Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék az oktatásról szólni, azon belül a szakképzésről és a felnőttoktatásról, de mielőtt ezt megtenném, néhány általános célt fogalmaznék meg a költségvetéssel kapcsolatban, mert azt szokták mondani, hogy egy jó költségvetés a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést tudja elérni. Véleményem szerint ez a tervezet, amely itt van előttünk, egy ilyen költségvetés. Magyarország 2019. évi költségvetése a biztonságos növekedés költségvetése lesz, hiszen megfelelő módon tervezetten, a tartalékalapot megnövelve került a képviselők elé. Két oldalról fenyegetheti veszély ezt a költségvetést. Az egyik, hogy Európának a s nyugati részében bizonyos gazdasági válságjelenségek látszanak már, illetve a migrációs válság. Ezeket a körülményeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Ami pedig a gazdaságra gyakorolt hatását illeti, mivel 4,1 százalékos gazdasági növekedés van benne, 1,8 százalékos költségvetési hiány, és az államadósság további csökkenése  ez már évek óta tart -, emellett mintegy 4000 milliárd forint értékű beruházás is szerepel benne. Azt gondolom, hogy ezek jó hírek, és jó hír az emberek számára is, hogy minden magyar ember dolgozhasson, hiszen a teljes foglalkoztatottság elérése a cél, mert aki akar és tud dolgozni, az dolgozhasson, és meg is érje neki, tehát tisztességes bért kaphasson ezért a munkáért.

(15.50)

Azt szokták mondani a közgazdászok, hogy a teljes foglalkoztatottság a 2,5-3 százalék körüli munkanélküliséget jelenti, hiszen annyi fluktuáció van a munkaerőpiacban. Ha ezt nézzük, akkor ehhez közel kerültünk, hiszen 2010-ben 12 százalékos volt a munkanélküliség, tavaly, 2017-ben 3,8 százalékos. Tehát tovább kell még ezen dolgozni, és a költségvetés ezt megalapozhatja.

Az oktatásról. Azt gondolom, hogy össze lehet kapcsolni a kettőt. Ha az oktatásról általában beszélünk, akkor a képzettség, a színvonalas oktatás javítja az ország gazdasági versenyképességét, hiszen minél inkább kvalifikált munkaerőre van szükség, sőt manapság arról beszélünk, hogy munkaerőhiány van, gondot jelent a munkaerő-utánpótlás. Ezért az oktatásban érvényesíteni kell a minőségi oktatáshoz való hozzáférés elvét mindenkinek, emellett az oktatásnak elő kell segíteni a gazdaság jövőbeni szereplőinek fejlődését, valamint a tanulók és a pedagóguspályán lévők életminőségének javulását.

Kállai Mária képviselőtársam már szólt egy korábbi hozzászólásában arról, hogy az állam szerepe nő ezen a területen, az állam felelősségvállalása nő. S ezt meg is növeltük, hogy stabilak legyenek az iskolák, stabil fenntartói háttérrel rendelkezik a köznevelés, sőt a szakképzés is a szakképzési centrumok révén  erről majd egy kicsit részletesebben is szeretnék szólni -, és természetesen azokat a vitákat is le kell folytatni az oktatásban, amiket az éppen elnöklő Hiller István mondott el a hozzászólásában.

Én nyitott füllel hallgattam, csak számomra az egy picit disszonáns, hogy amikor köznevelési kerekasztal van, és tárgyalni akarunk bizonyos oktatási kérdésekről, a PISA-felmérésről, amit többször emlegettek; de én megemlíteném a TIMSS-felmérést vagy a PIRLS-felmérést, ahol jobban szerepeltek a magyar diákok, és ez módszertani kérdés. Meg arról lehet vitatkozni, hogy a GDP-nek hány százalékát fordítjuk most erre egy körülbelül 2000 milliárdos oktatási költségvetésben. Én azt gondolom, hogy 5,2 százalékát, de ez is egy módszertani kérdés. 4,75 és 5,2 között vitatkozunk ezen, de azt gondolom, hogy egy 5-5,2 százalékos GDP-arányos ráfordítása az oktatásnak azt jelenti, hogy stabilan működik.

Tartalmi kérdésekről persze lehet vitatkozni, hogy hogyan változik a Nemzeti alaptanterv, hogy hogyan próbáljuk a kreativitást, a készséget fejleszteni, egyénre szabni az oktatást, és ki milyen oktatási intézményt választ, mert már ez a lehetőség is megvan  Hiller István szavaira utalok vissza, hiszen ő pontosan elmondta, hogy milyen fenntartású iskolák vannak, még a magániskolákat is idehozta, hogy a tehetősek közül sokan választják a magániskolát. Ez azt jelenti, hogy sokszínű az iskolarendszer.

