Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mint hallhattuk, a képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Ezért tisztelettel kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkári választ.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 231 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Ezzel az interpellációs időszakunk végére értünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el helyüket. Ellenőrizzék, hogy kártyájukat megfelelően elhelyezték-e a szavazógépekben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most sürgős tárgyalásba vételi kérelemről határozunk.

A kormány T/2886. számon benyújtotta a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát, és kérte ennek sürgős megtárgyalását. Kérdezem Matolcsy György miniszter urat, hogy a kormány részéről kívánja-e indokolni. (Dr. Matolcsy György nemet int.) Nem, köszönöm szépen.

Tisztelettel kérdezem az Országgyűlést, hogy sürgős tárgyalásba veszi-e a T/2886. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 274 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodás nélkül sürgős tárgyalásba vette.

A kormány T/2885. számon benyújtotta a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, légimarsallok alkalmazásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatát, és kérte ennek sürgős megtárgyalását. Kérdezem, hogy a kormány részéről kívánja-e valaki indokolni a kérelmet. (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Tisztelettel kérdezem az Országgyűlést, hogy sürgős tárgyalásba veszi-e a T/2885. számú előterjesztést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az előterjesztést 247 igen szavazattal, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül sürgős tárgyalásba vette.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvénye címmel előterjesztett törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Az előterjesztést T/2627. számon, az egységes javaslatot pedig T/2627/165. számon ismerhették meg képviselőtársaim.

Mivel az egységes javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, záróvitára is sor kerül. Az alkotmányügyi bizottság elkészítette ajánlását, amely T/2627/186. számon a Ház hálózatán is elérhető.

Arra figyelemmel, hogy a Nemzeti hitvallás az új Alaptörvény preambulumaként értékelhető, a Házszabály 105. § (2) bekezdése alapján kezdeményezem, hogy a záróvitát két szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Ennek alapján az első vitaszakaszban az ajánlás 2-26. pontjainak megvitatására kerül sor, amelyek a normaszöveget érintik, a vita második szakaszában pedig a Nemzeti hitvallás szövegét módosító 1. ajánláspontban szereplő indítványt tárgyalja meg a tisztelt Ház.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés iménti indítványomat elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy az általános vita megismétlésének elkerülése érdekében felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás melyik pontjaihoz kívánnak hozzászólni.

(13.50)

Tisztelettel felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a Házszabály rendelkezései alapján a záróvitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 10 perc.

Most megnyitom a záróvita első szakaszát az ajánlás 2-26. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 10 perces időkeretben.

Elsőnek az írásban bejelentkezett képviselőnek, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő asszonynak adok szót, a vitaszakasz megjelölése nélkül. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. MORVAI KRISZTINA (Európai Parlament magyarországi képviselője): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy szó szerint felolvassam az alkotmánytervezet azon sorait, amelyek a szívemhez a legközelebb állnak, s amelyek meggyőződésem szerint minden tisztességes magyar ember szívéből és szívéhez szólnak.

Az idézet így szól: "Az eredeti funkcióihoz, a közjó védelméhez és előmozdításához visszatérő erős, a közösség környezeti és társadalmi érdekeit védő állam a spekuláció és korrupció helyett az értékteremtő munka felé tereli a gazdaság szereplőit, közpénzeket csak a közjó növelésére fordít. Fontos feladatának tartja továbbá egyebek között a magyar termelők és fogyasztók, a helyi közösségek elkötelezett védelmét, a nemzet stratégiai vagyonának megőrzését, illetve visszaszerzését és a közjót szolgáló működtetését. Viszonyaink átalakítása csak úgy képzelhető el, ha megtörténik a korábbi zsákmányszerző folyamatok haszonélvezőinek teljes körű elszámoltatása, privatizációs, továbbá a közös kassza rovására gyarapított adóparadicsomokba, off-shore cégekbe kimentett vagyonának felderítése és e közös források visszaszerzése." Ez az! Ez egyenes beszéd. Ez a hang az, amire a magyarok többsége a rendszerváltó alkotmányban, alaptörvényben vágyott.

A magyar nemzet azt akarta megélni az alkotmányozási folyamatban, hogy felemeljük a fejünket, és visszavegyük a hazánkat. A baj csak az, kedves képviselőtársaim, hogy én, ahogy talán észrevették, nem a ma elfogadásra váró, úgymond igazi alkotmánytervezetből, alaptörvény-tervezetből idéztem. Ez a rossz hír. A jó hír az, hogy ez az idézet is egy megvitatásra és elfogadásra váró magyar alkotmánytervezet szövege, mégpedig a körülbelül egy hete a kormány, pontosabban a Vidékfejlesztési Minisztérium által nyilvánosságra hozott vidék alkotmányáé, a vidékfejlesztési stratégiáé, amelyet mind a sajtó, mind pedig maga a munkaanyag és az előterjesztő, az általam igen nagyra becsült Fazekas Sándor miniszter úr úgy nevez, hogy: a vidék alkotmánya.

Sok magyar ember, kedves képviselőtársaim, azt szeretné tudni, hogy miért nem ez a hang, miért nem ez a szellemiség határozta meg a ma elfogadásra váró alkotmányt, Magyarország Alaptörvényét. Miért ez a kettős beszéd a kormánypártokon belül? Miért ez a kétféle hang? Az egyik a nemzeti önrendelkezés, mondhatnám, radikális követeléséé, gyarmati sorunk felszámolásáé - ezt nevezik a vidék alkotmányának; a másik az igazodásé, a beilleszkedésé, a nemzeti önrendelkezés további jelentős feladásáé, amely a preambulumon, a Nemzeti hitvalláson kívül szinte az egész most elkészült alaptörvényt jellemzi. Nem elsősorban amiatt, amiről szól, hanem amiatt, amiről nem szól.

Miért nincs szó az elszámoltatásról, az igazságtételről, a nemzet egyik legfőbb követeléséről? S miért szavazott a kormánytöbbség minden egyes országgyűlési képviselője nemmel arra a módosító indítványra, amely egyértelműen előírta volna a magyar föld és a magyar vízkészlet magyar kézben maradását?

A nemzeti konzultációs kérdőív tizedik kérdése így szólt: "Vannak, akik azt gondolják, hogy az új alkotmánynak védenie kell a nemzeti vagyont, különös tekintettel a termőföldet és a vízkészletet. Mások ezt nem tartják fontosnak. Ön mit gondol?" Nos, mit gondoltak az emberek, hogyan válaszoltak? Kérem, tájékoztassák a nyilvánosságot az ezen kérdésre adott válaszok pontos számáról és arányáról. A magyar emberek alighanem fontosnak tartották legfontosabb nemzeti kincseink magyar kézben tartását. Akkor ez miért nincs az alaptörvényben?

És ehhez szorosan kapcsolódik, hogy miért nem építették a szövegbe, hogy nemzetközi szerződés, nemzetközi kötelezettségvállalás ne állhasson ellentétben a magyar alaptörvénnyel, azaz hogy a magyar nemzet dönthesse el, hogy milyen gazdaságot, milyen értékrendet, milyen életet szeretne, s ez alá rendeljük az Európai Unióval, a külföldi országokkal való kapcsolatainkat, s ne pedig fordítva: a gyarmatosítóink diktálhassanak tovább.

Miért nem szavazták meg az elszakított nemzetrészek önrendelkezési törekvéseinek alaptörvénybe foglalását, holott ezt még az illetékes bizottságok is támogatták? Csak azért, mert ezek mind jobbikos javaslatok voltak? Remélem, nem. Magam is ismerem az ilyenkor szokásos választ: alkalmazkodnunk kell a világhoz, nem állhatunk szemben a világban zajló folyamatokkal. De miért? Mire mentünk az elmúlt húsz évben a folyamatos alkalmazkodással, kedves képviselőtársaim? Mi lett az eredmény? Egy megnyomorított, elszegényedett, megalázott ország. Kisvállalkozók sora, akiknek le kellett húzniuk a redőnyt, mert az országot megszálló multinacionális üzletláncok tönkretették őket. Kisgazdák tízezrei, akik feladják a gazdálkodást, mert az ideáramló külföldi élelmiszer megfojtja a gazdaságukat. Munkanélküliek tömege, mert gyarmatosítóink és helytartóik a piacszerzés érdekében felszámolták az egész iparunkat. Ezért kell alkalmazkodni? Ezért kell továbbra is alkalmazkodni, hogy minden így maradjon, vagy még rosszabb legyen? Miért nem arról szól ez az alkotmány, ez az alaptörvény, hogy Magyarország a magyaroké, s hogy felszámoljuk a szolgasorsot? Visszavesszük nemzeti önrendelkezésünket, s visszaadjuk az embereknek a megélhetést és a méltóságot?

Nagyon bízom benne, hogy az alaptörvény tartalmát kibontó sarkalatos törvények megalkotása során a kormánypártokon belül láthatóan létező kétféle hang közül a bátrabb, a nemzetibb, a kurucosabb fog győzedelmeskedni. Kérem, érvényesítsék a további jogalkotás során azt az értékrendet, amely az alaptörvény öntudatos Nemzeti hitvallás részében, illetve az általam ismertetett vidék alkotmányában felismerhető.

Kétségtelen tény, hogy a '49. évi alkotmány hatályon kívül helyezésével, a Nemzeti hitvallással is tettünk néhány fontos lépést. S miközben a magyarok többsége e lépéseket túl szerénynek tartja, és sokkal határozottabbakat kíván, az ellenfeleink határainkon belül és kívül már ezt is sokallják. Sikítanak a Nemzeti hitvallásunktól, felháborodnak azon, hogy alaptörvényünk preambuluma Istent, Szent Koronát, nemzetet említ.

De egyet értsenek meg, kedves képviselőtársaim: nem hátrálhatunk meg a nemzeti önrendelkezés felé vezető úton, mert nincs hova hátrálnunk! Ha valamit veszíthetünk, az csak az önbecsülésünk, a gerincünk. Ha Cohn-Benditéknek, Heller Ágneséknek engedményeket teszünk, akkor nem európainak fognak tekinteni bennünket, ahogy azt visszafogottabb, bár jó szándékú politikustársaim remélik, hanem gyengéknek és tovább tiporhatóaknak.

