak közössége, hitüktől, világnézetüktől, politikai szimpátiájuktól függetlenül emlékezett elhunyt hozzátartozóira, barátaira, azokra, akik valamilyen okból fontosak számára. Ezekben a napokban a túlélők és leszármazottaik emlékeztek mindazokra, akik a II. világháború során elpusztultak náci haláltáborokban, a Don-kanyarban, munkaszolgálatosként, szinte fegyvertelen katonaként vagy a Duna-parton. Az emlékező, gyászoló emberek ezekben a bensőséges percekben nem számítottak arra, hogy ízléstelen, sunyi, polgártársainkat mélyen sértő provokációval kell szembesülniük.

Tegnap a belvárosi Szabadság téri református templom főbejáratánál Horthy Miklós kormányzó mellszobrát avatta fel ifjú Hegedűs Loránt lelkész, és beszédet mondott a Jobbik listázni kívánó képviselője, méltatva annak a kormányzónak az érdemeit, akinek bűnös politikájával a magyar nép az elmúlt században a legsötétebb korszakát élte meg. Horthy Miklós meggyőződéses antiszemita volt, aki már 1920-ban megalkotta Európában elsőként az első zsidóellenes törvényt, a numerus clausust. Akinek kedvenc udvari írója Tormay Cécile volt, aki magát meggyőződéses antiszemitának és fasisztának vallotta. Akinek kormányzása mellett Magyarország 1941-ben Hitler oldalán belépett a II. világháborúba, és halálba kergette a magyar katonákat. Horthy regnálása alatt 1938-ban elfogadták az első zsidótörvényt, 1939-ben a második zsidótörvényt és 1941-ben a harmadik zsidótörvényt. Horthy Miklós a magyar történelem egyik legbűnösebb alakja, akinek felelnie kellett volna az elkövetett háborús bűnökért.

Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal kijelentette, hogy elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja az antiszemitizmus minden megnyilvánulását Magyarországon. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a kormány és személyesen Orbán Viktor nemcsak hogy eltűri, de passzívan támogatja Horthy Miklós kultuszának újraélesztését, és nem akadályozza meg, hogy hazánkban újra feltámadjanak a szélsőséges, kirekesztő és antiszemita nézetek. Ezt láttuk Gyömrőn, és ezt élték meg tegnap a Szabadság téren azok a tüntetők, akik hangot adtak felháborodásuknak, és a magyar polgárok demokratikus közössége, akik erkölcsi alapon mélységesen elítélik az antiszemitizmus és a háborús bűnök minden formáját.

Rogán Antal frakcióvezetőtől mindösszesen annyi tellett a tegnapi provokációval összefüggésben, hogy azon kesergett, hogy a Belvárosban felavatott Horthy-szobor a nemzetközi balliberális sajtónak ad újabb okot a támadásra. Ezt tekintette provokációnak, nem azt, hogy Horthy Miklós irányításával a XX. században mit tett a magyar hivatalos állami politika. A kormánypártok más tagjai Horthy-intézet létrehozásának gondolatát dédelgetik, és jól látható módon támogatják az álságos Horthy-mítosz feléledését. Orbán Viktor e parlamentben azt ígérte, hogy megvédi mindazokat a magyar polgárokat, akiket származásuk miatt támadás ér. Vajon a szoboravatás eltűrésével megvédi-e azokat az idős embereket, akik újra látják a nyilas egyenruhára hajazó osztagokban masírozó, félelemkeltő gárdistákat, és azokat, akik az egyre erősödő antiszemitizmus miatt a kivándorlás gondolatával foglalkoznak?

Felmerül a kérdés, hogy a belvárosi polgármester, frakcióvezető megtett-e mindent azért, hogy tegnap erre az aljas provokációra ne kerüljön sor. Ennek tisztázása érdekében a belvárosi képviselő-testület szocialista frakciója rendkívüli testületi ülést kezdeményezett.