Az oktatás természetesen mindannyiunk számára fontos. Engedjenek meg három mondatot erről. Az egyik: alapvető az oktatáshoz való hozzáférés mindenkinek. Ezt a célt szolgálta, hogy az állam átvette az iskolákat, kiegyenlítette azt, hogy mondjuk egy XII. kerületi önkormányzat mennyivel több pluszt tudott adni az oktatásnak, mint például a Tiszavasvári mellett található Tiszadada vagy Tiszadob, két kisebb település, amelyek önkormányzatainak nincs annyi bevétele, nem tudtak hozzátenni, ezért eladósodtak, működési problémák voltak. Ma már elhangzott, hogy 1300 milliárd forint adósságkonszolidációt hajtott végre a kormány 2012-13-ban, mivel alapvetően működési és természetesen fejlesztési célokból is eladósodtak a kisebb önkormányzatok, de a megyeszékhelyek is, hiszen ők maguk sem tudták ezt az intézményrendszert fenntartani.

Visszatérve erre a hármas pontra: az egyik tehát a hozzáférés, a másik az esélyteremtés. Ma már lehet látni, hogy a magyar oktatási rendszernek alapvetően a családból hozott társadalmi hátrányokat kell kiegyenlíteni. Ebben még van feladatunk, ebben még nagyon sokat kell dolgoznunk. A harmadik pedig a tehetséggondozás, a tehetségek felismerése, gondozása, és eredmények elérése, hiszen a magyar diákok több nemzetközi, európai vagy világversenyen mutatják azt, hogy milyen tehetségesek és mennyire kreatívak.

Visszatérve a számokra  és ezzel be is fejezem, áttérek a szakképzésre -: a köznevelésben a 2019-es eredeti 802 milliárd helyett 851,1 milliárd forintra nő a költségvetési támogatás. Ez 6 százalékos növekedés. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a felsőoktatásban, ahogy Kállai Mária ma már említette, mintegy 11,1 százalékos a növekedés, tehát 287,6 milliárd forintra nő a támogatás  ez 30 milliárd forinttal több a 2018-as eredeti előirányzatnál -, ez mutatja azt, hogy igenis fontos ennek a kormányzatnak az oktatás. Tehát az oktatás nem lapít, az oktatás dolgozik, tartalmi átalakítások vannak, és egy stabil pénzügyi háttere van, egy stabil fenntartói háttér, amely leginkább megfigyelhető a szakképző intézményeknél.

Engedjék meg nekem, tisztelt képviselőtársaim, hogy beszéljek egy kicsit a szakképzésről, mert a szakképzésnek nagyon fontos hatása van a munkaerőpiacra, és ma már Magyarországon ott tartunk, hogy dinamikusan kell fejleszteni a szakképzést, a képző intézmények és a gazdasági élet szereplőinek, a vállalkozóknak, a vállalatoknak a kapcsolatát, a gyakorlatorientált képzést, a duális képzést, amely tulajdonképpen német adaptáció  ezt el is mondtuk mindenkinek -, és tulajdonképpen a képzési kínálat szélesítése is napirenden van.

A fellendülő gazdaságnak folyamatos és egyre növekvő szakképzett munkaerő-utánpótlásra van szüksége, ezért fontos a szakképzés fejlesztése. Hogyan? Egyrészt a szakképzési centrumok  ahová a szakgimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák tartoznak  megerősítésével. A költségvetésben 150 milliárd forint van  saját bevétel is van körülbelül 2,5 milliárd forint  a szakképző centrumokra, amelyek gazdái a szakképzési intézményeknek. Az elmúlt években és most a költségvetésben is látható, hogy mivel biztos a fenntartói háttér, ezért az intézményrendszernek rugalmasnak kell lennie, hatékonynak, és bővíteni kell a képzési, átképzési kínálatot.

Az egyik legfontosabb terület szerintem itt a hiányszakmák csökkentése. A hiányszakmák csökkentését úgy tudjuk elérni, hogy van egy Szabóky Adolf-ösztöndíj. 12-ről 20-ra növeltük, legalábbis expressis verbis kimondtuk, hogy húsz darab a hiányszakmák száma, és aki itt vállal képzést, az ösztöndíjat kap. Egyre növekvő ez a létszám, ami azt jelenti, hogy a hiányszakmák csökkentése alapvető célunk.

Természetesen cél az is, hogy a szakképző intézmények és a gazdasági szereplők együttműködését erősítsük. Ilyen együttműködés a tanműhelyfejlesztés, a beruházásösztönző képzési programok és a gazdasági kamarákkal való szoros együttműködés a szakképzésben és a felnőttképzésben.

Hadd mondjak el önöknek egy újdonságot. Nem tudom, feltűnt-e önöknek, akik tételesen megnézték, azoknak biztos, hogy van egy újdonság, éspedig az, hogy mintegy 6 milliárd forintot fordít a költségvetés 2019-ben, tehát az előttünk álló évben ágazati képzőközpontok és vállalati képzőközpontok kialakítására. Ha megengedik, akkor elmondanám, hogy egy ágazati képzőközpont egy olyan nonprofit gazdálkodó szervezet, amelyet ágazati profitorientált társaságok, gazdasági társaságok hoznak létre azzal a céllal, hogy képzési és innovációs kapacitásaikat összehangolva és együttműködve képezzenek tanulókat. Tehát nem egy cég hozza létre, hanem egy ágazat, mondjuk az építőipar, hiszen látjuk, hogy a CSOK következtében milyen lakásépítési láz van Magyarországon, mennyi használatbavételi engedélyt adnak ki. Tehát képezzenek tanulókat, ezzel biztosítva a maguk, illetve az ágazat munkaerő-utánpótlását.