Ellenfeleink nem a demokráciát és nem az emberi jogokat féltik Magyarországon, hiszen akkor nem hagyták volna szó nélkül a 2006-os szemkilövéseket, bebörtönzéseket vagy Budaházyék két éve tartó előzetes letartóztatását. Nem, ők pénzüket, befolyásukat, Magyarország feletti hatalmukat féltik. Félnek? Itt az ideje!

Kérem önöket, képviselőtársaim, hogy járják az országot, és beszélgessenek minél többet a magyar emberekkel, a kisgazdákkal, kisvállalkozókkal, állami alkalmazottakkal, munkanélküliekkel. Döntéseik során és különösen a sarkalatos törvények közeli megalkotása során az ő arcukat, az ő szenvedésüket, az ő elemi jogaikat lássák maguk előtt! Emeljük fel a fejünket, és vegyük vissza a hazánkat! Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(14.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most rendes felszólalások következnek. Elsőnek megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából, alelnöktársamnak. Parancsoljon, képviselő úr!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Az ajánlás pontjai szerint fogok haladni, tehát nem feltétlenül logikailag felépítve. Jómagam most nem a Jobbik záróvitához benyújtott javaslatairól szólok, hanem néhány olyan módosító javaslatról, amelyet önök, a tisztelt kormánykoalíció tagjai nyújtottak be.

A 8. ajánlási pont a Szabadság és felelősség fejezetben a választójog kérdésében tesz egy fontos módosítást. (Orbán Viktor üdvözli a díszpáholyban helyet foglaló dr. Boross Pétert és dr. Pozsgay Imrét, majd elfoglalja helyét az ülésteremben.) Az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy polgármesterré magyar állampolgár választható. Ezt a feltételt most a módosító javaslat kiveszi. Tehát polgármester nem magyar állampolgár is lehet. Ha kérdik, hogy mi ezzel a gond, miért baj az, hogy valahol egy adott idő múlva olyan népszerű lesz egy nem magyar állampolgár, hogy a közösség őt akarja megválasztani, erre két érvet mondok. Tegyük hozzá, hogy ez az alkotmány az önök szándékai szerint sem 5-10 évre szól, és a realitás is az, hogy amíg nem lesz egy egészen más színezetű, felállású kétharmados Országgyűlés, addig feltehetőleg ez marad meg. Tehát itt nekünk adott esetben évtizedekre vagy évtizedre kell előre gondolkodni.

Igen, az is előfordulhat, hogy adott esetben Budapesten, nagyvárosokban egy olyan összetartó, fegyelmezett külföldi kolónia jön létre, részben van, és ha figyelembe vesszük az önkormányzati választásokon a magyar választóknak azt a fásultságát, ami a szerény részvételi arányt jelenti, ez azt eredményezheti, hogy egy városban vagy Budapesten egy fegyelmezett, nem magyar állampolgárságú kolónia fogja adni adott esetben a polgármestert. De talán ennél még súlyosabb érvnek tekintem, egy önkormányzatban működő polgármesternek a magyar állampolgár kötelezettségeivel kell rendelkeznie. Tehát ebben az esetben egy önkormányzat vezetőjeként, egy közösség első képviselőjeként jelenik meg egy olyan személy, akit a magyar állampolgárság és az ehhez tartozó kötelmek nem érintenek. Ezt nagyon súlyosnak tartjuk, és erről külön szavazást is kérünk.

(Az elnöki széket Kövér László, az Országgyűlés
elnöke foglalja el.)

A 19. ajánlási pont arról szól, hogy amennyiben a helyi önkormányzat nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, elmulasztja, ezt megállapítják, majd a bíróság is megállapítja, meghatároz egy időpontot, és addig sem tesz ennek eleget, nos, akkor a fővárosi vagy megyei kormányhivatal vezetője alkotja meg azt a rendeletet. Hát azért, úgy gondoltam, eddig nem jutunk el, hogy ezek a hivatalok jogalkotók legyenek. A megoldás teljesen világos lenne. Ha idáig eljut egy önkormányzat, hogy bíróság által is kimondott módon nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, akkor ott olyan ellentmondás áll fenn, olyan patthelyzet, hogy akkor kezdeményezni kell ennek az önkormányzatnak a feloszlatását. Önök nagyon-nagyon félnek az ilyen megoldásoktól, pedig ez törvényes, látjuk Esztergom esetében is.

A 21-22. ajánlási pont részleteibe illesztik be az 50 százalékos szabályt, vagyis azokat a költségvetési feltételeket, amelyek ahhoz kötődnek, hogy az államadósság a bruttó nemzeti jövedelem 50 százaléka alá kerüljön majd. Nos, erről az egész témáról azt tudom elmondani, hogy van egy felismerés. Az önök kormánya, a miniszterelnök is felismerte, hogy az államadósság rendkívüli terhe a magyar gazdaság kibontakozásának és egyben a magyar társadalmi kérdések megoldásának fő gátja. Csak az az eszköz, amit használ, nem elsődlegesen egy kommunikációs célt szolgálva bekerül az alkotmányba, és állandóan azt halljuk, hogy most már egyenesben vagyunk, hiszen az alkotmányba foglaltuk. Azért az 50 százalékot még elég sokára érjük el, és a 6. pontban ott van a világos felmentés, ha a nemzetgazdaság olyan zavarairól van szó, akkor ezt nem kell alkalmazni. Tehát teljesen világos, hogy nem ez az alkotmányba foglalt néhány pont jelenti a megoldást. Egy olyan gazdaságpolitikai rendszer a megoldás, amely valóban a hazai vállalkozásokat támogatja, és az idejött külföldi cégeket a közteherviselébe bevonja.

Még egy kérdés: önök a rendkívüli államadósságnál joggal mutogatnak az itt nem lévőkre, hogy mennyit halmoztak fel ez alatt a 8 év alatt. De hadd mondjam el, az első Orbán-kormány idején is volt egy év, amikor 2000 milliárd akkori forintot tett ki az államadósság szolgálata, amiből 1200 milliárd kamat volt. Nem az önök bűne volt, de ha ezt figyelembe vesszük, akkor látjuk, hogy igen, ez a Kádár-rendszerben fölvett, ránk kényszerített adósság többszörös visszafizetéseiből és újrafinanszírozásából fakad. És ha önök ezzel szembenéznének, akkor azt kéne mondani, van jogalapja annak, hogy az adósságszolgálat kérdésében ugyanúgy merjünk a nemzetközi szervezeteknél kezdeményezni lépéseket, mint ahogy azt sikerrel megtette annak idején Lengyelország és Bulgária, mert a Széll Kálmán-terv megszorításából nem tudjuk kinőni azt az adósságot. Nem az alkotmány az a hely, ahol ezt meg kell oldani.

A 26. módosító indítvány 17. alpontjában eredetileg az szerepelt, hogy minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének, gazdaságban való részvételének megfelelően hozzájárul közös szükségletek fedezéséhez. Mit jelent ez? A közteherviselés kimondása természetesen törvény alapján létrehozott jogalanyokra is vonatkozik. Most ezt kiveszik, és csak arról beszélnek, hogy mindenki járuljon hozzá. Úgy gondolom, hogy amikor valaki az eredeti szövegben végiggondolta, hogy a minden ember mellé ezeket a jogalanyokat is oda kell tenni, tudatosan tette így. A mindenki nyilvánvalóan elsődlegesen az állampolgárokra, illetőleg személyekre vonatkozik.

Hogy egyszerűen lefordítsam, a különböző adó- és járulékterhekkel a magyar vállalkozások, főleg a magyar magánszemélyek hozzá fognak járulni, de a törvény alapján létrehozott jogalanynak nem kell. Mondjuk, a Magyarország Mercedes vagy Hungary Kft.-nek - nem tudom, mi az igazi neve, természetesen nagy letelepedési kedvezményeket kapott - ezen alkotmányos kötelem alapján nem kell hozzájárulnia a közfeladatok teljesítéséhez. Tehát mi, amikor erről beszélünk, hogy milyen külföldi tőkére és hogyan van szükség, akkor bizony azt is figyelembe kell venni, hogy csak akkor van értelme, ha közterheket visel, nem pedig önmagában egy olyan GDP-növekedéshez járul hozzá, amely utána nagyrészt repatriálja a profitot. 2009-ben több mint 4000 milliárd forintot vittek ki, a teljes profit 92 százalékát ezek a cégek. És itt úgy tűnik, még közvetve se szerepeljen az a kötelem, hogy ők is fizessenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a finisben benyújtott módosító javaslat a Jobbik megítélése szerint nem előrevitte ezt az eredeti javaslatot, hanem még további veszélyes és káros módosításokat vitt be.

És hogy összességében beszéljek valamennyi módosítóról, amit most benyújtott a kormánypárt nevében Lázár János, ezek a módosító javaslatok semmit nem változtattak azon az ellentmondáson, ami a Nemzeti hitvallás szép szavai és a tényleges önrendelkezés között van, a történelmi alkotmányból kívánatos nemzeti függetlenséget nem teremti meg, a jogrendünk legfelsőbb szintjén változatlanul az Európai Unió jogai állnak, csak ez nagyon burkoltan jelenik meg. Így van ellentmondás a hitvallás szép szavai és a valóság között. Semmit nem változtattak ezek a módosító indítványok azon, hogy nem lesz felülvizsgálat, elutasították a módosítóinkat, amelyek arra vonatkoztak, hogy igenis a privatizációt vizsgáljuk felül. Nem történik meg a nemzeti vagyon legfontosabb részeinek alkotmányos védelme, és változatlanul igaz az, hogy olyan irányba módosítja a közjogi struktúrát, amely hosszú távra kívánja megvalósítani egy párt hatalmát.

Úgyhogy nem tudunk udvarias tartózkodással szavazni a végén. Erre az alkotmányra a Jobbik csak nemet mondhat.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(14.10)

ELNÖK: Most Gaudi-Nagy Tamás következik szólásra. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Honfitársaim, elszakított területeken innen és túl! Isten, áldd meg a magyart! - kezdődik a Nemzeti hitvallás szövegezése az alaptörvényben. A közös Himnuszunk első sora, a hitvallásunk első sora hangzott most el itt az Országház környékén azon több száz elkötelezett magyar ember ajkán, akik velem együtt, a frakciótársainkkal és az összes magyar emberrel együtt, akik abban a várakozásban éltek, hogy itt valami valóban gyökeres változás fog történni, azt kérdezik: miért állunk meg félúton? Miért nem megy el a lehetőségek határáig, maximumáig ez az alaptörvény, amit most a kétharmados többség előterjesztett, végső állapotába hozott, ellenzéki módosító javaslatok döntő többségét lesöpörve az asztalról?