Meddig kell még közösen eltűrnünk azt, hogy az egyik parlamenti párt képviselői hol a parlamentben belül, hol a parlamenten kívül, hol például Horthy-szobor avatásán, az alkotmányosságot megsértve, antiszemita és szélsőségesen soviniszta megnyilvánulást tegyenek? A kormány meddig tartja azt a kettős beszédet, ami napjainkban már a hivatalos politikájának részévé vált? Őszinte döbbenettel állapítjuk meg, hogy a kormánypártoknak annyira kellenek a szélsőséges politikai erők szavazatai (Az elnök csenget.) és támogatása, hogy e hangzatos kijelentéseken túl semmit nem tesz, sőt tűri, illetve esetenként támogatja az aljas szándékú provokációkat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném elmondani, hogy ez a kormányzat az antiszemitizmus ellen minden alkalommal fellépett, és sokkal hatékonyabban lépett föl, mint az ezt megelőző kormányok. Másrészt az is jól látszik aktuálpolitikai szempontból, hogy az MSZP-nek úgy kellett ez a téma, mint egy falat kenyér, hogy végre másról tudjon beszélni, mint a korábban számára nagyon kínos szobordöntő, fejrugdosó vagy pedig bajai választási csalási bizonyítékhamisítással kapcsolatban. Ehhez képest sokkal szívesebben térnek vissza erre a régi lemezükre.

Sohasem a jobboldal érdeke, tisztelt képviselő úr, hogy bármiféle szélsőséges vagy antiszemita hang felüsse a fejét Budapest utcáin vagy a politikai közbeszédben. Nyilván erre fogok még sok példát mondani önnek ebben az öt percben, nagyon sok intézkedést tettünk, jogszabályokkal is, egyedi döntésekkel is, hogy ez ne történhessen meg Budapest utcáin vagy a Parlament falain belül. Ugyanakkor jól látjuk, nemcsak most, hanem akár évtizedekkel korábban is, hogy mindig a baloldal számára nagyon jó alkalom volt akár Bácsfi Diána, akár a Magyar Gárda, akár a mostani antiszemita tüntetők, hogy összemossa a nagy jobboldali konzervatív tömböt és ezeket a szélsőjobboldali elemeket, miközben az egyik és a másik között óriási méretbeli és szemléletbeli különbség van.

Ezek a szélsőséges eszmék mindig csak a baloldal politikai érdekeit szolgálják azzal, hogy ezzel próbálja szalonképtelenné tenni a konzervatív, mérsékelt jobboldali politikai erőket, ezt a tömböt. Ezért láthatjuk mindig, hogy elsősorban akkor teremtődött tér akár Bácsfi Diána esetében, akár a Magyar Gárda esetében ezeknek a provokációknak, amikor baloldali kormány volt hatalmon. Amikor pedig jobboldali kormány volt hatalmon, visszaszorította ezeket. Ezért nincsenek nagy tömegű masírozások az elmúlt három évben Budapest utcáin, ezért születtek meg azok a jogszabályok, amelyek betiltottak mindenfajta, egyenruhás bűnözés keretében folytatott illegális tevékenységet.

Horthy Miklós személyével kapcsolatban mindig is vita lesz a magyar történészek között és a történelem iránt érdeklődők között. Az egyik álláspont lesz az, amit képviselő úr is kifejtett, akik azt mondják, hogy olyan időszakban születtek a zsidókat háttérbe szorító, a zsidók jogfosztásához hozzájáruló törvények, amikor Horthy Miklós volt Magyarország kormányzója. És lesz a másik történészi oldal álláspontja, akik mindig azt fogják mondani, hogy Horthy Miklósnak viszont nagyon nagy része volt abban, hogy százezerszámra menekültek meg zsidó honfitársaink a deportálástól, és ha nem Horthy Miklós lett volna a kormányzó, ha nemcsak '44. március 19-étől lett volna közvetlen náci német irányítás Magyarországon, akkor sokkal több zsidó honfitársunk esett volna áldozatul a II. világháború szörnyű rendszerének.

Ez a két történészi álláspont sohasem fog kompromisszumra jutni, és mindig is lesznek viták történészek között. De sohasem jó, ha ezek a viták utcai kiabálássá vagy erőszakos jelenetekké fajulnak. Nyilvánvalóan provokatív szándék volt a mögött, hogy ezt az ünnepséget és ezt az ellendemonstrációt megtartsák. Hiszen, ha jól tudom, korábban már állt ott egy szobor, csak gipszből volt, ebből hoztak létre most adományokkal egy bronzszobrot, és ennek avatását próbálták provokatív szándékkal megjeleníteni a hétvégén a médiában. Nyilvánvalóan lehet, hogy azért történt többek között, hogy a bontakozó új radikális jobboldali mozgalmakkal szemben a Jobbik ismételten meg tudja mutatni a radikális jobboldali és sokszor antiszemita oldalát és arcát, hogy így szerezze vissza ezeket a támogatóit. (Szilágyi György: Istentisztelet volt. Szabad vallásgyakorlás van. Gyűlölködők a másik oldalon voltak.)

