Felszólalás adatai

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Lenhardt Balázs független képviselő interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Ez jogállam?" címmel. Lenhardt Balázs képviselő urat illeti a szó.

DR. LENHARDT BALÁZS (független): Tisztelt Ház! Kozák Rajmund cigány bokszoló 2008-ban agyonverte osztálytársát, Mészáros Rolandot, miközben hasonszőrű bűntársai lefogták a szerencsétlen áldozatot. A gyilkos Czine Ágnes bírónő jóvoltából megúszta két év és három hónap fiatalkorúak börtönével ezért az aljas bűncselekmény elkövetéséért.

Antalik László, aki a 20-25 fős enyingi cigánymaffia tagjaként az egyik bűnrészes volt ugye Marian Cozma meggyilkolásában, jogerősen megúszta két év börtönbüntetéssel, miközben társai közül többen három és öt év közötti börtönbüntetést kaptak.

A Szögi Lajos tanár urat meglincselő, körülbelül 40 fős olaszliszkai cigány banda tagjai közül mindössze nyolcat ítélt el a bíróság. Bár a horda egyik vezetője a jogerős ítélet szerint is azt üvöltötte, hogy öljétek meg a magyart, sőt az agyonvert áldozat után még a kisbaltát is odakérte egy másik elkövetőtől, hogy vágják le a fejét, a hatóságoknak itt sem jutott eszébe a faji indíték, sem pedig a szervezett elkövetés. Ennek köszönhető, hogy mind a mai napig több lincselő teljesen szabadon él a magyar adófizetők által előteremtett forintokból Olaszliszkán, sőt meggyalázzák és leköpködik Szögi Lajos tanár úr emlékművét.

Két éve Erzsébetvárosban cigány bűnözők akartak egy odatévedő szerencsétlen magyar főiskolást megtámadni, hogy hogyan merészel magyar létére az ő utcájukba bemenni. Minősíthetetlen magyargyűlölő kifejezéseket ordítottak a lincselési kísérlet közben, és valamennyi magyar kiirtását helyezték kilátásba. A Gyepes Katalin bírónő vezette másodfokú bírói testület a korábban kiszabott büntetést mégis a felére, harmadára csökkentette, és a minősítésből kivette a csoportos jelleget, sőt álláspontjuk szerint a közösség tagjai elleni erőszakot csupán az első támadó követte el, a többiek csupán garázdaságért feleltek.

(15.20)

Nem csupán ezeket az életellenes bűncselekményeket lehet felhozni a teljes jelenlegi igazságszolgáltatás csődjére. Utalhatok Gáspár Győzikére, aki több százmillió forint adócsalás után is mindössze felfüggesztett büntetést kapott, ezáltal gyakorlatilag következmény nélkül megúszta. És utalhatok olyan személyre is itt az Országgyűlésben, aki köztünk ül, de nem kéne, hogy itt legyen a helye, és a múlt héten a cigányügyi vitának ő volt az előterjesztője, miközben Göncz Árpád még eljárási kegyelemben részesítette, tehát maga az eljárás sem indulhatott meg ellene, pedig lett volna miért ott az alapítványi visszaélések következtében.

Államtitkár úr, kérem, hogy ne bújjon a bírói függetlenség látszatparavánja mögé, mert igaz, hogy az igazságszolgáltatás egy független hatalmi ág, de a rendszer kialakításában és ellenőrzésében szerepe, felelőssége és jogköre van a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak is. Vállalják ezt a felelősséget (Az elnök csenget.), és ezt a minősíthetetlen rendszert módosítsák!

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. (Dr. Lamperth Mónika: Állj a sarkadra, Bence!)

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő! Tisztelt Ház! Az ön sértő és gyűlöletkeltő felszólalása szerintem semmi másra nem volt jó, mint hogy hangulatot keltsen, és önmagát a Jobbiktól jobbra elhelyezze. (Szórványos taps.) De ezen túlmenően nem tartalmazta azt a felelősségteljességet, amit egy országgyűlési képviselőtől elvárhatunk, hiszen csupán azzal, hogy feláll, és egy nemzeti csoport ellen folyamatosan ilyesfajta állításokat mond el, azzal ön csak uszít, azzal ön csak éket ver a társadalomba. (Osztolykán Ágnes tapsol.)

Hadd mondjam el önnek, hogy én sokkal többre becsülöm azokat az embereket, akik akár önkéntesként, akár munkában, akár civil szervezet tagjaiként, egyházi szervezet tagjaiként odamennek, és megpróbálnak segíteni ezeknek az embereknek, akikről ön beszélt, tanítani őket, munkát adni. Szerintem ez a válasz, nem az, amit ön mond, nem az, amit ön felsorolt. Az egyvalamire jó: az uszításra, durvaságra, sértésre, megosztásra és rombolásra.

Arról nem is beszélve, hogy azok a példák, amiket mond, vagy amiket ír az interpelláció szövegében utolsóként, ami ítéletet túl szigorúnak tart, azt persze, hogy túl szigorúnak tartja, ha elfelejti megemlíteni, hogy azt teszem azt, egy felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt emberre szabják ki.

Egyébként nem is jogerős, és bár az ítélet kiszabása szempontjából nem releváns, de azt hiszem, a társadalmi megítélés szempontjából releváns, hogy az illető ellen több büntetőeljárás van folyamatban.