Ezek az emberek, akik ott kinn imádkoznak Papp Lajossal és a többi elkötelezett hazafival, mind azt kérdezik, hogy miért maradt ki az elkötelezettség, a kötelezettségvállalás egyértelműen az igazságtétel mellett? Miért maradt ki az a javaslat, amely egyébként, hogy házszabályszerű is legyen a felszólalásom, az ajánlás 23. pontjában szerepel, mégpedig az ellopott állami vagyon, az elsíbolt, elprivatizált állami vagyon visszaszerzésének a követelménye? Ezt a követelményt az emberek milliói már nem fogják tűrni, hogy lesöpörjék az asztalról, mert az, amire rámutattak azok a gondolkodók, azok a közgazdászok, azok a felelős emberek, akik már évek óta ezzel foglalkoznak, hogy miért van az, hogy eszközeinktől, vagyonunktól megfosztva sodródunk egy kényszerpályán, nem lehet így önrendelkezésről beszélni. Önrendelkezésről csak akkor lehetne beszélni, ha azt a módosító javaslatunkat, amelyet Novák Előddel most benyújtottunk - 23. ajánlási számon szerepel -, támogatnák, tehát élnének azzal a történelmi lehetőséggel, amely arra irányul, hogy azt a hihetetlen vagyonvesztést 1988. január 1-je óta, amit a Jóisten jóvoltából itt most köztünk nem lévő szocialisták országlásának köszönhetünk jelentős részben, igenis most meg kell fordítani, ha úgy tetszik, történelmi revánsot kell venni.

Jól indulna ez a vita, mondhatnám azt is egyszerű szófordulattal, hiszen valóban azok, akik az elmúlt nyolc évben az ország tönkretételének politikáját kiteljesítették, most itt nincsenek jelen. Az SZDSZ már rég a történelem szemétdombjára jutott, az MSZP pedig most távol van, de jobb is ez, sokkal emelkedettebb és sokkal felelősebb gondolatok és politizálás tárát, lehetőségét teremtik meg ebben a Házban. Azonban az önök történelmi felelőssége nem lesz megkerülhető - nem lesz megkerülhető, mert nem élnek ezzel a lehetőséggel. Itt van a zárószavazás előtt ez az indítvány, ez a 23. ajánlási ponton szereplő javaslat, kérem önöket, hogy hallgassák meg ezeknek a magyar embereknek az imáit, fohászát, hallgassák meg azon millióknak a kérését, hogy ismét legyen lehetőségünk arra, hogy a saját életünkben a saját feldolgozóiparunk, a saját élelmiszeriparunk, a saját energiaszektorunk, a saját létalapunkat meghatározó intézmények kerülhessenek vissza magyar kézbe. Ha ezt nem teszik meg, akkor senki nem fogja önöknek ezt megbocsátani.

Ugyanúgy nem fogja megbocsátani azt, amit Orosházi Ferenc, egy elkötelezett magyar ember tíz nappal ezelőtt elindulva a Vereckei-szoros felől, üzenetként hoz ide a Kossuth térre, aki nem kevesebbet mond, mint azt a történelmi tényt és igazságot, hogy a magyar szabadság a magyar Szent Korona tényéből és lényéből fakad, és a magyar alkotmányosság nem más, mint a Szent Korona értékrendjének a kibontása, megvalósítása. Ez az, amibe durván és gátlástalanul beletiport 1944-ben a történelem ítélőszéke, és ezt a sorsfordító lépést most itt önök megtehetnék, megtehették volna, ha hallgattak volna arra a hívó szóra, amelyet mi is megfogalmaztunk a módosító javaslatainkban, mégpedig azt, hogy állítsák helyre a történelmi jogfolytonosságunkat, a 67 év elmúlt időszakának teljes mérlegét vonjuk meg, sarkalatos törvénnyel teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy az összes, nemzeti érdeket sértő és az elmúlt időszak nemzetellenes politikáinak lenyomatát tükröző jogszabályt vizsgáljuk felül, és csak és kizárólag azokat hagyjuk hatályban, amelyek a tisztességes, elkötelezett magyar közösségek életét kibontják, akár határon innen, akár határon túl. Ezt a történelmi lépést nem teszik most meg, és ez igazából senki más felelőssége nem lesz, mint az önöké.

Mi szerettük volna, ha ebben az alkotmányozási folyamatban sokkal több olyan javaslat elfogadásra kerül, amelyet a felelős nemzeti erő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom előterjesztett, és igenis részt vettünk első perctől fogva ebben a vitában abban a tudatban és abban a vágyban, attól a felelősségtől vezéreltetve, amelyet eleink is magukénak vallottak, mégpedig azt, hogy ha kell, az utolsó csepp vérig, az utolsó paragrafusig, vagy éppen, ha katonáról van szó, az utolsó töltényig küzdünk a magyar szabadságért. Ugyanígy tesznek egyébként azon rendvédelmi dolgozók is, akik most az Országház épületébe látogató csoporttal érkeztek, azok a tűzoltók, rendvédelmi dolgozók és büntetés-végrehajtási dolgozók, akik szintén a rendet és a magyar alkotmányosság megvédését tűzték ki célul, csak valamilyen szervezési oknál fogva, a Házszabályra hivatkozva nem engedték föl őket most ide a karzatra, pedig azt gondolom, hogy nekik is ugyanúgy itt lenne a helyük.

Azt kell megkérdeznünk önöktől, hogy vajon a Szent Korona értékrendjének a legfontosabb alapelveit, tehát a jogkiterjesztés elvét, a személyek védelmének elvét, az önkormányzatiság elvét miért nem juttatják érvényre. Amikor megnéztük a legutóbb benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatokat, megdöbbenve láttuk a 19. számú javaslatot, amely nem kevesebbet irányoz elő, mint a magyar vármegyei hagyományokat, amelyek most már nem is tudnak sajnos visszaemelődni, mert ettől eltántorodtak, nem merték fölvállalni a vármegye megjelölés szerepeltetését, a történeti intézményrendszerünk egyik csodás intézményének a továbbéltetését. Most azzal regulázzák meg az önkormányzatokat, hogy ha és amennyiben az önkormányzatok nem hoznak meg bizonyos rendeleteket, akkor a megyei kormányhivatalok jogkört kapnak arra, hogy saját rendeletalkotással felülírják a helyi önkormányzat törvényi felhatalmazás alapján álló autonómiáját, ami, úgy gondolom, elfogadhatatlan. És elfogadhatatlan az, hogy a hitvallásban, a történelmi áttekintésükben önök teljes mértékben figyelmen kívül hagyják azt, hogy Szent István előtt is volt Magyarország, a magyar történelem nem Szent Istvánnal kezdődött, egy több ezer éves magyar kultúra büszke letéteményesei vagyunk mindannyian, éppen ezért igenis illett volna szólni Attilától kezdve Árpád vezéren át mindazon történelmi elődünkről, akik munkássága révén most itt önök egyáltalán lehetőséget kaptak arra, hogy arra hivatkozzanak, hogy a magyar történelem egy élő valóság.

Az a kérdés, hogy miért mulasztották el azt, amit az alkotmány-előkészítő bizottság első ülésén megtettünk és előterjesztettünk, hogy vizsgáljuk felül nemzetközi kötelezettségeinket, hiszen most egyedül ez jelenti korlátját az alkotmányozásnak. Hiszen ha és amennyiben bátorság lett volna arra, hogy egy teljes körű felülvizsgálatát rendeljük el a ránk kényszerített, nemzetellenes erők által leszerződött, nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, akkor most nem hivatkozhattak volna arra, hogy a termőföld magyar kézben tartása vagy az ivóvízkincs magyar kézben tartása ütközik nemzetközi kötelezettségeinkkel. Igenis azt kell mondanunk, hogy ez a kötelezettség, mivel az egyetlen stratégiai komoly nemzeti vagyon, amely megmaradt, minden más kötelezettséget felül kell hogy írjon, és ha emellé nem mernek kiállni, akkor nem moshatják le magukról azt, hogy a történelmi felelősségükkel nem éltek, sőt akár visszaéltek.

A sarkalatos törvények alkotása során igenis, akármilyen döntés fog itt születni, ott leszünk, és minden eszközzel figyelmeztetni fogjuk önöket arra a történelmi kötelezettségre, hogy a részletekben rejlik az ördög, a részletekben rejlik a lényeg, és igenis minden eszközzel rá fogjuk önöket bírni arra, rádöbbentjük önöket arra, hogy ha most nem is tudták megtenni a teljes lépést, azért a részletekben képesek legyenek arra, hogy a magyar milliók akaratát beteljesítve védjék meg a termőföldet, védjék meg a magyar családokat, védjék meg a magyar embereket, a határon kívül elszakított sorsukat élő milliókat, akik most az állampolgárság lehetőségét ugyan visszakapták, de ők szeretnének közösségként is a magyar nemzet részeiként alkotó tagok lenni, és ehhez pedig az önrendelkezési joguk kivívása is elengedhetetlen kötelezettség.

Éppen ezért mindannyiunk közös felhívása önökhöz, hogy ezeket a módosító javaslatokat, amelyeket most a Jobbik előterjesztett, még most, a zárószavazáskor szavazzák meg, hogy legalább ezzel is egy lépéssel közelebb legyen az elfogadandó alaptörvény ahhoz, amit a magyar nemzet elvár önöktől, a többi javaslat és a többi követelés pedig épüljön be a sarkalatos törvényekbe, mert ezek nélkül nincs garanciája annak, hogy a nemzeti önrendelkezés visszaálljon, addig csak írott szó és szép ígéret marad mindaz, amit a nemzeti együttműködés nyilatkozatában vagy a Nemzeti hitvallásban mondanak.

(14.20)

Ennek szellemében kérem mindannyiunkat, hogy legyünk tekintettel Isten elvárására, és mindannyian álljunk ki a magyar nemzet szabadsága, önrendelkezése mellett, mert Magyarország örökké szabad, Hungaria semper libera.

Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Szólásra következik Dúró Dóra képviselő asszony. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy 20 éves mulasztás orvoslására tettünk javaslatot Szilágyi György képviselőtársammal most zárószavazás előtti módosító javaslatként is. A Jobbiknak régi követelése az, hogy a volt kommunista rendszer vezetői ne vegyenek részt egy új rendszer vezető pozícióiban. Az, aki egy olyan rendszer vezetője volt, amely Magyarországot 40 éven keresztül elnyomásban tartotta és nyomorba döntötte, és amelyik az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméit tagadta, annak a rendszernek a vezetőjének nincs helye egy új rendszer vezetésében.

Azért is mondtam, hogy ez egy 20 éves mulasztás, mert igazából ezt már 1989-ben is meg kellett volna tenni, és nagyon érdekes olvasgatni az akkori jegyzőkönyveket, illetve újságcikkeket abból az időből, amikor még Orbán Viktor miniszterelnök úr és Pozsgay Imre azon vitatkoztak, hogy a "szocialista" szó kikerüljön-e az addigi alkotmányból, illetve benne maradjon. Mi azt gondoljuk, hogy nem a szavakon kellene lovagolni, vagy nemcsak a szavakon kellene lovagolni, hanem a bűnösöket kellene végre felelősségre vonni.

Sem az 1989-es módosítások, sem a jelenlegi 2011-es alaptörvény nem foglalkozik azzal, hogy a volt kommunista rendszer bűnözéseit kitiltsa a közéletből. Ez egy olyan óriási mulasztás lesz ismételten, ami megbocsáthatatlan bűn. Azért nem tudunk még csak tartózkodni sem tiszta lelkiismerettel ennél az alaptörvénynél, mert ilyen mulasztásokat tartalmaz. Én csak erről az egyről szeretnék beszélni, a többi tekintetében a képviselőtársaim meg fogják tenni. Természetesen a preambulumként értelmezhető Nemzeti hitvallásban beszélnek arról, hogy az 1956-os forradalom örökösei vagyunk, és Magyarország szabadsága az 1956-os forradalomból ered, illetve magát az 1949-es alkotmányt, az arra vonatkozó rendszert sem ismerik el érvényesnek, és nem tekintik örököseinek az önök saját rendszerét ezzel kapcsolatban.

A Nemzeti hitvallás rendelkezései e tekintetben úgy szólnak, hogy nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralom alapja volt. Nagyon fontos megemlíteni azt, hogy ez egy zsarnoki uralom alapja volt, tehát akik ennek a rendszernek a vezetésében részt vettek, azok működtetői, fenntartói voltak ennek a zsarnoki rendszernek, és nem fér bele sem egy rendszerváltásba, sem egy forradalomba az, hogy azok, akik működtették, tevőlegesen hozzájárultak ennek a zsarnoki elnyomásnak a fennmaradásához, azok továbbra is ilyen vezető szerepeket töltsenek be az új rendszer, a forradalom új rendszerében, Magyarország demokratikus berendezkedésében.

Szépen hangzó szimbolikus deklaráció az, amit megtesznek itt a Nemzeti hitvallásban, de ha így gondolják, hogy valóban zsarnoki uralom volt, akkor azt is ki kell mondani, hogy nincs helyük azoknak, akik ezt a zsarnoki uralmat fenntartották, nem tölthetnek be vezető szerepet az új rendszerben. De Lengyelországban ezt megtették, mi is nagyon könnyen megtehetnénk. Itt van rá ez a történelmi lehetőség, amit - úgy látszik - szintén el fogunk szalasztani. Itt most még nem is csak arról beszélünk, hogy hogyan büntessük meg ezeket az embereket, hiszen tömeges, emberiségellenes bűncselekményeket követtek el, a magyarságot 40 éven keresztül elnyomásban tartották, egy diktatúra fenntartói voltak, de még nem is beszélünk arról, hogy a megbüntetésükkel kapcsolatban mit kellene tennünk, csak azt mondjuk, és ez egy kompromisszumos javaslat, hogy legalább ne vegyenek részt, legalább az új rendszer vezető pozícióit ne ők töltsék be. De önök a módosító javaslatok során is elutasították ezt a javaslatunkat, és az alkotmányügyi bizottság sem támogatta a Jobbik erre vonatkozó, zárószavazás előtti módosító javaslatát.

Ha megnézzük, hogy kiket érintene ez a szabályozás, akkor azt a kérdést kell feltennünk, hogy helye van-e az új Magyarország irányításában például egy Lendvai Ildikónak, egy Kovács Lászlónak vagy egy Gyurcsány Ferencnek. Most nem arról van szó, hogy ők egy más párt képviselői, hanem arról van szó, hogy egy kommunista, elnyomó rendszer vezető tisztségviselői voltak. A Jobbik szerint nincs helye nekik az új rendszer vezetésében, és az önök Nemzeti hitvallása is kimondja ezt gyakorlatilag, de semmilyen normatív következményeket nem rendel hozzá. Ezért kérjük, hogy rendeljünk hozzá normatív következményeket is, hiszen így maga a Nemzeti hitvallás is kiüresedik és hiteltelenné válik nagyon sok magyar ember számára.

Itt van az utolsó lehetőség, hogy az alaptörvényben megtegyék ezt a szabályozást, amire azért is szükség van, mert ahogy említettem, ez a Jobbiknak egy régi követelése, már évekkel ezelőtt népszavazást kezdeményeztünk ebben a témában, amit sajnos alkotmányellenességre hivatkozva nem lehetett megtartani. Tehát ha nem az alaptörvényben fogjuk ezt a kérdést rendezni, akkor félő, hogy később csak ennek a módosításával lesz lehetőség, tehát akkor praktikusabb lenne már eleve úgy megalkotni az alaptörvényt, hogy később emiatt ne kelljen módosítani. Ezért kérjük önöket, hogy fogadják be ezt a módosító javaslatunkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr következik.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam is a 9. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Dúró Dóra képviselőtársam elmondta, hogy a rendszerváltásnál lehetőség lett volna megtenni ezt a lépést. Nemcsak lehetőség lett volna, hanem meg kellett volna tenni ezt a lépést, hogy akik kiszolgálták az előző kommunista rendszert, azok ne vehessenek részt a közéletben.

Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel másképp alakult volna az elmúlt húsz év! A privatizációt, az ország szétrablását nem irányíthatták volna volt kommunista vezetők, KISZ-titkárok, szt-tisztek, besúgók és ügynökök. Azt a mérhetetlen vagyont, amit a privatizáció során elraboltak és elloptak, nem a saját hasznukra fordíthatták volna, hanem az országra, az ország gyarapodására lehetett volna fordítani, mennyivel másképp állnánk. Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt húsz évet ebben az esetben nem tematizálhatták volna Lendvai Ildikók és Gyurcsány Ferencek, nem határozhatták volna meg, hogy mit mondhatunk és mit gondolhatunk az elmúlt húsz évben, hiszen nagyon sokáig ez történt, nem határozhatták volna meg és nem gyalázhatták volna a történelmünket, az értékeinket és a múltunkat, hiszen ha ez a törvény akkor megszületett volna, ezt eredményezte volna. Azt eredményezte volna, hogy nem így alakult volna az elmúlt nyolc évünk sem, hiszen Gyurcsány nem lenne milliárdos, és az Apró-klánnak nem lenne ilyen befolyása az ország életére, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lehetett volna. Mennyivel más lenne az önök helyzete is, ha nem egy ilyen nyolc év után kellett volna átvennie a kormányzást, ha nem egy ilyen nyolc év állna mögöttünk, amely nyolc évnek köszönhetően ilyen helyzetbe hozták az országot!

De ha akkor nem tették, akkor most tényleg aktuális lenne az önök választási szlogenje: itt az idő, most kellene megtenni, hiszen most Isten ismét lehetőséget adott a kezünkbe, hogy a következő 20, 50 vagy 100 év ne ilyen legyen. Zárjuk ki most a volt kommunista vezetőket a közéletből, mondjuk ki most, hogy mostantól sem gazdaságilag, sem politikailag nem irányíthatják az országunkat. Azt írják az alaptörvényben, hogy "a mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki", és az '56 utáni diktatúra bűnei elévülhetetlenek, és mégis az '56-os hősöket meggyilkoló, megkínzó, családok tízezreit tönkretevő kommunista bűnösök büntetlenül élnek közöttünk; de mit élnek - mint ahogy mondtam -, gyarapodnak, gazdagodnak és kajánul nevetnek az áldozatok képébe, és önök a kétharmaduk birtokában ezt tétlenül nézik. Nem szép mondatokat kell leírni, hanem cselekedni kell. A tettei minősítik az embert és nem a szavai.

A szabad magyar nemzet jogos igénye, hogy a szocialista elnyomó hatalmat megtestesítő egykori funkcionáriusok, hálózati személyek ne vehessenek részt a mai demokratikus közélet alakításában, különösen az állami döntések meghozatalában ne vihessenek közhivatalt, illetve ne gyakorolhassanak befolyást állami vagy önkormányzati vállalatokban viselt tisztségeiken keresztül a nemzetgazdaság folyamataira.

(14.30)

Az alaptörvényi szabályozás jogpolitikai indoka az, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország demokratikus hagyományaihoz igazodóan szükséges a szocialista korszak személyzeti politikájával történő elvi szakításról a lehető legmagasabb jogalkotási szinten rendelkezni, másrészt ebben az esetben az alkotmány rögzítene egységes és kötelező keretszabályokat minden olyan alacsonyabb szintű jogszabály számára, amely nemegyszer szerteágazó módon rendezi a módosítás által érintett vezetők jogállásának egyes kérdéseit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem önöket, hogy ne személyválogatóan álljanak hozzá ehhez a kérdéshez, ne azt nézzék, hogy kiket érintett ez a törvény - sajnos az önök frakciójából is -, hanem azt vegyék figyelembe, hogy Magyarország elindulhat ezzel a törvénnyel is, ennek a törvénynek is köszönhetően egy szebb jövő felé.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Most pedig Nyikos László képviselő úr következik.

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A közpénzügyekkel kapcsolatos néhány paragrafushoz szeretnék az utolsó lehetőségként hozzászólni. Névváltozások is vannak: nem közpénzügyek, hanem közpénzek lesz, úgy tűnik, a végleges címe ennek a résznek. Ez rendben is van.