De ez nagyon káros és az egész országnak elfogadhatatlan ténykedés. Nem történhet meg ilyen természetesen. És ha megnézi, tisztelt képviselő úr, hogy az elmúlt három esztendőben ki lépett föl ezekkel szemben: emlékezzen, amikor az élet menetével párhuzamosan "Adj gázt!" címmel akartak felvonulást tartani, akkor a kormány egyedi döntésével ezt betiltotta. Emlékszik arra, amikor a Zsidó Világkongresszus ellen provokáltak többen, heteken belül megszülettek az ítéletek. Emlékszik ön is a parlamentben arra a vitára, amikor törvényt hoztunk arra, hogy nem terjed ki a mentelmi jog, ha a parlamentben valaki közösség elleni izgatást, nemzeti jelkép megsértését vagy a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekményeket követi el. Ön is itt volt, amikor döntöttünk a holokauszt áldozatainak megemelt kiegészítő nyugdíjáról; ön is ismeri, hogy Wallenberg-emlékévet tartottunk; és ön is nagyon jól tudhatja, képviselő úr, hogy nemcsak Magyarország szintjén, hanem európai szinten is az emlékezésnek, a holokausztra való emlékezésnek és elítélésének Magyarország motorja volt.

(13.40)

Hiszen augusztus 23., a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), magyar kezdeményezésre lett az Unióban a totális diktatúrák áldozatainak emléknapja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! Gyöngyösi Márton képviselő úr kétperces felszólalásra jelentkezett, nyilvánvalóan személyes érintettsége okán. Bár a neve nem hangzott el, de beazonosítható módon körülírták a személyét.

Annak a megítélését, hogy hangzott-e el olyasmi, ami az ő szempontjából nehezményezhető lenne, magamra vállalom, és nem terhelem ezzel a tisztelt Házat, úgyhogy kérve a képviselő urat, hogy szorítkozzon arra, ami az ő személyét érinti, két percben megadom önnek a szót. Parancsoljon!

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném Steiner Pálnak azt a véleményét, amit itt az államtitkár úr is megerősített, a leghatározottabban visszautasítani.

A Jobbik nem egy antiszemita párt, és az, ami itt a parlamenti beszédemre vonatkozóan elhangzott, és az, hogy itt valamiféle listázásról volt szó, aki ismeri a beszédemet, és ismeri, hogy az milyen összefüggésben hangzott el, tudja, hogy nem a zsidó származás alapján történő listázásról vagy nyilvántartásról van szó, hanem kizárólag az állampolgárság alapján. A kettős állampolgárság, bizony továbbra is fenntartjuk, hogy nemzetbiztonsági kockázatokat rejthet magában, és nem kizárólag az izraeli állampolgárságra, hanem minden állampolgárságra vonatkozott ez a felszólalás.

Izrael Államban és az Egyesült Államokban is van bizonyos nyilvántartás, igenis az amerikai és az izraeli állampolgároknak (Közbeszólások az MSZP soraiból.) joguk van tudni azt, hogy kik képviselik őket. Ha esetleg az adott állampolgárság mellett más állampolgárság okán tartoznak valamiféle lojalitással más államnak is, akkor az bizony a politikában, a kormányban, az Országgyűlésben, a civil szférában, a közszolgálat területén jelenthet valamiféle nemzetbiztonsági kockázatot. Ezért még egyszer szeretném a leghatározottabban visszautasítani mind a személyemet, mind a pártomat, a Jobbik Magyarországért Mozgalmat érintő vádakat, amelyeket Steiner Pál képviselőtársam és az államtitkár úr is megfogalmazott.

Horthy Miklós személye nem szorul az én védelmemre...

ELNÖK: Nem is tartozik az ön védekezésének a tárgyába, képviselő úr.

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Továbbra is fenntartom, hogy az elmúlt hetven évnek és a XX. századnak az egyik legnagyobb formátumú magyar politikusa volt.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból. - Szilágyi György az MSZP padsorai felé: Gyűlölet pártja! Egy istentiszteletet zavartatok meg! )

Felszólalások:   5-10   11-18   19-22      Ülésnap adatai