A legkorszerűbb technológiát igénylő ágazatokban a beruházás, a fejlesztés költségei igen jelentősek, azt hiszem, ezt könnyű belátni, hiszen itt van az ipar 4.0, a robotizáció, az így létrehozott képzési kapacitások viszont jellemzően modellezésre, betanításra, prototípusgyártásra alkalmasak, tömegtermelésre nem. Tehát ezek viszik a pénzt, ezért kellenek vállalati és ágazati képzőközpontok. Ha egyet mondhatok, mert itt többet fölsoroltam, például a német duális képzésre épül a Siemens fémipari ágazati képzőközpont kialakítása, a nagyvállalat így saját gyakorlati képzési helyszínt fejleszthet.

(16.00)

Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert a szakképzés a figyelem középpontjában van, és a gazdaság továbbfejlődésének motorja kell hogy legyen az, hogy rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő vagy sem.

A felnőttoktatásról néhány szót. A felnőttoktatás struktúráját is meg kell változtatni, az elmúlt években kísérlet történt arra, hogy a szakképzési centrumokhoz kerüljenek a felnőttoktatási programok. Átláthatóbb, stabilabb, magasabb színvonalként jelennek meg, és ezért 2018 februárjában normatív támogatás lépett életbe, amely a feladatellátást stabillá, kiszámíthatóvá és gördülékeny finanszírozásúvá tette. 2015-16-ban mintegy 20 ezer fő kezdte meg a felnőttoktatás területén a szakképesítés megszerzését, majd az érettségi megszerzését. Ez már ’16-17-re, majd ’17-18-ra olyan 55 ezer főben stabilizálódott, és lehet látni, hogy a költségvetési főösszegként 12,3 milliárd forint felülről nyitott kassza áll rendelkezésre. A kormány engedélyével ezt lehet bővíteni, ha erre van igény. Mi úgy számolunk, hogy körülbelül olyan 53-55 ezer fő lesz évente ebben a rendszerben. De ha nagyobb az igény, akkor a kormány engedélyével több pénzt is lehet erre fordítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán még mielőtt az összegzésemet elmondanám, hadd mondjam azt el önöknek, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alrészében közel 32 milliárd forint található, amelynek egy része a már említett Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj. Ez azért nagyon lényeges, mert azoknak a gyerekeknek, akik a szakképzésbe bejönnek, fontos az ösztöndíj, hiszen a családi háttér miatt is fontos, hogy kapjanak ilyen ösztöndíjat. Ez közel 40 ezer főre nőtt.

Nagyon lényeges a szakképzési hídprogram, amelyben 1 milliárd forint van. Ha nem mondtam volna, a Szabóky Adolf-ösztöndíjra 9 milliárd forint van, tehát most a 32 milliárd forintot tagolom. A szakképzési hídprogram lényege, hogy általános iskolai végzettséget adjon vagy részszakképesítést adjon. Ez is egy nagyon lényeges dolog, azt hiszem, talán Arató Gergely említette az iskolai lemorzsolódást, a korai iskolaelhagyást. Igenis, teszünk ellene, és nem 12,5 százalék, ahogy ő mondta, 11,8 százaléknál vagyunk, és 2020-ra kellene 10 százalék alá csökkenteni. Ez egy nagyon nehéz feladat, de azt gondolom, hogy a növekedést sikerült megállítani. Erre 1 milliárd forint van.

Tanműhelyfejlesztésre 8 milliárd, a kamarák szakképzési és felnőttképzési rendszerének támogatására 5,6 milliárd és a már említett ágazati képzőközpont és vállalati képzőközpont kialakítására 6 milliárd forint áll rendelkezésre.

Én azt hiszem, hogy ezek összességében is igazán jó hírek az oktatás területéről, és hadd mondjam el befejezésül, hogy ugyan vannak olyan ellenzéki képviselők, akik azt mondják, hogy 15,4 milliárd forint többletforrás, ami az oktatás számára rendelkezésre áll 2019-ben, legalábbis eredeti előirányzatként, az nem túl sok. Véleményem szerint ez azt mutatja, hogy többletforrást kap az oktatás, és a kormányzat figyel erre a területre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jó szívvel ajánlom a költségvetés egészét, ezen belül az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében található szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő támogatási igények elfogadását. Remélem, az ellenzéki képviselők is mérlegelni fognak, mielőtt gombot nyomnak. Ezt látom már, hogy nagyon komolyan gondolkodnak azon, hogy igent nyomjanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)