Azonban a 36. cikk hátrányára változott a 20. ajánlási pontban szereplő módosító indítvány következtében, és erre szeretném a szíves figyelmüket fölhívni. Az a javaslat, ami most módosulni fog, úgy tűnik, az egység és teljesség költségvetési elvét foglalta magában, amennyiben azt mondta, hogy valamennyi állami bevételnek és kiadásnak a központi költségvetésben szerepelnie kell. Ezt most egy módosító indítvánnyal ki akarják váltani, és ezek után az átlátható költségvetés elve sérülni fog, mert nem lesz minden állami bevétel és nem lesz minden állami kiadás egy, azaz egy költségvetésbe foglalva, hiszen ez az oldottabb fogalmazás, amit itt a javaslat tartalmaz, ezt sajnos meg fogja engedni. Ki fognak lógni továbbra is az egységes költségvetésből olyan hatalmas pénzösszegek, mint korábban a Műsorszolgáltatási Alap, amit most a Médiatanács felügyel, és a költségvetési törvény megalkotásával foglalkozó képviselők, szakemberek számára, a közvélemény számára nem lesz rálátás, nem lesz áttekinthető ez a költségvetés, ha ez az indítvány így fog maradni, ahogy ezt önök javasolják.

Ugyanehhez a paragrafushoz szeretném azt a gondomat, illetve azt az ellenérzésemet megfogalmazni, hogy önök kifelejtettek egy nagyon fontos fogalmat ebből a paragrafusból: ez a zárszámadás fogalma, amit a magyar történeti alkotmány 1870 óta ismer, és mind a mai napig ismeri nemcsak a hatályos alkotmány, hanem ismeri az államháztartási törvény és más törvények is. Ezt nem tudom, miért felejtették ki, hiszen a költségvetési jog a törvényalkotással, a költségvetési törvény megalkotásával és a zárszámadással együtt válik teljessé. Egy ilyen szép magyar fogalmat, amely teljes egységbe foglalná az Országgyűlés költségvetési jogát, miért kell kihagyni az alaptörvényből?

Nemcsak a költségvetési jogi szakma, hanem a közgazdász szakma védelmében is hadd hívjam föl arra a figyelmüket, hogy önök egy jó szándékú nyelvújítással egy butaságot írtak, írnak bele az alaptörvénybe, nevezetesen a bruttó hazai terméket elnevezik teljes hazai összterméknek, amit gondolom, valami jó szándékú nyelvész javasolt önöknek, mert féltek a "bruttó" szótól, ami már magyarrá vált az évek során. A bruttó hazai termék vagy GDP fogalmát használja az üzleti élet, a tudomány, a közgazdász szakma és mi magunk is. Tehát teljesen értelmetlen egy öncélú, úgymond nyelvújító gesztussal vagy szándékkal kidobni a szótárból egy olyan kifejezést, ami rögzült, és ami csak gondokat fog okozni a tanításban, oktatásban, üzleti életben egyaránt. Teljesen értelmetlennek tartom erőltetni egy bejáratódott és közismertté vált kifejezésnek a felváltását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak még annak kapcsán egy szót, egynéhány mondatot, hogy az Állami Számvevőszék alelnökéről nem beszél az alaptörvény. Nem tudom, hogy ez tudatos-e. Az Állami Számvevőszéknek van egy alelnöke, önök választották jó fél évvel ezelőtt. Mi fog történni akkor, ha ez az alaptörvény hatályba lép, és nem tartalmaz az alelnökre vonatkozóan semmit sem? Van egy ember, aki most alelnöke a Számvevőszéknek - január 2-ától kezdve de jure nem létezik. A fantáziájukra bízom, hogy ezek után mi fog történni, mi történhet.

Végül, de nem utolsósorban szeretném azt a kritikámat még megemlíteni, hogy újabb sarkalatos törvénnyel bővül az alaptörvény szövege - így is már 30 körül jár a sarkalatos törvények száma -: most már az önök javaslata szerint a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ellátó szervre is vonatkozni fog egy sarkalatos törvény. Lassan minden törvény sarkalatos törvény lesz. Ez a technika, ez a megoldás az önök túlhatalmával jelenleg lehetővé fogja tenni, hogy hosszú időre úgymond megkösse majd annak a leendő kormánynak a kezét, amely önöket fogja remélhetőleg nemsokára követni.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm én is. Turi-Kovács Béla képviselő úr következik.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ajánlás 7. pontjához szeretnék röviden hozzászólni. Az ajánlás 7. pontja megítélésem szerint méltatlanul nem kapott ma még méltatást - hogy némi szóképpel, zavaros szóképpel éljek -, ugyanis ez tartalmazza a következőt: alkotmányos garanciát kíván adni az egészséges élelmiszerhez és ivóvízhez történő hozzájutáshoz. Azért tartom ezt annyira fontosnak, mert sok más képviselővel, de azt hiszem, a nemzet túlnyomó többségével egyetértve alapvető kérdésnek tekintettem, tekintem ma is azt, hogy a magyar föld védelme miként szerepel az alkotmányban, milyen hangsúllyal, milyen erővel.

Meggyőződésem, hogy a nemzetközi szerződések figyelembevételével addig a határig megy el az alkotmány, ameddig ma elmehet, tartalmazza azokat a kritériumokat - ez is egy ilyen kiegészítése a szükséges kritériumoknak -, amire szükségünk van. Az is meggyőződésem, hogy ha nem tartalmazta volna ezeket a kitételeket, amelyek az élelmiszerre, az ivóvízre, mindarra vonatkoznak, amelyek a termőföld velejárói és szükségletei, igen nehezen lett volna elfogadható az alkotmánynak ez a része.

Tisztelt Ház! Az én meggyőződésem szerint ennek az országnak szüksége van arra, hogy a sarkalatos törvények világos és egyértelmű szabályokat tartalmazzanak, azaz azokat a védelmi eszközöket, amelyekre szükségünk van a termőföld megvédése érdekében, egyértelműen tartalmazzák. Én bizonyos vagyok abban, hogy ezt tartalmazni fogja, már csak azért is, mert ez egy egységes nemzeti akarat.

Ezen túlmenően nagy nyomatékkal szeretnék utalni a következőre. Nemcsak arról van szó - és ezt figyelmébe ajánlom az igen tisztelt ellenzéknek, a Jobbiknak -, hogy miként kell megvédelmeznünk a magyar termőföldet a külföldi érdekeltségekkel szemben, hanem a sarkalatos törvényekre azért is szükség van, hogy hogyan lehet megvédelmezni a magyar termőföldet azoknak a magyar embereknek, akik azt megművelik és meg akarják művelni.

Világos tehát, hogy egy olyan egységben kell gondolkodnunk, amely egységet meggyőződésem szerint majd azok a sarkalatos törvények tudják megteremteni, amelyekben a nemzeti erőkhöz tartozó minden erőnek a legjobb akarattal és a legjobb szándékkal kell részt venni. Mi a magunk részéről - és többek nevében tudom mondani - ebben a hitben és ebben az akaratban tudjuk ezt a javaslatot támogatni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Novák Előd képviselő úr neve kétszer is szerepel a monitorom, a kétperces szót kérők között és a tízperces szót kérők között. Képviselő úr, tévedésből nyomta meg a gombot kétszer? (Novák Előd: Nem.) Hanem 12 percig szeretne szónokolni. Parancsoljon!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért nyomtam egy kétperces gombot, mert meglepett, hogy itt a fideszes képviselők mély hallgatása közben pont a kisgazda polgári szövetség vezetője szólal föl a múlt heti hazaárulás után, hiszen valóban - mondjuk ki - az történt, amikor a magyar föld magyar kézben tartásának alkotmányos garanciáját önök leszavazták. És elképesztőnek tartom azt a mellébeszélést, amit ön itt most folytatott, hogy majd sarkalatos törvényben megoldják, elodázzák ezt a problémát.

Túl azon, hogy természetesen mi nem érjük be valamiféle alsóbb törvénnyel ennek a kérdésnek a rendezését, mert ezt egy olyan kulcskérdésnek tekintjük, azonkívül pedig nem is tartjuk megfelelőnek azt, ha például valami olyan kiskapuval oldják csak meg, amit egy következő, akár, mondjuk, szocialista kormány, ne adja Isten, de egy tollvonással meg tud változtatni, vagy akár egy parlamenti egyszerű szavazással.

(14.40)

De azt is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azt mondják, hogy rendezhetjük ezt a kérdést alsóbb szintű törvényben, miközben máskor meg azt mondják, hogy a mi javaslatunk az EU-ból való kilépést jelzi. Hát sarkalatos törvény nem fog majd ütközni az Európai Unió gyakorlatával, a csatlakozási szerződéssel, amelyet az előző Fidesz-kormány alatt tárgyaltak le és írtak alá, sajnos? Azzal majd nem fog ütközni? Nyilvánvalóan fog. Tehát ne ámítsák azzal a népet, hogy később alsóbb szintű törvényben ezt majd lehet rendezni!

Hadd idézzem inkább Orbán Viktornak egy március 28-ai felszólalását, amelyet a barikad.hu hírportálon olvastam, és hallhattam is itt korábban. Ő azt mondta, hogy szükségünk van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Nem azt mondta, hogy kiskapukra van szükség, meg hogy kijátsszuk majd valahogy az Európai Uniót, nem ezt mondta! Azt mondta, hogy alkotmányos védelemre van szükség. Ez az, amit önök mégis leszavaztak. Ez az, amit mi, azt gondolom, joggal neveztünk hazaárulásnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig rendes felszólalásra megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor most a normál hozzászólásomat teszem meg, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom is nyújtott be javaslatokat, s ennek kapcsán kértem szót.