A mi büntetőpolitikánk egyértelmű volt az elmúlt években, az új büntető törvénykönyvet már elfogadtuk, a büntető törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos több mint hatvan törvény módosítása itt fekszik ezen a héten a parlament asztalán. Mi egy tettarányos és szigorú büntetőpolitika mellett vagyunk, amely semelyik népcsoportra nincs kiélezve. Mondhatnék rengeteg intézkedést, de csak hármat hadd említsek: a középmértékszabály bevezetése, a három csapás törvény vagy az uzsorásokkal szembeni szigorú fellépés volt az, ami a mi válaszunk volt a büntető törvénykönyvben a jog eszközeivel.

Azt természetesen önnek ismételten el kell mondjam, bármennyire is nem fogadja el, hogy egyedi ügyekben, egyedi bírósági eljárásokba, egyedi ítéletekbe a kormány nem tud és nem is akar beleszólni. Ettől függetlenül lehetősége van a jogalkotás keretei között szigorúbb büntetőpolitikát vinni, de azt hiszem, ön sem tudja kétségbe vonni, hogy ezt ne tettük volna meg az elmúlt kettő esztendőben.

Ugyanakkor 2012. május 15-én - mint ön is tudja - Navracsics Tibor miniszter úr levelet írt Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének, amelyben azt kérte, hogy tekintsék át, amennyiben erre mód és lehetőség nyílik, a bíróságok ítéleteivel kapcsolatos és a közvélemény számára is nyilvánvalóan néhol ellentmondásosnak ítélt bírósági gyakorlatot, legyen egységesebb a bíróságok ítélkezése, hiszen ha nem következetes e tekintetben a bíróság, akkor az társadalmi felháborodást szülhet, és a bíróságba vetett bizalom megcsappanhat ennek nyomán. Éppen ezért - idézek a levélből - csak a következetes és kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat kialakításával lehetséges a bizalom helyreállítása a bíróságok irányába.

Mint ön is ismeri, pár nappal később a Kúria elnöke válaszolt a miniszterelnök-helyettes úrnak, amelyben azt írta, hogy mélységesen megérti, hogy a közelmúltban lezajlott, nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények, illetve az azokat elbíráló ítéletek nyomán kialakult közhangulatot, illetve a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésének veszélyét érzékelve az igazságügyi kormányzat is késztetést érzett arra, hogy a Kúria elnökéhez mint a bíróságok szakmai irányítását ellátó vezetőhöz forduljon sürgős intézkedést kérve. A Kúria elnöke hosszan írt a Kúria gyakorlatáról, és biztosította a kormányzatot arról, hogy a miniszterelnök-helyettes úr által tett javaslatot, amennyiben azt a szakági vezetők is indokoltnak ítélik, a bírósági joggyakorlatot elemző csoport vizsgálati tárgykörének jövőbeni kijelölésénél megfontolja.

Így tehát a bíróság függetlenségét is tiszteletben tartva, de az emberek jogos elvárását is figyelembe véve, azt hiszem, hogy az egyetlen jogállami megoldást sikerült ennek a kormánynak választania.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. LENHARDT BALÁZS (független): Nem. A tények fájnak, és államtitkár úr, amiket elmondtam, az nem sértő és gyűlöletkeltő volt, hanem a jelenlegi magyar valóság, mert mindnyájan ülhettünk volna abban a kocsiban, amiből Olaszliszkán kirángatták a gyermekei szeme láttára Szögi Lajost, és mindnyájan járhattunk volna abban az utcában, amit a cigányok magukénak éreztek, és ezért akarták meglincselni a szerencsétlen áldozatot.

A másik oldalon, amit említett, valóban így van. A csepeli rabbi állítólagos támadója, amely esetnek szemtanúja nem volt, csupán a szóbeli vallomás és a beismerő vallomás - ami nyilván erőteljes nyomás hatására is született meg - állt rendelkezésre, és két év letöltendőt kapott. De hadd említsem a Schweitzer rabbit ért állítólagos verbális inzultust is, amikor utána maga Áder János kereste föl és kért személyesen bocsánatot az úgymond sértett rabbitól.

Én azt kérdezem, államtitkár úr (Az elnök csenget.), hogy a naponta megalázott, megvert, sőt akár meggyilkolt magyaroktól ki fog bocsánatot kérni. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Tekintettel arra, hogy a képviselő nem fogadta el a választ, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 235 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta.

Szeretném jelezni Schiffer András képviselő úrnak, aki ügyrendben jelentkezett, hogy a Házszabályhoz fűzött bizottsági általános érvényű állásfoglalás alapján a kötött rendben történő kérdések, interpellációk esetén az ügyrendi felszólalás elmondására a kérdések befejezését követően, a szünet előtt tudok lehetőséget adni.

Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációk tárgyalására fordítható idő lejárt, így most áttérünk az azonnali kérdések tárgyalására. (Moraj. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.) Nagyon érdekes azonnali kérdések jönnek, javaslom, hogy minél többen hallgassák meg.

Lukács Zoltán, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Jó tanács" címmel. A miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladatai ellátása miatt válaszadásra Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter urat jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ.

Felszólalások:   65-71   71-77   77-78      Ülésnap adatai