Mozgalmunk számára kiemelkedően fontos a politikusbűnözés elleni küzdelem; erre is nyújtottunk be javaslatot. A politikusbűnözés klasszikus formáinak üldözése a bűnüldöző hatóságok feladata, az nem a mi dolgunk. Normális esetben ezzel kellene foglalkozzanak, ahelyett, hogy például Hajdúhadházon jogtalanul, a bíróság által is kimondottan törvénytelenül vegzálják, sőt elhurcolják a polgárőröket. Viszont a politikusbűnözés úgynevezett törvényesített formáival nekünk itt országgyűlési képviselőként kell foglalkoznunk, és be is nyújtottunk erre néhány javaslatot. Hiszen számos ilyen van, gondoljunk csak a mentelmi jog kérdésére, az álláshalmozásra, a visszahívhatóságra. A képviselők azt csinálnak, amit akarnak! Mi ennek szeretnénk véget vetni. A Jobbik az egyetlen párt, amely már alapszabályban tiltotta meg - jó példával járva elöl - legalább a saját képviselői számára, hogy aki országgyűlési képviselő, az nem lehet mellette még például önkormányzati képviselő, és persze polgármester sem. Azonban úgy néz ki, hogy ez a javaslatunk lassan beérni látszik. Olyan szintű társadalmi felháborodás van természetesen amiatt, mert az álláshalmozó politikusok több helyről vesznek fel főállású fizetést, de ami még ennél is nagyobb probléma, hogy nem is tudják ellátni a feladatukat, hogy úgy néz ki, hogy ez a kérdés előbb-utóbb, ha nem is az alaptörvényben - hiszen ezt leszavazták -, de beérni látszik.

Persze hallani még olyan vitákat, elszólásokat, mint amit Kovács Péter fideszes képviselő úr is a részletes vitában elejtett, aki megélhetési politikusoknak nevezte azokat, akiknek nincs bármilyen más állásuk, akik mellette még nem polgármesterek vagy megyei közgyűlési képviselők. Megélhetési politikusoknak nevezni akár a jobbikos képviselőket, akár korelnök urat, akár Wittner Máriát - s még sorolhatnám, hiszen önöknél sem mindenki álláshalmozó -, azt gondolom, hogy méltatlan az Országgyűléshez, és itt az idő, hogy Kovács Péter bocsánatot kérjen azoktól a tisztességes képviselőktől, akik a feladatukra koncentrálnak, és nem töltenek be mellette más főállásokat, különösképpen politikusi főállásokat gyalázatos módon.

De ami ennél fontosabb, az az ajánlás 13. pontjában a mentelmi jog kérdése. Ezt azért tartottuk szükségesnek benyújtani, mert koherenciazavart látunk. Az egységes javaslat 15. cikkének (1) bekezdése szerint - nagyon szépen hangzik, nagyon értenek ehhez - a törvény előtt mindenki egyenlő. Csakhogy vannak egyenlőbbek, vagy nem is tudom, hogyan lehetne ezt kiegészíteni. Mi egyszerűbben oldanánk meg a kérdést: mi azt mondjuk, hogy töröljük el a mentelmi jogot, mert elfogadhatatlan az, hogy a képviselőknek egyfajta felelőtlenséget biztosít már az alaptörvény is. Mi ehelyett inkább a törvények előtti egyenlőséget szeretnénk valójában is bevezetni, hiszen felelősségre kell vonni sok mindenkit, akár leadott szavazata miatt is, ahogy azt önkormányzati képviselőknél vagy polgármestereknél is látjuk; gondoljunk csak a szocialista polgármesterekre, akik az elherdált nemzeti vagyon miatt sok esetben állhatnak most a bíróság elé. Azt gondolom, hogy az országgyűlési képviselőknek is meg kellene legyen a hasonló felelősségük.

Akárcsak akkor is, amikor szerintem akár a polgári törvénykönyvbe is ütköző rosszhiszemű joggyakorlattal játsszák ki itt az országgyűlési képviselőket. Így került eltörlésre az a bizonyos négyötödös passzus, amit természetesen nem precízen idézett Rétvári Bence államtitkár úr, amikor ma az egyik napirend előtti felszólalásra válaszként cinikusan azt mondta, hogy mit vár az ellenzék: hogy az új alaptörvényt tizenkéttizenharmados többséggel kelljen elfogadni? Természetesen nem ezt várjuk, de azt igen, hogy ne Európa legkisebb legitimitású alaptörvényét fogadják el, hiszen 53 százalékos társadalmi támogatottsággal - a torz választási rendszernek köszönhetően persze kétharmados parlamenti jelenléttel -, de kizárólag önök kívánják elfogadni ezt az alaptörvényt, miközben az ellenzéknek, legalábbis politikailag, elég széles a spektruma. Mi is megadtuk volna a támogatásunkat, akár a négyötödös támogatást is ezáltal biztosítottuk volna, vagy a kétharmados társadalmi felhatalmazást - hiszen, ahogy említettem, 53 százalékos választási eredménnyel ez sincs meg önöknek - adtuk volna, ha hajlandók lennének valóban a magyar jogfolytonosságot helyreállítani, és egyáltalán a javaslataink egy jelentős részét megfogadni, azonban önök az összes jobbikos javaslatot lesöpörték.

Ezek után joggal mondjuk, színjáték az, hogy az MSZP kivonul, hiszen, ahogy ki is szivárgott Gyurcsány Ferencék alkotmánykoncepciója, az ő javaslatuk - ahogy önök védekeztek - majdnem teljesen megegyezik ezzel, s nemcsak a mentelmi jog kérdésében, hanem akár abban is, hogy ők sem akartak volna, amikor még ők voltak kormányon, népszavazásbeli legitimizációt az új alaptörvénynek; s még hosszasan sorolhatnánk, mint ahogy sorolták is önök. Ezek után, miután Gyurcsány Ferencék ugyanazt akarták, mint amit önök ide beterjesztettek, ne azt várják, hogy mi szavazzuk meg, sokkal inkább várhatnák azt, hogy a színjátékot mímelő MSZP szavazatai biztosítsák ennek az alaptörvénynek a támogatását!

Beszélni szeretnék még arról is, amit Lázár János úr mondott, nevezetesen, hogy az MSZP-nek csak az a baja, hogy nem ők alkotmányoznak. Ezzel visszautalnék az előbbi meglátásomra, arra, hogy ez az MSZP-nek sokkal inkább megfelelő lehet. S ahogy ezt frakcióvezető úr is elismerte napirend előtti felszólalásában, ebben teljesen igaza van: ők egy hasonló alaptörvényt fogadnának el; annyi a különbség, hogy önök most a saját embereiket betonozzák be, akár ilyen személyre szabott törvénykezéssel, most már alkotmányozással - bár Borkai úr, Győr polgármestere esetében láttunk már olyat, hogy az alkotmányt is az ő kénye-kedve szerint módosítsák, hogy még képviselő, illetve polgármester maradhasson. Azonban Polt Péter esetében is mit látunk? Azt, hogy itt, az utolsó pillanatban, negyedórával a záróvita előtt kerül kiosztásra az a bizottsági ajánlás, amelyben azt olvassuk, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Még ha támogathatnánk is a központi javaslatot - persze nem a személyre szóló kivételt -, azért az méltatlan, hogy egy alaptörvény záróvitája és zárószavazása előtt negyedórával kerül kiosztásra egy ilyen javaslat.

Hadd szólítsam meg miniszterelnök urat is, hiszen sajnos egy újabb szószegésére szeretném felhívni a figyelmét. Ön február 14-én egy azonnali kérdésre adott válaszában megígérte, hogy - idézem a jegyzőkönyvet - "részt fogok venni az alkotmány parlamenti vitájában, mint parlamenti képviselő, hozzá fogok szólni". Ehhez képest ön nem vett részt a részletes vitában, egyáltalán itt sem volt. Az általános vita legelején, a vezérszónoklatoknál még itt volt, ezt értékeljük is, ez is nagy dolog már öntől - de hát nem ezt ígérte! Azt ígérte, hogy hozzá fog szólni, lehet önnel vitatkozni, a parlamenti vitában elmondja, hogyan is képzelte akár a magyar föld megvédését, akár a kommunisták, az előző rendszer vezetőinek kizárását a közéletből. Mert ez a mi javaslatunk: mondja el, ön miért gondolja azt, hogy Gyurcsány Ferencnek és a többi politikusbűnözőnek még itt van a helye azok után, hogy valamiféle forradalom itt lezajlott. Ön ezt ígérte. A vita lezajlott, most már csak a tömeges koherenciazavarnak, a szakmai munka hibáinak köszönhető, hogy ön, miniszterelnök úr, most még hozzá tud itt szólni a vitában, és ezáltal nem válik újabb szószegővé. Mint ahogy sajnos a március 28-ai napirend előtti felszólalása nyomán is azzá vált, hiszen - ahogy már az előbbi beszédemben is idéztem - azt mondta ön, hogy szükségünk van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Ezt nagyon helyesen mondta, csak szokás szerint nagyon rosszul szavazott.

Természetesen nem először láttuk azt, hogy a szavak és a tettek szétválnak. Ahogy Vona Gábor is fogalmazott, a Fidesz három korábbi csapásához mérte a termőföld és az ivóvízkincs magyar tulajdonban tartásáról szóló múlt hétfői szavazás eredményét: Románia európai uniós csatlakozásának feltétel nélküli támogatásához - amit, igen, miniszterelnök úr, az ön korábbi személyes ígérete ellenére, amit Tusnádfürdőn tett, egy évvel később, 2005. szeptember 26-án ön is feltétel nélkül megszavazott, és azt gondolom, ez is egy nemzetárulással ér fel. De hasonló volt a lisszaboni szerződés olvasatlan megszavazása, valamint az izraeli társulási szerződés megszavazása. Akkor is ugyanígy lapítottak a parlamenti vitában, pedig azt gondolom, az elmúlt húsz év legjobb Izrael-vitája zajlott az Országgyűlésben. Az interneten legalább meg lehet tekinteni, ha a vitából kimaradt volna, miniszterelnök úr.

(14.50)

Nos, ha már az EU-val való ütközéseknél tartottunk, láthatjuk itt az újabb javaslatban, hogy még azt is törölnék, ami eddig benne volt, megint csak az EU-ra hivatkozva, hogy polgármesterré magyar állampolgár választható. Ez volt eddig benne, és ezt önök eltörölnék, már megint az EU-ra való hivatkozással.

Sajnos, az idő rövidsége miatt megint immár csak egy percem van hátra (Derültség a kormánypártok soraiban.), ezért arra hívnám föl a figyelmet itt sok javaslatunk között, hogy itt az idő, hogy a lusztrációs javaslatunkat megvalósítva kizárjuk a közéletből, megtisztítsuk a közéletet azon személyektől, akik tevékeny szerepet vállaltak a korábbi szocialista államélet irányításában. Nem lesz erről most név szerinti szavazás, mert nem kérhetünk megint, de gyakorlatilag mégis interneten mindenki látni fogja, hogy önök hogyan fognak szavazni. Látni fogják, hogy önök itt akarják-e az előző rendszer vezetőit még mindig látni az Országgyűlésben.

Azt mondják, hogy "Isten, áldd meg a magyart!", azonban ha nem akarják úgy bevégezni, mint ahogy Antall József miniszterelnök úr is, a halálos ágyán jött rá, akkor tudtuk csak meg tőle, hogy ő keresztény Magyarországot akart, akkor itt az idő, hogy valamit tegyenek is érte, de nem csak a szavak szintjén. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyelld magad!) El kell fogadni ezeket a módosító javaslatainkat, mint ahogy sajnos eddig a Jobbik összes javaslatát lesöpörték, és ha ezeket majd támogatják, akkor nyugodt lelkiismerettel kérhetjük valóban, hogy adjon az Isten szebb jövőt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm minden képviselőtársamnak, aki Novák Előd képviselő úr hozzászólását higgadtan hallgatta. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) És megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én az ajánlás 9. és 11. pontjához szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. A 9. pont tekintetében, amelyet Dúró Dóra és Szilágyi képviselőtársam terjesztett elő, már hallhattuk az indokolást, hogy miért szeretnénk, ha ezt a tisztelt Ház támogatná. Itt a lusztrációs törvényről vagy egyfajta lusztrációs törvénynek az alkotmányba, az alaptörvénybe való beemeléséről lenne szó. Hallhattuk, hogy ezt már megtették a környező országokban nagyon sok helyen, a cseheknél, a lengyeleknél, bizonyos törvényi szabályozások születtek a szlovákoknál. Nagyon sajnáljuk, hogy nálunk ez idáig semmiféle törvényi vagy kielégítő szabályozás nem született erre.

Hozzáteszem, hogy a bizottsági ülésen, az alkotmányügyi bizottság ülésén mindig elhangzik, hogy ez nagyon jó, nagyon szép, csak nem most van itt az ideje, vagy éppen nem pont abban a törvényben van a helye, amit éppen előterjesztünk, ha nem alkotmánymódosítást terjesztünk elő, akkor azért nem jó, ha azt terjesztünk elő, akkor éppen azért nem. Azt hiszem, ahhoz, hogy valódi rendszerváltást véghezvihessünk így húsz évvel a rendszerváltásnak mondott események után, mindenképpen szükség van nemcsak a lusztrációs vagy egy lusztrációhoz hasonló törvénynek a beemelésére, hanem az ajánlás 11. pontjában az általam beadott ügynöklisták nyilvánosságára is. Ezt Gulyás Gergely képviselőtársam is szintén nagy bólogatással jelezte a bizottságban, de mit ad Isten, már megint nem az alkotmányban vagy az alaptörvényben van a helye - mondta ő. Megtesszük azt a szívességet, hogy előterjesztjük ezt többször (Lázár János: Nyilvánosságra kell hozni.), és minden olyan módot meg fogunk ragadni, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek. Legalább hadd ismerjük meg, kik és mit tettek, és hadd ismerhesse meg mindenki, aki ezzel szembesülni kíván, és ne legyenek zsarolhatóak azok az emberek, és a közéletből tűnjenek el végre, akik ebben részt vettek.

Ez annál is inkább igaz, mert azt tapasztalhattuk, hogy a szép ígéretek ellenére pont az Orbán-kormány 285/2010-es rendelete titkosította kvázi újra ezeket a mágnesszalagokat, ügynöklistákat, elhelyezve az AVH, az Alkotmányvédelmi Hivatal pincéjében, a jól ismert Balajti László felügyelete mellett. És emellett hallhattuk a szép kormányzati szlogeneket, hogy 2011 őszén, pont talán Rétvári államtitkár úr nyilatkozott, hogy egy olyan szupertörvénnyel állnak elő, amely a teljes nyilvánosságot megteremti, ezzel volt tele a sajtó, de azt elfelejtették, hogy az a kormányrendelet, amit meghoztak, a 285/2010-es kormányrendelet, pont ennek az ellenkezőjét tette lehetővé. Mindig arról kell beszélni, amit éppen tapasztalunk, hogy a szép jövő mit tartogat, azt egyrészt nem tudjuk, de növekvő szkepticizmussal fordulunk felé.

Kérjük tehát, hogy ezeket a javaslatokat feltétlenül támogassák, mint ahogy az önökre szavazó választópolgárok az elszámoltatással együtt végre azt is elvárnák, hogy ne csak nevében legyenek forradalmi kormány, hanem végre az ügynöklistákat is hozzák nyilvánosságra, számoltassák el az elmúlt húsz év bűnöseit, és tudhassuk meg, hogy '90 előtt ki, miért és hogyan szolgálta ki az elmúlt rendszer diktatúráját.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr kétperces hozzászólása következik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Most az utolsó fázisban egy nagyon fontos körülményre, egy eljárási akadályra szeretném felhívni az önök figyelmét, amely a jelenlegi jogalkotási folyamatban, úgy gondolom, egy olyan körülmény, amit még nem hárítottak el.

Mégpedig a következőről volna szó. Az egységes javaslat előttünk van, ugye, és a zárórendelkezések második pontjában szerepel, amit már korábban is kifogásoltunk, hogy az alaptörvény elfogadásának alapjául a kidobandó és érvénytelennek nyilvánított '49. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és a 24. § (3) bekezdése szerepel. Mind a kettő arról szól, hogy megalkotja az Országgyűlés a Magyar Köztársaság alkotmányát.

A vitában végül is egyik nagyon komoly eredményünknek tudjuk be azt, hogy Zétényi Zsolt és sok más alkotmányjogász, szent koronás alkotmányjogász gondolatát is elfogadva, meg az érveinket elfogadva alaptörvény megalkotása mellett kötelezték el magukat, amely ugyan számos hiányosságban szenved, de amelyről elmondtuk kritikáinkat. Azonban ha és amennyiben most ezen hivatkozás, tehát az alkotmányalkotási felhatalmazás szerepel az alaptörvény elfogadásának jogcíméül, jogalapjául, akkor úgy gondolom, hogy egy olyan eljárási hiba keletkezik, egy olyan eljárási hibát követ el az Országgyűlés, amely ezt az aktust érvénytelenné teheti.

Tehát nagyon nyomatékosan hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy ezt a körülményt mindenképpen el kell hárítani, mert jelenleg, ha ez a mostani döntés megszületik, akkor egy olyan felhatalmazás, alkotmányalkotó felhatalmazó rendelkezés alapján - egyébként helyesen - egy alaptörvény elfogadására kerül sor, mert az alaptörvény, ahogy ezt már többször elmondtuk, a '44-ig fennállt magyar történeti jogfolytonos alkotmányosság rendszere, a Szent Korona-tan eszmerendszer elvei és azon sarkalatos törvények összessége, amelyek majd később megalkotásra kerülnek, viszont jelenleg ez az akadály fennáll.

Kérem, hogy ezt küszöböljék ki. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Több felszólalót nem látok a monitoromon; ha ez megfelel az önök szándékának, akkor a záróvita e szakaszát lezárom. Ugyanakkor megnyitom a záróvita második szakaszát az ajánlás 1. pontjára vonatkozóan. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni 10 perces időkeretben. Balczó Zoltán képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. A Nemzeti hitvallást módosító javaslat egyrészt egy talán stilisztikai, de tartalmi változtatást is jelent. A helyett a mondat helyett, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, azt mondja, hogy a velünk élő nemzetiségek. Nyilvánvalóan talán többet mond, közelséget, és tudjuk, hogy minden problémánkat nekünk itt velük együtt kell megoldani. Ezt a nyelvtani, stilisztikai módosítást elég hosszan indokolja a javaslat. Ugyanakkor ugyanez a módosító indítvány tartalmaz egy másik változtatást is.

A következő az eredeti mondat: "Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, igazságosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi." A preambulumban ez egy fontos mondat, mert valamilyen módon meg akarja határozni azt a viszonyt, kapcsolatot, ami egy állam és a polgárai között van. Nyilván, ha ezt a szabadság skáláján vizsgáljuk, akkor ez terjedhet a legkeményebb diktatúrától addig a szabadságig és szabadosságig, ahol az állam már nem vállalja a közösség érdekeinek a képviseletét, és nyilván törvényein keresztül hatalmat gyakorol.

(15.00)

De természetesen éltünk mi abban a rendszerben, nem csak klasszikus művekben olvastuk, ahol a Nagy Testvér mindenkit figyelt, és nyilván a diktatúrát mindenképpen el akarjuk kerülni, tehát egy szabad országban akarunk élni. És, hogy hogyan lehet egy állampolgár, egy ember, vagy akár az állam hogyan tud úgy működni, hogy szabad legyen, hadd idézzek egy mondást. Ezt láthatták két alkalommal a Jobbik nagygyűlésén, de nem a mi kommunikátoraink találták ki. Ez a Bibliából egy jézusi üzenet, így szól: "Az igazság szabaddá tesz." Az önök módosító indítványa ebből a kapcsolatrendszerből az "igazságosan" szót kiveszi. Megszünteti. Tehát nem várja el továbbra az államtól, hogy a polgárait úgy szolgálja, hogy az az igazságosság követelményének megfeleljen. Kérem, gondolják át ezt! Ezért kértük mi ezt ki újabb szavazásra, hogy vállalják, hogy az állam igazságosan is igyekszik a polgárai ügyeit intézni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem, tisztelt képviselőtársaim, van-e valakinek még mondandója a hozzászólások sorában. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, a záróvita e szakaszát és a záróvita egészét is lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy az előterjesztők nevében kíván-e válaszolni valaki a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Gulyás Gergely képviselő urat illeti a szó.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a záróvitában is a hozzászólásokat, különösen azokat, amelyek a Házszabállyal összefüggően az utolsó körben benyújtott módosító indítványokra vonatkoztak.

Mindenekelőtt az elfogadás eljárása teljesen egyértelmű és világos. Az új alaptörvény jogrendünk alapja, ugyanúgy, ahogy az eddigi alkotmány is az volt, ezért a felhatalmazás szempontjából semmilyen kétség senkiben nem kell hogy felmerüljön; az eljárás legitim, nem vitatható. Számtalan olyan kérdés merült föl, amiről - mint már az alkotmányügyi bizottság előtti vitában is jeleztük - az a véleményünk, hogy nem alkotmányban kell szabályozni.

Ezeket a kérdéseket a sarkalatos törvényekben szükséges szabályozni, és sokszor ráadásul bonyolultabb szabályozást igényel a kérdés, akár még annál bonyolultabbat is, mint amit a Jobbik képes felvázolni; például a földkérdésben a mi álláspontunk szerint nem csak igen-nem kérdés létezik. Világos, egyértelmű politikai nyilatkozatok hangzottak el amellett, hogy a magyar földet magyar tulajdonban szeretnénk és fogjuk tartani. Azt, hogy ezt milyen eljárással fogjuk megvalósítani, a földtörvény vitája során kell majd megtárgyalni.

Szeretnék utalni arra a felvetésre, hogy polgármester miért nem csak magyar állampolgár lehet. Gondoljunk bele abba, túl azon, hogy az Európai Unió számtalan államában semmi akadálya nincs annak, hogy ha Gaudi képviselő úr vagy akár Balczó képviselő úr polgármester akar lenni, és az ott élők bizalmát kiérdemli, akkor elnyerje a polgármesteri megbízatást; ez még nem lenne elegendő érv, ezt akár zárójelbe is tehetjük. De ha belegondolunk abba, hogy mi a magyar nemzetpolitikai érdek, és ha belegondolunk abba, hogy Magyarország a kettős állampolgárságot kiterjesztette a határon kívül élő magyarokra is, és hogy ott a magyar közösségek a saját településeiken milyen létszámban élnek, akkor a Jobbik alapállásával egyértelműen az állna összhangban, hogyha ezt a javaslatot támogatnák. A magyar nemzetpolitika célja az, hogy ha valaki magyar állampolgár, attól még más országban is polgármester lehessen. Ha ezt a magyar alkotmány kizárja, akkor ez nekünk nagyon nehezen fog hivatkozási alapot adni.

Az államadóssággal kapcsolatos kérdések. Az államadósságnál teljesen egyértelmű a javaslat. Egyrészt egy pontosítást tartalmaz, ez pedig az arányszámot, tehát a GDP-arányos államadósság mértékét határozza meg. Ez alól kivétel jól körülhatárolt esetekben van csak; ilyen a rendkívüli jogrend - teljesen egyértelmű, hogy milyen esetekben van rendkívüli jogrend, nem lehet ezzel visszaélni -, és ilyen a recesszió. A recesszió pedig egy éves gazdasági csökkenést jelent; '92 óta, azt hiszem, összesen két évben fordult elő ilyen - ez is objektív számadat. Egyértelmű, hogy ezek a követelmények teljesíthetők, és a jövendő kormányainak pontos iránymutatást adnak.

Úgy gondoljuk, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos vitát is elég lenne akár a képviselői jogállásról szóló törvénynél lefolytatni. De ha mégiscsak valahol van koherenciazavar, akkor én ezt a koherenciazavart ott érzékelem, hogy valaki egy tízperces felszólalásában becsületsértések sorozatát követi el, majd utána a mentelmi jog ellen érvel. Ezt akár bátorságnak is tekinthetnénk; csakhogy akkor, amikor a Jobbik képviselői a saját mentelmi joguk kiadásáról kell hogy megszólaljanak, akkor általában csöndben eltűrik, hogy a Ház az ő szavazatukkal szemben nem adja ki a mentelmi jogot. (Novák Előd: Nem igaz! Többen a Jobbik padsoraiból: Nem igaz, hazudik! - Taps a kormánypártok soraiban. - Bekiabálások a Jobbik padsoraiból: Hazudsz! Hazudsz!) És senki ezekben az esetekben nem szólal fel.

Végül az állam ügyintézésével kapcsolatosan: mikor intézi az állam igazságosan a közügyeket? Úgy gondoljuk, akkor képes az állam igazságosan a közügyeket intézni, hogyha a jogszabályok ilyenek. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Pinocchio!) Ezért aztán a tisztességes, részrehajlás nélküli és méltányos eljárás követelménye maximálisan megfelelő, kijelöli azokat a kereteket, amelyeken belül az államnak működnie szükséges.

Végül szeretném a távolmaradók miatt is egyértelművé tenni, hogy természetesen egy jogállamban számtalan megoldás képzelhető el a demokratikus működés keretében. Ez az alkotmány is egy választást tartalmaz, jogállami intézmények között, jogállami megoldások között. Az csupán a kérésem, hogy a jogállami kérdések közötti döntést ne tegyük demokráciavitává. Magyarországon a jogállamot és a demokráciát semmi nem fenyegeti, mindenkinek biztosított a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólásszabadsága. Ez az alaptörvény mindazokat a demokratikus jogokat, amelyeket az elmúlt két évtizedben élveztünk, továbbra is biztosítja, az alapjogokat kiterjeszti, és mindenkinek lehetővé teszi azt, hogy a magyar nemzet múltjából kiindulva azonosuljon azzal, hogy a nemzet milyen keretek között működik, és hogy a jogállami intézményrendszer keretein belül a demokratikus szabadságjogokat gyakorolhassa.

Köszönöm szépen a vitában való részvételt, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a szavazással folytatnánk a munkánkat, engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az ülésteremben megjelent Domokos László urat, az Állami Számvevőszék elnökét; Pálinkás József urat, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét (Taps a kormánypártok soraiban.); valamint a Konzultációs és Tanácsadó Testület megjelent tagjait, Boross Péter miniszterelnök urat, Pozsgay Imre miniszter urat és Szájer Józsefet, az Európai Parlament képviselőjét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország Alaptörvénye címmel előterjesztett törvényjavaslat zárószavazás előtti módosító javaslatainak határozathozatala és a zárószavazás. A módosító javaslatok és az egységes javaslat elfogadásához az összes parlamenti képviselő kétharmadának igen szavazata szükséges. A jelenleg mandátummal rendelkező 385 országgyűlési képviselő számára figyelemmel ez 257 igen szavazatot jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az ajánlás 1-8. pontjait, a 10. és 12. pontját, a 14-22. pontjait, valamint a 24., 25. és 26. pontját az előterjesztők támogatják. Ezek közül a Jobbik képviselőcsoportja külön szavazást kért az ajánlás 1. és 8. pontjában szereplő javaslatokról.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a támogatott módosító javaslatokat a külön szavazásra kért indítványok kivételével. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház a módosító javaslatokat 262 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 44 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most a külön szavazásra kért indítványokról határozunk.

Az ajánlás 1. pontjában Lázár János a Nemzeti hitvallás fejezetének két mondatát módosítja. Az előterjesztő támogatja, de a Jobbik kérésére külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház a javaslatot 262 igen szavazattal, 44 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az ajánlás 8. pontjában Lázár János a Szabadság és felelősség fejezet XXIII. cikk (6) bekezdésének módosítását javasolja. Ebben azt kezdeményezi, hogy a polgármesterré választás feltétele ne legyen a magyar állampolgárság. Az előterjesztő támogatja, de a Jobbik kérésére külön szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A tisztelt Ház a javaslatot 261 igen szavazattal, 45 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(15.10)

Az ajánlásban szereplő további négy módosító javaslat nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, de a Jobbik képviselőcsoportja ezekről szavazást kért. Most ezekről döntünk.

Az ajánlás 9. pontjában Dúró Dóra és Szilágyi György a Szabadság és felelősség fejezet XXIII. cikkét új bekezdéssel egészítik ki. Ebben a közhivatal viselésének és a gazdasági társasági tisztség betöltésének joga alóli kizárási szabályt terjesztenek elő.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 43 igen szavazattal, 259 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Az ajánlás 11. pontjában Staudt Gábor a Szabadság és felelősség fejezetet új cikkel egészíti ki. A javaslat szerint mindenkinek joga van megismerni a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok dokumentumait és adatait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 44 igen szavazattal, 253 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Az ajánlás 13. pontjában Gyüre Csaba és Novák Előd Az állam fejezet 4. cikk (2) bekezdésének módosításával azt kezdeményezik, hogy az országgyűlési képviselőt ne illesse meg mentelmi jog.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy 41 igen szavazattal, 264 nem ellenében, tartózkodás nélkül a javaslatot a Ház elvetette.

Az ajánlás 23. pontjában Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd Az állam fejezet 38. cikkét új bekezdéssel egészítik ki, amelyben a nemzeti vagyon elidegenítésének jogszerűségi felülvizsgálatát javasolják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a módosító javaslatot 44 igen szavazattal, 257 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a Ház nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e Magyarország Alaptörvényét az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Az eredményjelző táblán megjelenik a szavazás eredménye. - Hosszan tartó, nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)

(Taps közben:) Tisztelt Ház! Megállapítom, hogy az Országgyűlés 262 igen szavazattal, 44 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett megalkotta Magyarország új alaptörvényét. (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypártok padsoraiban. - A jobbikos képviselők egy-egy papírlapot mutatnak fel, amelyből a következő felirat olvasható ki: "Áruló nem leszek!")

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. A múltunkból, hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat. Az új alaptörvény nemzeti érdekeinkből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek.

Az új alaptörvény magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje: befogadó. Egyenjogú, államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket. Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot.

Az új alaptörvény az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg, de immár szót ejt az emberek önmaguk, családjaik és közösségeik iránti felelősségéről és kötelezettségeiről is. Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de a jövőbe tekintő, tiszteletre méltó alkotás.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Ház elnökeként köszönetemet fejezzem ki mindenkinek, minden állampolgárnak és közösségeiknek, minden szakembernek és műhelyeiknek, a konzultációs testület minden tagjának és minden képviselőnek, aki részt vett hazánk új alaptörvényének előkészítésében, a vitában és a törvény elfogadásában.

Magam a Gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak. Legyenek önök is hálásak ezért!

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig énekeljük el a Himnuszt! (A teremben lévők felállnak és eléneklik a Himnuszt. - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk.

Mielőtt munkánk folytatására sor kerülne, átadom az elnöklést Balczó alelnök úrnak. (Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és dr. Schmitt Pál köztársasági elnök kezet fog. A miniszterelnök és a köztársasági elnök kezet fog dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, majd a kormány néhány tagjával.)

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)